Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

YW' * vana A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1980. Július 19., szombat Közművelődés Sződligeten A kultúra fontos társadalmi ügy A háromezer lakosú Sződli- get anyagi lehetőségei semmi­vel sem jobbak, mint a környe­ző községeké. De a munka mi­nősége s a személyi feltételek a tanácsi és a kulturális veze­tés összhangjára vallanak. Schröch István tanácselnök, amikor a község művelődési helyzetéről kérdeztem, így válaszolt: Nálunk a kultúra fontos társadalmi ügy. Lelkes igazgató Másfél éve új gazdája van a művelődés házának. S Ka- leta Istvánná, az igazgatónő fáradhatatlan. Érkezése után, az első május elsején sohasem látott létszámú tömeg gyűlt össze a községi sportpályán, ahol szép dekorációt készítet­tek, s ide az iskolák' és az üzemek is felvonultak. Majd a gyermekév jegyében szerve­zett előadások következtek. Aztán júniusban megalakult az utazók klubja; kirándultak Aggtelekre, Szilvásváradra, Egerbe, Hévízre, december ele­jén pedig Zólyom és Beszter­cebánya volt az úticéljuk. Még 79 őszén megalakult a nyugdíjasklub, a bábszakkör, a kertbarátkor, a magnósklub. A tanfolyamokon szabás-var­rást és nyelveket tanulhattak a most zárult népművelési évben a sződligetiek. Kaleta Istvánná mosolyogva mondja: — Ha valaminek egy­szer nekirugaszkodom, engem nehezen lehet elkedvetleníteni. Először a tárgyi feltételeket kellett itt megteremtenünk. Parkettáztunk, csiszoltunk, lakkoztunk. Sokszor saját ke­zűleg. A szödi tsz hetvenezer forint értékű társadalmi mun­kával segített Elkészítette és a falakra fel is szerelte a lam­bériát. Rossz volt a televí­ziónk, mit tehettem, írtam a Videotonnak, kértem, hogy se­gítsenek. A pénzünk ugyan ke­vés, de szeretnénk egy színes televíziót, ha lehet, kedvez­ménnyel. Társadalmi segítség Nem csalódtunk. Október 19-én, kilencezerötszáz forin­tért átvehettük Székesfehérvá­rott az új készülékeket. A Madách Imre Művelődési Központtól kaptunk egy auto­mata diavetítőt, s alig hasz­nált kárpitozott székeket'. A váci úttörőházból javításra szoruló biliárdasztalt küldtek, amit még a nyáron, rendbe te­szünk. Saját költségvetésből egy sztereó-magnetofont, erő­sítőt, elektromos orgonát vá­sároltunk. Lassan minden a helyére kerül, bár a könyvtár festése és a központifűtés-szerelők utáni takarítás még hátravan. A takarítónő most a festési hibákat pemzlizi. — Legalább ezért sem kell fizetnünk. Ha ráér a főnökasszony, az is se­gít — mondja. Egy hét múlva indulnak a gépek Aratásra készülődnek Bár az országban már sok helyütt megkezdődött az ara­tás, a váci járásban egyelőre háborítatlanul lengeti a szél a duzzadó kalászokat. A járás termelőszövetkezeteiben a szakemberek időben felkészí­tették ugyan az aratásban részt vevő gépeket, de a gabona vágását csak hat, nyolc nap múlva kez­dik meg, mivel a változé­kony időjárás késlelteti az érést. Idén a járás aratnivaló te­rülete 9 ezer 667 hektár, s eh­hez összesen 87 kombájn áll a rendelkezésre. Az ossz búza­terület 6 ezer 907 hektárnyi. A tavaszi árpa termőterülete 1 ezer 432 hektár, a rozsé 376. Őszi árpából mindössze 60 hektárnyi van a bemecebaráti szövetkezetben. A járás legnagyobb búza­területtel rendelkező gaz­dasága a sződi Virágzó Tsz, ahol 933 hektárnyi ga­bona vár a betakarításra. A szakemberek szerint a leg­jobb termés Kisnémediben várható, ahol 45, 48 mázsás hektáronkénti átlagra számí­tanak. Cs. J. Piaci jelentés Olcsóbb lett a paprika Igazi nyári csúcsforgalom volt tegnap délelőtt a váci piacon. Mint mondani szok­ták: a tömegben még egy tűt is nehéz lett v^olna leejteni. De nemcsak a vásárlók jöttek el szép számmal, hanem a kister­melők is, akik közül sokan már nem is kaptak helyet a piac asztalainál, s így kényte­lenek voltak a betonon helyet csinálni áruiknak. A két-három héttel ezelőtti, magas árakkal ellentétben paprikát 14—24 forint közötti áron, paradicsomot 18—20 fo­rintért láttunk. A zöldség cso­mójáért 4 forintot, a zöldba­bért 8 forintot kértek. Kelká­posztái 4 forintért, burgonyát 8—10 forintért láttunk. A karfiolért 10 forintot kértek, uborkáért 4,60—5 forintot mondtak. Tököt 3-ért láttunk, a hagymáért 9,80-at kértek. A borsót 12-re tartották, a salátát 2,50—4 forintra. A ka­ralábé ára 5 forint volt. A meggy 26—32 forint közötti áron kelt el, az őszibarack 20—24-ért. Sárgabarackot 20 forintért láttunk. A málna 36 forintba került, a sárga­dinnye 50 forintba. Láttunk nyári almát 12—15 forintos áron. Aránylag kevés volt a tegnapi piacon a virág. A ró­zsa száljáért 2 forintot, a szeg­fűért 5-öt, a kardvirágért 5—6 forintot kértek. A vegyes csokor 5—8 fo­rintba került. Élő tyúkot 70 forintért láttunk, a két-három hetes csirkéért 16 forintot mondtak, a négy-öt hetes csir­kéket 28—35 forintért kínálták. Kiállítás Nagymaroson A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Dunaka­nyar Intéző Bizottság és a Nagymarosi Nagyközségi Ta­nács közös gondozásában jú­lius 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor — a művelődési ház nagytermében —, dr. Barát Endre országgyűlési képviselő nyitja meg Gacs Gábor gra­fikusművész és Konyorcsik János szobrászművész közös kiállítását Színházterem is kellene — mondja Kaletáné. Az, hogy a nagyterem valóban nagy le­gyen, mindannyian beférjenek, akik jó műsort szeretnének látni. Tervek Aznap, amikor ott jártam, a Duna partján épülő szabadtéri színpad munkálatait irányí­totta. A tereprendezés már kész, az elkövetkező napokban a színpadot és a nézőtér ülő­kéit ácsolják. — De augusztus 20-ig, a színpad átadásáig még ebben a hónapban, negyvenketten az utazók klubjával ellátogatnak az NDK-ba, Türingiába. ö lesz a csoportvezető. Nagy Ferenc Önzetlen vendéglátók Úttörők a kemericei völgyben Örülök, hogy egy tavalyi riportom címe igazolódott. Ke­mence nem a világ vége. Nem, mert másféle szemlélet hatá­rozza meg az emberek csele­kedeteit. Azokét, akik ugyan keveset beszélnek a lokálpat­riotizmusról, inkább cselek­szenek. Minden évben érdemes ebbe a szépen rendezett fa­luba elutazni, s látni, hogy a társadalmi összefogás révén is­mét gyarapodtak. Patakok völgyében Erdők között kanyargó or­szágúton halad a gépkocsi, s Pusztai Adél járási úttörő el­nök a Pest megyében is kiala­kult váltótáborozás rendszerét és előnyeit magyarázza. A gyerekek elindulnak egy útvo­nalon, s két hét alatt 2—2 na­pon mindig más táborban pi­hennek meg, miközben alapo­san megismerhetik egy tájegy­ség életét, viszonyait, lakos­ságát. Az ilyen vendéglátó he­lyek egyike a Vámosmikola közelében létesített, évről évre fejlődő nagyvölgyi úttörőtábor is. Tavaly még csak az ideér­kező csapatok felét tudták fa­házakban elszállásolni. Az idén már kilenccel több négy­személyes faház sorakozik ka­tonás rendben itt a sziklás he­gyekkel, tölgyerdőkkel körül­vett, kakukkfűillatú tisztáson. Száz gyerek élvezheti a nyár szépségeit, hallgathatja estén­Rihizliszüret a határban Nem ritkaság ilyenkor gyümölcsérés idején, hogy a fiata­lok is besegítsenek a termés begyűjtésébe. Felvételünkön a Cement- és Mészművek KISZ-eséi Fene határában a Lenin Termelőszövetkezet fekete ribizlijében dolgoznak. Iványi Károly felvétele Tej és kenyér Két fontos élelmiszer, amely nélkülözhetetlen a táplálkozá­sunkhoz. Erről mostanában gyakran esik szó az üzemi és városi fórumokon, néha indu­latos megjegyzések kíséreté­ben is. Nem azért, mert hiány­cikk. Tejet vagy tejeskávét reg­gelizni szerencse dolga — mondják például a deákvári háziasszonyok, akik hiába te­szik be a hűtőgépbe az ABC- ben vásárolt zacskós tejet, mert reggel a forralás alkal­mával, vagy ha vacsorának szánták, még aznap este a for­raláskor az esetek többségé­ben összemegy, megsavósodik. Kidobott pénz az ablakon a napi 1—2 liter ára. Pedig még csak néhány meleg napot él­veztünk a nyáron. Mi lesz ezután? — kérdezik. Az ABC vezetői tavaly több esetben kértek elnézést a vevőtől, s újabb csomagot adtak a hasz­nálhatatlan helyett, mondván; baj van a hűtőberendezéssel, s késnek a javítók. A jegyzet írásakor Petyjánszky János üzletvezető azt közölte, hogy már három napja nem volt panaszos vevőjük, de a.zt is elmondta, hogy a napi 1 ezer litert tudnak hűtőben tárolni, árusításra, mindössze 60—80 litert tudnak hűtőben tárolni. ilyen kicsi a kapacitásuk. Ez tehát a gondok forrása. A hétvégeken tetemes meny- nyiségű kenyér marad egyes üzletekben, míg máshol az igények kielégítése jelent gon­dot. Egyenetlen a városré­szek ellátása — hallottuk több hivatalos fórumon is, s ez bosszantja az embereket. A megmaradt kenyér értéken alul kerül, ha kerül valahová, alacsonyabbrendű felhaszná­lásra. Mert ma már válogató- sabbak vagyunk, s a hétfőre maradt áru nem kelendő. Igaz, a váci kenyér minősége sem olyan, hogy a szabad­szombatot és vasárnapot köve­tő harmadik napon még min­dig megfelelő lenne. Hiába Vác a megye, s különösen a környék legrendezettebb tele­pülése, a kenyérgyártás szín­vonala úgy tűnik, itt sokkal alacsonyabb. Az autótulajdo­nosok és közvetlen ismerőseik rendszerint Dunakesziről és Budapestről szerzik be hétvé­gi szükségleteiket, s ezáltal a friss, ízletes fehér cipó a vá­rosban afféle státusszimbólum lett. Nem mások feladata a szál­lítások pontosabb koordinálá­sának megszervezése, a prob­lémák megoldása — hangzott el a tanács vb-ülésén legutóbb a válasz egy kezdeményező javaslatra. Valóban. Tejet már hosszú évtizedek óta árusíta­nak az élelmiszerüzletekben, mint ahogy kenyeret is oly ré­gen gyártanak, hogy a koráb­bi, minden valószínűség sze­rint korszerűtlenebb techno­lógia korából is bőséges ta­pasztalatok halmozódtak fel. Ezeket ismét fel kell tárni és alkalmazni. Vác lakossága nem magyarázatot vár, hanem tartósan tárolható és fo­gyasztható élelmiszereket, az ellátás gondos, jó megszerve­zését. K. T. I. ként a térséget körbefolyó há­rom patak, az ivóvíznek is al­kalmas Lászlóforrás, a Ke­mence és a Fekete patak cso­bogó muzsikáját, s akinek cserkészni van kedve a köb­nyéken, az mostanában illatos erdei szamócát csemegézhet. Későbbre bő termést ígér az épp most virágzó szederina. A málna és más kerti gyümöl­csök hazájában az is gyakran megesik, hogy a bevásárló kör­útra indult gyerekeket arra kérik a tulajdonosok, hogy másszanak a fára, s szedjék le a cseresznyét. — Mivel tar­tozunk? — kérdezik odalent, miután eleget csemegéztek, s a szatyrok is megteltek. — Mivel is? Leginkább jó szóval — közlik velük ilyen­kor, s így szerte az országban terjed a híre, hogy Kemencét jószívű emberek lakják. T ántorgó-vándorló Az idén fedett ebédlőhelyi­ség is épült a táborban. A szabadtéri színpad előtt kiala­kult a „fapados” nézőtér. Mű­sort is rendezhetnek a tábor­lakóknak, s előszeretettel tart­ják itt rendezvényeiket a KISZ-esek is. A budapesti út­törőcsapat az előző napon 16 kilométert gyalogolt idáig Ma- gastaxról, s másnap felkere­kedve Vámosmikola, Nagybör­zsöny irányába indultak, az­tán Szobot és Zebegényt tűz­ték ki útjuk végcéljául. A püspökladányiak, akiknek az alföldi síkság ellenkezője, az erdős-hegyes táj nagy élményt jelentett, azóta otthon mesélik a túra epizódjait, Őrseiknek a hangulathoz illő nevet válasz­tottak erre az alkalomra. A Tántorgó-vándorló, a Szürke szamár és a Lyukas kalocsni őrs tagjai szép emléksorokat írtak a vendégkönyvbe. Elis­meréssel szóltak az itteni ven­dégszeretetről, megemlítve a nagy eseményt, hogy látták a Drégely várat, s egy pillanat­ra Szondy György emlékének adózhattak. Mi a titkuk? A község vezetőit, s Murá­nyi Rózát, a járási KISZ-bi- zottság titkárát körbeálló gye­rekek véleménye megoszlik az ebédről. Egyikük szerint fi­nom volt, mások szerint tűr­hető. a gyors közvéleményku­tatás végeredménye az, hogy a babfőzeléket közepesre érté­kelik. A csapatok maguk gon­doskodnak az étkeztetésről, de az sem ritka, hogy a községi étteremből szállítják az ebé­det, vacsorát. Feljebb kaptatva, a tisztás fölötti domboldalon még szebb képben gyönyörködhetünk. In­nen jól látható a sziklás hegy­oldalnak az a három emberi formájú alakja is, melyeket a néphit régen kővé vált kol­duló barátoknak tartott, s in­nen az elnevezés is: Barátkő. Félig már kiépült, s használ­ható is itt egy erdei tornapá­lya, csak még kevesen fedez­ték fel. Épülni fog, s már ki­ásták az alapját egy százsze­mélyes úttörő szállodának. amelyet fűteni is lehet, hogy télen a felnőttek vehessék bir­tokukba. Ennek a kiskunfél­egyházi városi tanács lesz a gazdája, akivel a község veze­tői többoldalú együttműködést kezdtek. Az Országos Síszö­vetség szerint Magyarország egyik síelésre legalkalmasabb terepe található itt, amit ki kell használni. 1981-ben már el is készült egy kisebb sípá­lya. A további fejlesztésről még korai lenne beszélni, de azért Volentér Tibor, a közsé­gi pártbizottság titkára meg­említi azt a dédelgetett tervet is. hogy ide strandot építenek, j előmelegítő medencével, s bíz- I nak benne, hogy ez is sikerül. ! — Miből telik, s mi ösztönzi a kemenceieket az úttörőtá­bor fejlesztésére, ahová in­kább a távoli vidékek gyere­kei érkeznek, s ezért cseretá­bor sem jár? Ezt kérdezem sorba a jelenlevőktől. Szilágyi j Sándorné vb-titkár csak any- nyit mond, hogy a községbe­liek mindig szívesen jönnek ide társadalmi munkában, s más községfejlesztési akciók­kal együtt tavaly 1 ezer 100 órát dolgoztak.1 Igaz, hogy ez­zel a kisközségi kategóriában másodikak lettek a megyében, amivel 400 ezer forint is járt, de nem ez a lényeg. Vendégszeretők A Kemencéhez társult Ber- necebarátival együtt körei 3 ezer ember él ezen a környé­ken, s a hírnevet szerzett Kemencei Ktsz és a Bör­zsöny Termelőszövetkezet mel­lett még az erdőgazdaság a legjelentősebb munkaadó, gaz­dasági egység. Rájuk mindig lehet számítani. Az utóbbi években sok fiatal települt kö­zelebb a városokhoz, pedig munka i X is akad bőven. Jó lenne, ha az elvándorlási fo­lyamat megállna. Szülötteit marasztalja, honfitársait ven­dégként hívja a két határmen­ti község, önzetlen, szíves vendéglátók. Kovács T. István A város szülötte Dercsényi Dezső 70 éves Pénteken a televízió 2. mű­sora 22.20-kor háromnegyed­órás portréfilmet mutat be Az építészet ürügyén címmel dr. Dercsényi Dezső művé­szettörténészről hetvenedik születésnapja alkalmából. Vác város lakossága is tisz­telettel és szeretettel köszön­ti neves szülöttét, a város dísz­polgárát, akinek életútját fi­gyelemmel kíséri a Dunaka­nyar sok történelmi emlékét őrző helyisége. Dercsényi De­zső itt volf diák, édesapja lap­jában, a Váci Hírlapban je­lentek meg első tudósításai a harmincas-negyvenes évek­ben egy-egy külföldi tanul- mányútjáról. Szülővárosa is köszöntötte őt a Köss' ' -díj átvételekor, a Herder- el­nyerése idején, s amikor meg­kapta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. S a váci Állami Zeneiskolában vette át a díszpolgárságról szóló okiratot. Négy és fél évtizede dolgo­zik a hazai műemlékvédelem szolgálatában. Vácott a székes- egyház, a Gombás-pataki híd, a Kőkapu, a városi tanács épülete, a .volt piarista temp­lom, s a hegyes-torony óvása, gondozása nagy részben értő segítésének az eredménye. Születésnapján a város kö­zössége nevében, jó egészséget, újabb munkasikereket kívá­nunk e szép évforduló kap­csán dr. Dercsényi Dezsőnek! (Papp) Vasárnapi labdarúgás Kezdődik a járási MNK Bár a nyár egy jelentős ré­sze a labdarúgásban is ubor­kaszezonnak számít, idén még­sem panaszkodhatnak a sport- kedvelők. Szombaton a moszk­vai Lenin-stadionban megnyí­lik a XXII. nyári olimpiai já­tékok, amely valamennyi sport­ágban épp elég izgalmat fog jelenteni a tévé előtt helyet- foglalók millióinak. Bár a ma­gyar labdarúgók, ez alkalom­mal sem lehetnek jelen a ran­gos találkozón, szűkebb pát­riánkban azonban az olimpia ideje alatt sem lesznek üre­sek a pályák. Július 20-án. va­sárnap ugyanis elkezdődik a váci járásban az MNK-selej- téző. A találkozókra délután négy órakor kerül sor, az elöl- álló csapatok otthonában. Az együttesek az alábbi sorsolás szerint szerepelnek: Szód— Fóti Tsz II. (v.: Oszáczki, Il­lés), Vámosmikola—Letkés (v.: Nagy N., Jaczkó), Verő­cemaros II.—'Váchartyán (v.: Ferenc, Strell), Kóspallag— Verőcemaros I. (v.: Kunya, Nagy S.), Őrbottyán—Galga- völgye I. (v.: Vidra, Kiss J.), Ipolydamázsd—Szokolya (v.: Petrovics, Tóth J.), Püspökszi­lágy—Vácduka (v.: Styekó, Fe­renc). A Perőcsény—Márianosztra találkozj (v.: Pusztai G., Var­jú 11.) délután három órakor kezdődik. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom