Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

Sssthtsef a tsafiakozás Szövetkeztek a szövetkezetek Mtspkeiing f messiás Budaörsön »AZ MSZMP PEST MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV ÉVFOLYAM, 234. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. OKTOBER 5., VASÄRNAP fT érdezés nélkül mond­ják, mert nyilván fontosnak tartják a ta­pasztalatot munkájukról be­szélgetve a dabasi járás me­gyei tanácstagjai, hogy jó, mert rendezett a kapcsola­tuk a megyei tanács járási hivatalával. Rendszeres in­formációban van részük mindarról, ami a járásban lényeges terv, eredmény vagy gond, s ugyanakkor ha a megyei tanácstagnak van valamilyen javaslata, észrevétele, bírálata, az is meghallgatásra talál a hi­vatal vezetésénél, s ami még fontosabb, ha lehetsé­ges, a vélemény kifejtését intézkedés követi. Akár kellemes hangulat­ba ringathatna bennünket az ilyen, sima terepen tör­ténő haladás, ám fönnaka­dunk egy kifejezés tüskés bokrán. A tanácstagok egyi­ke azt mondja, példaként a jó kapcsolatok illusztrá­lására, hogy a megye an­nak idején megértette Da- bas égető belvízrendezési gondjait, s kaptak kétmillió forint pótelőirányzatot. Igen, a kaptak kifejezés hatott úgy, mint vándor­ra a tüskés bokor; meg­fogta a gúnyánkat, álljunk már meg, töprengjünk egy kicsit. Hogyan van ez? Ha kapnak, jó, s ha nem kap­nak, akkor rossz? Ez a lo­gikus gondolatpár. ám vi­gyázzunk, a formai logikai igazság még nem okvetlen tényleges igazság. Az átla­gos helyzetet fölvázolva: mód nyílik — megtakarítá­sok során, vagy többletbe­vételek segítségével, azaz pótlólagos források létre­jöttével — hivatalos kife­jezéssel élve, pótelőirány­zatok szétosztására, azaz olyan pénzek juttatására, amik az adott tanács költ­ségvetésében eredetileg nem szerepeltek. Az így ér­kező forint természetesen öröm, fedezet — legtöbb­ször — halaszthatatlan ♦eendők elvégzésére. az,az rendben tett lépések ott, ahol kaptak. A kapóinak azonban természetes követ­kezménye, hogy vannak olyanok is. akik kértek, de nem kaptak. Vélhetjük, azért, mert nekik kevésbé jók a kaocsolataák? Ke­vésbé értékelik a döntést hozók gondjaik _ súlyát? Vavv egészen másról van szó? S ha másról, akkor a ksnni kifeiezés — a ki­fejezés rejtette gondolko­dásmód — elhibázott? M '.előtt választ keresnénk a kérdésre, tekint­sünk egészen más irányba, más jellegű esetre. Hosz- szú-hosszú esztendők óta közismert tény. hogy a vá­ci járásban települések so­kaságán — s közülük is el­sősorban az Ipoly menti községekben — az ivóvíz nitráttartalma a megenge­dett mértéknél magasabb, illetve vannak olyan helyek, ahol egész egyszerűen nin­csen elegendő mennyiségű egészséges ivóvíz. Vajon egy pillanatra is megengedhet­jük azt a föltételezést, hogy azért nem jutott ez az ügy egyről kettőre, tehát azért nem krotak az érintett te­lepülések kellő forintmil­liókat, mert hiba volt kap­csolataik körül, mert hiány­zott a megértés? Évek óta tart már ezek­nek a községeknek a föl­szabadítása nyomasztó gondjuk alól — a lakosság áldozatkészségével, azaz társulati alapon, s ugyanak­kor jelentős állami támoga­tással —, s bizony belete­lik még néhány esztendő, amíg mindenütt ott lesz a megfelelő ivóvíz. Hatalmas summa fejében történik meg mindez, tehát nem a kapcsolatok rendezettsége, az együttműködés készsé­ge, a megértés tulajdonsá­ga hiányzott, hanem az a pénzügyi, tervezési, techni­kai alap — amibe a víz­kutatás éppúgy beletarto­zik, mint a kútfúrás, a ge­rincvezetékek és az elosztó- hálózatok kiépítése síb. —, ami nélkül mindenféle szó csak szó maradt volna. Ak­kor is, ha ez a szó a meg­értés hangsúlyától átita­tott ...! Egyetlen kifejezés­től, a kapnitól így jutunk el ahhoz a nagyon lénye­ges ponthoz, ahol a gondol­kodásmód hagyományos elemei a megváltozott, s folyamatosan változó gya­korlat elemeivel kevered­nek, ahol régi beidegződé­sek szembetalálják magu­kat a mássá lett cselek­véssel. A kapni ugyanis arra a régi —s a maga idejében nem ok nélküli — tapasztalatra támaszkodott, hogy aki jó kapcsolatokat épít ki — s itt ne gondol­junk ám arra, ami túllép a törvényen! — a felsőbb­séggel. aki ügyesebben tud sírni, az kapni sokkal köny- nyebben kap pótelőirány­zatot, juttátást, hitelt, tá­mogatást, mint az élhetet- lenebbje. VJ alótlant állítanánk, ha ’ most tényként írnánk le: kiveszett napjainkra ez a stílus, ez a módszer, ám gazdag tapasztalatok bizo­nyítják, sokkal hátrébb szo­rult, mint volt korábban. Holott most is kapnak ilyen meg olyan pótlólagos összegeket a tanácsok — meg eleve kapják az álla­mi hozzájárulást eredeti költségvetésükhöz is —, de a mérleg nyelvét nem az billenti el, ami korábban gyakran, a szubjektív meg­ítélés. har.em a megoldan­dó feladatok súlya, fontos­sága, s a megoldáshoz ren­delkezésre álló vagy meg­teremthető feltételek hely­zete. kialakíthatósága. A dolgok menete lett más, mint azelőtt, s ezzel maguk a dolgok is más jel­leget öltenek. Egy-egy dön­tés ugyanis sokkal kevésbé hordja magában a tévedés veszélyét, ha nem a puszta hatalmi szó, hanem a mér­legelés, a rugalmas igazo­dás szabja meg a mikor, mit és hogyan útját, rendjét. A járás és a megye, a ta­nácstagok és a tanács, a tanácstagi csoport és a já­rási hivatal kapcsolatai­nak — többszörösen köl­csönhatásban álló kapcso­latrendszerének — a ren­dezettsége tehát akkor is valóságos lehet. amikor valamire a nem hangzik el, amikor valamit nem kapnak meg azok, akik kértek. A kapcsolatok ren­dezettsége ugyanis nem ezen múlik, hanem azon — s csakis azon múlhat —, hogy az igenek és a nemek világosan megalapozottak, azaz érthetőek legyenek, tudja a döntést hozó, mik az indokok, s tudja a dön­tést viselő, mire támasz­kodik az elhatározás. Mészáros Ottó Ma: 3. oldal: Szinkronba a divattal, az igényekkel! (Varga Edit; 4. oldal: Vizuális ünnepnapok (Kriszt György, 6. oldal: • Karmazin postás bűnbeesése (Babus Endre) 7. oldal: Az üzleti vizeken hajózva (Weyer Béla) 8. oldal: Külföldi? Kérdezzen! (Andai György) 9. oldal: Irodalmi összeállítás Az év elején életbe lépett új gazdasági szabályozók — a népgazdaság egyensúlyi nely- zetenek megszilárdítása érde­kében — jelentősen csökken­tették a beruházási lehetősé­geket. Ennek egyenes követ­kezménye volt, hogy a beru­házási eszközök piacán csök­kent a kereslet a gépek, be­rendezések és szolgáltatások iránt — ami nem egy eset­ben gondot okozott a gyár­tóknál!, Rendeléshiányról, le­kötetlen kapacitásokról szóló hírek láttak napvilágot. A nagyvállalatok egyik vé­dekezési reakciója az volt, hogy felülvizsgálták külső kooperációikat: ml az, amit az eddig külső cégeknél — többnyire kisüzemednél, szö­vetkezeteknél — megrendelt alkatrészek és részegységek közül saját maguk is le tud­nak gyártani. Ami a „nagyo­kon” segített, a „kicsiknek” újabb nehézséget jelentett: tovább csökkentette érté­kesítési lehetőségeiket, nö­velte a kihasználatlan ka­pacitást. Egyebek között ez is hoz­zájárult ahhoz . a helyzethez, melyet például az jellemzett, hogy 12 Pest megyei ipari szövetkezetnek az év elején mintegy ICO ezer normaórája nem volt lekötve. Kiút ter­mészetesen — ha nem is egyszerű, könnyen járható — itt is kínálkozik: növelni kell az exportra készülő termé­kek mennyiségét, jó piacku­tató munkával belföldi meg­rendeléseket kell szerezni. Mindez persze nem egy­szerű feladat — s ezért is határozott úgy a már emlí­tett 12 megyei ipari szövet­kezet, hogy létrehozza a Pest megyei Szövetke­zetek Export és Marke­ting Társulását. A februárban megalakult tár­sulás — melynek tagjai kö­zött van a gesztori szerepet is ellátó budaörsi Texelelctro, a vecsési Ferroelektrika, az isaszegi Lignifar, de említ­hetjük a dabasi Elektromos és Fémipari Szövetkezetét vagy a budaörsi Vegyesipari Szövetkezetét is — elsődleges célja a tagszövetkezetek ré­szére megrendelések, üzletek felkutatása, az üzletek meg­kötését megelőző szervező munka elvégzése. A társulás budaörsi irodá­jában — mint azt Bernáth János irodavezetőtől megtud­tuk — műszaki és közgazda­ság! végzettségű szakembe­rek dolgoznak. Feladatuk, hogy megteremtsék a kapcso­latot a potenciális megren­delők és a szövetkezetek kö­zött. A lemezsaj tolástól a gal­vanizálásig, a műszerek gyár­tásától az elektromos kapcso­lószekrények szereléséig min­den munkára vállalkoznak a szövetkezetek. A közös tevékenységet szabályozó társasági szer­ződés szerint minden szö­vetkezet egyenlő arány­ban járult hozzá az iroda létrehozásához, a sikeres üzletkötések után pedig 1 százalék jutalék illeti meg az irodát. A megalakulás óta eltelt viszonylag rövid idő tapasztalatai kedvezőek: eddig 19 belföldi vállalkozás­ra dolgoztak ki ajánlatot, melyből öt esetben jött létre üzlet, sőt, már az első ex­port-megállapodást is sikerült tető alá hozni. Ez utóbbi ér­telmében a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz az Intranszmas közre­működésével szállítóberende­zéseket, egészen pontosan konténertovábbító vázat szál­lít a Volkswagen cég részére. Az eddigiek alapján a me­gyei KISZÖV-nél is úgy íté­lik meg, hogy a társulás be­váltja majd a hozzá fűzött reményeket. Mint Steinmetz Oszkár műszaki és termelési osztályvezető elmondta, sze­retnék, ha tovább bővülne az együttműködésre kész szö­vetkezetek köre. Ennek egyéb­ként nincs akadálya, mivel a társasági szerződés nyílt, le­hetővé teszi a csatlakozást. W. B. Sok Báfagató hét végén Ma zárja kapát a INV A szakmai napok befejezé­se óta nőtt az őszi fogyasztá­si javak vásárának közönsé­ge. Szombaton a déli órákig több mint 370 ezer vendéget fogadott a BNV. Még szomba­ton délelőtt is a pavilonok­ban jó néhány szerződést ír­Bíommumsfia ssomhaf Másfél mllllé termelési élték Mint a hét bármely napján, a tegnapi szabad szombaton is nagy volt a sürgés-forgás a gödöllői művelődési ház­ban és a vele szemben a 30- as főút alatt vezető aluljáró építésénél. Itt és szerte a me­gyében, valamint a főváros­ban összesen 45 munkahelyen tartottak kommunista szomba­tot a gödöllői székhelyű Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat ezerkétszáz dolgozója, munkások és alkal­mazottak, több mint 100 szo­cialista brigád. A gödöllői művelődési ház közművesítési munkálatait ennek a hónapnak a végére be akarják fejezni, ezt segí­tette elő a tegnapi kommunis­ta műszak is. Kiemelkedő je­lentőségű a budaörsi lakótele­pi munkahely is, ahol szenny- csapadékvízelvezetőt. gázve­zetéket, utat és járdát épít a KIVÍV, rendezik a terepet, hoz­zájárulva az idén átadásra tervezett 500 lakásból még hátralevő 380 mielőbbi befe­jezéséhez. Több helyen építenek a me­Hi•aiúrszemBe Teljes müzem a földeken gombai Fáy András Tsz-ben. Idén 470 hektárra vetették az olajos magvat — s nem is bánták meg. gyében szennyvíztisztító tele­pet. Gödöllőn, Vácon, Buda­örsnek, Törökbálintnak kö­zösen. Valamennyi helyen dolgoztak szombaton. A főváros kerületeiben is találkozhattak tegnap a Mély­építő Vállalat dolgozóival. Pestlőrineen az állami lakóte­lepen közművesítettek, a kis­pesti városközpontban köz­művet és fogadószintet épí­tettek, Csepelen az Erdősori lakótelepen alapcsatornát ké­szítettek, Óbudán gázvezeté­ket fektettek. Másfél millió forintnyi ter­melési értéket állítottak elő a kommunista szombaton; amely­ből 120 ezer forintot tett k.i a munkabér. Ezt lakásépítésre és üdülési hozzájárulásra hasz­nálják fel, amint erről már korábban döntött a kollektí­va. A kedvező időjárást kihasz­nálva, egész héten szorgos munka folyt a határban, s nem lesz a mai vasárnap sem pihenőnap a legtöbb termelő- szövetkezetben. A szakembe­rek szerint az utóbbi napok­ban a napsütés meggyorsítot­ta a szőlő érését, a korai faj­tákat. már ugyancsak szürete­lik. Teljes erővel munkálkod­nak a traktorok: folyik az őszi mélyszántás, vetik az őszi kalászosokat, a kombáj­nok aratják a napraforgót, s a legtöbb gazdaságban meg­kezdték a kukorica betakarí­tását is. Monoron, a Kossuth Terme­lőszövetkezetben például 760 hektáron kell betakarítani a szemes kukoricát. A termés — ahogyan azt az előzetes becslések is ígérték —, a szeszélyes időjárás ellenére is jó. Az első táblákon hektá­ronként 60 mázsa a hozam. A burgonyaszedést már befeje­zik a napokban a gépek. A jó minőségű termés teljes egészében, feldolgozott, tisztí­tott állapotban kerül a fővá­rosi gyermekélelmezési válla­latokhoz. A dányi Magvető Tsz-ben több mint 1300 hektáron ke­rül a földbe az oszd búza. Két hét múlva végeznek az utol­só heztarral. ^ A szigCtszentmiklősi Szlsetio Tsz-ben több mint 500 hektár őszi Húsz mazsa termest hozott kalászos alá készül a vetőszántás. tak alá. A kiállítók többsége — így a Pest megyeiek is — elkészítették gyorsmérlegü­ket. Az Amfora-Üvért pél­dául ötmilliárd forint érté­kű üveg-, porcelán- és mű­anyag árut kötött le az ipari partnereinél. Ugyanakkor vá­sárolt a szovjet, a francia, a nyugatnémet kiállítóktól is edényeket, fürdőszoba-felsze­relési cikkeket. A MüÁRT a Keriparral ál­lapodott meg 141 millió forint értékű kereskedelmi és ven- djéglá^óiDftri gének, valamint 30 millió forint értékű üzlet- berendezések jövő évi szállí­tására. A Mirköztől különböző normál és mélyhűtő-berende­zéseket vásárol, 46 millió fo­rint értékben. A gyapjúipar kiállítói jelentették, hogy a természetes nyersanyagból ké­szült textíliák iránt volt első­sorban nagy a kereslet, s bár például az Újpesti Gyapjúszö­vőgyár és a Magyar Posztó­gyár a tavalyinál lényegesen több ilyen, magasabb értékű termékre kötött szerződést, a külföldi megrendelők és a ha­zai igények teljes kielégítése egyelőre meghaladja a terme­lési lehetőségeket. A Május 1. Ruhagyár hazai kereskedelmi partnereivel több mint 100 millió forint értékű, főként szabadidő- és sportruházati cikk szállítására kötött szer­ződést. A kötszövőipar a vásá­ri nagydíjas „Tapsi” fantázia- nevű poliészter-nyúlszől össze­tételű fonal iránt érdeklődött, a Pamutfonóipari Vállalat 1981-ben 80 tonna gyártására vállalkozott. Az ebből készült méteráruk és konfekcionált termékek, a Habselyem Kö­töttárugyár újdonságai iránt nemcsak a Divatcsarnokban és a Luxus-áruházban érdeklőd­tek a vásárlók, (Arról, hogy a Pest megyei kiállítók milyen üzletet kötöt­tek a vásáron, lapunk 3. ol­dalán számolunk be.) KOZELET hektáronként a napraforgó a Barcza Zsolt felvétels Lcsonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvcy zölte az Afro-ázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezetének Ni­cosiában ülésező rendkívüli konferenciáját. Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke — aki kül­döttség élén hivatalos látoga­táson Oslóban tartózkodott — szombaton hazaérkezett a nor­vég fővárosból. ________ Geo rgiosz Krisztodulidesz- nek, a politikai bizottság tag­jának vezetésivel az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására szeptember 28—októ­ber 4-e között látogatást tett hazánkban a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) küldöttsége. Rendezetten

Next

/
Oldalképek
Tartalom