Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

Készülődés az alkotmány napjára Dunakeszin gyakorolnak a repülők, Gödöllőn az ejtőernyősök Újdonságokat is tartogat az idei augusztus 20-i rendez­vénysorozat — tudhatták meg az újságírók tegnap a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában tartott sajtótájékozta­tón. Az ünnepi események pon­tosan 10 órakor kezdődnek a Parlament mellett, ahol a felvont állami zászló előtt tartják ezidén tizenkettedik alkalommal a tisztavatási ün­nepséget. A budapesti honvédelmi nap fél 12-kor fanfárok hang­jaival kezdődik, s a látványos légi-vízi parádét a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével, nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített szár­nyashajók nyitják meg. r Megtalálva V alamikor büszkélked­hetett a város a dombtetőn álló vil­lával, milyen takaros szü­lőotthont mesterkedtek ki belőle, most meg — ne­vén nevezve a dolgot — életveszélyt kellett el­hárítani nagyon gyors építési, szerelési feladatok megoldásával. Közben persze hosszú évek teltek el, s ahogy minden más, egy épület is kopik, el­használódik, azaz javítás­ra, felújításra szorul. Szó sincs arról, hogy az érin­tettek elfeledték volna, van egy szülőotthonuk Szentendrén, amit gondoz­ni kell, sokkal inkább az történt, mint ilyen esetek­ben gyakran, hol volt pénz a leglényegesebb teendők­re, ám akkor nem akadt megfelelő kivitelező, hol ennek a fordítottja követ­kezett be vállalkozóval, de pénznek meg híján. Az el­maradt részleges felújítá­sok, meg a váratlanul fel­bukkanó veszedelmes el­használódások összegeződ- tek azután építészeti ér­telmű életveszéllyé. S szinte természetes, hogy a szorult helyzetben egy­szerre került pénz is, ki­vitelező is, mert éppen a szorult helyzet miatt sen­kinek sem volt módja az ódzkodásra, a magyaráz­kodásra: cselekedni kel­lett. Tapasztalt tanácsi em­bereit mondják, látszólagos gazdálkodási önállóságuk ellenére a tanácsok az ese­tek javában kiszolgálta­tottjai annak a helyzetnek, hogy a felújításnak, a kar­bantartásnak, a rekonst­rukciós jellegű szerelési feladatoknak hosszú éve­ken át nem volt sok be­csülete az érintett ipari, építőipari vállalatoknál, szerelő cégeknél. Ez a be­csület persze elsősorban azért hiányzott, mert kí­nálkozott elegendő új be­ruházás, mert válogatni lehetett a megbízások kö­zött, s a kivitelező szépen kereshetett akkor is, ha nem bíbelődött holmi ja­vítgatásokkal, karbantar­tásokkal, amik kétségtele­nül élőmunka-igényesek, nehezen gépesíthetők. Ezért azután évről évre ismét­lődött az a furcsa helyzet, hogy, bár a megyében ren­geteg közintézmény és la­kóépület szorult — szorul ma is — átfogó karban­tartásra, felújításra, nagy summa pénz mindig meg­maradt felhasználatlanul. M ostanában a hosszú út célok és lehető­ségek között mint­ha rövidülne. Nem egy és nem két helyen hallhat­tuk — örömmel! — ta­nácsi vezetők szájából: je­lentkezett náluk a koráb­ban nagyon önérzetes ki­vitelező képviselője, s azt tudakolta, milyen megbí­zás várható a következő esztendőkben ? A magya­rázat természetesen nem az, hogy a kivitelezőkegy­szeriben jobb belátásra tértek, felismerték a tár­sadalmi érdekeltség el­sődlegességét. Túl szép len­ne a menyasszony, ha ezt gondolnánk. Sokkal pró­zaibb oka van a magatar­tás megváltozásának, s ez az oka az új beruházások megkezdése lehetőségei­nek szűkülése, a fejleszté­si pénzalapok felhaszná­lásának visszafogása, il­letve korlátozása. Élni azonban kell; arrvdt egy éve még finnyásan elutasított az építő- vagy szerelővál­lalat, azt most készségesen fogadja. Teszi ezt még ak­kor is, ha tudja, egy-egy felújítás, nagy karban­tartás korántsem hoz any- nyi hasznot, mint az új­építés, valamennyit azon­ban igen. Ilyen meggondolásoktól vezettetve — bár az új lakások tető alá segítésé­ben vállalt kötelezettsé­geit fel nem adva — kez­dett el töprengeni a Gö­döllői Építőipari Szövetke­zet azon, milyen szerve­zési, technikai és technoló­giai változtatások szüksé­gesek ahhoz, hogy össz- termelési értékükön belül nagyobb súlya legyen a karbantartásnak, a felújí­tásnak, Szándékaik, tö­rekvéseik találkoztak a vá­ros vezető testületéinek — a pártbizottságnak, a ta­nácsnak — az elképzelé­seivel, mert hiszen ahogy Szentendrén — és szinte mindenütt másutt —, itt Gödöllőn is örökös gond volt a lakó- és a középü­letek folyamatos rendben tartása, valamint idősza­konkénti felújítása. A gaz­dálkodási környezet mó­dosulása olyan irányba tol­ja tehát a kivitelezőket, ahol a szerényebb hasznot keményebb — vagy csak szokatlanabb? — munka adja, ám ez a munka lé­nyeges eleme a társadalmi célszerűségnek. H iba lenne a gödöllői felek megtalálta kö­zös utat — mi több: közös célt — olyasminek vélni, ami napjainkban már általános. Erről na­gyon korai lenne' írni, de kétségtelen: a változások most már nemcsak sejt- hetőek, hanem némely do­logban kézzelfoghatóak. Amihez hozzájárult a már említett kényszerű korlá­tozás, de az is, hogy o tárcairányítás a korábbinál egészségesebb — sőt, egyál­talán, egészséges — ará­nyokat kíván kialakítani vállalatai tevékenységé­ben az új építések, vala­mint a fenntartási jellegű megbízások teljesítése kö­zött. Ennek van szerveze­ti része, érdekeltségi tere­pe, technikai és technoló­giai jellegű teendője — mert fenntartásra, felújí­tásra szakosodott, s abban a tervezéstől a befejező szakipari munkákig, min­den részműveletre képes cég, az országban egész egyszerűen nem létezik —, ám legfontosabbnak ma­gát a szemléletváltozást tartjuk. Annak hivatalos és kö­vetkezetes képviseletét, hogy a népgazdaság — s még tágabban: a társada­lom — számára nem lé­tezik olyan fontossági sor­rend, amiben előbbre he­lyeződik az új és sokkal hátrább az, ami már meg­van. Ez a képtelen sor­rend létezni látszott hosz- szú éveken, s évtizedeken át, azaz annak, hogy ma gondjaink a fenntartásban, a felújításban a szükség- szerűnél nagyobbak, meg­találhatjuk az okait egy nem kívánt, de mégis lét­rejött, s akkor már meg­tűrt gyakorlatban, ami a presztízsszempontokat mu­tatta elsődlegesnek. A friss tapasztalatok ma azzal biztatnak, hogy az orvos­lás lehetőségét is megtalál­tuk, kényszer és érdek öt­vözésével. Igaz, jobb, hasz­nosabb lett volna, ha az érdekek a kényszer ke­mény markának szorítása nélkül érvényesülnek. Mészáros Ottó Ezután az alkotmány tör­vénybeiktatásának 31., felsza­badulásunk 35., a Varsói Szer­ződés megkötésének 25. évfor­dulóját köszöntő, az MSZMP XII. kongresszusa és a szov­jet—magyar közös űrrepülés előtt tisztelgő jelszavakkal következnek a motorcsónakok, vízibuszok, kitűző- és átkelő­hajók, majd a néphadsereg vízijárművei folytatják a sort. A levegőben helikopterek, vontatott vitorlázó repülőgé­pek, műrepülők, a néphadse­reg repülői mutatkoznak be, őket követik az MHSZ, vala­mint a magj’ar néphadsereg ejtőernyősei. A parádét a he­likopterek és a repülőgépek kötelékei zárják. Este 9 órakor kezdődik, s 30 percig tart az immár ha­gyományos — európai hírű — tűzijáték. Idén a tavalyinál egyharmaddal több — tíz tonnányi — pirotechnikai anyagot használnak fel, s hat különböző helyen lövik fel, il­letve gyújtják meg a tűzfigu- rákat, színkompozíciókat al­kotó 1660 különböző űrméretű és színhatású bombát, az 1600 bengálégőt, az 1200 vízesés­égőt. A nap programját a magyar néphadsereg összevont zene­karának koncertje színesíti: a Duna vízén a SZOT Budapest hajójának fedélzetén kezdődik az előadás este 8 órakor. Pest megye az augusztus 20-i ünnepség előkészítésének színhelye. A dunakeszi MHSZ- repülőtéren a motoros és vi­torlázó repülőgépek már au­gusztus 10-én elkezdték a fel­készülést, s csatlakoznak hoz­zájuk a néphadsereg helikop­teregységei is. A gödöllői MHSZ-repülőté- ren idén hatvan ejtőernyős — kétszer annyi mint tavaly — gyakorolja 1000—1200 méter magasságból az ugrásokat — sporternyővel. A tisztavató ünnepségre ké­szülődnek a szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskolán is: itt augusztus 19-én 10 óra­kor a családtagok, oktatók, elöljárók, előtt ismertetik há­zi ünnepségen a tiszti előlép­tetésről szóló miniszteri pa­rancsokat, s adják át a tiszti rendfokozatokat, a pedagógiai, üzemmérnöki diplomát az idén végzett hallgatóknak, akik a többiekkel együtt a Parlament előtt esküsznek majd fel más­nap. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ' MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 13., SZERDA Farkas Bertalan Pest megyében A biatorbágyi KISZ-építőtábor lakóival találkozott a magyar kozmonauta Kedves vendéget köszöntöt­tek tegnap a biatorbágyi KISZ vasútépítő-táborban: ide látogatott Farkas Bertalan, az első szovjet—magyar közös űrrepülés részvevője. A kozmonautát a herceghal­mi vasútállomásnál fogadták, ahol a KISZ Központi Bi­zottsága nevében Szűcs Ist­vánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára üd­vözölte. A kutató űrhajós a házigazdák társaságában föl­kereste a bicskei vasútvonal mentén és at M 1-es autópá­lya nagyegyházi szakaszán dolgozó fiatalokat. Ezt követően a program a Ságvári Endre nevét viselő biatorbágyi építőtáborban per­gett, ahol Farkas Bertalan közvetlen hangulatú beszélge­tésen számolt be az űrutazás óta eltelt időszakról. Elmond­ta: az Interkozimosz kereté­ben sikeresen végrehajtott űr­repülést pihenés követte, az elmúlt heteket családi körben töltötte. A felelősségteljes munka után jólesett a kikap­csolódás, amely jószerivel al­vással, olvasással, teniszezéssel telt el. Pápai otthonából je­lenleg költözködik Budapest­re, s már munkába állt. A Honvédelmi Miniszté­rium dolgozója, itt kapott be­osztást, mint űrkutatási szak­értő, tevékenységének jelen­tékeny részét a Magyar Tu­dományos Akadémia Interkoz- mosá Tanácsában végzi. Na­gyon gazdag, sokrétű munká­val teli hetek, hónapok követ­keznek: rendszerezi, feldolgoz­Visszahúzóiban az árhulláin Tovább csökkent a belvízzel borított terület Az árvízvédelmi munkák centruma most a közvetlen Szolnok alatti Tisza-szakasz, ahol a víz az elmúlt 24 órá­ban még mindig 3 centimé­tert emelkedett: kedd hajnal­ban 873 centiméteres vízállást mértek. Apad a Bodrog, a Kraszna, a Maros, továbbá a Körösök vízrendszerének fo- lyói, kivéve a Hármas-Körös torkolati szakaszát, ahol még mindig lassú áradás van. Csökkent az árvízvédelmi készültségben levő védvonalak hossza. Jelenleg 1382 kilomé­teren tartanak készültséget, ebből harmadfokú a készült­ség a Tisza Leninváros és Sze­ged közötti szakaszán, a Hár­mas-Körös torkolati szakaszán és a Kettős-Körös mentén 664 kilométeres vonalon. To­vább csökkent a belvízzel bo­rított terület. Jelenleg 34 ezer hektárt borít belvíz. Az ár- és belvízvédekezés­ben 10 ezer ember vesz részt. Újdonságok esz ískoiákkssn Tanszerek, bútorok—őszre A TANÉRT munkája nyo­mán az őszi iskolai évnyitóig 370 millió forint értékű fel­szereléssel gazdagodnak az ország iskolái. Ebből 200 mil­liót tesznek ki a taneszközök, a többit az iskolabútorok. Az új tantervekre figyelem­mel a hagyományos taneszkö­zök mellett sok újdonság is az iskolai szertárakba kerül majd: az elmúlt két tanév, s az idei alatt összesen 76 ok- tatást-tanulást könnyítő esz­közt fejlesztett ki, illetve gyárt a TANÉRT. Csak néhányat a legújabbak közül: tanulói manipulációs készlet az 5. osztályokban a történelem és az állampolgári ismeretek oktatásához, három új térkép és írásvetítő lapok a földrajzhoz, diasorozat a matematikához, új periódusos tábla a kémiához, reproduk­ciósorozat a rajzhoz, szabad­téri kosárlabdaállvány a test­neveléshez. Külön is említést érdemel a nemzetközi elismerést kivál­tott kémiai mikroküvettás eszközkészlet, s a fizikai ta­nulókísérletekhez gyártott készletek sora. A korábbi években elkészült már a me­chanikai, a hőtani és elektro­mosságtani készlet, s a sorozat idén teljessé válik a fénytani kísérletezőeszközökkel. A bútorkínálat is gyarap­szik: a kétszemélyes csővázas tanulóasztalok az eddigi két méret helyett most már négy­féle nagyságban készülnek, s újdonság az elemes óvodai „Panni” bútorcsalád. Egyéb­ként az óvodák számára is, forgalomba hoznak számos ok­tató játékot: például karikát, labdáit, bukfencszőnyeget, KRESÍZ-játékot, konstrukciós fajátékot és irányítható fa autókat. Farkas Bertalan a biatorbágyi KISZ-építötáborba látogatott tegnap za az űrrepülés során szerzett élményeket, ismereteket, ta­pasztalatokat, hogy azokat megérlelten átadhassa az űr­kutatással foglalkozó tudósok­nak. Mindazoknak a szakem­bereknek, akik felkészítették őt a különböző űrbéli progra­mok végrehajtására. Terveiről szólva kiemelte, hogy felsőfokú tanintézetben szeretne továbbtanulni, s ak­tívan részt venni a tudomá­nyos munkában, a kozmoszból hozott anyagok feldolgozásá­ban. Elfoglaltsága miatt gé­pen repülni nem fog, de újabb űrrepülésről nem mondott le. Idejét úgy ösZtja be, hogy vá­laszolhasson arra a sok-sok levélre is, amelyeket az or­szág legkülönbözőbb részeiből juttattak el hozzá az űrrepü­lés-alatt és után. Németh Károly a magyar delegáció vezetője Megkezdődtek az MSZMP és a Japán KB tárgyalásai A Japán Kommunista Párt­nak az MSZMP KB meghí­vására hazánkban tartózkodó küldöttségével kedden meg­kezdődtek a tárgyalások a Központi Bizottság székházá­ban. A japán küldöttséget Ha­ma Takeshi, az elnökség ál­landó bizottságának tagja, a központi ellenőrző bizottság el­nöke vezeti. A delegáció tag­jai: Yamanaka Ikuko, az el­nökség tagja, a nőmozgalmi osztály vezetője, szenátor; Tsukadaira Horishi, az Aka- hata főszerkesztő-helyettese; Watanabe Mitsugu, a Saitama megyei pártbizottság elnökhe­lyettese, alsóházi tag; Taka- kugasi Hiroshi, a központi bi­zottság külügyi osztályának munkatársa. A magyar tárgyalócsoport vezetője Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Tagjai: Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, Berecz János, a Köz" ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettese. Az elvtársi légkörben és az internacionalista szolidaritás szellemében lezajlott megbe­szélésen kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az MSZMP és a Japán KP tevékenysé­géről, a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. A találkozón áttekintették a két testvérpárt kapcsolatait Korom Mihály fogadta az SZKP pártmunkásküldöttségét Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására augusz­tus 5—12 között hazánkban tartózkodott az SZKP KB pártmunkásküldöttsége J. P. Kalenyiknek, a Moldavai KP KB titkárának vezetésével. A szovjet vendégeket fogad­ta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; megbeszélése­ket folytatott a delegációvá! Kovács Antal, az MSZMP KJ- tagja, a KB osztályvezetője és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A szovjet pártmunkásküldöttség tanulmányozta a mezőgazda­ság párt- és állami irányításá­nak rendszerét, megismerke­dett több mezőgazdasági üzem és kutatóintézet munkájával. KÖZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban üdvö­zölte a Madagaszkárt Szocia­lista Forradalom Chartájának támogatására alakult Demok­ratikus Bizottság (Madagasz­kárt Függetlenségi Kongresz- szus Párt) II. kongresszusát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom