Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

Lezárult a választások előkészítő szakasza Nagygyűlés Angyalföldön A párt első titkára mondott beszédet jj Választási nagygyűlést rendezett csütörtökön a Magyar Hajó- és Darugyárban a a Hazafias Népfront budapesti és XIII. kerületi bizottsága. Az esemény helyszínét, az 1. számú hajóműhelyt megtöltötték a gyár dolgozói, a kerület, s Budapest többi városrésze munkáskollektíváinak, lakosságának képviselői. A résztvevők hosszan tartó tapssal köszöntötték Kádár Jánost, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkárát, amikor az elnökség többi tagjaival együtt elfoglalta helyét az emelvényen. Az elnökségben ott volt: Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Bostal Károlyné, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára; a kerület több párt-, állami és tömegszervezeti vezetője, a város választó- kerületeinek országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltjei, a Magyar Hajó- és Daru­gyár, valamint a fővárosi üzemek, vállalatok .számos kiváló dolgozója. A Himnusz elhangzása után Hegedűs D. Géza Jászai Mari-díjas színművész Váci Mihályi Ezt! itt! most! című költeményét adta elő. Azután Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a megnyitójában bejelentette: a június 8-i választások előkészítő szakasza a csütörtökön megtartott nagygyűléssel lezárult. Az állampolgárok milliói gyakorolták nagy felelősséggel demokratikus jogaikat, tettek tanúbizonyságot a közélet iránti érdeklődésükről, fejtették ki véleményüket közös dolgainkról. Ezt követően Kádár János, a XIII. kerület képviselőjelöltje emelkedett szólásra. Kúdár János : Népünk szavazatával a maga rendszerét erősíti Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők! Megköszönve a szíves fogadtatást, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint a magam ne­vében szívből köszöntöm a nagygyűlés min­den résztvevőjét, a Magyar Hajó- és Daru­gyár, Angyalföld és Budapest dolgozóit, a választásra készülő egész népünket. Kedves elvtársak! Most, rövid idő alatt na­gyon fontos belpolitikai események men­nek végbe hazánkban. Az időbeli sorrendet követve, elsőként kell szólnom társadalmunk vezető erejének, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak XII. kongresszusáról, amely fölmérte a megtett utat, elemezte a hely­zetet és 'feladatához híven kijelölte számunk­ra a tennivalókat. Ezután méltóképpen meg­emlékeztünk hazánk felszabadulásának 35. évfordulójáról, arról a napról, amikor a di­cső szovjet hadsereg a fasizmussal vívott harc menetében teljesen felszabadította Ma­gyarországot. Mélyen demokratikusan /'elöltek Nyomban .ezután megkezdődött az idei év harmadik nagy, politikai jelentőségű ese­ménye, az országgyűlési és tanácsválasztások kampánya. A választásoknak meghatározott rendeltetésük van. Népünk újjáválasztja leg­főbb törvényhozó testületeinket, az országgyű­lést, a helyi hatalmi népképviseleti szervein­ket, a tanácsokat. Az országgyűlés alakuló ülésén újjá kell választani az országgyűlés tisztikarát, az Elnöki Tanácsot és kormányun­kat is. Ezek nagyon fontos politikai események népünk életében. Hiszen központi szerveink törvény szabta kötelessége az ország ügyeinek irányítása, a tanácsoké a központi elhatáro­zások végrehajtása és a gondos törődés a he­lyi érdekekkel, az adott terület lakosságának mindennapi életével. Meggyőződésem, hogy a választás napján öntudatos honfitársaink a Hazafias Népfront felhívását követve méltóképpen veszik ki részüket a fontos eseményből, megválasztják az országgyűlés és a tanácsok tagjait. A választásokon, minden országban — a társadalmi berendezkedéstől függetlenül — a politikai és társadalmi rendről is szavaz­nak az emberek. Ez így lesz nálunk is. A képviselőknek és a tanácstagoknak adott megbízatás mellett ez a választás egyszer­smind szavazás politikai intézményeinkre és rendszerünkre is. A jelölteket mélyen demokratikus eljárás során választották ki. A választási rendsze­rekről, különbözőségükről természetesen van­nak viták. Mi keveset beszélünk arról, hogy nálunk a demokrácia a szó régi, eredeti ér­telmében értendő, mert a demokrácia a régi görögök nyelvén azt jelenti, hogy népuralom. Nálunk néphatalom van, és ennek a jegyé­ben választotta jelöltjeit a nép. A jelölést a Hazafias Népfront ajánlására a jelölő gyű­lések részvevői végezték. A gyűléseken több mint kétmillió-kétszázezer ember, az összes választóknak nagy százaléka vett részt, több mint 200 ezer ember fejtette ki véleményét, majd döntött arról, kiket jelöl a képviselő- és tanácstagi választásokra. Többes jelölés aránylag nem sok a képvi­selőjelöltek között. Többször fordult elő a tanácstagjelölteknél. Ez úgy látszik, a mi. talán még nem helyes közfelfogásunk miatt alakult így Akit a több jelölt közül nem vá­lasztottak meg, azt úgy tekintik, mintha bu­kott ember volna. Pedig szerintem tiszteletre méltó minden ember, akárhányadiknak vet­ték fel a nevét a jelöltlistára, akit a gyűlés felelős tisztségre méltónak tart. De aránylag azért sem sok a többes jelölés, mert az elő­készítés keretében, a jelölő gyűléseken min­den bizonnyal gondosan és alaposan mérle­gelték a résztvevők, hogy kit tiszteljenek meg bizalmukkal. Mi a társadalmi rendünk lényege? Azt hi­szem az, amivel számunkra az új világ kez­dődött: o munkásosztály, a nép hatalma. A választásokon ezt is megerősítjük: kiállunk a szocialista társadalmi rend mellett. Elvtársak! A mi pántunk, a Magyar Nép- köztársaság felelős vezető testületéi megnyi­latkozásaikban mindig tartózkodnak attól, hogy fennálló intézményeinket, -így politikai viszonyainkat is abszolút tökéletesnek, min­taképnek állítsák be. Politikai, tár­sadalmi intézményeinkre sem mondjuk, hogy már befutották a fejlődés teljes pályáját. Tudjuk, hogy tovább kell javítanunk ezeket a szoéialista demokrácia jegyében. Ugyanígy tekintünk országunk gazdasági alapjaira, kul­turális intézményeire, amelyek nagyon sokat jelentenek számunkra, amelyeket szüntelenül tovább kell fejlesztenünk. De amikor mi munkánk gyengeségeiről, intézményeink még javítandó oldaláról és vo­násairól beszélünk, akkor — és szerintem ez a dolog politikai lényege — saját rendsze­rünkről és saját intézményeinkről beszélünk. Bízom benne, hogy a június 8-i választás napján népünk a szavazatával a ín-aga rendszerét erősíti tovább. (Taps.) Vagyonos embsr nem járt erre A szocializmus és a kapitalizmus szóvivői között mindig Vannak viták a rendszerekről. Melyik a jobb? Vajon ki-tudja igazán össze­hasonlítani őket? Azt hiszem, a most élő magyarok közül — hogy finoman fejezzem ki magamat — a középkorúak és az időseb­bek tudnak különbséget tenni a két rend­szer között, mert ők már éltek a kapitalista társadalmi rendszerben is. Különbséget tud­nak és fognak is tenni — gondolom — még június 8-án is. (Taps.) Nagy örömmel hallgattam, amit Bozsik elvtárs és a többi felszólaló előttem mondott. (Folytatás a 3. oldalon) PEST MEGYBk VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. MÄJUS 30., PÉNTEK 2. MUNKANAP A NEMZETKÖZI ŰBKOMPLEXVMON FÉLIDŐBEN M EXPEDÍCIÓ JÓ HANGULATBAN DOLGOZTAK A KOZMONAUTÁK Félidőhöz érkezett teg­nap a szovjet—magyar kö­zös űrexpedíció, s az űr- komplexum kibővített sze­mélyzetének mind a négy tagja egy minden eddiginél hosszabb és eseménydúsabb munkanap után tért nyugo­vóra. Az űrnégyes magyar idő szerint reggel 8-kor talpon volt. s a délelőtt folyamán újabb tudományos kísérletek egész sorozatát végezték el. Folytatták a Doza kísérlete­ket, amelyek keretében az űrkomplexum különböző pontjain, összesen tizenhat helyen mérik a kozmikus su­gárzásokat. A Pille és Integ­ral elnevezésű műszerek egy részét, amelyek az • eredmé­nyeket rögzítik, Farkasék ma­gukkal hozzák a Földre és az információk végső elemzésé­ben a magyar intézetek is részt veáznek majd. Az így készülő tanulmánytól az űr­repülések sugárbiztonságának további növekedését várják a szakemberek. Ugyancsak at űrrepülések veszélytelenebbé tételével kapcsolatos a csütörtökön el­végzett Interferon—2 kí­sérlet. Ennek lényege, hogy kiderítsék, milyen hatást gyakorolnak a kozmikus vi­szonyok a Magyarorszáson gyártott Interferon-készítmé­nyekre. A visszatérés után ezek a gyógyszerek ugyancsak visszakerülnek Magyarország­ra és állatokon próbálják ki őket. Ha az eredmény pozi­tív lesz, tehát a készítmé­nyek hatásában nem mutat­koznak változások, ez annyit jelent, hogv a továbbiakban ezek a hatóanyagok is beke­rülhetnek az űrhajósok házi gyógyszertárába Magyar vossafkoxás A Krisztáit olvasztókemen­cében szerdán végezték az első kísérletet egy már régóta folyó szovjet program folyta­tásaként. Tegnap — ezúttal már a vákuumkörülményeket is biztosító Szplav olvasztóke­mencében — újabb kísérletet kezdtek meg, amelynek van egy speciális magyar vonat­kozása. Először végeznek ugyanis matematikai modell alapján kimondottan tudomá­nyos célzatú technológiai kí­sérletet;) A siker — a Bealuca —1 kísérlet sikere — azt je­lentené, hogy az eddigiektől eltérően a súlytalanság kö­rülményei között előállított új anyagok összetétele a jövőben kiszámítható lenne. Az alu­mínium—réz ötvözet alap­anyagait tegnap este magyar idő szerint 5 órakor helyez­ték el az olvasztókemencében, s a késZ ötvözetet ma dél­előtt emelik ki a Szplav-ból. ÍSorscs és pöríz&Sf Ezt megelőzően azonban az űrnégyes Interkozmosz-ébédet rendezett a munka- és pihe­nőhelyiségben : a hagyomá­nyos orosz borscs után ser­téspörkölt és más magyaros ínyencfalatok szerepeltek az étlapon, a személyzet szovjet tagjainak különös megelégedé­sére. A nap tudományos prog­ramjában atmoszféra-viZsgá- latok is szerepeltek. Az űrkomplexum vendégei­re tegnap ennél gyakorlatia­sabb feladatok is hárultak. Farkas és Kubászov a nap folyamán birtokba vette a Szojuz—35 űrhajót. Hétfőn, mint emlékezetes, a Szojuz— 36 kabinjában indultak az űr­laboratórium , felé. Mivel azonban a Szojuz-űrhajók optimális használati ideje két hónap körül van, a nemzet­közi legénység a másik űr­hajón tér vissza a Földre, a fiatalabb Szojuz—36-ot át­adja a következő Földre szál­ló személyzetnek. A költözködés azzal kez­dődött, hogy Farkas és Ku­bászov leszerelte és átvitte a leszálló űrhajóba a testresza- bott üléseket, majd a szka­fandereket és személyes tár­gyaikat szállították át. Este azután a Szojuz—35 '■ üzem­anyagtartalékai felhasználásá­val pályamódosítást hajtottak végre, amely már az űrkomp­lexumnak a leszállóhely felé való tájolását hivatott előse­gíteni. A földi irányítóközpont or­vosszakértői szerint Kubá­szov és Farkas kitűnően al­kalmazkodott a súlytalanság körülményeihez. Ezt tanúsít­ják a rádiókapcsolatok idején kapott személyes beszámolók, á műszeres megfigyelések és a rendszeresen kitöltött vizsgá­lati lapok. Valerij Kubászov ezúttal sem kerülte el a vér­elosztás megváltozásával kapcsolatban szinte törvény­szerűen jelentkező fejfájást, Farkas Bertalan azonban ér­dekes módon eddig nem szá­molt be hasonló panaszokról. M-sí ie&yen a SBjgáróvóhefy? A tegnap krónikájához tar­tozik az a sajtókonferencia, amelyen az űrorvostudomány világhírű képviselője, Oleg Gazenko . akadémikus, vala­mint Nyikolaj Gurovszkij professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumá­(Folytatás a 2. oldi.nn) A dolgozók érdeklődéssel hallgatják az előadást Szén ten őréről Bajkon urba Művészet és űrhajózás, emberközpontúság és a vi­lágűr meghódítása — lát­szólag egymásnak teljesen ellentmondó fogalmak. Mégis, amikor Farkas Ber­talan, az első magyar koz­monauta a világűrbe jutott, amikor a Szaljut—6—Szojuz —35—Szojuz—36 űrkomp­lexum fedélzetén kering a Föld körül, alig hiszem, hogy a festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek ne várnák izgatottan a hí­reket. Kocsis Imre Szentendrén élő festőművészt lepkegyűj­tés közben érte a hír, fele­sége, Kisfalusy Márta ke-' ramikus a tv kívánságmű­sorát nézte. „Ez volt a mű­sor legnagyobb meglepeté­se — mondják — nemcsak nekünk, hanem a gyere­keknek is. Ok azóta is úgy jönnek haza az óvodából, hogy újra és újra elmond­ják: beszélgettünk az űrha- ' jósról...” Néhány műteremlakással távolabb viszont engem ér nagy meglepetés: Asszonyi Tamás szobrászművész, aki­nek munkáit hazai és nem­zetközi kiállításokon igen sokan ismerhették meg, űr­hajós-érmen dolgozik. Az érem felirata: Szovjet— magyar közös űrrepülés 1980; két lobogó zászló jel­képezi a két nép, a két or­szág tudósainak összefogá­sát, közös sikereit — még­pedig úgy, hogy a zászlók összetartó körvonalai a se-, bességet, a lendületet, a szabadságot jelképezik meg­győző plasztikai erővel. — Tegnap éjjel fél háro­mig dolgoztam az érme­ken — mondja alkotójuk —, s közben rá-rá pillan­tottam a műteremben álló kis televízióra. Ezt tettem a fellövés estéjén is. Min­den részlete érdekel az ese­ménynek. Azért iS, mert ez igen fontos dolog a magyar nép számára, s azért is, mert az érem kisebb mé­retű, 5,8 centiméter átmé­rőjű változatát Farkas Ber­talan magával vitte a Szov­jetunióba. Nagyon érdekes, jó érzés, hogy a munkám eljutott Bajkonurba, hogy ilyen módon valahogyan magam is részese lehetek annak, ami odafent törté­nik. Művészet és űrkutatás. Ahogyan Aknay János, a fiatal festőművész fogalma­zott, a modern mű a mai valóság egyik kifejező esz­köze. Ahogyan a tormater­vezett autó használati tárgy. Egy új, értelmes em­beri rendbe illeszkedik, akár az űrhajó amely a tudomány lehetőségeivel együtt magában hordozza a szépséget is ... P. Sz. E. nr> i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom