Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
mcJlrt ‘dßr’ •m xximap 1980. JŰNIUS 1., VASÁRNAP Nyílt és hasznos eszmecsere Gromiko és Ullsten moszkvai megbeszéléseikről A svéd—szovjet külügyminiszteri tárgyalások után, Andrej Gromiko szovjet és Óla Ullsten svéd külügyminiszter nyilatkozott a szovjet televíziónak. A tárgyalások eredményeivel elégedettek vagyunk, eszmecseréink konstruktív légkörben zajlottak le — mondotta Gromiko. — Mindkét fél kifejezte azt a véleményét, hogy a két ország jó kapcsolatai megfelelnek a kölcsönös érdekeknek. Azt nem mondhatjuk, hogy minden kérdésről teljesen azonos a véleményünk. A nemzetközi élet igen bonyolult, jelenségeinek értékelésében természetesen vannak bizonyos különbségek. Mégis azt szeretném hangsúlyozni, hogy Svédország és a Szovjetunió egyaránt a feszültség enyhítése mellett van. A svéd külügyminiszter nemzetközi kérdésekben kifejtett állásfoglalását kimondottan konstruktívnak találtuk. Gromiko derűlátóan nyilatkozott a két ország közötti gazdasági, tudományos, műszaki és egyéb kapcsolatok ' fejlesztésének lehetőségeiről. Ullsten a maga részéről ugyancsak pozitívan értékelte a látogatást, amelynek folyamán nyílt és hasznos eszmecserét folytatott Gromikóval, majd Koszigin miniszterelnökkel. Pártkongresszus Luxemburgban Az SZKP KB üdvözlete Sikeres munkát kívánt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a Luxemburgi Kommunista Párt szombaton megnyílt XXIII. kongresszusának. Üdvözletében az SZKP KB hangoztatja: a Luxemburgi KP-nak a munkásosztály és minden dolgozó érdekeiért, társadalmi és demokratikus jogaiért vívott harca megérdemelt tekintélyt szerzett. A teheráni rádió jelentése szerint Iraki támadást vertek vissza Szombaton is folytatódtak az iraki—iráni határon- a pénteken kezdődött fegyveres összetűzések. Teheráni közlés szerint iraki részről hat portObira pihenésre szorul A Japán KB elnöke megbélyegezte Peking politikáját Súlyos kimerültség miatt a szombatra virradó éjszaka kórházba szállították Obira Maszajosi japán kormányfőt. Orvosai szerint a hetvenéves államférfi állapota kielégítő, vérnyomása nyormális, minthogy azonban érverése egyenetlen, körülbelül egyhetes pihenésre, illetőleg alapos kivizsgálásra szorul. Hivatalos kormánykörökben Ohira egészségi állapota ezért is nagy aggodalmat keltett, mivel az eredeti tervektől eltérően esetleg most mégsem vehet részt a fejlett tőkés országok június 22-én és 23-án, Velencében sorra kerülő csúcsértekezletén. Mijamoto Kendzsi, a Japán Kommunista Párt elnöke, Hua Kuo-feng jelenlegi szigetországi hivatalos látogatása alkalmából megbélyegezte Pekinget az amerikai—japán katonai szövetség támogatása és a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni politikája miatt. A választási kampány nyitányakor elhangzott tokiói beszédében a JKP vezetője megállapította: önmagában a látogatás tényében nem lehetne kivetni valót találni, ha valóban a két szomszédos ország barátságának elmélyítését szolgálná. Csakhogy a kínai megnyilvánulásoknak semmi közük a barátsághoz. leonyid Zamjatyin 9 es stádióban Carter politikájáról Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője a szovjet televízió 9-es stúdió című műsorának szombat esti adásában a nézők leveleire válaszolva megállapította, hogy a háborús veszély fő forrása a Carter-kormányzat politikájában keresendő, s rámutatott, hogy az amerikai kormány a fegyverkezési hajsza hirtelen fokozását tűzte ki célul. Az 1981-es pénzügyi évre több mint 170 milliárd dollárt irányoznak elő katonai célokra. Az amerikai kormányzat a nemzetközi helyzet kiélezését, a szovjetellenesség felszítását próbálja ürügyül felhasználni ahhoz, hogy megszilárdítsa meggyengült befolyását a világ számos térségében, mindenekelőtt a Perzsa-öböl övezetében, ahol amerikai hadihajók egész armadáját, nukleáris fegyverek bevetésére alkalmas több száz katonai repülőgépet, nagyszámú tengerészgyalogos egységeket vontak össze. Zamjatyin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió nem egyszer kijelentette, kész a békés egymás mellett élés alapján kialakítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal. A Carter-kormányzat azonban veszélyes, kiszámíthatatlan politikát követ, egyebek között a Szovjetunió irányában is. Ennek áldozata lett sok, korábban megkötött kétoldalú egyezmény, amelynek megvalósítása az amerikai fél hibájából hiúsult meg. Zamjatyin fontosnak mondotta a Kelet és a Nyugat közötti politikai párbeszéd folytatását. Nagy jelentőségűnek nevezte Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing legutóbbi találkozóját, kiemelve, hogy elkerülhetetlen az ilyen párbeszéd a Szovjetunió és más országok között is. Ennek jegyében a közeljövőben várható Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár moszkvai látogatása. ton indítottak erős tüzérségi előkészítéssel támadásokat, helikoptereket és vadászgépeket is bevetve. Az iráni fegyveres erők visszaverték a támadásokat és megsemmisítettek egy iraki harckocsit — közölte a Pars iráni hírügynökség, de nem részletezte bővebben az összecsapások méreteit és a két fél veszteségeit. Iraki részről semmit sem közöltek. Kurdisztánhan is folytatódtak szombaton az összecsapások az iráni hadsereg és a kurd fegyveres felkelők között: teheráni lapjelentések szerint a hadsereg visszafoglalta a szanandadzsi televízió-adót és megsemmisített húsz kurd fegyverest. Más sajtójelentések arról számolnak be, hogy a fővárosban szabadon bocsátották azokat a kurd vezetőiket, akik tárgyalások céljából mentek Teheránba és május 24-én letartóztatták őket. A Khomednit támogató Iszlám Köztársasági Párt közölte, hogy a miniszterelnöki posztra jelöltje Musza Kalan- tari, 32 éves közúti és szállításügyi miniszter. Nevét Mohammed Behesti ajatollah, a Forradalmi Tanács tagja, az Iszlám Köztársasági Párt vezetője közölte egy interjúban. A VILÁG A KOZMOSZT FIGYELI A földi irányítóközpont: innen kísérik figyelemmel az űrhajósok tevékenységét (Folytatás az 1. oldalról) szükséges felvételek nagy részét az állandó személyzet vállalta magára. Saját döntés alapján A „Bioszféra—m” program négy egységből áll. A „Kárpát” kísérletben geomorfológiai célból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit — köztük a Kárpátmedencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai határvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás szakaszában levő geológiai képződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvételeket: vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a planktonfelhalmozódásokat; a „Ciklon”-kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfigyelhető meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—m” program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek magukkal, ezeken belül azonban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi kísérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint sd eddigi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai közé tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatják a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísérlet — mindkettő a navigációs feladatok végrehajtásához kapcsolódik. A navigációs optikai készülékek által végzett mérések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a Földtől, s hogy az adott térségben milyen a légtér állapota. Földi horizont észlelése A „Polarizáció—1” kísérlet célja a különböző atmoszferikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld különböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok polarizációmérő eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának különböző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésének feltételei is változnak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megnehezül. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciális fényszűrők segítségével. Televíziós riport A Föld atmoszférájának visszatükröződését figyelték meg napnyugtakor, majd vacsora következett. Ezután a magyar—szovjet űrpáros a bejelentett televíziós riportban számolt be munkanapjáról és kísérleteiről, valamint a külön számukra készített pszichológiai tesztkérdéseket válaszolták meg. Ezek étvágyukra, közérzetükre, alvásukra vonatkoztak. kérdései Kelet—nyugati párbeszéd Tyihoaov az NSZK-bon — Amerikai—francia vita Feszültség Bél-Koreéban — Izrael elszigetelődése A héten — mint az természetes is — a szovjet—magyar űrrepülés, a világsajtónak is egyik fő témája- volt. Az eseményt méltató szocialista sajtókommentárok mellett bőséges teret kaptak a világűrből érkező jelentések a tőkésországok lapjaiban is. A héten egyébként a hideg- háborús körök több kudarcot szenvedtek. Mindenekelőtt kitűnt, hogy az olimpia Carter elnök által szorgalmazott bojkottjával nem érték el eredeti céljaikat: a jelenlegi helyzet szerint 85 ország elküldi versenyzőit a moszkvai olimpiára. Sőt, minden amerikai nyomás ellenére, csupán négy európai ország sportolói maradnak távol a moszkvai nyári eseménytől. S a Financial Times, az angol pénzügyi körök lapja, a történtek nyomán megjegyezte, hogy a washingtoni Fehér Ház erőszakos fellépése a bojkott érdekében csak tovább növelte az észak-atlanti szövetségesek között amúgy is meglevő nézeteltéréseket. Folytatódott a kelet—nyugati párbeszéd is. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnök- helyettese a héten Bonnban tárgyalt, s megbeszélést folytatott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral is. MIÉRT JELENTŐS TYIHO- NOV BONNI TÁRGYALÁSA? A megbeszélésekre az adott alkalmat, hogy időszerűvé vált a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és tudományostechnikai vegyes bizottságának ülése. Ez máskor nem lépte volna talán túl az úgynevezett „rutintalálkozó” kategóriáját. Hiszen a korábbi megegyezések szerint ez a bizottság felváltva tartja rendszeresen üléseit Moszkvában és Bonnban, s a világsajtó is korábban éppen csak hogy említést tett ezekről. Ezúttal azonban azután első ízben került sor ily magas szintű szovjet—nyugatnémet megbeszélésre, hogy Washington az afganisztáni szovjet segítség- nyújtás ürügyén hidegháborús hadjáratot kezdeményezett a világpolitikai porondon. Túl mindezen: eddig Bonn igyekezett rendkívül óvatos magatartást tanúsítani. Az például, hogy a nyugatnémet sportolók nem mennek el a moszkvai olimpiára, sok tekintetben a bonni kormány- szervek rendkívüli nyomásával magyarázható. Sőt, Schmidt kancellár csak ezután jelentette be, hogy június végén ellátogat Moszkvába, hogy előzetesen konzultált erről Washingtonnal, s ugyancsak egyeztette szövetségeseivel, hogy sor kerül egy NSZK— NDK csúcsmegbeszélésre is. Tyihonov most befejeződött bonni tárgyalásai viszont megmutatják: az NSZK-ban tudatában vannak annak, hogy mily fontos számukra a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Az eltelt négy esztendőben már megkétszereződött a szovjet— nyugatnémet kereskedelmi forgalom, s az NSZK sok fontos üzeme dolgozik szovjet megrendeléseken. Most egy 1978-ban mgkötött huszonöt éves időszakra kiterjedő gazdasági együttműködési keret- szerződés konkretizálásában állapodtak meg. Egy ilyen hosszú távú szerződés végrehajtása viszont feltételezi azt, hogy az enyhülés irányzata továbbra is érvényesül kontinensünkön. S ha e két, eltérő társadalmi rendszerű állam vezetői nem kevesebb, mint negyedszázadra hatályos megállapodásban rögzítik majd Schmidt tervezett moszkvai látogatásakor gazdasági kapcsolataik állandó fejlesztését, ez bizonyosan kedvezően hat a nemzetközi helyzetre. MIÉRT LÁTOGATOTT A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONBA? Francois-Poncet külügyminiszterre vár az a feladat, hogy „megmagyarázza” országa álláspontját az amerikai szövetségesnek a kelet— nyugati kapcsolatok ügyében. A washingtoni vezetés ugyanis még mindig nem képes napirendre térni afelett, hogy Gis- card d’Estaing elnök, anélkül, hogy Carterrel előzőleg konzultált volna, találkozott Lengyelországban Brezsnyev szovjet államfővel. Az Egyesült Államok sajtójában nem csökkennek a francia politikát bíráló, nyilvánvalóan sugalmazott cikkek. A Carter-kormányzat azzal érvel, hogy a „nyugati szolidaritáson” amúgy is az elmúlt időkben sok csorba esett, s ezt szerinte betetőzi Francia- ország „önállóskodása”. Párizs viszont ahhoz való jogát védelmezi, hogy a kelet—nyugati párbeszéd nyitvatartása végett, önálló, független lépéseket is tehessen. A nézőpontok az ügyben különbözőek, s így az AFP tudósítója megjegyezte: „Francois-Poncet-re nehéz tárgyalások várnak Washingtonban ... De Gaulle tábornok óta az Egyesült Államok és Franciaország között a civó- dás még soha sem volt ilyen komoly.” MI TÖRTÉNT DÉL-KOREÁ- BAN? ____________________ Bá r a hadseregnek sikerült a héten elfoglalnia Kvangzsu városát, amelyet még a múlt héten fegyveres felkelők vettek birtokukba, o válság tovább mélyült Dél-Koreában. Annak ellenére történt ez, hogy a levert felkelés részvevőivel a hatóságok brutális kegyetlenséggel léptek fel. S ez nem akadályozta meg Mokhpto kikötőváros lakosságát, hogy a zendülés fegyverét alkalmazza a diktatúra ellen. Bár az országban 39 ezer főnyi amerikai katonaság állomásozik, Washington egyelőre arra adott utasítást csapatainak, hogy lábhoz tett fegyverrel várják meg a további fejleményeket. Nyilván azért, mert bíznak abban, hogy a dél-koreai hadsereg, amelynek élén az Egyesült Ál. lamok által „továbbképzésben részesített” tábornokok állnak, végül is úrrá lesz a helyzeten. Mindenesetre a washingtoni hivatalos körök jónak látták, hogy figyelmeztessék a szöuli diktatúra urait: aggodalommal tölti el őket a feszültség állandó növekedése, s attól tartanak, hogy az események irányítása kicsúszik a dél-koreai rendszer irányítása alól. HOGYAN ALAKULT AZ IZRAELI POLITIKA? ______ Tel Aviv a héten több kérdésben annyira megmerevítette álláspontját, hogy elszige- lődése tovább folytatódott. Mindenekelőtt a Biztonsági Tanács megismételt felszólító határozata ellenére, változatlanul nem hajlandók megszüntetni a három ciszjordániai arab vezető deportálására vonatkozó határozatukat. Begin miniszterelnök ezen túl ismét kijelentette, hogy nem hajlandó a legcsekélyebb engedményre az úgynevezett „Palesztinái autonómia” kérdésében, s újra világossá tette, hogy Izrael be akarja kebelezni Ciszjordániát, a Gazai- övezetet — amelyeket hódító háborúban ragadott el az araboktól —, és ugyancsak nemcsak tartósítani kívánja Jeruzsálem arab részének megszállását, hanem ezt a várost teszi meg törvényellenesen fővárosának. Sőt, mindezt megtoldotta azzal is, hogy amennyiben Egyiptom nem hallandó elfogadni az izraeli feltételeket, ebben az esetben Tel Aviv nem adja át 1982-re a Camp David-i szerződés szerint azokat a területeket, amelyeket még háborús hódítások következményeként, a Sínai- félszigetből birtokol. Az izraeli magatartás nemcsak azzal a következménnyel járhat, hogy tovább élezi az egész közel-keleti helyzetet, hanem minden valószínűség szerint oda is vezet, hogy a megszállt arab területeken felforrósodik majd az ellenállás a hódítókkal szemben. Árkus István »