Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
1980. JÚNIUS 21., SZOMBAT x/tknap 3 Kongresszusi útmutatás A nemzeti egység Borsod megyében az űrpáros Nagygyűlés Miskolcon, ismerkedés a Szojuz-36 brigáddal Furcsa társítása össze nem tartozó — mert össze nem kapcsolható — tényezőknek, de a kérdést mégis így fogalmazták meg: nem árt-e a nemzeti egységnek, hogy a villanyáram felhasználásának díjszabása nem azonos az egész országban? A helyszín a Forte Fotokémiai Ipari, s az alkalom a kérdés megfogalmazására az a kötetlen, politikai és gazdasági kérdésekről folyó eszmecsere, amelyen több mint harminc középvezető vett részt. A választ váró tudakozódás első hallásra valóban meghökkentő, ám ha alaposabban meggondoljuk, nem az. Lényegében annak tükröződése, hogy — bár persze elvileg hibásak az ilyen,’ úgynevezett szűk prakticista szempontok — az emberek egy része — ne hallgassuk el: a nagyobb része — a maga mindenapjainak tényein, tapasztalatain szűri át az általános érvényű megállapításokat, az elvi igazságokat. Talán nem fölösleges emlékeztetni rá: sok vihart kavartak egy időben a két alapvető társadalmai osztály jövedelmi viszonyai, azok változása, a változás ritmusa, mértéke. Megerősítése, folytatása Föltehetjük persze a teljesen jogos kérdést, elfogadhatók-e az ilyen és hasonló, valóban össze nem tartozó, más és más súlyú tényezőket ösz- szemosó nézetek, vélekedések, ám azzal, hogy nem fogadjuk el, létezésüket még nem szüntetjük meg, sőt! Ha eleve visszautasításra találna a — legtöbbször — jóindulatú tudakozódás, akkor a felszín helyett a mélyben élnének a választ, tisztázást váró kérdések. S ebben az esetben nem nyílna mód a vitára, a nézetek, az érvek ütköztetésére, s ezek hasznos következményére a meggyőzésre. Világos elvi útmutatást fogalmaz meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának állásfoglalása, mikor kimondja: „A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pártonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös nemzeti célokért. Fejlődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműködése, egymáshoz való közeledése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásában meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke.” Hogyan csapódik ehhez a villanyszámla összege, a havi jövedelem forintmennyisége? Egyszerűen. Ügy, hogy a kérdezők, az így ítéletet alkotók az egészből kiragadott rész alapján formálnak véleményt, szem elől tévesztve az összefüggéseket, azt, amit a kongresszusi határozat pontosan jelöl, amikor közös nemzeti célokról, az alapvető érdekek azonosságáról, s a fő kérdésekben megnyilvánuló egységről szól. A megkülönböztetett, dőlt betűs szedésmód figyelmeztet a hangsúlyokra, arra, hogy hiba lenne — sőt, nagy politikai tévedés — bárhol is azt állítani: minden apró részletben egyeznek a célok, az érdekek, a németek. Ha például a váci piacon drága a zöldféle — és drága —, akkor abból aligha szabad arra következtetni, hogy megbomlott a munkás- osztály és a parasztság közötti egység, sokkal inkább következtetések adódnak ebből — de itt is csak szűk, lokális értelemben — a mezőgazdasági termelés szerkezetére, j az ösztönzésre, a foglalkoztatás átalakulásának — a kiegészítő gazdasággal bajlódni hajlandók számának apadása — árnyoldalaira, egészen az időjárásig. Ha azonban nemcsak Vácott, hanem mindenütt drága a zöldség — de: úgy drága, hogy nincs arányban az árral a társadalmilag indokolható munkaráfordítás —, akkor abból már valóban származhat hatás a társadalom osztályainak és rétegeinek kapcsolataira. Tovább folytatva nagyon leegyszerűsített gondolatmenetünket: ha az anyagi javak jelzett rétegében nemcsak a zöldfélék miatt halmozódnak feszültségek — csak utalunk rá: a teljes fogyasztási kiadásokból ez az árucsoport nem képvisel többet öt százaléknál! —, hanem sok minden más okán is, akkor már valóban baj lehet a nemzeti egységei. Ha például az ipari munkásnak jár a nyugdíj, de a termelőszövetkezeti parasztnak nem járna, ha az egyik vagy a másik társadalmi réteg átlagos jövedelme a nyolcvagy tízszerese lenne a többiek ének, akkor — azaz: ilyen képtelen helyzetben — a nemzeti egységet kikezdhetné az anyagiak szférájában mutatkozó tartós feszültség, mert az alapvető érdekek azonosságában a tömegek tapasztalnának ellentmondásokat. Talán fölösleges is leírni: ilyenről senki sem beszélhet, ilyenekről senki nem tud példákat idézni. Nem sxük világot nézve Természetes: az anyagiakban esetlegesen mutatkozó átmeneti ellentmondásokat — mint amilyen volt például a megyében a nagyüzemi munkásság jövedelmének alakulása a hetvenes évek középső harmadában — nem szabad lebecsülni, mellékesként kezelni. Ezek feladatok, megoldandó teendők — és mindig lesznek ilyen feladatok, mindig lesznek ilyen teendők, gondoljunk csak a megyében nagy szerepet játszó háztáji és kisegítő gazdaságok kezelésére —, de: nem a nemzeti egység oldaláról megközelítendő lépésekről, intézkedésekről van szó. Nemzeti céljainkat — így a békét, az internacionalizmust, a fejlett szocialista társadalom építését —, a fő kérdésekben meglevő egységet — így azt, hogy tegyünk meg mindent a béke megőrzéséért, hogy minden néppel megértésre törekedjünk, hogy közösen vállaljuk a szocialista építés örömeit és gondjait — nagy hiba lenne folytonosan változó szemüvegen át nézni, megítélni. Ha úgy közelítünk a nemzeti egység egyszerre bonyolult és egyszerű kérdésköréhez, hogy vajon minden társadalmi rétegnek érdeke, s ezért célja lphet-e a békés, szebb, minden tekintetben — s nemcsak anyagiakban — I gazdagabb, emberibb élet, ki akad, aki nemmel felelne? Mert erre, egészen nyilvánvaló, nem adható más felelet, mint az igen, azaz máris „létrejött” — s itt nagyon a helyén van az idézőjel — a nemzeti egység. Elvben jött létre ugyanis, ezért az idézőjel. ' Kötöttségek, lehetőségek A nemzeti egység nem attól létező valóság, hogy kinyilvánítják, van ilyen, hanem a társadalmi, a gazdasági fejlődés tényei szolgálnak igazolásul arra, hogy aminek kell lennie, az megvan. A társadalmi, gazdasági fejlődés tényétnek alakulása természetesen csak részben függvénye objektív folyamatoknak — hazánk földrajzi, geológiai adottságain nem tudunk változtatni, a lakosság képzettségének növelése hosszú folyamat stb. —, másrészt nagyon is tőlünk függő döntések, cselekedetek következménye. Az alapvetően objektív folyamat, hogy a megye lakosságán belül folyamatosan emelkedik a munkásság aránya, ezen a megye sem a gyorsítás, sem a lassítás irányában nem tud, nem képes változtatni. Ha azonban ez a folyamatosan növekvő súlyú munkásság nem kapná meg az őt megillető politikai, gazdasági stb. szerepet — megkapja, ahogy például örvendetesen bővült a most lezajlott országgyűlési képviselő- és tanácstagjelölő gyűléseken a fizikai foglalkozású jelöltek köre —, annak már hatása lenne a közéletre, a nemzeti egység jelenére és holnapjára Hasonlóan az előbbiekhez, minden más részletben vannak kötöttségeink — így például a településszerkezet változtatása sok évtizedre terjedő folyamat —, s vannak lehetőségeink. A szövetségi politika nem azonos azzal, hogy minden munkás és paraszt szereti egymást, fogalmazott valaki a bevezetőben említett eszmecserén, s megtoldhatjuk: a nemzeti egység sem azonosítható azzal, hogy mindenki mindenben teljesen egyformán él, gondolkodik, tervez, tagad vagy helyesel. Erős a hajlam arra sok helyen, hogy mégis így értelmezzék a nemzeti egységet, így vizsgálják létezését, így kérjék számon annak — bizonyos részletekben való — folytonos újjáte- remtését. Talán igaz — bár a szakemberek mosolyognak a köznapi bölcsességen —, hogy a cseppben benne a tenger, ám aligha jutna eszébe bárkinek is a cseppben keresni a tenger kékjét, hullámzását és bársonyos simaságát, gazdag élővilágát. Ehhez a tengert kell látni. S még jobb benne — a tapasztalás okán — megmerülni. Mészáros Ottó. Valerij Kubászov, a Szojuz—36 parancsnoka és Farkas Bertalan kutató űrhajós — az első szovjet —magyar űrpáros —, valamint az Alckszej Jeliszejcv, a közös űrrepülés földi re. pülésirányító parancsnoka vezette küldöttség és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós vidéki programja tegnap Borsod-Abaűj-Zemplén megyében folytatódott. A vendégeket a megyehatáron, Tokaj oan, Borsod és a nagyközség párt- és állami vezetői fogadták. A két kozmonautát kenyérrel, sóval és paprikával köszöntötték a helybeliek, a fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek j nekik. Az út innen Miskolcra vezetett Valerij Kubászov és Farkas Bertalan Miskolc határában nyitott gépkocsiba szállt át: a József Attila, a Szeles és a Kazinczy utcán végig lelkes tömeg köszöntötte az érkezőket. A párt-székház előtt nagy szeretettel, baráti kézszorítással üdvözölte őket Grósz Károly, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság első titkára és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek számos képviselője. A pártbizottságon tájékoztató hangzott el az észak-magyarországi terület életéről és tevékenységéről, s az űrpáros is tartott rövid élménybeszámolót a kozmoszbeli utazásról. A vendégek ezután a megye egyik legnagyobb ipari központját, a diósgyőri Lenin Kohászati Műveket keresték fel. Befejezte egyhetes munkáját a szocialista országok In- terkozmosz-szervezetének kozmikus fizikai állandó munka- csoportja. Ebből az alkalomból i rendeztek sajtótájékoztatót tegnap a Központi Fizikai Kutató Intézetben, amelyen tíz ország tudósai számoltak be a tanácskozás eredményeiről. Az elmúlt év értékelése mellett meghatározták az 1981—85. közötti időszak kutatási terveit. Eszerint további műholdakat bocsátanak fel a kozmosz kutatására, folytatják a kozmikus fizikai és technológiai ; kísérleteket a Szaljut-űrállomáson, és egy páratlanul izgalmas közös vállalkozásra is sor kerül-: 1986- ban megfigyelik a várhatóan ismét napközeibe kerülő Ha- ley-üstököst, amely eléggé mostohán viselkedik a tudósokkal, csak 76 évenként mutatkozik. A kozmikus fizikai állandó A szívélyes fogadtatást pergő I események követték: a ta- | nácsteremben díszoklevelet, emlékplakettet és dísztőrt kaptak a kozmonauták, akiket itt tiszteletbeli kohásszá avattak. Megtekintették az elektro- acélmű II-es üzemét, ahol a Szojuz—36 nevet felvett szocialista brigád tagjaival beszélgettek és brigádnapló-bejegyzésükkel, kohászkalapok dedikálásával örökítették meg itt-jártukat. Jelesre vizsgáztak a magyar műszerek Valerij Kubászov és Farkas Bertalan délután a miskolci sportcsarnokban nagygyűlésen találkozott a város lakóival. A magyar és a szovjet himnusz, valamint az elnöki megnyitó után Grósz Károly beszédében hangsúlyozta: hazánk első űrhajósának repülését, a magyar tudósok, mérnökök alkotásainak gyakorlati alkalmazását mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy hazánk szilárd és elkötelezett tagja a szocialista világrend- szernek és hogy őszinte szövetségesének, barátjának vall- hatja a Szovjetuniót. Valerij Kubászov a jelesre vizsgázott magyar műszerek készítőinek tudását, szakértelmét dicsérte. Farkas Bertalan a megye összes lakójának mondott köszönetét aZért a meleg, szeretetteljes fogadtatásért, amelyben valamennyiőmunkacsoport egyike az In-1 terkozmosz-szervezet öt mun- | kacsoportjának. Feladata a többi között az, hogy a bolygóközi tér, a felső légkör, a naptevékenység s a kozmikus sugarak, metepritok vizsgálatával mintegy megalapozza a meteorológiái, űrtávközlési or- vosbiölógiai és erőforráskutatási tudományos tevékenységet. A munkacsoportban elsősorban alapkutatásokat végeznek, de részt vesznek űrelektronikai és technológiai fejlesztésekben is. Amint arról a tudósok beszámoltak, az elkövetkező öt évben több műholdat bocsátanak föl különleges megfigyelések elvégzésére. Így 1982—83-ban nap- vizsgáló berendezésekkel küldenek föl egy Interkoimosz- műholdat. Prognoz típusú holdakat is eljuttatnak a távoli űrtér kutatására. Szondák célozzák meg a Mars és a Vénusz felszínét, s a kozmikus fizikai és technológiai k sérle- tekkel kapcsolatban már végleges az elhatározás, hogy a közeljövőben egy újabb magyar műszer, a Tünde kerül a Szál jut fedélzetére. Hogy milyen gazdasági haszon származik a kísérletekből, néhány példával feleltek a tudósok. Igaz ugyan, hogy Egy Trabant személyautó is kényelmesen elférne abban a csővezetékben, amelyben a. Duna vize áramlik majd a paksi atomerőmű üzemi főépületébe. Az első két reaktorblokkot kiszolgáló hűtővíz- rendszer építése fontos eseményéhez érkezett: sikerrel végrehajtották a hűtőkör negyvennyolc órás üzemi próbáját, ami azt jelenti, készen áll az 1. reaktorblokk turbináinak üzembe helyezéséhez. Ezzel a vízzel hűtik majd az elhasználódott gőzt. A hűtővízrendszer teljes technológiai szerelését a jüket részesítették, s további nagyszerű sikereket kívánt az itt élő embereknek. Ezután Varga Lajos, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek Szojuz—36 brigádjának tagja, olvasztár, üdvözölte a kozmonautákat, majd Czibere Tibor akadémikus, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, tanszékvezetői egyetemi tanár méltatta az űrhajózás tudományos jelentőségét. A nagygyűlés a zárszót követően az Internacionálé hangjaival ért véget. Tisztelgés Gagarin szobra előtt Ezután a Szojuz—36 űrhajósai és kíséretük tagjai Mezőkövesdre utaztak, ahol a Matyó Múzeumot nézték meg. Itt Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság első titkára várta őket, akinek társaságában Gyöngyösvisontára I látogattak a vendégek. A Gagarin Hőerőmű környékét ezrek népesítették be, hogy a megyén átutazókat köszönthessék. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a Gagarin- emlékműnél üdvözölte a tiszteletükre összesereglett dolgozókat, elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd az űrpáros és kísérete megkoszorúzta az emlékművet. Az ünnepélyes esemény az In- ternacionáléval ért véget. Ezzel a vendégek Borsod és Heves megyei programja befejeződött. Saláta a hét végi piacon Folyamatosan szedik a Dunamenti Tsz földjéről a kiváló minőségű fejes salátát. A friss zöldségekkel a környék és a főváros üzleteit látják el. Szaljutra kerül a Tünde Megfigyelik a Haleyiistököst Elsősorban alapkutatásokkal foglalkozik az Interkozmosz Üzemelésre készen Hűtőház Pakson a munkacsoport tevékenysége alapkutatásokra irányul — s az alapkutatásoknak nem a népgazdasági haszon elérése a közvetlen céljuk — néhány gazdasági eredmény t mégis mérhető. Egy magyar példát említettek. Az első magyar űrhajós utazása idején aSzal- jut—6-on végzett gyártástechnológiai kísérleteket magyar tudósok, mérnökök készítették elő. Az ötvös- és a Bealuca-kísérletek eredményeit ugyan még nem ismerik a tudósok, ám haszon már így is van: azzal ugyanis, hogy a magyar tudósok űrbéli programban dolgozhattak, az előkészítő munkák során olyan földi kísérleteket végeztek el, amelyekhez egyébként nem fogtak volna hozzá. A bolgár tudósok elmondták, hogy a közeljövőben felbocsátandó Bulgrai—1300 szputnyik műszaki és technológiai dokumentációit valamennyi érdeklődő oktatási minisztériumnak kiadják, hiszen az űrkutatás eredményei a népgazdaságot szolgálják. De az NDK-beli példák is azt bizonyítják, hogy noha egy-egy űrbéli kísérlet gyakran félmilliónál is több márkába kerül, a befektetés előbb-utóbb busásan megtérül. Ganz-MÁVAG végzi fővállalkozásban. A vízkivétel az atomerőmű területén, a Dunából leágazó mesterséges csatornából történik. Ennek partján négy egyedi tervezésű szivattyút szereltek fel. Mindegyik a Ganz-MÁVAG-ban készült. A teljesítményükre jellemző, hogy egyetlen gép annyi vizet képes kiemelni, ameny- nyi Budapest egynapi szükségletét fedezné. A szivattyúkat meghajtó 3500 kw teljesítményű mötorok a Ganz Villamossági Művek termékei.
