Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, J77. SZÁM 1080. JÜLITJS 30., SZERDA A betakarítás felénél tartanak Az aranyló búzatenger már fakóra érett Dél-Pest megyé­ben, sietni kell az aratással. A ceglédi járás és a szomszé­dos Nagykőrös termelőszövet­kezeteiben igyekeznek a tel­jes napot kihasználva, jól szervezetten dolgozni. Kom­bájnok, szállító eszközök, s ha kell, a szárítók is munká­ban vannak, a javítóműhe­lyek a szervizszolgálattal együtt állandóan készenlétben. Mint most a hét elején jelez­ték, a ceglédi járás 10 ezer 780 hektárnyi búzájából több mint 4800 hektárnyit learat­tak, vagyis a terület 45 százalékáról biztonságba került már a termés. Az őszi árpát mind levágták, szép eredményt hozott: 1836 hektárról jóval többet kaptak a vártnál. Utoljára marad a rozs, bár ahol szükséges volt, ebbe is „belekóstoltak” a gé­pek. Rozsot 2463 hektárról fognak aratni. A csemői No­vember 7. Termelőszövetke­zetben és a Ceglédi Állami Tangazdaság rozstábláin is jobb a termés a vártnál. A búza most adja a leg­több munkát. Bár itt-ott a jókora zivatar megkeserítette az aratók életét és megcsap- pantotta a termésátlagot, azért egyelőre panaszra nin­csen ok. A ceglédi Lenin Ter­melőszövetkezetben búzából hektáronként 55 mázsás átlagtermést vár­tak, ez meg is termett, Kárrendezés öt nap alatt Az Állami Biztosító me­gyénkben levő' kilenc fiókja közül a ceglédi a legnagyobb. Cegléd, Nagykőrös és a ceg­lédi járás községei tartoznak működési körébe. A terület mezőgazdasági jellegéből adódóan feladatkö­rét a tizenhét termelőszövet­kezet, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság és a kiterjedt ház­táji és kisegítő gazdaságok sora határozza meg. Dél-Pest megye kiterjedt szőlőskertjei és gyümölcsösei ugyancsak jelentős, főleg a jégkár el­len védendő értéket képvisel­nek. A háztáji növénykultú­ra és állatállomány ugyan­csak ebben a térségben a leg­számottevőbb megyeszerte. A lakosság és a közületek, gaz­daságok különféle biztosítási formáival ez a fiók foglalko­zók, eljárva a kárrendezési ügyekben is. Az Állami Biztosító a ma­gánszektorban ötvenféle biz­tosítási formát tart számon. Ezek közül a legelterjedtebb a lakás-, az állat-, az élet-, a baleset- és a jégbiztosítás. A CSÉB—80 elnevezésű bizto­sítás is népszerű. A fiók ösz- szesen hetvenezer biztosítást tart nyilván, s ez a lakosság minden rétegét érinti. Lakás- biztosítása 23 ezer családnak van, CSÉB-biztosítással az üzemekben, tsz-ekben dolgozó aktív keresők 90 százaléka rendelkezik, összesen 27 ez­ren. A gépjárműtulajdono­sok 60 százaléka Casco-bizto- sítást is kötött. A járás — sokéves tapasz­talat szerint — jég járta te­rület. A megye jégkár-bizto­sításainak nyolcvan százalé­kát ezen a részen kötik a kis parcellák és a nagygazdasá­gok tulajdonosai. A kárkifi­zetések jelentős mértékben függnek az időjárástól. A té­li, tavaszi fagy, a homokve­rés és a jég gyakran pusztít. A lakosságnak kifizetett kár­összeg 1976 óta a múlt év vé­géig 41 százalékkal emelke­dett. A ceglédi fiók negyven sze­méllyel látja el feladatát. Az üzleti csoport szerzi az új biz­tosításokat, amelyeket az ügyvitellel foglalkozók dol­goznak fel és tartanak nyil­ván. A vagyon- és személy- biztosítási csoport a szerződé­seket bírálja el és a károk rendezéséről, a kártérítések kifizetéséről gondoskodik. A város és a járás három nagy körzetre oszlik, mindegyiknek megvannak az üzleti és ügy­viteli alkalmazottai. Nagykő­rösön kirendeltséget tartanak fenn. Munkájuk során nagy fi­gyelmet szentelnek a gyors és színvonalas ügyfélszolgálatra. A ceglédi fiók munkatempó­jára nem lehet panasz, hi­szen tavaly a lakosság által bejelentett károkat öt nap alatt rendezték, s ezzel az élen állnak a megyében. Az ügyvitel gördülékeny munka­menetére vall, hogy országos viszonylatban is a legjobbak között tartják számon a ceg­lédieket. Van, aki nyáron, van, aki télen üdül. Ezt igazolja az is, hogy a néhány nappal ezelőtt megjelent és az őszi-téli utak­ról tájékoztató prospektusért igen sokan térnek be az IBUSZ ceglédi utazási irodájá­ba. Az év folyamán az iroda több ezer ember utazási ügyét intézi. sőt, volt olyan területük, ahol ennél többet fizetett. A Ceg­lédi Állami Tangazdaság is többet tud betakarítani a re­méltnél. Abonyban a József Attila Termelőszövetkezetnél úgy fizet a búza, ahogyan várták, a Ságvári Endre Ter­melőszövetkezetben pedig vá­rakozáson felül. A jászkara- jenői Árpád és az albertirsai Dimitrov termelőszövetkezet búzájából is több került a magtárakba, mint számítot­ták, s a törteli Dózsa, vala­mint a nyársapáti Haladás tsz búzaföldjének hozama is jelentősen meghaladja a vár­tat. A termelőszövetkezetek terméseredményei közötti kü­lönbségben természetesen a .talajadottságok is közreját­szanak. Szépen terem ezen a nyá­ron a nagykőrösi Arany János és Mészáros János tsz-ek búzája is. Vasárnap estig, a learatott termés hektáronkénti átlag­ban számítva mind a két he­lyen a vártnál 8 mázsával többet hozott hektáronként a búza. Jól szervezetten, igyekezve munkálkodnak az aratók. Mindenütt arra törekszenek, hogy a szemveszteség a lehe­tő legkevesebb legyen. A le­aratott területeken a járulé­kos munkákat elvégzik, elő­készülnek a föld további hasznosítására. Megszervezték a kombájnok vándoroltatását is: akik hamarabb végeznek, segítenek a többi közös gaz­daságnak. E. K. Értékes dokumentum Egy régi fénykép története Moszkvai múzeumba kerül A ceglédi Kossuth Múzeum­nak — mint a többi magyar múzeumnak is — egyik leg­fontosabb feladata, hogy régé­szeti és néprajzi gyűjteménye mellett történeti gyűjteményt is kialakítson. E gyűjteménynek részei mindazok a tárgyak, használati eszközök, könyvek, fotók, iratok, melyek a má­sik két csoportba nem sorol­hatók be. Hogy mi kerül be a múzeumba, azt nem a tárgy kora határozza meg, hanem az, hogy mennyit őrzött meg korának jellegzetességeiből, használóinak, készítőinek vi­lágából. E gyűjtemény gyarapításá­ban nagy segítségünkre van­nak a még élő szemtanúk: ve­teránok, egykori iparosok, ke­reskedők, földművelők, mind­azok, akik kortársként élték át a tárgyak világát. Vissza­emlékezéseikkel igen hasznos eligazítást adnak a kor gazda­sági, politikai, kulturális képé­ről. A múzeum gyűjteményének egyik darabja egy fénykép, amely az állandó kiállításban is látható, rajta a 19-es ceg­lédi vöröskatonák egy cso­portja. A kép másolata hama­rosan a moszkvai munkás- mozgalmi múzeumba kerül. A fotó 1919. április 17-én készült a Ceglédi Népkör — ma központi óvoda — udva­rán. A vöröskatonák közül többet név szerint is isme­rünk. Nyújtó Ferencet, az akkori vasasszakszervezet he­lyi titkárát, az SZDP ceglédi szervezetének vezetőségi tag­ját. Plutzer Mártont, a Ta­nácsköztársaság ceglédi már­tírját, akit a börtönben lőttek agyon a kommün bukása után. A katonák között kilenc orosz is van. Ők háborús hadifo­golyként kerültek Ceglédre, összesen 11 -en csatlakoztak a szakaszhoz. A ceglédi vasasszakasz, mert róluk készült a kép, közvet­lenül a frontra indulás előtt, a tiszai és a csongrádi csaták­ban tüntette ki magát. . A fénykép Nyújtó Ferenc ajándékaként került a mú­Kevés az olvasó Könyvtári gondok Kocséron Mi legyen a községi könyv­tárainkkal?'— tette fel a kér­dést a Magyar Televízió ri­portere, a nemrégen bemuta­tott dokumentumíilmben. Ér­dekes megoldásra találtak a Dunántúlon, Veszprém me­gyében. Az aprófalvas telepü­lések között létrehoztak egy központi irányítású könyvtá­rat. Olyan struktúrát alakí­tottak ki, melynek segítségé­vel a legkisebb faluban is vá­rosi szinten oldják meg az újonnan megjelenő könyvek­kel való ellátást. A katalógus elkészítése, a kiadványok nyilvántartása a központi helyen történik, így a falusi könyvterjesztő jókora tehertől mentesül. Ez az or­szágban egyedüli példa vajon milyen visszhangra talál majd? Hol választják ezt az új, okos megoldást, melynek gazdasá­gossága abban nyilvánul meg, hogy a leszerényebb ráfordí­tással, a legjobb eredményhez vezet. Tiszteletdíjért Mi legyen a községi könyv­tárral? — teszem fel ezek után a kérdést Kocséron. Va­lakinek a kezébe könyvet ad­ni igen nagy felelősség. Szabó Ervin szavaival élve, a „nép­konyhái ellátás” a könyvtáros igen nehéz feladata. Főleg olyan faluban, ahol a lakos­ság nagyrészt mezőgazdasági munkából él, s csak kevesen dolgoznak az iparban. A ház­táji gazdálkodás is elfoglalja az olvasó népet. Merthogy ál­lítólag a falusi olvasó nép. Kérdés: valóban szeretnek-e könyvet kezükbe venni a mai falulakók? Kocséron a felsza­badulás előtt nem volt közsé­gi könyvtár, csak néhány je­lentősebb magángyűjtemény. Ezek a néhány száz kötetes „házikönyvtárak” aligha oldot­ták meg a közművelődés gond­jait. Nem így az 1945 után megalapított könyvtár. Kez­detben a legnagyobb nehézsé­geket a helyhiány okozta. Először az 1947 őszén meg­nyitott kultúrház kistermében alakítottak ki a könyveknek „menedéket”. Sokáig nem volt olyan falubeli, aki ellátta volna a könyvtárosi szolgá­latot. Nyolcszáz kötetet, szűkös helyiséget és a vezetést vet­te át Pecze Szilveszter törté­nelem—földrajz szakos tanár, aki azóta is tiszteletdíjasként tevékenykedik a könyvek bi­rodalmában. Külön polcon Milyen ma egy községi könyvtár? Szűk helyiség, né­hány ezer kötet, kevés olva­só, tiszteletdíjas vezető. Mind­ezeket a kocséri bibliotékáról is elmondhatjuk. A könyvtár- helyiség annyira kicsinynek bizonyult, hogy tavalyelőtt egy olvasóteremmel bővítették. A tágasnak most sem mondható könyvtár új polcaira kerültek a lexikonok, kézikönyvek, a folyóiratok. A külterületi iskolákba ki­helyezett könyvtári könyvek — a tanyasi iskolák megszű­nésével — a községi épületbe költöztek. S abban az évben egy fiatal népművelő vette irányítása alá Kocsér közmű­velődését’és a könyvtár vezeté­sét. A kocsériak változást, új kezdeményezéseket reméltek. Sajnos hiába. A felújított és kibővített könyvtárban a be­ígért események sem zajlottak le. (író-olvasó találkozó, me- sedélelőttök, bábelőadás sze­repelt az új könyvtáros ter­veiben.) Némi változás azonban tör­tént: a nyitvatartásban. A hét szinte valamennyi napján lá­togathatták a könyvtárat Ko­cséron. így utólag felvetődik a kérdés, vajon jobb volt-e ez a megoldás? Nem. Többen úgysem mentek könyvekért, hiszen a dolgos embereknek napközben nem a könyvtáron jár az eszük. A gyerekek igé­nyeit pedig az iskolai könyv­tár kínálata jórészt kielégí­tette. Két év úgy telt el, hogy Ko­cséron alig haladt előre a köz- művelődés, egy helyben to- porgott a kulturális élet. Egy­re több új kötettel gazdago­dott a könyvtár állománya. Ma már nyolcezernél is több kötet várja a kocséri olvasó­kat. Szépirodalmi, művészet, politikai, zenei, sport vonat­kozású könyvek között keres­hetnek kedvükre valót. A gye­rekek külön könyvespolcokon böngészhetnek. Aki kikapcsolódni megy a könyvtárba, leülhet a sakk­tábla fölé, vagy a folyóirato­kat lapozgathatja. A rádió­ból halkan zenét, vagy más érdekes műsort lehet hallani. Most hetente három alka­lommal — csütörtökön, szom­baton és vasárnap — újra a régi könyvtárvezető, Pecze Szilveszter fogadja az olva­sókat. Négyszáznál is kevesebb az állandó látogató. Miért nem olvasnak többen, ebben a há­romezerötszáz lakosú faluban? Miért nem járnak többen könyvtárba? Alapos szaktudás A két kérdés a község ve­zetői körében is felmerült már. A megoldásra minden­esetre nem lehet sokáig vár­ni. Egy olyan népművelő kell a községbe, aki alapos szak­tudás birtokában kezébe ve­heti a közművelődés irányítá­sát, s ezzel együtt a könyvtár pezsgőbb életének beindítását. A községi könyvtár a tudás megszerzésének, a szórakozás­nak, s mindenképpen a hasz­nos időtöltés színhelye le- het(ne)... B. T. zeumba. Ö mondta el a kép újabb sorsának történetét is. A Moszkvai Rádió magyar nyelvű adása pályázatot hir­detett felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. Ebből az alkalomból küldte el Nyúj­tó Ferenc a képet Moszkvába, fölajánlva a munkásmozgalmi múzeumnak. Szergej Sarnv, a magyar nyelvű műsorok szer­kesztője szívesen segített: vál­lalta a kép továbbítását. A vöröskatonákat megörö­kítő fénykép értékes doku­mentuma annak a harcnak, amit a magyarok közösen vív­tak európai sorstársaikkal 1919-ben az intervenciósok ellen, fontos emléke Cegléd legújabbkori történetének. Reznák Erzsébet Ezer színű nyelvünk Alkonyattájt megélénkül a forgalom Cegléd főterén, az eszpresszó, a cukrászda kör­nyékén. Fiatalok vidám zsiva­ja, trécselése, nevetése hang­zik. Tősgyöketes ceglédiek meg-megállva hallgatják a csivitelést. Mennyi hang és hányféle! A dunántúliak zs-je, a Debrecen környékiek é-be hajló e-betűs kiejtése, a tiszazugiak au-s hangzása oly szépen cseng össze. Messziről jött építőid borosok. Anyanyel­vűnk ezer színét hozzák ma­gukkal — s oly jól illik az ízes alföldi beszéd mellé mind­ez! Mint a jó kórusban, meg­van az összhang. Szavaikból kitűnik: nemcsak a beszédben, hanem az önként vállalt segí­tő munkában is. Mint Timur és csapata Nyársapáti kis serénykedik Szünidei lelkes munkások Nyársapáton a tanévvel együtt nem ért véget az ifjú­sági vöröskeresztesek dolga. A gyerekek egész nyáron talál­nak módot arra, hogy a tanulr takat gyakorolhassák, ismere­teiket bővíthessék. Mindezt nem ötletszerűen teszik, ha­nem ez az egész évi munká­juk tervszerű folytatása. Az idős, főként a magányo­san élő emberek segítését szí­vesen vállalták. A nyáron is hetenként meglátogatnak egy 81 éves asszonyt, Szurmó né­nit. Amennyit gyermekkézzel, erővel lehet, segítenek a ház körüli munkában, apró meg­lepetésekkel is kedveskednek. A néni, aki eleinte igen bizal­matlanul fogadta szokatlan és váratlan vendégeit, most már várja a gyerekeket. Betoppantak a gyerekek az óvodába is, nem kis meglepe­tésére az ott dolgozóknak. Az ifjú vöröskeresztesek részt vettek a nyári nagytakarítás­ban, alaposan lemosták, meg­tisztították a játékokat, köny- nyítettek a „szaladj ide, fuss oda” feladatoknál. Mint el­árulták, a segítségre az ösz­tönözte őket, hogy tudták, az egyik óvodai dolgozó terhes asszony ;— őf akarták kímélni a hajlongástól, fáradozástól. A községi autóbuszmegálló rendbentartásáról sem feled­keznek meg, a nyáron töbl ízben megjelentek ott és taka­rítottak. Jó volna, ha minden utazó felnőtt megbecsülné a munkájukat. Ezekben .az önkéntes ak­ciókban rendszerint nyolc-tíz gyerek tüsténkedik. Közülük Kapus Balázs hatodikos, már harmadikos kisdobos kora óta lelkes, igyekvő ifjúsági vörös­keresztes. Példaadásáért, ered­ményes munkájáért a válasz­tás rá jutott, ő vesz részt a megyei vezetőképző tábor egy­hetes foglalkozásain, Balaton- zamárdiban. A következő út­törőév programjával, felada­taival frissiben ott ismerkedik meg és természetesen az ifjú­sági vöröskeresztesekre váró feladatokkal is. A tapasztalat- cserék, kirándulások, játékok, versenyek, vetélkedők során új ismeretekkel gazdagodik, ezeket a következő tanévben megoszthatja nyársapáti tár­saival. Az új színektől, ötle­tektől még változatosabb, mozgalmasabb lesz az év és az év során az ifjúsági vöröske­resztes munka. Takács Imréné Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság arról tudó­sított június 11-i számában, a szabálysértési hatóságok munkájáról szóló cikkében, hogy a ceglédi városi tanács­nál hogyan végzik ezt a fel­adatot. A kérdésre választ a tanács szabálysértési előadója adott. ★ A Népszava — és számos más napilap is — megírta június 11-i és azt követő szá­maiban, hogy magyar küldött­ség járt a Moszkva közeli Csillagvárosban, az űrhajósok fogadásán. A küldöttség tagja volt Skultéty József, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke is, aki személyesen köszöntötte a gazdasága kertészetében ter­mett pompás szegfűkből kötött csokorral az első magyar űrha­jóst, Farkas Bertalant és az űrhajó parancsnokát, Valerij Kubászovot. ★ A Magyar Nemzet a nyár elején, május 23-i számában Mozgó büfék, gasztrofol étter­mek Pest megyében című cik­kében beszámolt a ceglédi Kossuth étterem korszerűsí­téséről is, ahol az önkiszolgáló rész megnyitásával a közét­keztetésen igyekeztek javítani. M. E. A Ceglédet és Ceglédbercelt összekötő Budai út forgalma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Különösen azóta jár­nak sokan rajta, amióta ki­alakult a hétvégi kertek és nyaralók sora. Jogos igénynek tesznek most eleget az út szé­lesítésével, burkolatának javí­tásával. Gramoxone, Aretit kell Veszedelmes szövevény Elrendelték a gyomnövény irtását Árokparton, faluszélen, lu­cernás mentén sárga szöve­vény — mintha valaki arany­sárga hímzőfonalgubancot ha­jított volna el. Ám ez a fo­nalszövevény: élősdi növény. A köznyelv aranka névvel il­leti és a gazdálkodók tudják, hogy egyike a legveszedelme­sebb növényi élősködőknek. Volt időszak, hogy szinte csak elvétve találkoztak vele. Most viszont igen elszaporodott, nagy kárt tesz a kerti növé­nyekben, a pillangós kultúrák­ban. A városi tanács termelés­ellátás-felügyeleti osztálya ki­mondta: a védekezést, a gyom­talanítást haladéktalanul meg kell kezdeni, s folytatni, amíg az aranka ki nem pusztul a fertőzött területen. A javasolt növényvédő szer ellene a Gra­moxone és az Aretit. — A vegyszer nem kerül annyiba, mint amilyen tetemes anyagi kárt tud okozni ez a gyorsan terjedő, kultúrnövényeket szinte megfojtó növényi élős­ködő. ISSN 0133-2600 ÍCeglédl Hírlap) v ( r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom