Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
"kJŰŰO® 1980. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK AZ INTERFERON-KÍSÉRLET A több mint húsz éve felfedezett interferon olyan genetikailag meghatározott fehérje, amely a szervezet ellenállóképességét növeli külső és belső hatások, közöttük vírusfertőzések ellen. Rendkívül aktív, endogén biológiai anyag. A szervezet interferontermelő-képessége a különböző hatások elleni védekező mechanizmus egyik mutatója. Az interferon sokoldalúságára jellemző, hogy növeli a szervezet védekező képességét vírusfertőzések és sugárzások ellen, befolyásolja a normális és daganatos sejtek szaporodását és szerepe van az immunológiai mechanizmusok szabályozásában. Az Interkozmosz-program keretében az MTA mikrobiológiai kutatócsoportjában több mint tíz éve foglalkoznak interferon-kutatással. Eddig az alábbi kérdéseket vizsgálták: az interferon-indukció és a sugárvédelem kapcsolata; O a különböző sugárforrások hatása az interferonképződésre; O a stressz-faktorok hatása az interferon-képződésre; O a munkavégzés és az interferon-képződés kapcsolata; O új interferon-képző (sugárvédő) szerek keresése és összeállítása; Bebizonyították, hogy az interferon-képződésnek sugárvédő hatása van és a szokásos radioprotektív anyagokkal szemben a munkaképességet nem csökkenti. A szovjet—magyar űrrepülés interferon-kísérlete három részből áll. A kísérletet az MTA mikrobiológiai kutatócsoportjának vírus-laboratóriumában tervezték és dolgozták ki, s a szükséges készülékeket a Medicor Művek készítette el. VIZSGÁZIK A PULE érő sugárdózist. A Pille segítségével most már repülés köztien is megmérhető a kozmikus sugárzás dózisa. A készülék működési elve a termoluminesz- cencia, vagyis bizonyos anyagoknak az a sajátossága, hogy sugárzás hatására belsőleg megváltoznak, felmelegítve azonban visszaalaíkulmak eredeti állapotukba, közben lumi- neszkálnak, fényt bocsátanak. ki. Magyar dózismérőket évek óta használnak a szovjet űrhajósok személyi sugárterhelésének utólagos ellenőrzésére. A Pille most új helyzetet teremt. A magyar laboratóriumi készüléket miniatürizálták, alkalmassá tették komoly mechanikai igénybevétel elviselésére. A dózismérőket a tokjukkal együtt az űrhajósok a ruhájukra csíptetik, illetve az űrállomás falára rögzítik, a dózist az űrhajós tetszőleges időközönként megmérheti. A Pille kétszeresen is rászolgál nevére, kicsi, könnyű és mérni is köny- nyen lehet vele. Egyetlen mozdulat elvégzése után a dózismérő fél perc múlva jelzi a sugárdózis számértékét, ami remélhetőleg az egész űrrepülés alatt a megengedhető érték alatt marad'. PENCRŐL JELENTIK: Tegnap délután a Szaljut —6 fedélzetén sikeresen bemutatkozott a Központi Fizikai Kutató Intézet Pille elnevezésű termolu- mineszcens sugárdózis-mé- rő és értékelő készüléke. Az űrutazások során rendkívül fontos a megfelelő sugárvédelem, a kapott dózis mérése és értékelése. A Föld körül keringő űrállomás lakóit már nem védi a légkör, amelynek mintegy tíz méter vastag vízréteggel azonos sugárzásgyengítő hatása van. Az űrállomás fala csak a kis energiájú sugárzás károsító hatását képes jelentősen csökkenteni. Az űrhajóst a magasban a földinél több százszorta nagyobb, hozzávetőleg akkora sugárterhelés éri, mint amekkora egy izotóplaboratóriumban megengedhető. Ez még nem veszélyes az emberre. Fokozott naptevékenységnél azonban, különösen a Föld körüli mágneses tér zavara esetén, az ionizáló sugárzás intenzitása jelentősen megnövekedhet. Az űrhajósok sugárbiztonsága megköveteli, hogy a sugárterhelés mértékét a repülés során rendszeresen ellenőrizzék. Eddig csak a Földre való visszatérés után lehetett meghatározni az űrhajóst FÉNYKÉPEZIK A SZALJIT—6-01 Kezdettől fogva nagy izgalommal kísérik figyelemmel a szovjet—magyar űr- vállalkozás eseményeit a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkatársai. Annál is inkább Így van ez, hiszen — mint arról dr. Mikes Zsuzsa tudományos főmunkatárs tájékoztatott — maguk is részt vesznek a Szaljut—6-on szerzett adatok feldolgozásában, értékelésében. Egyrészt folyamatosam elemzik a Szaljut—6-on készített űrfelvételeket, másrészt a magyar asztronauta egy másik, másfél év óta folyó tudományos programhoz is szolgáltat adatokat. Az ország három területéről — Pencről, Kisköre és Abádszalóik térségéről, valamint a Balatonról készítenek földi, repülőgép segítségével légi, és a Szaljut—6-ról űrfelvételeket. Az így készült sok ezer fényképet, adatot összehasonlítva és elemezve, értékes tapasztalatokra tehetnek szert a kiskörei vízlépcső talajtani viszonyairól, gyakorlati tanácsokkal segíthetik a mezőgazdaság számára oly fontos meliorációt, a belvíz elleni védekezést. . A penci körzetről készült felvételek a mérési módszerek javítását, finomítását szolgálják. Az MKF 6-os kamerával fényképezett képek ily módon is hasznosíthatók a népgazdaság számára. Dr. Borza Tibor tudományos munkatárs arról tájékoztatott, hogy estéről estére keresik kameráikkal a Szojuz—36 űrhajót és a Szaljut—6 űrállomást. Kedden még nem sikerült róla felvételt készíteni, de szerdán és csütörtökön este már jobbak az esélyek. Aki maga is szívesen felcsap amatőr csillagásznak, ma este szabad szemmel is követheti a magyar kozmonautának is otthont adó űrállomást. Este 10 óra körül kelet—délkeleti irányiján, a horizonttól 40—50 fok magasságban fényes csillagként látható. A VILÁG, AZ ORSZÁG A KOZMOSZT FIGYELI (Folytatás az 1. oldalról) A Szaljut—6—Szojuz—35— Szojuz—36 komplexum budapesti idő szerint 22 óra 05 perckor jött létre. Ezt a tényt a repülésirányítási központ és attól függetlenül az usszurij- szki követőállomás, is konstatálta. A repülésirányítási központ vezetői és munkatársai rádión szívélyesen üdvözölték •a sikeres összekapcsolódás alkalmából a két személyzetet, és sok sikert kívántak további kozmikus munkájukhoz. VEMBÉGEK A KOZPONtWAN Az összekapcsolás idején a kalinyingrádi repülésirányítási központban tartózkodott a magyar párt- és állami küldöttség, amely hétfőn jelen volt a bajkonuri indításnál. A küldöttséget Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti, tagjai Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz- tanácsának elnöke. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Szovjet részről a földi irányító központban tartózkodott az összekapcsolás időpontjában Leonyid Szmirnov. miniszterelnök-helyettes, számos magas rangú politikai, katonai és társadalmi, személyiség, vezető űrhajósok, közöttük Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet űrhajósok kiképzésének vezetője, Ceorgij Bregovoj altábornagy, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ vezetője, továbbá Borisz Petrov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia Interkozmosz-tanácsának elnöke. Ott volt az irányítási központ zsúfolásig megtelt karzatán Magyart Béla, a másik magyar kiképzett űrhajós és Vlagyimir Dzsanibekov űrhajós pilóta. A nemzetközi személyzet átszállásra azután került sor, hogy a két személyzet ellenőrizte az összekapcsoló szerkezet hermetikus voltát és kiegyenlítette az űrhajó és az űrállomás közötti nyomáskülönbséget. FELTÁRUL az átjáró Szerdára virradóan, budapesti idő szerint 1 óra 01 perckor. megnyílt a két űrobjektum közötti átjáró és megkezdődött az átszállás a Szaljut —6 űrállomásra. Előzőleg az űrhajósok két fordulón keresztül igen gondosan ellenőrizték az c~"'7ri:r,pcco!ási szerkezet herinetizációját, majd miután ez kifogástalannak bizonyult, elsőnek a magyar kutató űrhajós, Farkas Bertalan kelt át az űrállomásba, majd követte őt Valerji Kubászov, a Szojuz—36 parancsnoka. A 49 napja a Kozmoszban tartózkodó Leonyid Popov és Valerij Rjumin orosz hagyomány szerint kenyérrel és sóval — űrkenyérrel és űrsóval — fogadta látogatóit, majd boldogan nevetve összeölalkeztek — amennyire ez súlytalanságban egyáltalán lehetséges. Az átszállást színes televíziós adásban közvetítették. A kamera áthelyezése után a négy űrhajós csoportképben jelent meg a kozmovízió képernyőjén, majd Leonyid Popov felolvasta a Kádár Jánoshoz és Leonyid Brezsnyevhez intézett jelentést Az átszállás 1 óra 05 perckor fejeződött be. Ekkor a háromtagú űrkomplexum pályaadatai a következők voltak: a pálya legmagasabb pontjának a földfelszíntől mért távolsága 360,31 kilométer, a legalacsonyabb pályapont magassága 340,16 kilométer, egy Föld körüli fordulat időtartama 91 perc 35 másodperc. munkában HAJNALÉ 44G A megilletődöttség perceit nagyon hamar munkalégkör váltotta fel. Egyrészt megkezdődött az űrállomás légkörének orvosi vizsgálata, másrészt, megindult az Interferon —1 kísérlet, annak vizsgálata, hogy milyen a súlytalanság hatása az Interferon-szintézisre ember sejtkultúrában. A négy űrhajós munkanapja budapesti idő szerint hajnali 4 óráig tartott, ekkor pi-< henőre tértek. Pihenőidejük a program szerint szerdán 13 óráig tartott. A Moszkva környéki földi irányítóközponthan kiadott közlemény szerint a Szaljut— 6 űrla’oonatórium bárom szovjet és egy magyar űrhajósból álló személyzetének szerdal munkanapja magyar idő szerint 13 órakor kezdődött., A nemzetközi legénység a magyar Központi Fizikai Kutató Intézetben kifejlesztett Pille nevű nagy érzékenységű műszer segítségével az űrál" fömás különböző pontjiain a kozmikus sugárzások ereiét mérte és értékelte. A földi irányíitóközpont szerint Farkas Bertalan, Kubászov, Popov és Rjumin kitűnő közérzettel kezdte meg a szerdai feladatok végrehajtását a Szaljut—6 űrállomáson. Farkas Bertalan, aki parancsnokával, Valerij Kubá- szovval az éjszakai órákban ment át az űrállomásra, egy rádióközvetiltés során elmondotta:. nagy szeretettel fogadta őket az állandó személyzet két tagja: Leonyid Popov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok szívesen maradtak volna még hosszú ideig ébren, hogy elbeszélgessenek, a program azonban megszabta számukra a lefekvés és a felkelés idejét. Kitűnő alvóhelyet biztosítottak számomra: a mennyezet alatt — mondta tréfálkozva Bebocsátást kérek. Lévai Béla karikatúrája A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén több olyan műszert használnak az űrhajóson, xneiyet szakembereink az Interkozmosz-program keretében fejlesztettek ki. Képeinken ezek közül mutatunk be kettőt: az Interferon elnevezésű orvosblolóitial kísérlethez való készüléket és a Balaton névre keresztelt műszert, amely az űrben dolgozók szellemi teljesítőképességének. munkavégző képességének alakulását jelzi. Az „ürérdekességek” a BNV-n is láthatók. Farkas Bertalan. Az űrállomáson ugyanis nincsenek ágyak. A súlytalanság körül* menyei között az alvás céljaira a bárhol rögzíthető hálózsákok szolgálnak. Az állandó személyzet tagjai például a kelt oldalfalon alszanak. KBTÜNÖ A KÖZÉRZETÜK Farkas Bertalan. — mind hangulatából, mind a tele- metrikus jelentésekből ítélve — igen jól viseli el az áttérést a súlytalanság állapotara. Kedélyállapota kitűnő, s amikor például szerdán délután parancsnokával, Valerij Kubászovval, a Pneumatik kísérletet hajtották végre (ennek az a célja, hogy a test különböző területeire gyakorolt sűrített levegő nyomásával befolyásolják a súlytalanság körülményei között a normálistól eltérő vérkeringést), tréfálkozva állapította mag: parancsnoka nem lélegzik — elviseli a nehéz próbát. Szerdán még rövidített munkanappal dolgoztak a Szaljut —6 űrállomáson a nemzetközi űrnégyes tagjai, de már a normális, hétköznapi rendszer szerint 23 órára tűzték ki számukra a takaródét. Mától kezdve a rendes földi munkanap a kötelező számukra: moszkvai idő szerint reggel nyolctól este tizenegyig dolgoznak. A tudósítók kérdésére egyébként Anatolij Jegorov, az orvostudományok doktora, a repülés orvosi vezetője elmondta, Farkas Bertalan rendkívül jól, sőt, Kubászovnál valamivel jobban viselte el az átállást a súlytalanságra. Ez nyilván testi adottság kérdése is. Az űrpáros munkaképessége az első perctől kezdve kitűnő, közérzetük szintén. Az elvégzett ellenőrzés szerint az ekg-adatok szinte teljesen azonosak a két űrhajósnak a Földön mért adataival, a pulzus és a légzés is normális. Az esti televíziós program során — amikor a földi irányító központból Magyari Béla beszélgetett Farkas Bertalannal — az újonc űrhajós szintén elmondotta: a súlytalanság nem okozott számára problémát. A televíziós közvetítés során Magyari Béla tolmácsolta Farkas Bertalannak családja,, felesége üdvözletét. Elmondotta: bár természetesen aggódnak érte, nagy büszkeséggel kísérik útját. A Szojuz—Szaljut komplexum nemzetközi személyzetének magyar tagja nagy örömmel nyugtatta meg családját, kitűnően érzi magát és boldog, hogy ilyen jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A közvetítés során az űrhajósok bemutatták az egyik meglepetést is: azt a különkiadást, különleges újságot is, amit az Izvesztyija és a Magkor Hírlap szerkesztősége közösen készített el Popov és Rjumin űrutazásáról, a nemzetközi expedíció útjáról, s amelyet Kubászov és Farkas Bertalan vitt magával. Egész éjjel olvastak volna — tréfálkozott az állandó expedíció tagjaival a Szojuz—36. parancsnoka. FELÁRATOK HOLNAPRA A csütörtöki nap ismét sok új feladatot hoz az űrnégyes számára. A legfontosabb: a Szojuz—35 és Szojuz—36 fii- hajók hajtóműveinek kipróbálása, illetve a Szojuz—35 segítségével végrehajtandó pályamódosítás. A második feladat az űrhajók átszerelése. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan ugyanis a Szojuz—35- tel tér vissza a Földre, saját űrhajóját az állandó expedíció tagjai részére hagyja az űrállomással összekapcsolva. Mint Viktor Blagov, a repülésirányítás helyettes vezetője az újságíróknak elmondotta, a nemzetközi expedíció több mint hat napot tölt az űrállomáson. A2 eddigi program végrehajtása hibátlan, minden tekintetben kielégítő volt: Kubászov és Farkas Bertalan a meghatározott programot hajtja végre kifogástalanul. Anatolij Jegorov doktor hangsúlyozta: mind a látogatók, mind az űrállomás állandó személyzetének tagjai kitűnő egészségi állapotban vannak. ★ Szerdán hazaérkezett Moszkvából Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vezetésével a magyar párt- és állami küldöttség, amely az első szovjet—magyar közös űrrepülés alkalmából tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttség tagja volt Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, az Interkozmosz Tanács magyar tagozatának elnöke, a Központi Bizottság tagjai.
