Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

xMmap 1980. OKTOBER 26., VASÄRNAP H hét kérdései Összegezések és A Legfelsőbb Tanács ülése - Állóharc az öbölben Finis az USA választási hadjáratban - Athén problémái A naptárban az 1980-as esz­tendő 43. hete zárult le. s a világpolitikai események is tükrözik azt, hogy az év vége felé közeledünk. A világ sok országában kezdik el a mér­legkészítést arról, hogy mi­lyen is volt az idei év, s igye­keznek prognózisokat, terve­ket készíteni a jövő eszten­dőre. Ugyanakkor a várako­zás napjai is ezek egyes or­szágokban, így elsősorban az Egyesült Államokban, ahol november 4-én kerül sor a választásra, azaz annak el­döntésére, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke az elkövetkező négy esztendőre. milyen döntéseket HOZOTT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ŐSZI ÜLÉSSZAKA? A szovjet parlament két háza kétnapos ülésszakán a legfőbb figyelmet az 1981. évi népgazdaság- és társadalom- fejlesztési törvényjavaslatra fordította. Ennek előterjesztő­je Nyikolaj Bajbakov minisz­terelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke volt. Ex­pozéjában mindenekelőtt az idei eredményeket összegezte. Előzetes adatok szerint — hi­szen az évből még több mint két hónap van hátra — a nem­zeti jövedelem la tavalyihoz képest 3,8, az ipari termelés pedig 4 százalékkal emelkedik. A miniszterelnök-helyettes e pozitív, nagy jelentőségű ered­mény mellett, alkalmazta a bírálat fegyverét is, s nem fu­karkodott kritikai megjegyzé­sekkel azok címére, akiknek munkájukat meg kell javíta- niok ahhoz, hogy még na­gyobb sikerek születhessenek az elkövetkező esztendőben. Éppen ez a bátor, a még meg­lévő hiányosságokat kendő­zetlenül feltáró hangnem — mint moszkvai kommentárok megelégedéssel rámutatnak — párosulva olyan intézkedé­sekkel, amelyek a hatékony­ság növelését szolgálják, biz­tosítékot jelent arra, hogy 1981-ben további jelentős elő­rehaladást érjenek el a nép­gazdaság fejlesztésében. Az 1981-es terv egyébként — ame­lyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának őszi ülésszaka el­fogadott — a nemzeti jöve­delem 3,4 és az ipari terme­lés 4,1 százalékos növekedé­sét irányozza elő. Az ülésszak, egészségi álla­pota miatt, saját kérésére fel­mentette Alekszej Koszigint, a Szovjetunió miniszterelnö­ki tisztségéből, s Nyikolaj Tyi- honovot, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagját vá­lasztotta új szovjet kormány­fővé. Tyihonov 1976 óta a szovjet minisztertanács elnö­kének első helyettese volt. HOGYAN ALAKULT A HÉTEN AZ IRAKI—IRÁNI HABORÜ? nia a háborúval foglalkozó ülését, mivel reménytelennek látszik, hogy a harcok be­szüntetésére alkalmas formu­lát fogadtasson el a háború­zó felekkel. Az elnapoláshoz hozzájárult az is, hogy az Egyesült Államok kormány­zata fokozatosan eltávolodott korábbi semleges magatartá­sától, s Irán felé hajlik a konfliktus megítélésében. Ez megnyilvánul abban is, hogy semmiféle módon nem igyek­szik megnehezíteni, hogy a teheráni kormány Pakisztán útján tartalékalkatrészeket kapjon a sah uralkodása ide­jén vásárolt amerikai hadi- technikai eszközökhöz és be­rendezésekhez. Mint nyugati kommentátorok meg j egyzik: Washington így szeretné a fog­va tartott amerikai túszok szabadon bocsátására vonat­kozó döntés irányában befo­lyásolni a teheráni vezetést. MI JELLEMZI AZ AME­RIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSI HADJÁRAT FINISÉT? Az összecsapások változat­lan hevességgel folytatódtak a héten is, s a csaták tovább­ra is Khorramshahr és Aba­dan körzetében dúltak a leg­nagyobb hevességgel. Tovább­ra is ellentmondóak a hadi­jelentések. Iraki részről a hét végén jelentették Khorram­shahr teljes elfoglalását, Tehe­ránban viszont azt bizonygat­ták, hogy még mindig a vá­ros egyes részei iráni kézen vannak. Nyugati hírügynöksé­gek riporterei, akik az iraki csapatok hadműveleteiről kö­zölnek helyszíni tudósításo­kat, maguk is bevallották: képtelenek tárgyilagos képet alkotni a hadihelyzetről. Azt azonban jelentették, hogy benyomásuk szerint állóharc jellemzi a háborút, s ebben mindkét félnek jelentős vesz­teségei vannak. Az elhúzódó háború nemcsak az olajléte­sítményekben okoz rendkí­vüli pusztításokat, hanem a harci cselekményeknek mind több áldozata és sebesültje van. Azok a kísérletek, hogy tűz­szünetet érjenek el közvetítés útján, a héten sorra megfe­neklettek, s a Biztonsági Ta­nácsnak is el kellett napol­Alig több mint egy héttel az elnökválasztás dátuma előtt, a két jelölt, a demokra­tapárti Carter és a republi­kánus Reagan fej fej mellett verseng, legalábbis a közvé­lemény-kutatások adatai sze­rint. A republikánusok sorai­ból kivált és független jelölt­ként fellépő Anderson hétről hétre visszaesik, s a jelek sze­rint aligha befolyásolja majd komolyan az eredményt. Űj fejlemény viszont, hogy a köz­vélemény-kutatások szerint Carter a héten első ízben szer­zett kétszázalékos fölényt Rea- gan-nel szemben, a szavaza­tok várható megoszlásában. Ezt annak tulajdonítják, hogy Reagan katonapolitikai és belpolitikai kijelentései iránt Carter kortesfőnökeinek si­került bizonyos kétségeket éb­reszteniük az amerikai vá­lasztópolgárok egy része kö­rében. Carter kijelentései a mértéktelen és esztelen fegy­verkezési verseny ellen — még akkor is, ha rekordköltségve­tést irányzott elő hadicélok­ra megválasztása esetére —, láthatóan kedvezőbb vissz­hangot keltettek, mint Rea- gan-nek azok a megnyilatko­zásai, hogy a jelenlegi szov­jet—amerikai nukleáris-raké- tafegyver egyensúlyt az Egye­sült Államok javára kívánja megváltoztatni. Carter állás- foglalásai arról, hogy megvá­lasztása esetén igyekszik a SALT—II. gyors ratifikálásá­val utat nyitni a radikáli­sabb hadászati fegyverzetkor­látozási egyezmény felé, na­gyobb hatást tettek legalább­is a jelek szerint a leendő szavazók egy részére, mint Reagan-nek azok a nyilatko­zatai, hogy ha bevonul a Fe­hér Házba, elölről újrakezdi, az „erő pozíciójából” a SALT —II. szerződés megtárgyalását és egyszerűen nem vesz tudo­mást arról, amiben elődje tavaly nyáron Bécsben meg­egyezett a Szovjetunióval. Reagan e harcias magatar­tásából eredő „belpolitikai gyenge pontot” az eddigieknél eredményesebben sikerült meg- találniok Carter kampányme­nedzsereinek. Érvelésük arról, hogy Reagan bejelentett rend­kívüli fegyverkezési versenye mellett aligha volna képes az infláció általa megígért visz- szaszorítására és az adók radikális csökkentésére, a különösebb közgazdasági tu­dással nem rendelkező egy­szerű amerikaiak számára is eléggé meggyőzően hangzik. A választás eredményét azonban sok minden befolyá­solhatja az utolsó pillanatok­ban. Sok függ attól, hogy me­lyik jelölt vizsgázik majd job­ban a televízió kamerái előtt, amikor jövő kedden, egy hét­tel a választás dátuma előtt sor kerül majd közöttük a te­levíziós vitára. Vagy — mint a kommentátorok megjegyzik —, ha az iráni kormányzat kedvező döntést hozna a fog­va tartott amerikai túszok szabadon bocsátása ügyében, ez bizonyára Carterre adott plusz szavazatokban is reali­zálódna ... MIT JELENT GÖRÖGOR­SZÁG VISSZ ÁTÉRÉSÉ A NATO KATONAI VEZE­TÉKE? Görögország területén 4 nagy amennai támaszpont és 12 KiseDb katonai kiszolgáló intézmény van. A NATO dél­keleti szárnyán Görögország korlátozott részvétele eddig idegesítette tenát az Eszak-at- lanti Szervezet parancsnoksá­gát, hiszen fenyegetve érezték e támaszpontok helyzetet. Mint emlékezetes, Görögor­szág 1974-ben az akkori tö­rök kormányzat ciprusi part­raszállása miatt, azt követel­te NATO-szövetségeseitól, hogy hassanak oda, hogy a török megszállók távozzanak a szi­getről. Azzal érveltek, hogy Törökország csakúgy, mint Gö­rögország, a NATO tagja, vagyis az Észak-atlanti Szer­vezet vezetőinek rá kell kény- szeríteniük Ankarát, hogy vonja vissza csapatait Ciprus­ról. Amikor pedig az athé­ni tiltakozás nem talált kel­lő meghallgatásra, Görögor­szág kilépeut a NATO kato­nai szervezetéből. Miért került most sor az 1974-es lépés visszavonására? A török—görög viszály Cip­rus ügyében, mint más kér­désekben is ugyan tovább tart. Az athéni kormányra azon­ban, amely Közös Piacba va­ló belépésére készül, rend­kívüli nyomás nehezedik az EGK-országok részéről, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében is foglalja el korábbi teljes kötelezettségű partneri helyét. Másrészt Ro­gers tábornok, a NATO fő- parancsnoka ígéretet tett új „ciprusi rendezésre”, hogy megkönnyítse az athéni kor­mány visszatérését a NATO katonai szervezetébe. A gö­rög vezetést idegesítette az is, hogy Törökország, mióta a katonai puccs felfedte belső ingatag helyzetét, kiemelt sze­repet kapott a NATO-ban, s új kölcsönök, segélyek meg szavazására számíthat. Athén, amely attól tartott, hogy Tö­rökország mindebből előnyö­ket húz'hat Görögország rová­sára, határozta el most gyor­san visszatérését a NATO katonai szervezetébe. Ez a döntés nagy megelégedést kel­tett a NATO-államok kor­mányköreiben. Más kérdés természetesen, hogy Görögor­szágban viszont széles körű tiltakozó megmozdulásokkal ítélték el a kormányzat lépé­sét. Árkus István Tálizin kinevezése Nyikolaj Talizin eddigi pos­taügyi minisztert a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettesévé nevezték ki, Mihail Leszecsko helyett, aki nyugállományba vonul — je­lentették be szombaton Moszk­vában. Az új postaügyi mi­niszter Vaszilij Samsin lett. Bizalom Fariamnak Az olasz képviselőház szom­baton délután bizalmat sza­vazott Arnaldo Forlani kor­mányának. Mellette 362-en fog­laltak állást, 250-en ellene és 9- en tartózkodtak. (307 szava­zatra volt szükség ahhoz, hogy a kormány bizalmat kapjon.) A szenátusi bizalmi szavazás ugyan még hátravan, de nem kétséges, hogy a Forlani-kor- mányt és programját ott is át­engedik. Az Olasz Köztársaság 40. kormánya ezzel hivatalába léphet. Élvezi a keresztényde­mokrata, a szocialista, a szo­ciáldemokrata és a köztársasá­gi pártiak támogatását, és — legalábbis jelenleg — számít­hat a jobboldali liberális párt tartózkodó magatartására is. Az OKP képviselői a kormány ellen foglaltak állást. A radi­kális párt más okokból ugyan­csak. Befejeződött a KSST ülése Marfűi József hazaérkezett a tanácskozásról Jegyzőkönyv aláírásával ért véget szombaton délután Moszkvában a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 97. ülé­se. A tagállamok állandó kép­viselői, miniszterelnök-helyet­tesei, köztük Marjai József miniszterelnök-helyettes, ha­zánk álladó képviselője a KGST-ben, számos nagy fon­tosságú kérdésben hoztak döntést. Megvizsgálták a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítésének, a gyártássza­kosításnak és a kooperációnak továbbfejlesztésével öszefüggő feladatokat. A tanács legutób­bi ülésszaka határozatainak végrehajtásához kapcsolódó tennivalókat és sok más, a tag­államok együttműködésének elmélyítésével kapcsolatos kér­dést. A végrehajtó bizottság megfelelő határozatokat hozott. Szó volt az ülésen a KGST és az EGK közötti megbeszé­lésekről is. Az ülésről részletes sajtó- közleményt tesznek közzé. ★ Marjai József miniszterel­nök-helyettes szombaton este hazaérkezett Moszkvából. ENSZ Kél magyar Az ENSZ-közgyűlés 35. ülés­szakának plenáris ülésén az ázsiai békével és együttműkö­déssel foglalkozó napirendi pont vitájában felszólalt Rácz Pál nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Hangsúlyozta: a világszervezet feladata, hogy elősegítse a konstruktív párbeszéd kialakí­tását és elmélyítését a délke­let-ázsiai térség országai kö­zött. Felhívta a figyelmet az indokínai országok javaslataira, Új melróállsiaást avatnak Moszkva az ünnepre készül A szovjet fővárosban már megkezdték a felkészülést a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 63. évfordulójának megünneplésére. A Vörös té­ren szerelik az ideiglenes emelvényeket és a szovjet hadseregnek a díszszemlén részvevő alakulatai is meg­tartották az első helyszíni pró­bát. A főútvonalakon készül a díszkivilágítás, az ünnepi de­koráció, amelynek vezető té­mája most, a párt jelszavai mellett, a Központi Bizottság nemrég megtartott telje» ülé­se, a népjólét emelésének, az élelmiszertermelés növelésének programja. Az épületeket, út­vonalakat díszítő feliratokban vezető helyre kerül a felké­szülés az SZKP XXVI. kong­resszusára. A szovjet fővárosban több tízezer munkás, sok ezer kom­munista brigád és számos üzem is azzal köszönti az ün­nepet, hogy befejezi ötéves ter­vét. Igen sok új középület, la­kóépület avatását is a novem­ber 7-ét megelőző napokra tervezik, és új metróállomás­sal bővül Moszkva földalatti vasútvonala. amelyek a térség problémáinak megoldására irányulnak. Saj­nálkozásának adott hangot amiatt, hogy ezek a javaslatok mindeddig válasz nélkül ma­radtak. A magyar delegátus rá­mutatott, hogy a fennálló né­zetkülönbségek további erőfe­szítésiekre kell hogy ösztönöz­zenek a problémák kiküszöbö­lése érdekében. Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottságának pénteki ülésén felszólalt Bu­dai Iván, a magyar küldöttség tagja. A bizottság a „nemzet­közi együttműködés a világűr békés célú felhasználásában’’ című napirendi pontot tár­gyalja. A magyar küldött méltatta a szocialista országoknak az In- terkozmosz-program keretében megvalósuló együttműködését, kiemelve, a Szaljut—6 űrál­lomáson nemzetközi személy­zettel végzett munka jelentő­ségét. Az iráni parlament ma dönt a tászügyben A teheráni rádió szomba­ton változatlanul azt jelentet­te, hogy Khorramshahrban folytatódnak az utcai harcok és az iráni erők ellenállása mindeddig megakadályozta, hogy a kikötőváros teljesen iraki ellenőrzés alá kerüljön. A rádió elismerte, hogy a harcok pénteken érték el te­tőpontjukat és hogy mindkét Terrorperek Dél-Koreóban Újabb halálos ítéletek Szombaton Kvangzsu tarto­mányi székhelyen egy katonai bíróság halálra ítélte a dél­n*cr^c3>ver-kÍ£érIe'ek Az USA tiltakozik és rokkant vvasningtom jeienteseK sze­rint az Egyesült Államok kor­mánya panaszt emelt a kínai kormánynál az október 16-án végrehajtott légköri atomrob­bantás miatt. A külügyminisz­térium tájékoztatása szerint az Egyesült Államok utasította pekingi nagykövetét, hogy is­mételje meg a kínai kormány számára Washington állás­pontját a légköri atomrobban­tásokról, amelyek potenciális veszélyt jelentenek egészségi­leg az egész világ számára. Kanada ugyancsak hivatalo­san tiltakozik az elmúlt hé­ten végrehajtott kínai légkö­ri atomrobbantás miatt. A rob­bantás következtében kiala­kult radioaktív felhőt kedden a kanadai meteorológiai inté­zet is észlelte és radioaktív csapadékról is érkeztek jelen­tések. ★ Londonban a hadügyminisz­térium bejelentette, hogy Nagy-Britannia az egyesült ál­lamokbeli nevadai kísérleti te­lepen pénteken este föld alatti atomrobbantást hajtott végre az amerikai szakemberek köz­reműködésével. A robbanás ereje nem haladt meg a 20 kilotonnát. A robbantást az amerikai—angol atomkutatá­si együttműködés keretében hajtották végre. Előzőleg Nagy-Britannia ez év áprili­sában robbantott egy atom­szerkezetet Nevadában. ellen helyi koreai katonai rezsim májusban kirobbant népfelkelés öt részvevőjét. Köztük van a kvangzsui egye­tem két hallgatója, akik az ország déli részén fekvő vá­rosban a hadsereg elit alaku­lataival vívott drámai harcát vezették. A bíróság további hét sze­mélyt életfogytiglani, 163 vádlottat pedig 20 évig terje­dő börtönbüntetésre ítélt. A pert a hatóságok egészen szombatig titokban tartották. Szöulban szombaton folyta­tódott Kim De Dzsung halál­ra ítélt ellenzéki politikus pe­rének fellebbviteli tárgyalása. A per hétfőn folytatódik és a bíróság két héten belül hirdet ítéletet. CSAK RÖVIDEN... AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉ­GEK bizottságának hivatalos szóvivője bejelentette, hogy az EGK novembertől júniusig 300 000 tonna árpát szállít a Szovjetuniónak, s megadja hozzá az exportőröknek a szo­kásos szubvenciót. Az EGK korábban — az amerikai ga­bonaexport-korlátozásra való tekintettel — felfüggesztette a szubvenciót a Szovjetunióba irányuló gabonaszállításoknál. CARLA GRAYINA, isimert színésznő, az Olasz Kommu­nista Pártnak az egy héttel 1 ezelőtt elhunyt Luigi Longo örökébe lépő képviselőnője bemutatkozott a parlamentben. EDMUND MUSKIE ameri­kai külügyminiszter közvetle­nül az elnökválasztás után la­tin-amerikai körutat tesz. En­nek célja az AÁSZ idei köz­gyűlésének előkészítése. EREDMÉNYTELEN maradt továbbra is a Biztonsági Tanács­ban a szavazás arról, hogy Latin-Amerika képviseletében a testület nem állandó tagjai közé Costa Rica vagy Nicara­gua kerüljön-e. oldalon súlyos veszteségek voltak. A város elfoglalásáról közölt iraki jelentésekkel el­lentétben Teheránban azt is cáfolták, hogy a támadóknak sikerült volna hatalmukba keríteni a Karun folyón át­ívelő hidat, amelyen át sza­bad út nyílna a 15 kilométer­nyire fekvő Abadan felé. Az iráni hadijelentések be­számoltak arról is, hogy az iraki légierő pénteken foly­tatta Khuzisztán tartomány székhelyének, Ahwaznak a bombázását és légitámadás sújtotta az oda vezető vasút­vonalat is. Nyugati hírügynökségek szombaton hajnalban nagy te­ret szenteltek az Iránban csaknem egy éve fogva tar­tott amerikai túszok szaba­don bocsátásával kapcsolatos lehetőségeknek. Mint ismere­tes, az iráni parlamentben vasárnap kerül ismét napi­rendre a túszügy, mégpedig feltehetőleg a szabadon bo­csátás feltételeinek kidolgozá­sára létrehozott bizottság je­lentése alapján. Az NBC amerikai televízió egy ENSZ-diplomatára hivat­kozva azt jelentette, hogy az 52 fogva tartott atnerikai többségét már vasárnap, a többieket pedig hétfőn szaba­don engedik. A televízió olyan értesülést is közölt, hogy Muskie amerikai kül­ügyminiszter vasárnap az NSZK-beli Wiesbadenba utaz­na, hogy ott fogadja a szaba- dulókat. A külügyminiszté­rium szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta az NBC hírét, de tagadta, hogy Muskie az NSZK-ba ké­szülne. John Trattner hozzá­tette, hogy a State Depart­ment semmilyen hivatalos információval sem rendelke­zik az iráni terveket illetően. A túszok sorsával hozzák összefüggésbe azt is, hogy II. János Pál pápa pénteken fo­gadta Irán római nagyköve­tét. A választási körúton levő Carter elnök pénteken a tú­szok sorsát illetően óva intett a túlzott reményektől.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom