Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. JÜNIUS 4., SZERDA sJtmap Kádár János fogadta Antonin Kapókét Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — kedden a KB székházában fo­gadta Antonin Kapeket, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagját, a prágai pártbi­zottság első titkárát, aki párt­küldöttség élén, hivatalos lá­togatáson tartózkodik Buda­pesten. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. A líbiai vendég Losonczi Pálnál, Lázár Györgynél Abu Bakr Junis Jaber tá­bornok, a Líbiai Arab Szocia­lista Népi Dzsamahirija fegy­veres erőinek főparancsnoka, aki az elmúlt napokban hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodott, ismerkedett a magyar néphadsereg életével. A vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lózár György, a Miniszter- tanács elnöke. Jobb együttműködés Javítják az élelmiszeripari termékek minőségét, a terme­lő- és feldolgozó üzemek jobb együttműködésével, társulásá­val, energiatakarékos techno­lógiák alkalmazásával, a mel­léktermékek hasznosításával fokozzák a termelés gazdasá­gosságát — hangsúlyozták kedden Székesfehérváron a Magyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület által rende­zett országos tanácskozáson, az ágazat fiatal szakembereinek fórumán. A többi között el­mondták, hogy az elmúlt hat évben 11 milliárd forint érté­kű beruházást és korszerűsí­tést hajtottak végre az élel­miszeriparban. Ennek eredmé­nyeként nemcsak a termelé­kenység növekedett, hanem je­lentősen javult az élelmiszer- ipari termékek minősége és választéka is. Az élelmiszeriparban ener­gia- és víztakarékos technoló­giák elterjesztésével, a mell léktermékek hasznosításával és szervezési intézkedésekkel javították a termelés gazdasá­gosságát. A tanácskozáson azonban azt is elmondták, hogy ezen a területen még nagyok a kihasználatlan lehetőségek. A rákkutatás Ny. Ny. BSohin st Alapvetően azért nem meg­oldott még a rák gyógyítása, mert az orvostudománynak egyelőre mindössze annyit si­került megállapítania, hogy a daganatos betegségek az em­beri testben levő különféle vírusoktól alakulnak ki, de csakis bizonyos körülmények együttes meglétekor. E körül­mények mindegyikét még nem ismeri a tudomány és az „el­lenséges” vírusok teljes együt­tesét sem — így nyilatkozott Ny. Ny. Blohin, a Szovjet Or­vostudományi Akadémia elnö­ke, az akadémia onkológiai tudományos központjának fő­igazgatója azon a sajtókonfe­rencián, melyet kedden ren­deztek az Egészségügyi Mi­nisztériumban. Blohin elmondta, hogy eb­ben a központi intézményben több mint négyezer szakember dolgozik, s a Szovjetunióban további húsz onkológiai kuta­tóintézetben fáradoznak a ko­runk legveszedelmesebb beteg­sége elleni küzdelemben. Hogy. miért lett a rák korunk beteg­sége, arra elsődleges okként az emberi átlagéletkor meghosz­SZOVOSZ-ülés Ésszerűbb fejlesztés A lakosság életkörülményei­nek javításában jelentős sze­rep jut a szövetkezetekre — állapította meg a fogyasztási szövetkezetek országos taná­csa, keddi ülésén. Hangsúlyoz­ták: a lakásszövetkezetek a tanácsi szervekkel együttmű­ködve vállaljanak részt a má­sodik 15 éves lakásfejlesz­tési program megvalósításá­ban, a takarékszövetkezetek segítsék elő a lakosság pénz­ügyi szükségleteinek kielégíté­sét. Fontos feladat továbbra is a gazdasági hatékonyság nö­velése, az ésszerű fejlesztés, a szövetkezeti demokrácia teljes körű érvényesítése, a szövet­kezeti tagság műveltségi szín­vonalának emelése, közéleti aktivitásának fokozása. Az országos tanács a szövet­kezeti vezetők helyzetével és munkájával is foglalkozott. A tanács felhívta a figyelmet arra, hogy a megnövekedett szövetkezeti méretek, a szi­gorúbb gazdálkodási felada­tok, minden szinten korsze­rűbb vezetést követelnek. A fogyasztási szövetkezeti szer­vek vezetőinek állandó szak­mai-politikai ismeret gyarapí­tása, a vezetési módszerek korszerűsítése egyik garanciá­ja annak, hogy az áfészek, la­kás- és takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vál­lalatok teljesítsék feladatai­kat és megalapozottan készül­jenek fel a következő évek feladatainak megoldására. Ezért fejleszteni kell a veze­tőképzést, szélesíteni a jelen­legi ösztönzőrendszert, s na-. gyobb figyelmet fordítani a káderutánpótlás nevelésére. Az ülésen részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Juhár Zoltán, belkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár és Vas János,. a KPVDSZ főtitkára. A fogyasztási szövtkezetek országos tanácsa Patay Jánost, a SZÓVOSZ elnökhelyettesét — aki nyugdíjba vonult — érdemei elismerése mellett sa­ját kérésére felmentette be­osztásából. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Patay Jánost, munkája elismeréseként, a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntette ki. A kitün­tetést Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője adta át. Az országos tanács elnökhe­lyettesévé és a takarékszövet­kezeti választmány elnökévé választotta Imre Istvánt, a székesfehérvári Gorsium Afész elnökét eredményei föókomfereisciága szabbodását említette a pro­fesszor. Idősebb korban ugyan­is jóval nagyobb az esély ar­ra, hogy a szervezetben az említett körülmények között teljes létszámban „összetalál­kozhatnak” a daganatkeltő ví­rusok. Már csak ezért is a ko­rai felismerés a legfontosabb a rák elleni küzdelemben. Ugyanis a felfedezett beteg­séggóc eltávolításával vagy besugárzásával, megsemmisíté­sével meg lehet akadályozni a daganatok kifejlődését és kóros terjedését a szervezet­ben. Sajnos, a korai felisme­rést az akadályozza, hogy a rák kialakulásakor és a „lap­pangó” betegség meglehetősen hosszú időszakában az embe­rek semmiféle fájdalmat nem éreznek, tehát nem fordulnak orvoshoz, mint ahogy például fogfájáskor feltétlenül megte­szik. A rák okozta fájdalom már csak akkor jelentkezik, amikor tovaterjedése elér bi­zonyos idegpályákat. A gyógyászat minden terüle­tén alapvető fontosságú meg­előzés a rák elleni küzdelem­ben — Blohin szavaival — hatványozott követelmény. Ezért kellene mindenütt rend­szeressé tenni a szűréseket, amelyeket a nőknél például legpraktikusabb összekapcsol­ni a nőgyógyászati vizsgála­tokkal. Érdemes megszívlelni Blohin professzornak azt a kutatói tapasztalatát, hogy az abortuszok és a szoptatás ko­rai abbahagyása bizonyosan közrejátszanak a daganatos betegségek könnyebb kialaku­lásában. Arról is sző esett a sajtóta­lálkozón, hogy a rák elleni küzdelemnek számos nemzet­közi szervezete van, amelyben a Szovjetunió és Magyarország is részt vesz. Kongresszusi útmutatás A szolgáltatás minősége Humoristák örök témája, bosszúságok kiapadhatatlan forrása, ez a szolgáltatás. Vagy mégsem? Sokkal in­kább mindennapjaink egy olyan részlete, amit hol feke­tének, hol fehérnek mutatnak a változó igények? Ez is, az is lehet, mert hiszen tágas a te­rep. Szolgáltatás a közlekedés, a vezetéken érkező ivóvíz, az egészségügyi ellátás, de ugyan­úgy a hangszerjavítás, a haj­nyírás, a cipőtalpalás, a tele­víziókészülékek hibáinak meg­szüntetése, a gépkocsik kar­bantartása, s még a rádióadás is szolgáltatás ... Több mint egy évtizedes az az átfogó ha­tározat, amelyet a Miniszter- tanács hagyott jóvá a szolgál­tatásfejlesztésről. Az 1038/1969. sz. kormányhatározattól szá­míthatjuk a szolgáltatói szer­vezet korszerűsítésének kez­detét Sok minden történt Szüntelen versenyfutás ez igények és kielégítésük között. Amit jól érzékeltet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határo­zata, amikor kimondja: „Az életkörülmények javítása meg­követeli a szolgáltatások irán­ti igények jobb kielégítését. A minisztériumok, a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek fordítsanak nagyobb figyel­met e fontos tevékenység fej­lesztésére. Közgazdasági esz­közökkel ösztönözzék, rugal­masabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre, és javul­jon minősége.” Könnyen megérthetjük a szolgáltatások növekvő jelen­tőségét mindennapjainkban egyetlen tény segítségével: a megyében a lakossági szolgál­tatások pénzben mért értéke egy évtized alatt meghárom­szorozódott.' Amiben egyrészt szerepet játszott a karbantar­tást, javítást igénylő javak gyors gyarapodása — gondol­junk csak például a televízió elterjedésére, a gépkocsiállo­mány növekedésére —, más­részt a szükségletek változá­sa. Ez utóbbira érzékletes pél­da a női fodrászat vagy a mosatás, hiszen napjainkban a megye lakossága már tízmil­lió forintot költ vegytisztítás- ra, mosatásra, tizenkét hónap alatt. Sok minden történt annak érdekében, hogy a szolgáltatá­sok valóban szolgálatok lehes­senek. Bérpreferenciákat kap­tak a szolgáltató egységek, a kormány — első ízben a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban — központi szolgáltatás­fejlesztési alapot hozott létre, lehetővé tették hitelek igény- bevételét a szolgáltatást javí­tó beruházásokhoz — a me­gyében a szolgáltató házak ja­va ennek segítségével 'épült A szövgei nagykövei CuduKén Látogatás ez agráregyetemen Kedves vendégek látogattak tegnap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre: Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott magyarországi nagy­követe, valamint Izjaszlav Genrikovics Baljaszinszkij, a nagykövetség mezőgazdasági tanácsosa. Jelen volt a látogatáson Ba­logh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titká­ra is. A vendégek reggel fél 9-kor érkeztek az egyetemre, s a ta­nácsteremben köszöntötték őket a házigazdák, dr. Cselő- tei László, az egyetem rektora és munkatársai, valamint Plu­tzer Miklós, az MSZMP Gö­döllő Városi Bizottságának első titkára. Dr. Cselőtei László adott tá­jékoztatást az egyetemen fo­lyó oktató-nevelő munkáról, a nemzetközi — így elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő — kapcsolataikról, s a szerteágazó kutatási tevékenységről. El­mondotta: a 330 oktatón kí­vül, akiknek mindegyike vé­gez kutatómunkát is, 120 tudós, s ugyanennyi — a kutatást se­gítő — mérnök, és ösztöndíjas munkálkodik a mezőgazdaság­gal kapcsolatos ismeretek gya­rapításán, az új eszközök, tech­nológiák kifejlesztésén. Az egyetemi közéleti tevé­kenységről dr. Aggod József, a gödöllői ATE pártbizottságá­nál- titkára, a mezőgazdaság­Dr. Magyar! András a szarvasmarha-tenyésztés új útjairól magyaráz. Mellette (balról jobbra): dr. Cselőtei László, Balogh László és Jakovlevics Pavlov Barcza Zsolt felvétele tudományi kar munkájáról dr. Lőrincz József dékán, a mezőgazdasági gépészmérnöki karról pedig dr. Huszár Ist­ván dékán tájékoztatta a ven­dégeket. Ezután mindannyian elin­dultak, hogy megtekintsék a mezőgazdaságtudományi kar laboratóriumait, s állattani tanszékét, valamint a mező- gazdasági gépészmérnöki kar laboratóriumait és műhelyeit. A vendégek útja innen a szarvasmarha-tenyésztési te­lepre vezetett, ahol dr. Magya- ri András tanszékvezető egye­temi tanár ismertette az állat­nemesítés legújabb eredmé­nyeit, majd ugyancsak ő kalau­zolta a vendégeket útjuk utol­só állomására a lúdnemesítő kísérleti telepen, ahol az 1968- ban kezdődött munka ered­ményeként kitenyésztették a fehér, s az orosházi fajtánál egyharmadával nagyobb hoza­mú babati m)ájhibrid lúdfajtát. meg — árucikkek soránál nö­vekedett a garanciális idő. Folytathatjuk: megszervezték az átalánydíjas javítást, erő-* teljes hálózatfejlesztés ment végbe, így alakították ki a megye területi Gel/ca-kozpont- ját, a Könnyűipari Miniszté­rium jó néhány szolgáltatási tevékenységnél engedélyezte szakképzettség nélkülieknek is iparigazolványok kiadását. Be­kapcsolódtak a lakossági szol­gáltatásokba a termelőszövet­kezetek — ma a megyében bérsütést is vállaló péksége­ket éppúgy működtetnek, mint jó hírű gépjárműszervizeket — megnyílt Vácott és Ceglé­den az AFIT gépjárműkar- bantaró-állomása ... Nem sze­gényes leltár. A gondoké sem az. Egymilliárd forintot szur­kolunk le a megyében a kü­lönféle lakossági szolgáltatá­sok ellenértékéként. Különö­sen gyorsan fejlődött —■ az MSZMP Pest megyei pártérte­kezletének 1975-ös állásfogla­lásához igazodva — a gépko­csi, a háztartási gépek és hír­adástechnikai cikkek javítása, a textiltisztítás. A tervezettnél lassúbb volt a haladás a lakos­sági áruszállításban, a keres­kedelmi szolgáltatásokban _ — amibe a kölcsönzés éppúgy beletartozik, mint a házhoz szállítás, a minta utáni vásár­lás —, s főként a lakáskar­bantartásnál. Egyre nehezebb gondok halmozódnak az ún. hagyományos szolgáltatások­nál, mert községek sora nél­külözi a megyében a cipészt, a fodrászt... ! Az sem tarto­zik az örvendetes tények kö­zé, hogy a kisipari szövetke­zetek sokkal inkább érdekel­tek az árutermelés, mintsem a lakossági szolgáltatás fej­lesztésében, bővítésében, a for­góalapok szűkössége miatt is­métlődnek az alkatrész után­pótlási, tárolási gondok, nem sikerült lényegesen javítani az otthoni csináld magad mozga­lom, azaz a barkácsolás felté­teleit, s alighá tartozik a ked­vező jellemzők közé, hogy a megyében a szolgáltatások döntő részét a kisipar látja el. Bonyolult ax engedélyezés A szolgáltatások az élet- színvonal szerves alkotóelemei. Hiába tehát a gyors menet az egyik részletben, ha a másik­ban csigatempót diktálnak a kátyúk. A hasonlatnál marad­va: hiába a gépkocsiállomány bővülése, s vele a szervizka­pacitás növekedése, ha az egyébként szükséges javítások többszörösét kell elvégezni a rossz utak okozta sérülések, idő előtti kopások, törések miatt. Amit tehát szolgáltatá­sok alatt értünk, az nem füg­getleníthető a gazdaság egyéb területeitől. Aligha véletlen, hogy a megyében • öt év alatt lényegében változatlan ma­radt a kőművesek — a kő­műves kisiparosok — száma. Annak ellenére, hogy a keres­let nagy lenne munkájuk iránt, a képzés ellentmondá­sossága, az anyagellátás ne­hézkessége, a tervezés, enge­délyeztetés bonyolultsága és lassúsága mind-mind szerepet játszik a létszám változatlan­ságában, s abban, hogy a ésa- ládi házak javát ma már ún. házilagos kivitelezésben készí­tik' a megyében. S ami a kő­művesekre igaz, az lényegé­ben igaz a kisipari munkavál­lalók egészére, hiszen például a dabasi járásban ma ugyan­annyi kisiparos van, mint volt a hetvenes évtized közepén. Tizenháromezer főnyi az a tábor, amelynek dolga — a szocialista szektort és a ma­gánkisipart most együttesen kezelve — a szolgáltatási igé­nyek kielégítése. Gyakran úgy tűnik, azért nem jön a vízve­zeték-szerelő, a makacskodó rádiókészülékek helyrehozója, azért késik a mosatás, a tüze­lőszállítás — ami a megyében némely magánfuvarosnak iga­zi aranybánya —, a gázpalaok- csere, mert itt is, meg ott is nincs elegendő ember. Tény, hogy a fejlett tőkés országok­ban az összes foglalkoztatot­tak több mint a fele — a szó teljes értelmében vett —szol­gáltatást végez. A szolgáltatá­sok igénybe vétele, fogyasztá­sa gyorsabban növekszik, mint a nemzeti jövedelem — ma már hazánkban is ez az irány­zat érvényesül —, mert új igé­nyek teremtődnek. Meszelni majdnem minden asszony tudott falun, a festés, a tapétázás már szakma vagy legalábbis szakismeretet fölté­telező tevékenység, ahogy a padlóbeeresztést fölváltó par­kettcsiszolás, lakkozás szintén hozzáértést követel. (Nem vé­letlen: a parkettalakk okozta enyhe mérgezések szenvedő alanyai óvatlan háziasszonyok, akik azt hitték, csak kenni kell az anyagot, ennyi az egész tudomány.) Előtérbe ke­rülnek az ún. eszközigényes szolgáltatások, hiszen a hajvá­gáshoz mindössze készség kellett, a tv-készülék — s fő­ként a színes! — javításához, az automata mosógép rend­betételéhez annál több mű­szer szükséges. Növekednek az igények, újak keletkeznek, s ezzel pár­huzamosan az egyes területek aránya átrendeződik, súlyuk módosul. Néhány példát erre: a megyében korábban alig volt igény fotócikkek javítá­sára, ma egyre több helyen kell nyitni ilyen felvevőhe­lyet, mivel például a munkás­családoknak több mint a fe­lében, a szellemi foglalkozá- súaknak négyötödében van már fényképezőgép, filmvetí­tő, vetítő. Megtehető pénz nélkül Ez a bonyolult, folytonosan változó helyzet magyarázza, hogy a szolgáltatások fejlesz­tését elsősorban nem a több ember oldja meg — de bizo­nyos területeken a több em­berre is nagy a szükség, így a lakáskarbantartásnál —, ha­nem a tökéletesített ösztönzé­si rendszer — amibe a cég ösztönzése éppúgy beletarto­zik, mint a munkavállalók dif­ferenciált bérezése —, a tech­nikai korszerűsítés, s főként: a szervezés, a szervezettség. Változatos útja, módja le­het, s kell hogy legyen a szol­gáltatásfejlesztésnek. Ennek hagyományos formája — s még mindig nagy összegeket emészt fel — az állami támo­gatás az árkiegészítéshez, il­letve a fejlesztéshez, megha­tározott területeken, érthetően az alapvető szolgáltatások kö­rében. A helyi tanácsok szin­tén sokféle módon segíthetik — adómentesség megszavazá­sával, a helyiséggondok közös megoldásával, de még az ár­ellenőrzéssel is — a szolgálta­tói szervezét korszerűsítését, bővítését. Éppen azért, mert a lakossági jövedelmek az eddi­ginél szerényebb mértékben növekedhetnek a következő években, várható a szolgálta- , tások iránti igény fokozódása, hiszen új holmik vásárlása he­lyett a meglevő javíttatása látszik ésszerűnek, takarékos­nak. A szolgáltatások színvo­nalának növelése, a tevékeny­ségi kör bővítése nem okvet­len pénz kérdése. Sok minden megtehető pénz nélkül is. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom