Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

2 1980. JŰLIUS 24., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Anderson Tegnapi számunkban átte­kintettük az amerikai Repub­likánus Párt jobboldalának és centrumának a nézeteit képvi­selő Reagan—Bush elnök—alel- nökjelölt páros politikáját. Most vegyük szemügyre John Andersor, független elnökje­lölt személyét, esélyeit, néze­teit. Két furcsa személyisége van az önmagában is meglehető­sen rendhagyó 1980-as ameri­kai választási kampánynak. Ez a két politikus Kennedy és Anderson. Az előbbi esélyeit a beavatottak, nem becsük túl magasra, szerintük a legifjabb Kennedy az 1984-es elnökvá­lasztásokra való felkészülés­nek tekinti az idei nagy ener­giájú kampányt. De mi kész­teti rá Anders ont, hogy szol- katlan formában, a két nagy párttól függetlenített jelölt­ként fussa végig az elnökvá­lasztási kampányt? Mindenekelőtt az a tény, hogy Carter elnök — mint ed­digi négyéves tevékenysége is bizonyította — nem képes be­tölteni a Fehér Ház gazdájá­nak szerepét, az amerikai vá­lasztók nagy tömegei kiábrán­dultak belőle, mást látnának szívesen a versenyben. Ez a más személy értelemszerűen az ugyancsak demokratapárti Kennedy lehetne, akinek a poggyászát viszont még min­dig nyomasztóan terheli a sok évvel ezelőtt történt, titkárnő­je halálát okozó, máig sem tisztázott balesete. Carteren és Kennedyn kívül a demokrata párt jelenleg nem tud megfe­lelő súlyú jelöltet állítani. An­derson úgy gondolja, hogy a demokraták augusztusi orszá­gos pártkonferenciáján Ken­nedy kibukik, támogatói vi­szont megmaradnak és néze­teiknek megfelelő jelöltet ke­resnek, aki nem feltétlenül demokratapárti. Ezekre a Kennedy-támogatókra számít •Anderson, .-Számuk nem cse­kély, és tovább gyarapodhat, „ha az elnökválasztások két prominens jelöltje, Carter és Reagan iránt közömbösséget .tanúsító választók Anderson- ra, mint politikai alternatívát kínáló személyiségre adják voksukat. Ebben az okfejtésben azon­ban túl sok a „ha”. Még to­vább növeli a bizonytalansá­got, hogy Anderson politikája lényegében nem tér el Carte - rétől, inkább annak végrehaj­tását, semmint tartalmát bí­rálja. Foglaljuk össze néhány mondatban Anderson prog­ramját: A SALT-tárgyalások kérdésében „mérsékelt” állás­ponton van, azaz az úgyneve­zett afgán kérdéstől függetle­nül a SALT—II. ratifikálása mellett tör lándzsát, és síkra- száll a Szovjetunióval való to­vábbi leszerelési tárgyaláso­kért. Ahogy Anderson ebben a kérdésben fogalmaz: „Az Egyesült Államoknak nem sza­bad a Szovjetunióval való konfrontáció megszállottjává válnia.” Ha elvetik a SALT— II-t, mondja Anderson, újabb forduló kezdődik a fegyverke­zési versenyben, amely nem­csak, hogy magának Ameriká­nak is költséges, hanem a fé­lelem és a bizalmatlanság lég­körét teremti meg világszerte. Anderson orvosságai a nagy fontosságú amerikai belgazda­sági helyzetre vonatkozóan lé­nyegében ugyanazok, mint amelyeket Carter 1976-ban megígért. Egészében véve mi a kü­lönbség Carter és Anderson fölfogása között? Mint mon­dottuk, a külpolitikai alapok nem térnek el egymástól. A gyakorlati végrehajtásban An­derson sokkal rugalmasabb­nak ígérkezik a jelenlegi el­nöknél. Ez nemcsak a közel­és közép-keleti lépésekre vo­natkozik, hanem az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei viszonyára is, amelyet Carter kapkodó lépé­sei nagymértékben megrontot­tak. Ami a novemberi, elnök- választásokat illeti, nagy kér­dés, vajon Anderson fellépése nem osztja-e meg még na­gyobb mértékben az amerikai középrétegeket, a „középutaso­kat”, és nem könnyíti-e meg a jobboldalt maga mögé sora­koztató Reagan befutását? D, P. Magyar felszólalás az ENSZ- közgyűlés palesztin vitájában Bolívia Feszült helyzet, harcok — Az ENSZ-közgyűlés 7. rendkívüli ülésszakán szerdán felszólalt Halász András ta­nácsos, a New York-i magyar ENSZ-képviselet megbízott ve­zetője, az ENSZ-közgyűlés 7. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Megállapította, hogy az ENSZ 1947 óta foglalkozik a közel-keleti problémakörrel, benne a palesztin kérdéssel. — Ma már a tagállamok túlnyo­mó többsége elismeri, hogy a palesztin kérdés a közel-ke­leti konfliktus lényeges eleme. Ezt a közgyűlés 1974-ben el­fogadott határozata is tükrö­zi, amely állást foglal a pa­lesztin nép elidegeníthetetlen jogainak meghatározása mel­lett. Ez utóbbiak magukban foglalják az önrendelkezéshez, a nemzeti szuverenitáshoz és az elüldözöttek hazatéréséhez való jogot, továbbá a PFSZ- ,nek a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjeként va­ló elismerését. — A Biztonsági Tanács — egyes Izraelt támogató tagjai­nak magatartása következté­ben — sajnos mindmáig nem tette magáévá a közgyűlés, valamint különféle nemzetközi szervek és szervezetek ide vo­natkozó ajánlásait. A magyar képviselő elítélte a Jeruzsálem jogi és politikai státusának megváltoztatására irányuló egyoldalú izraeli lé­péseket, majd a Camp Da- vid-i megállapodást elemezte, amelynek alapelvei ellent­mondanak az ENSZ-közgyűlés határozataiban foglalt elvek­nek. A rendkívüli ülésszakon részt vevő magyar küldöttség vezetője, végül a magyar nép változatlan szolidaritásáról biztosította Palesztina arab né­pét. — „Az Egyesült Államok gyámkodásával megkötött Camp David-i egyezmény csődbe jutott” — jelentette ki Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politi­kai osztályának vezetője az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán. A világszervezet három és fél évtizedes törté­netének hetedik rendkívüli , közgyűlési ülésszakán, amely a Palesztinái arab nép sorsával foglalkozik, Kaddumi kijelen­tette, hogy a kedden megkez­dett ülésszak „az utolsó lehe­tőség a válság békés rendezé­sére”. Mint mondotta, Egyip­tom és Izrael különalkuja nem békét hozott a térségnek, ha­nem még bonyolultabbá tette a helyzetet. „A közel-keleti helyzet so­hasem volt bonyolultabb, so­hasem fenyegette komolyab­ban az egyetemes békét” — jelentette ki Isidoro Malmier- ca Peoli kubai külügyminisz­ter, aki az el nem kötelezettek mozgalmának nevében szólalt fel. A felelősség — mint a ku­bai politikus megállapította —:, a cionista vezetőket és az Egyesült Államok kormányá­nak imperialista manővereit terheli, hiszen ezek torlaszol­ják el az átfogó, igazságos és tartós rendezés útját. Malmier- ca részletesen foglalkozott a Camp David előidézte zsákut­cával, figyelmeztetve arra a veszélyre, hogy a térség álla­mait is megpróbálják bevon­ni a „hidegháború” feléleszté­sét célzó kísérletekbe. A ku­bai külügyminiszter elítélte a PFSZ kizárásával a palesztinal arab nép jövőjéről Egyiptom és Izrael között folyó „autonó­mia-tárgyalásokat”, majd meg­állapította, hogy az Izraelnek és Egyiptomnak nyújtott ame­rikai katonai, gazdasági, po­litikai és diplomáciai támoga­tás Tel Aviv céljainak eléré­sét segíti elő. Szung tábornok, a dél-ko­reai rendkívüli állapot pa­rancsnoka kedden közölte: va­lószínűleg augusztus végén ál­lítják hadbíróság elé Kim be Dzsung eüenzéki poli­tikust. Az ellenzék vezérét, volt elnökjelöltet május 17-én tartóztatták le. Azzal vádol­ják, hogy szülővárosában, Kvangzsuban azzal a céllal szított és pénzelt zavargáso­kat, hogy megdöntse a kor­mányt. Ha a hadbíróság bű­nösnek találja, halálbüntetés vár rá. ’ A két másik ellenzéki poli­tikusról — a „korrupció és a hatalommal való visszaélés” vádiával letartóztatott, majd később szabadon engedett — Kim Csöng Pilről, a Köztár­sasági Demokrata Párt elnö­kéről. illetve a háziőrizetben levő Kim Jung Számról, az Űj Demokrata Párt vezetőjéről a tábornok mindössze annyit mondott, hogy távollétük a dél-koreai politikai életből „nem akadályozza az ország demokratikus fejlődését”. Hírügynökségi jelentések szerint Bolíviában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. A hadsereg tankokat és tüzérsé­get vet be Oruro és Potosi bányavidékének sűrűn lakott pontjai ellen, s harci gépei napalmot is használnak. Az ország határai továbbra is zárva vannak. A La Paz-i nagykövetségeket katonák vet­ték körül, hogy távol tartsák elnökölt és alelnököt, s 130 igazgatót. Ezzel 7161-re emel­kedett a július eleje óta el­bocsátott alkalmazottak szá­ma. A nicaraguai nemzeti új­jászületés kormánya és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet, a szolidaritás és az an­ti imperial ista harc közös esz­méinek megfelelően, kapcso­lataik további fejlesztése ér­dekében, elhatározta a diplo­máciai kapcsolatok felvételét. Az eseményt Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács tagja, és Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke jelentette be egy mamaguai sajtóértekezle­ten. ' Ismeretlen tettesek hétfőn pokolgépet hajítottak Nicara­a politikai menedéket kereső­ket. A lapokat betiltották, a rádió csak a junta közlemé­nyeit sugározza, s legkevesebb harminc újságírót letartóztat­tak, köztük Oscar Pena Fran­cát, a latin-amerikai újságírók szövetsége egyik vezetőjét. A szövetség caracasi közlemé­nyében követelte a puccsot követően bebörtönzött újság­írók szabadon bocsátását, és elítélte a lapok betiltását. Bolívia londoni nagykövete szerdán az államcsíny elleni tiltakozásul benyújtotta le­mondását. A bonni bolíviai nagykövetséget békésen meg­szálló ötven fiatal többsége szerdán két óra eltel­tével elhagyta az épületet, csupán nyolc tüntető maradt ott. A nagykövet a követség elfoglalásakor határozottan kérte a rendőrséget, hogy ne avatkozzon közbe. gua hondurasi nagykövetségé­nek épületére. A robogó gép­kocsiból kidobott szerkezet az épület bejáratánál robbant fel, és csak anyagi károkat oko­zott. Ugyanezen a napon is­meretlen támadók gépfegyver- tüzet zúdítottak Nicaragua konzulátusára Honduras egy másik városában. A hondura­si hatóságok feltételezése sze­rint a merényleteket a nicara­guai forradalom győzelme után az országból elmenekült jobboldali elemek követték el. Perbe fogják Bél-Korea ellenzéki vezetőjét Nicaragua és a PFSZ diplomáciai kapcsolatai Farszi az esélyes iráni kormányfó — Dzsaledin Farszit jelölte Irán miniszterelnökének tisz­tére az Iszlám Köztársasági Párt Központi Bizottsága — közölte szerdán a párt hivata­los lapja. A parlamentben többséggel renelkező párt je­löltjének megválasztása bizo­nyosnak látszik. Dzsaledin Farszi eddig a párt vezetősé­gében tevékenykedett. Az amerikai túszokat fogva tartó „iszlám diákok” nyilat­kozatban ismertették az új kormány megalakításával kap­csolatos javaslataikat. A köz- társasági elnökhöz címzett nyi­latkozat követeli Khomeini ajatollah utasításának betartá­sát, azaz száz százalékig isz­lám kormány kijelölését. A diákok több javaslatot tesznek a minisztériumok hatásköré­nek megállapítására, a fele­lősség szigorú meghatározásá­ra. Ezzel kapcsolatban bírálják a jelenlegi kormányt, amely­ben szerintük „a miniszterek és a felelősök változatlanul forradalomellenes beállítottsá­gúak, és néha maguk is ellen­forradalmárok”. A nyilatko­zat név szerint támadja Ghotbzadeh külügyminisztert. Szerdán reggel három nagy­erejű pokolgép robbant az iráni főváros egyik fedett be­vásárló utcájában. A rendőr­ség első közleménye hat ha­lálos áldozatról és mintegy száz sebesültről számolt be. Felté­telezések szerint a robbanó­szerkezeteket egy közeli ga­rázsban parkoló autókban he­lyezték el. A zárt térségben robbanó pokolgépek a bevá­sárló utca szinte valamennyi épületét romba döntötték. Iszlám gárdisták szerdán el­foglalták a Bamdad című te- heráni napilap szerkesztősé­gét, és megakadályozták az új­ság terjesztését. Ä lap szerdai számában, amelyből csak né­hány példány került utcára, szerkesztőségi cikk jelentette be az újság megszüntetését jú­lius 31-ével. A kiadó döntését a ,cikk azzal indokolja, hogy a lap székháza ellen pokolgépes merényletet hajtottak végre, és fenyegető leveleket kaptak a Bamdad vidéki szerkesztő­ségei is. — Khomeini ajatollah el­utasította azt a javaslatot, hogy fiát, Szajed Ahmed Kho- meinit jelöljék a miniszterel­nöki tisztségre. Mint kedden kiderült, Abol Hosszan Ba- niszadr elnök egy hónapja ilyen értelmű levelet intézett Khomeinihez, de gyors eluta­sító választ kapott. „Nem aka­rom, hogy a rokonaimra ilyen tisztséget bízzanak” — tudatta az ajatollah Baniszadrral. Az esetről a teheráni rádió szá­molt be. Nyolc „forradalmi gárdista” meghalt, 13 megsebesült egy összecsapásban a kurdisztáni Baneh közelében — jelentette a teheráni rádió. Az „ellen­ség” veszteségeit több tucat­ra tette, de nem közölte, hogy kik is voltak azok Lí Hi Szung végül a kvang- zsui népfelkelés véres elfojtá­sának áldozatairól szólva el­mondta, hogy a zavargások­ban összesen 189 ember vesz­tette életét, köztük 23 katona, 4 rendőr és 162 polgári sze­mély. A hivatalos“ szöuü ada­tok eddig 174 halottról beszél­tek. A tábornok szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy a dél-koreai hatóságok egyetlen katonatisztet sem vontak fele­lősségre a kvangzsui esemé­nyekben elkövetett túlkapások miatt. A korrupció elleni harc ürügyén Dél-Koreában tovább tartanak az elbocsátások. A szöuli kormány keddi bejelen­tése szerint elbocsátották kü­lönböző állami vállalatok to­vábbi 1819 alkalmazottját, kö­zöttük közel negyven vállalati Taktikai módosítás az amerikai külpolitikában ? 1 Az amerikai külpolitika irá­nyítói ismét hangsúlyozni kezdték, hogy szükségesek és lehetségesek a fegyverzetkor­látozási megállapodások a Szovjetunióval, függetlenül az úgynevezett afgán kérdéstől. Edmund Muskie külügymi­niszter kijelentette, hogy a SALT-szerződés „nélkülözhe­tetlen” az Egyesült Államok biztonsága szempontjából, míg Zbigniew Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadó arról beszélt, hogy még az idén le­hetségesek előzetes tárgyalá­sok a közép-hatósugarú nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról. A nyilatkozatok ellenére valószínűtlen, hogy Washing­ton a novemberi választások előtt bármilyen érdemi lépést tenne a fogyverkorlátozás' kér­désében. Muskie újságírók előtt azt mondotta, hogy a Szovjetunió soha nem fogadna el ameri­kai katonai fölényt (amit a renublikánus párt sürget); ezért ilyen jelszavak csak „el­képesztő költségekkel járó” fegyverkezési versenyhez ve­zethetnek, amelyet senki sem nyerhet meg. Brzezinski szerdán a The Washington Postban megje­lent nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy a hadászati fegy­verek korlátozása változatla­nul az Egyesült Államok nem­zeti érdeke, és a tárgyalások kívánatosak akkor is, ha szov­jet csapatok maradnak Afga­nisztánban. Brzezinski min­denesetre hozzátette, hogy Washingtonnak — a tárgyalá­sokkal egyidejűleg — „szi­lárd” politikát kell követnie a Szovjetunióval szemben. — Nem lehet visszatérni az öt­venes évek helyzetéhez, ami­kor az Egyesült Államok nuk­leáris fölényben volt, — uta­sította el a nemzetbiztonsági főtanácsadó a republikánusok még gyorsabb fegyverkezést sürgető terveit. — Az ilyen elgondolások — hangoztatta — csak szítják a fegyverkezési Versenyt. Brzezinski szerint egyébként nincs politikai akadálya an­nak, hogy haladjanak a köze­pes hatósugarú nukleáris fegyverek korlátozásáról ter­vezett tárgyalások. A gyakor­lati megfontolások viszont azt mutatják, hogy a kormány­nak és NATO-szövetségesei- nek behatóan tanulmányoz­niuk kell a rendkívül össze­tett kérdést, mielőtt kialakít­ják a nyugati álláspontot. Török munkássz Munkások százezrei — a DISK, a török forradalmi munkásszakszervezetek konfö­derációjának tagjai — szerdán sztrájkba léptek Törökország több nagyvárosában, tiltako­zásul a szövetség alapítójá­nak Kemal Türklernek keddi meggyilkolása ellen. Ankarában, Isztambulban és Izmirben megszűnt a tömeg- közlekedés, a köztisztasági dolgozók sem vették fel a munkát, és számos bank is zárva maradt. A rendkívüli állapot pa­rancsnoksága felmondással és letartóztatással fenyegette meg a tilalom ellenére sztrájkoto­kat, a fenyegetés azonban ha­tástalan maradt. A parancs­nokság megkezdte a sztrájk­törők szervezését. A török parlament mindkét háza rendkívüli ülést tartott szerdán az országban burján­zó politikai erőszakról. A po­litikai terrorcselekményeknek idén már 1850 ember esett ál­dozatul Törökországban, köz­tük a legutóbbi egy héten be­lül egy volt kormányfő, egy ellenzéki parlamenti képvise­lő. és kedden a legnagyobb bailoldali szakszervezeti szö­vetség alapítója. Thaiföldi határsértés Thaiföld továbbra is rend­szeresen megsérti a Kambod­zsai Népköztársaság szuvere­nitását — írja az SPK kam­bodzsai hírügynökség. Az SPK által kiadott közlemény sze­rint július 17-én és 18-án a thaiföldi légierő gépei felde­rítő repüléseket hajtottak vég­re Kambodzsa fölött, 2—3 ki­lométer mélységben behatolva az ország légiterébe. Ugyan­ezeken a napokon Thaiföld te­rületéről aknavetőtüzet zúdí­tottak Kambodzsa határmenti körzeteire, többek között Pur- sat tartomány nyugati és dél­nyugati részére, valamint Bat- tamba.ng tartomány számos pontjára. CSAK RÖVIDEN... — LEONYID BREZSNYEV és Alekszej Koszigin szívélye­sen üdvözölte India vezetőit, az indiai tudomány és techni­ka kiemelkedő sikere, a „Ro- hini” mesterséges hold felbo­csátása alkalmából. „A szovjet emberek örülnek az India ba­ráti népe által a kozmikus tér­ség békés célú kutatásában el­ért új sikernek, csakúgy, mint a Szovjetunió és India e téren megvalósult gyümölcsöző együttműködésének. Ennek az együttműködésnek a során valósult meg már megelőzően az »-Ariabat« és a »Bhaskar« indiai mesterséges holdak együttes felbocsátása” — ír­ják táviratukban a szovjet ve­zetők. — SZERDÁN háromna­pos hivatalos látogatásra a francia fővárosba érkezett Ni- colae Ceausescu román állam­fő, a Román Kommunista Párt főtitkára. Kíséretében van fe­lesége, Elena Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, továbbá Cornel Burtica miniszterelnök-helyet­tes. külkereskedelmi minisz­ter és Stefan Andrej külügy­miniszter. — GENFBEN TALÁLKO­ZÓT tartott az atomfegyver­kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés ki­dolgozásáról tárgyaló szovjet, amerikai és angol küldöttség, — A NOVOJE VREMJA cí­mű hetilap recenziót közöl az Andrej Oromikónak. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak. kü'ügyminiszteroék cik­keit és beszédeit tartalmazó válón,itá.sról. amelyet „V. I. Lenin és a Szovietvinió béke- szerető külnolitikáia” címmnl jelentetett meg angol nyel­ven a Progressz kiadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom