Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
Vállalták - teljesítik Gazdaságosabb a termelés A gazdálkodás egészét teszi hatékonyabbá, takarékossab- bá, a termeléssel kapcsolatos feladatok gyorsabb megoldá • sát segíti a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál is a kongresszusi- és felszabadulási munkaverseny. A vállalat hatvan szocialista címet viselő brigádja és öt munkabrigádja vesz részt a korábban tett vállalások teljesítésében. Munkájuk eredménye abban is mérhető, hogy gazdasági feladatait maradéktalanul teljesíti az ország energiaellátásában fontos szerepet játszó vállalat. Sajátságaikból adódóan lényeges, hogy a karbantartási feladatokat jó minőségben és a kellő időben végzik el, ha úgy adódik, szabad idejük feláldozásával, s ezzel lényegesen Elölről P ótkocsis tehergépkocsi kísérte azokat a KlSZ-eseket, akik a közelmúltban Főt határának egy darabkáját járták végig. A fiatalok a gyermekváros lakói voltak, s ez a különleges határjárás arra szolgált, hogy a már- már képtelen mennyiségben felgyűlt — de természetesen : homályban maradó személyek által odahordott — hulladékot, szemetet eltüntessék. Volt ott hűtőgép, televíziókészülék, vaslábas, építési törmelék, háztartási hulladék, minden, ami csak csúfítani, rondítani képes a környezetet, s nem állíthatjuk, hogy a gyerekek tapsikolva tették azt, amit tettek. Csinálták azonban becsülettel, mások helyett, s mások környezetrontását korrigálva, s a településnek e piciny részéről annyi mindent kellett elszállítani, hogy púpozva megtelt a pótkocsis jármű. Ráckevén arról hallok, hogy az általános iskolások között szép számmal lelni lurkókat, akik a környezet- védelmi őr nemes titulusát élvezve, éber szemmel figyelik környezetüket, jelentik. amikor a felnőttek itt meg ott — egyre több helyen — neveletlenségük, közömbösségük, nemtörődömségük bizonyítékait hagyják, s ha kell — egyre gyakrabban kell —, akkor ezek az emberpalánták takarítanak, hulladékot hordanak. Megkísérlik azt helyrebillenteni, amit a felnőttek félrebillentettek, bár olykor a szülők tiltakoznak, mit képzelnek az érintettek, mit gondol az iskola, „ilyen munkára” rávenni a a szegény gyerekeket. Érden arról beszélnek, milyen nagy sikere, visszhangja volt a gyerekek Sörében — az általános iskolásokról van szó — a természet- és környezetvédelmi kiállításnak és vetélkedőnek, mi mindenre csodálkoztak rá azok, akik a jövendő felnőttjei lesznek, remélhetően másféle felnőttek, mint amilyenek mi, apáik, anyáik vagyunk. Mert ami mindennapi és tágabb világunkat illeti, aligha tarthatjuk magunkat gondos embereknek olyanoknak, akik nem tűrik — s főként maguk nem teszik! — a környezetrontást. S még mindig nincs vége. Sorolhatjuk a váci iskolások esetét, akik tananyagként a liget növény- és állatvilágának némely darabját kívánták szemügyre venni, de helyette inkább piszkot, hulladékot, meghökkentő mennyiségű — s benne tagadhatatlanul közületektől származó — szemetet találtak. S zó sincs arról, hogy az újságíró gyűjtögette az említett tényeket, mint véletlen adta, kivételes adalékokat a témáhok. Szinte percek alatt kerültek be a jegyzetfüzetbe, mert bárhol kérdezett volna, mindenütt hasonlókat közölnek vele. S akkor még szót sem ejtettünk az igazán nagy dolgokról, a levegő, a víz felelőtlen, azután nem felelőtlen, de kényszerű, azután nem kényszerű, hanem egyszerűen közömbös szennyezésről, mindarról, ami — az Országos Természet- és Környezet- védelmi Hivatal vizsgálatai és számításai szerint — esztendőnként tizenötmil- liárd forint kárt okoz az országnak. Ennyi a szeny- nyeződések kimutatható, megfogható kártétele, ám miféle adatok fejezhetnék ki azt a lélektani, erkölcsi kárt, azt az egészségromlást, melyet rejtetten, közvetve, már-már észrevétlenül, de végül is elszenvedünk ...?! Seregnyi olyan feladat van ezen a területen, amit csakis hatalmas összegekkel lehet megoldani. Az ipari vizek tisztítása, a települések csatornázása, a mezőgazdasági kemizálás okos mértékének és anyagainak meglelése, mindmind nem is milliókat, hanem milliárdokat követel, s ezek a milliárdok nem állnak egyszerre rendelkezésre, sőt, csakis olyan tempóban teremthetők elő, amilyen mértékben emelkedik a munka társadalmi haszna, azaz a nemzeti jövedelem. Seregnyi olyan feladat is van azonban, arpihez nem pénz, vagy alig valamennyi forint kellene, sokkal inkább szükségeltetne hozzá törődés, gondosság, lelkiismeret; kulturáltság. N apjainkban — mondják az érintett szakterületen dolgozók — a termelőhelyek, az intézmények, a lakosság anyagi érdekeltségéről a környezet megóvásában szinte alig esik még szó, ugyanakkor az anyagi felelősség ezért a környezetért ma csekély. vagy teljesen hiányzik. Kézenfekvő pedig, hogy a környezet romlása — s a cél: e romlás megállítása, majd csak sokkal későbbi esetleges javítása! — szinte föl sem mérhető gazdasági következményeket von maga után. Elég itt arra utalni, hogy a megyében egyre inkább tetemes többletköltségekkel lehet csak előteremteni — s . gyakran nagy távolságból szállítani — az ivóvizet; évről évre emelkedik a háztartási hulladék szervezett elszállításának és elhelyezésének költsége; az ipari beruházások mind nagyobb tétele a környezetvédelmi előírások betartását szolgáló eszközök, technológiák előteremtése. Négy esztendeje, 1976- ban alkotta meg az ország- gyűlés a környezetvédelmi törvényt, s jó törvény ez, mert reális igényekkel lép fel, nem kerget ábrándokat. A reális igények mondatják velünk: sok mindenben elölről kell kezdeni a munkát, például a nevelésben, a környezet értékének elfogadtatásában, már az óvodában, az általános iskolában rászoktatni a jövendő felnőttjeit arra, hogy óvják azt, ami az övéké. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, nem is az óvodákban, az iskolákban van a baj, hanem ..., hanem ott, ahol a felnőttek szánakozó mosollyal nézik a takarító srácokat. Ott, ahol fél tucat tehergépkocsival hordatják ki a gyárudvarról a hulladékot, vigyék valahová utasítással. Ott, ahol a községek kezdetét nem a helység névtáblája, hanem a szeméthalmok föl- bukkanása jelzi. A magunk nevelésében is sok mindent elölről kell kezdeni tehát, akkor lesz igazán jogunk, erkölcsi alaDunk gyermekeinket a jó példák követésére biztatni. Mészáros Ottó csökkentik az üzemzavarok számát. Ugyancsak említésre méltó, hogy kihasználják az anyagtakarékosságban, az importból származó alkatrészek helyettesítésére kínálkozó lehetőségeket. Energiaínséges időszakban élünk, így cseppet sem mellékes, hogy a fajlagos hőfelhasználás csökkentésével több mint 23 millió forintot takarítottak meg, s anyagkészleteiket is 3,3 százalékkal csökkentik. Űj vonása a százhalombattai nagyüzemben a munka- verseny-mozgalomnak, hogy több, folyamatosan, csak hosszabb idő távlatában elvégezhető, s mennyiségileg ne hezen mérhető feladatot is ellátnak a brigádok határidőtől függetlenül, amikor az üzem állapota megkívánja. Ilyen, hogy a gépek állásidejében végzik el a szükséges karbantartást az üzemviteli dolgozók. Szakmai továbbképzés keretében törekedne!? arra, hogy több szakmában szerezzenek jártasságot, s ezzel saját képzettségük gyarapodása mellett a vállalatnak jelentős túlóramegtakarítást is hoznak. Az MGM diósdi gyárában 57 brigádban több mint ötszázan vesznek részt a termelési célok valóra váltásában, az exportkötelezettségek ■ teljesítését segítő munkaversenyben. A vállalások végrehajtásából valamennyi brigád lelkes munkával veszi ki részét, s a tervek 106,7 százalékos teljesítése azt mutatja — eredményesen. A laboratórium Madame Curie brigádja a készregyár- tott, s különböző okok folytán korrodálódott alkatrészeket maratással tette további értékesítésre alkalmassá, s jelentős megtakarítást értek el azzal is, hogy az importból származó vegyszerek felhasználását, norma szerinti fogyasztását ellenőrzik. PEST MEGYEI VHÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁZ. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxiv. évfolyam, 128. szAM Ára 1.20 forint 1980, JÚNIUS 3., KEDD 5. ÉS 6. MUNKANAP A NEMZETKÖZI ÜRKOMPLEXUMON CSOMAGOLNAK A KOZMONAUTÁK KÍSÉRLETEK A PROGRAM SZERINT A Szaljut—6 űrállomás, amely 977 napja van a világűrben és vasárnap délig 15 381 fordulatot tett meg a Föld körül, vasárnap — összekapcsolva az 54 napja felbocsátott Szojuz—35. és a múlt hét hétfőjén felbocsátott Szojuz—36 űrhajóval — fedélzetén a nemzetközi személyzettel, folytatta keringését. Földi ellenérzés A reggelt mind a négy űrhajós — Leonyid Popov, Va- lerij Rjumin, Valerij Kubá- szov és Farkas Bertalan — egyformán kezdte: tisztálkodással, reggelivel, az űrállomás rendszereinek fedélzeti ellenőrzésével. A földi repülésirányítási központ természetesen akkor is ellenőrzi az űrállomás berendezéseit, amikor az űrhajósok alszanak — valahányszor az űrkomplexum a szovjet földi és tengeri követőállomások rádióhatáskörébe kerül. Farkas Bertalan kutató-űrhajós a súlytalanság állapotában lebeg A délelőtt Popov és Rjumin számára biológiai kísérletekkel telt el, majd a Szojuz—36 személyzetével lefényképezték és filmezték egymást, amint különböző munkálatokat v逮spstr-konfereneia Budapesten Negyven ország ezer tudósa Negyvenegy ország csaknem ezer tudósának részvételével hétfőn Budapesten megkezdődött a nemzetközi űrkutatási bizottság — a Cospar — idei rendezvénysorozata. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében sorra kerülő esemény rendhagyó' módon nem ünnepélyes megnyitóval és plenáris üléssel kezdődött: ezekre csak egy hét múlva kerül sor. A tudósok rögtön az űrkutatási témák sűrűjébe vágtak; hétfőn például a bolygókutatások legújabb eredményeiről, s a naprendszerben terjedő kozmikus sugarak természetéről tanácskoztak diavetítésekkel színesített előadásaikon. A Cospar programjába egyébként 7 szimpoziont, 2 plenáris ülést, több mint 100 munkabizottsági, illetve szakülést iktattak, s ezeken több mint 700 előadás hangzik majd el. Nem véletlen ei a tempó: a budapesti értekezlet ugyanis mérföldkő az űrkutatással és az ahhoz kapcsolódó tudományágakkal foglalkozó tudósok kapcsolatában. Szervezeti változásokat terveznek a Cospar munkájában. Most térnek át például az évenként megrendezett konferenciákról a két évenkéntiekre. Ugyanakkor új alapokra is fektetik Sentab-csövek szilárdsága a nemzetközi együttműködést. Nemcsak szakmai információ- cserékre, hanem személyes kapcsolatok megteremtésére is lehetőséget ad az idei Cospar. Ez a házigazda magyaroknak is sokat jelent. Már Budapesten tartózkodik Joszif Szmoj- lovics Sklovszkij szovjet professzor, asztrofizikus, akinek elsősorban a földön kívüli élet lehetőségeiről kifejtett gondolatai keltenek nagy feltűnést világszerte. De eljött Jean Francois Denisse, neves csillagász, aki egyúttal a Cospar elnöke is, és a napokban várják a Nobel-díjas Hannes Alfven svéd plazmafizikust, ő viszont a naprendszer keletkezésére vonatkozó egyik híres elmélet megalkotója. A konferencia szakmai ülésekkel folytatódik, s ezen a héten egyebek között a föld és a bolygók belső szerkezetét, a nap légkörét, az asztrofizika elméleteit, és a környezetvédelmet veszik górcső alá áltudósok. geznek. Az alapszemélyzet, amelynek még hosszú ideig szüksége lesz a jó kondícióra, vasárnap délelőtt közel másfél órát szentelt a testedzésnek, miközben Valerij Ku- bászov és Farkas Bertalan a Balaton-műszerrel munkaképesség! vizsgálatokat végzett. A közös vasárnapi ebéd után négy vizsgálat szerepelt a vendégpáros munkájának napirendjén. Ezek az elmúlt napokban már begyakorolt refrakció-, illuminátor-, deformáció- és zárjakísérletek, amelyek a naptevékenységgel, a földi légkör sajátosságaival, illetve az űrállomás „alkat- változásával” kapcsolatosak. Vasárnap este, budapesti idő szerint kevéssel 19 óra után, színes televíziós közvetítéssel jelentkezett' a Szaljut—6 a földi irányítási központ és egyben a Magyar Televízió számára. A kozmikus közvetítésnek egyetlen aktív szereplője volt, Farkas Bertalan, aki két műsort is produkált Televíxiós közvetítés Az első műsor keretében, amelyet a Magyar Televízió A Hét című programja számára adott, Farkas Bertalan beszámolt a kísérleti-vizsgálati program zömének befejezéséről, elmondta, hogy szovjet űrhajós kollégáival jól összebarátkozott, hogy megszokta a súlytalanságot. Sza(Folytatás a 2. oldalon) KÖZE LET A Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszékének laboratóriumában a vidéki városok, falvak egészséges ivóvíz- ellátását szolgáló Sentab vasbeton nyomócsövek csatlakozó elemeinek szilárdságát vizsgálják. A drága öntött acélcsövek helyett a hazai alapanyagokból Szentendrén készülő vasbeton csövek lényegesen olcsóbbak. Balaton József felvétele ' Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Abu Bakr Junis Jaber tábornokot, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija fegyveres erőinek főparancsnokát. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn fogadta Jeelani Bakhtari rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Losonczi Pál ugyancsak hétfőn fogadta A. B. Campbell rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. Ausztrália új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízóleveleiét. Sarlós István, a Hazafias Népfront főtitkára fogadta a Joseph Marie Trinh van Can, hanoi bíboros érsek vezetésével hazánkba tartózkodó vietnami romi katolikus püspökkari delegációt. Pullai Árpád közlekedéséé postaügyi miniszter vezetésével vasárnap küldöttség utazott a KGST közlekedési állandó bizottságának június 2—6. között, a romániai Mangánéban tartandó soron következő 60. ülésszakára. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hétfőn Moszkvába utazott,
