Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-24 / 172. szám

Választások után A közös cselekvés erejével SzentSstványS CyuSáné nyilatkozata Egy vizsgálat hasznáról Akik elmaradtak a derékhadtól Rekonstrukció a huszonnegyedik órában Az országgyűlési és tanács­tagi választások tapasztalatait, valamint a belőlük fakadó mozgalmi teendőket az elmúlt hetekben elemezték a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházában, a területi és a he­lyi testületekben. A következ­tetésekről, s ezekhez kapcso­lódóan a lakóterületi politikai munkában a szerteágazó ter­vekről Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatko­zatot adott Mélykúti Attilának, az MTI munkatársának: — A választások tapasztala­tait három, politikai és társa­dalmi életünk nagyon jelentős erényeit kiemelő csoportba le­het sorolni — hangsúlyozta. — A legfontosabb: a jeíölőgyűlé- sek 2 millió 200 ezer részvevő­je, a tanácskozásokon elhang­zott felszólalások és felnőtt la­kosságunk június 8-i szavaza­ta meggyőzően példázta a nemzeti egységet, a bizalmat, amelyre a fejlett szocializmus építésének programjában a magyar szocialista munkás­párt nagy súllyal alapoz. A választási előkészületek másik tanulsága — s egyben köve­Az utóbbi több mint száz esztendő alatt most öltözött ötvenedik alkalommal ven­dégváró zászlódíszbe Szegeden a vásár, hogy odacsalja az ér­deklődőket, akik — mint még soha — most se távoztak csa­lódással. Emlékszem, olyan harminc esztendővel ezelőtt más volt még a hangulat: vidám, színes forgatag, ember ember hátán, egésznapos családi program, az ebédet olcsó főttkolbász je­lentette papírtálcából, s a boldogabbja komoly vásárfiá­val térhetett haza. lehetett kapni ruhaselyemtől nyári ta­karóig mindent, az akkori kí­nálatból. De akkor nem volt ekkora kínálat. Hagyományosan Azóta változott a helyzet. A szegedi vásáron most is el lehet tölteni egy napot, nem is elég, ha az ember mindent meg szeretne nézni. Éhen- szomjan se marad, aki ide­látogat. De mást lát, mint azokon a korábbi, vidám vá­sárokon. Hagyományaihoz hí­ven Szeged két évente mos­tanában is a fogiiasztási ja­vaknak ad elsőbbséget. Ám egyre inkább az újdonság va­rázsával hatnak á bemutatók, azért is, mert a kiállítók tá­bora napjainkra nemcsak a város, a megye határain túl­ról, hanem külhonból is hoz­za a jobbnál jobb, legújabb termékeket. A szegedi vásár eredményesen szolgálja a kis- határmenti árucsereforgalom fejlődését (Jugoszláviával), s méltó alkalmat teremt a tava­szi és őszi BNV között arra, hogy a gyártók bemutassák áruikat — üzletkötés, koope­rációs szerződések aláírása előtt — a nagyközönségnek, a fogyasztóknak. tendő példája —, hogy a poli­tikai és a társadalmi szerveze­teknek a szövetségi politika több mint két évtizede érvé­nyesülő aranyalapjára építő, összehangolt, tartalmas és sok­rétű munkája hatalmas moz­gósító, cselekvő erőt jelent az élet minden területén. Lénye­gében ehhez kapcsolódik, s a népfront több mint 4000 bi­zottságának, több százezres ak­tívatáborának az elmúlt hóna­pokban végzett munkájából adódik a harmadik következ­tetés: mozgalmunk részvevői nemcsak közjogi feladatukat látták el maradéktalanul, ha­nem a réteggyűléseken, a kis- és a nagy létszámú jelölő-, il­letve választási gyűléseken fel- készülten, érvelőn vitázva és meggyőzve újabb állampolgá­rokat hoztak közelebb politi­kánkhoz. A felelős, a szemléleti és a tudati fejlődést alátámasztó észrevételek is aláhúzták a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének fontosságát — folytatta. — Ebből adódik mozgalmunk folyamatos fel­adata, hogy a jövőben még jobban vonjuk be az állam­Mert a közönség Itt is nagy. Eddig mintegy 60 ezren keres­ték fel a vásárt, melyen szép sikerrel szerepelnek a Pest megyei kiállítók is, változatos termékskálájukkal. Változatos skála A ráckevei Aranykalász Tsz elhozta univerzális villamos- karám-berendezését, köny- nyűszérkezetes luxus bungaló­ját, konténerfaházát, édesipari termékeit, poliészter magas- és rúdugróléceit, s Hydromag- netic nevű készülékét, mely a kazánok, egyéb vizes fűtő- berendezések keringésébe kap­csolva megakadályozza (illet­ve megszünteti) a vízkövese- dést. A ceglédi Vasipari-, Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet fényreklámtáblát és folyadékszórót mutat be új­donságai közül, ugyancsak Ceglédről, az ÉVIG gyárából származnak a barkács-fúrógé- pek és tartozékaik, a kéziszer­számok, amelyek nagyon tet­szettek a közönségnek. A ke- repestarcsai Szilasmenti Tsz gyógynövény alapanyagú ké­szítményeit örömmel helyezte el vitrinjeiben a Csongrád- Bács megyei Füszért. Érdek­lődésre tarthat számot bátran a nagymarosi Vas- és Műszer­ipari Szövetkezet is. egyebek között nyomtatott áramkörbe ültethető kistranszformátorói­val. Díjat nyertek Hirtelenjében nem jut eszembe, de nem is hiszem, hogy lett volna olyan szegedi vásár, amiről az ikladi Ipari Műszergyár nem hozott díjat. Szegedi Árpád és Csizmazia László — a gyár vásári kép­viselői közül — most is az­zal fogadtak: a zsűri különdí- ját nyerte el az IMI a barom­polgárok millióit a közügyek megvitatásába, intézésébe. — Az elmúlt esztendőkben, az V. ötéves tervkoncepció, a belkereskedelmi, a családjogi, és más törvénytervezetek nyílt fórumain lakosságunk bizonyí­totta : felelősen, előrevivőn él társadalmi véleményező, el­lenőrző szerepével, s túl ezen, a részvételével kimunkált el­képzelések megvalósításához, a gyermekintézményekhez, a vízvezetékhez, a járdához, vagy éppen az idősek otthonai­hoz önzetlenül, több milliárd forint értékben illeszti kétkezi s szellemi munkáját. — Mozgalmunk testületet ősszel hozzáfognak a legutób­bi, a VI. népfrontkongresszus óta megtett út fölméréséhez, amelynek az országgyűlési, a tanácstagi és a lakóbizottsági választások fontos állomásait jelentették. Bizonyították, hogy mélyülő szocialista nemzeti egységünk — az együtt gon­dolkodás és közös cselekvés sú­lyával — az országépítésnek, hazánk gazdagodásának meg­határozó ereje — mondotta be­fejezésül Szentistványi Gyu­láné. fitelepek klímatartó, automa­tikus szellőzőberendezésével, melyből egy egész családot gyártanak az igények szerint: 2 ezertől 20 ezer légköbmé­ter teljesítőképességűt. Sokan érdeklődtek a kis fűnyíró iránt, amit szintén először mutatott be a cég Szegeden. Hagyományos kiállítója a szegedi vásárnak az ißaszegi LIGNIFER Szövetkezet is. A bemutatón alig tudtam szót váltani Czukorka Lászlóval — a szövetkezet kézműipari részlegének képviseletében je­lenlevő iparművész tervező­vel — olyan rengetegen áll­ták körül a vásári díjat nyert kiállítást. Először jelent meg Szege­den az Alaffi Állami Tangaz­daság, s máris vásárdíjat ér­demelt ki Farmer elnevezésű teherutánfutójával, melynek három típusát mutatta be. Török Gyulától, a gazdaság gépészmérnökétől kérdeztem, mit tudnak ezek az utánfu­tók? A válasz bővebb volt, mint hittem volna, hiszen sok mindenre használhatók ezek az ügyes pótkocsik. Most csak ennyit: van belőlük normál, ponyvázott, illetve speciális áruszállító változat, megen­gedett terhelésük 500 kilopond. s vontathatja őket bármely, legalább 600 kilogramm ön­súlyú személy-, illetve kis te­hergépjármű. összegezésül: a Pest megyei kiállítóknak is érdemes volt bemutatót rendezni ezen a vásáron. Szép sikert arattak. Hozzájárultak áhhoz, hogy a fogyasztók — a nagyközön­ség — megtudja, milyen új­donságokkal találkozhat a piacon, s számot adtak arról is, miként szolgálják változa­tos termékszerkezetükkel a népgazdaság egészének céljait. Bálint Ibolya A Pest megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei 1979 ekjén intézkedési tervet ké­szítettek, célul tűzve ki a faj­lagos abrakfelhasználás csök­kentését, a gépesítés színvona­lának javítását és a takarmá­nyok minőségi ellenőrzésének általánossá tételét. Azóta több alkalommal — legutóbb az idén májusban — értékelték üzemenként az állattenyésztés helyzetét, megállapítva, hogy lényeges javulás tapasztalható. Az említett gazdaságok közé tartozó albertirsai Szabadság Tsz-ben, a monori Kossuth Tsz-ben és a kartali Petőfi Tsz-ben az elmúlt napokban afelől érdeklődtünk, milyen kézzelfogható eredményeket értek el a tavaszi felmérésit követően, az akkor igen sok problémával küszködő állatte­nyésztési ágazatban. Hizlalás papíron — Szövetkezetünk, alig 2500 hektáros határával, a kisebb üzemek közé tartozik. A föl­dek termőképessége alapján — bőven akad erodált tábla, fu­tóhomokos rész — adottsá­gaink nem mondhatók kedve­zőnek. Ezek után nyilvánvaló: a szegényebb tsz-ek közé tar­tozunk. A tavalyi rossz búza-, árpa-, és burgonyatermés kö­vetkeztében 8 millió forinttal csökkent a nyereségünk az 1978-as 16 millióhoz képest — panaszkodik Valent Mihály, a Szabadság Tsz elnöke. A si­kertelenség okát kizárólag a növénytermesztés kudarcaival magyarázza meg, pedig ... Pedig az állattenyésztés is ludas a dologban, sőt talán az a megállapítás is igaz, hogy fő része van a bajokban. Ennek igazolására néhány tavalyi adat: a bikahizlalás fajlagos abrakfelbaszpálása 8 kilo­gramm volt, a MÉM által en­gedélyezett ímenríyiségnél 2,9 kilogrammal több. (Mint a vizsgálat során 'kiderült, 1979- ben mérlegelés nélkül, becslés alapján állapították meg a súlygyarapodást. A jószág pa­píron hízott, s a valóságban fogyott az abrak.) A sertéste­lep korszerűtlensége — az ál­lomány alacsony tenyészérté- ke — miatt húskilogrammon­ként legalább 100 deka abra­kot pocsékoltak el. — És milyen lehetett a ju­hászat ott, ahol a csonit-bőr kereső kosokat — ezek felada­ta kizárólag az ivarzó anyák felfedezése a nyájban — hasz­nálták termékenyítésre. Hogy csak a legdurvább hibákat ve­gyük számba. Célszerű fejlesztés — Miként történhetett ez meg? — tettük fel mi is az önkéntelenül adódó kérdést. A válaszadásra leginkább illeté­kes szakember, Hegedűs Lajos főállattenyésztő azonban az idén januárban megvált a szövetkezettől, s most szakta­nácsadói (?!) munkakörben tevékenykedik. A változások felől ezért utódjától, Korányi Sándortól tudakozódunk. — A bikahizlalásban áttér­tünk a tömegtakarmányozás­ra: hatására az abrakfogyasz­tás 8 kilogrammról 5,1-re csökkent. Kedvezőbb a kép a sertéstelepen-is: jelentős szám­ban selejteztünk ki értéktelen kocákat, helyettük bevált faj­tájú vemhes süldőket vásáro­lunk. S ami szintén fontos, az abrakfogyasztás tekintetében is az előírt határon belül va­gyunk. Megkezdtük - a telep rekonstrukcióját, a régi ólak egy részének meghagyásával fiaztartó és malac-utónevelő építésébe fogtunk — magya­rázza a főállattenyésztő. A felújításra valóban nagy szükség van, s az sem kétsé­ges, ehhez a huszonnegyedik órában kezdett hozzá a Sza­badság Tsz. Az állattartó épü­letek olyannyira elavultak, hogy azokban csak ráfizetéssel lehat hizlalni. így is csak ad­dig, amíg egyáltalán akad je­lentkező gondozónak a rend­kívül rossz munkakörülmé­nyek közepette. — Legelőink a mostaninál kétszerié nagyobb juhállo­mányt is képesek lennének el­tartani. Célszerű tehát az ága­zatot fejleszteni. Első lépésben beszereztük a tenyészkosokat. Reméljük hamarosan megté­rül az értük kiadott 80 ezer forint — mondja bizakodva Korányi Sándor. Még mindig kevés Állandó toldozás-foldozás. Ennyire futotta a monori Kos­suth Tsz erejéből az 1960-as években épült szerfás sertés­telepen. A nádtetős fiaztartó itt is megérett rá, hogy felszá­molják. A kocák szállása ugyanolyan hibákkal terhelt, minit az albertirsai ólaké: a nagyszámú és különböző fej­lettségű anyaállatok marják egymást, az erősebbek arány­talanul sokat fogyasztanak. — Lesz-e rekonstrukció? — kérdeztük Szabó Rudolf állat­tenyésztési ágazatvezetőt. — Egyelőre bizonytalan — válaszol rosszkedvűen a fiatal szakember. Magyarázatként hozzáteszi, tíögy pénzügyi ne­hézségeik vannak, az ártámo­gatás ügyében pedig még nem mondatott ki az igen. Akár­hogy is van, jelenlegi körül­ményeik hovatovább tartha­tatlanokká válnak: magyarul veszélyben van a 4500 hízó ki­bocsátására képes telep jövő- je. Ahol borjú nincs... Furcsa ellentmondásosság jel­lemezte még nem is olyan ré­Az Egyesült Izzó váci Al­katrész- és Fénycsögyárában az év első hat hónapjában is jelentős változásokra, átszer­vezésekre került sor. Üj tech­nológiára szereltek át például több gyártósort. De ugyancsak az első félévre esett új termé­kük, a germicidlámpa gyártá­sának megkezdése is. A beta­nulás időszakában a termelés üteme az optimális alatt ma­radt, így a gyár kevesebb fénycsövet készített az erede­tileg tervezettnél. A sok programváltozás nem segítette a folyamatos terme­lést, de az sem, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudták beszerezni a megfelelő színű fényport. így következett be, hogy miután csak F—7-es tí­pusú fénycsövekhez való fény­poruk volt, s azokat kellett gyártaniuk, már a harmadik negyedévre előirányzott mennyiség is kész. Ugyanak­kor a többi fénycsőből nem készült el a szükséges meny- nyiség. Szerencsére júniusban már javult a fényporellátás, ami azt jelenti, hogy sikerül a következő hónapokban helyreállítani az egyensúlyt. Ez azért is lényeges, mert a készáruból most több van raktáron, mint az előírt meny- nyiség. Hiszen az előre legyár­tott termékeket nem szállít­hatták ki. A tőkés export azonban így is 30 százalékkal több, mint a tavalyi első fél­évi. A Közel-Keletre — Irán­ba, Irakba, Szaúd-Arábiába és Kuvaitba — küldtek nagyobb tételeket. Kevesebb gonddal küszköd­gen a kartali Petőfi Tsz tehe nészetét. Viszonylag olcsón, £ forintért termelték meg a tej literét, de az egy tehéntől ki­fejt fej mennyisége jóval a megyei átlag alatt maradt. Tisztesség ne essék szólván, hanyag munkát végeztek a mesterséges megtermékenyí­téskor: sok volt a meddő ál­lat. S régi bölcsesség, ahol bor­jú nincs, ott tej sem igen. A vizsgálatok kifogásolták a ta­vaszi takarmányfélék gyakori váltogatását, a kukoricaszilázs hiányát. Ottjártunkkor az il­letékes szakemberek elmond­ták, megoldást találtak mind­két problémára. A selejtezés, a jobb egészségügyi ellátás ered­ményeként, no meg a silóku­korica területnövelése révén helyrebillent az egyensúly. Tanulság címén Nem felelne meg a valóság­nak a három tsz-ről festett képünk, ha csupán a kedvező változások színeit raknánk föl a vászonra. Hiszen láttunk az alomszalmán púposodó abrak- kupacokat, szomjazó kocákat is. A tűzoltó munkával együtt­járó kapkodás sem kerülte el figyelmünket. S az sem, hogy egyelőre hiányzik az átfogó koncepció: a termelési rend­szerhez csatlakozás komoly szándéka. Alig szóltak az ér­dekeltek a takarmánytermesz­tés gépesítésének meglevő gondjairól, a közgazdasági elemzések hiányáról. De mind­ennél fontosabb, hogy a szak- felügyelet iránymutatása nem maradt írott malaszt, a vál­toztatások sora bizonyítja: a legsürgetőbb problémákra meg­oldást találtak a szövetkeze­tek. Elgondolkodtató a dolog­ban az, hogy miként juthatott idáig néhány közös gazdasá- ■ gunk. Lehet a rossz földekre, kedvezőtlen közgazdasági vi­szonyokra, tőkeszegénységre hivatkozni. Ám az elmúlt hó­napok azt mutatják, ezek nem fátumszerűen szólnak bele a kérdéses ágazat életébe. Sok múlik a kezdeményezőkészsé­gen, a szakmai igényességen. Ha ebből a szempontból vizs­gáljuk a szóban forgó üzemek szakvezetőinek tevékenységét, megállapíthatjuk: a felelősség alól semmiképpen nem ment­hetők fel. Valkó Béla tek az alkatrész- és ólomüveg­gyártásnál — túlteljesítették a tervet. Nem csupán a terme­lés alakult a számítottnál job­ban, exportra is többet küld­tek az előírtnál. Ezzel ellen­súlyozták, hogy fénycsőburá­ból szintén némi adóssággal zárták a félévet. Hogyan teljesítette tehát összességében a gyár hathavi tervét? A mérleg szerinti ter­melési érték több mint 330 millió forint, tájékoztat Heré­nyi László igazgató, a lema­radás 3—4 százalékos. Vagyis év végéig behozható. Erre az optimizmusra az is okot ad, hogy jelentősen emelkedett a termelékenység. Egészen pon­tosan: a bázishoz képest 15 százalékkal. Figyelemre méltó adat ehhez, hogy nyolc száza­lékkal — 150 dolgozóval — csökkent a létszám, viszont a termelés 3—4 százalékkal nőtt. Ha az első félév nehéz volt, a következő hónapok sem ígérkeznek könnyebbnek. Nemcsak termelnie kell a gyárnak, a rekonstrukció sem ért még véget. Több műszaki fejlesztési feladatuk közül a legjelentősebbek egyike, hogy szeptember végén beérkezik a meglevőknél nagyobb teljesít­ményű, új fénycsősor, s ezt üzembe helyezve megkezdik a próbagyártást. Ezenkívül új, szintén igen termelékeny üvegdaraboló berendezést és állványgyártó gépeket is vár­nak. S nem utolsósorban to­vább folytatódik az oxigén­gyár szerelése. D. Gy. A Tégla- és Cserépipari Tröszt vállalatainak — köztük a solymári és pilisborosjenői téglagyárnak — termékeiből felépített családi ház a vásáron« Szegedi ipari Vásár Újdonságokkal találkoztunk Sikerrei szerepeitek a Pest megyei kiállítók Az Alagi Állami Tangazdaság díjazott speciális áruszállító utánfutója. Új termék, más technológia Folytatódik a rekonstrukció

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom