Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

I A VILÁG, AZ ORSZÁG Á KOZMOSZT FIGYELI Az elmúlt két év alatt az édes­anya, Farkas I.ajosné mind gyak­rabban vette elő fia fényképeit, leveleit. A moszkvai repülőtéren 1978. március 18-án szállt le az a repülőgép, amely a ma­gyar űrhaj ős jelölteket és csa­ládjukat hozta a hamarosan meg'kazdődő kiképzés színhe­lyére. Farkas Bertalan és Ma- gyari Béla izgatottan készü­lődött arra, hogy közelebbről is megismerkedjen Csillagvá­rossal és az űrhajósok életé­vel, bár a környezet már nem volt teljesen idegen számuk­ra: két hónappal korábban itt estek át az orvosi és a ké­pességvizsgálatokon. A repülőtéren az űrhajós kiképző központ küldöttsége — Beregovoj altábornagy, a központ vezetője, Pjotr Kli- muk, Beregovoj politikai he­lyettese és az egész vezető ál­lomány — meleg szeretettel fogadta az új telepeseket. A humoráról és gyermekszere­tetéről is közismert AlekszeJ Leonov, a kiképzőközpont he­lyettes vezetője azonnal párt­fogásba vette a két legifjabb magyart, Farkas Bertalan és Magyari Béla kislányait. Vidám pillanatok, derűs na­pok bőven akadtak az elkö­vetkező két év során, de azért a lényeg a munkán, a tanu­láson volt: át kellett esniük az űrhajós-tanfolyamon, s a (Folytatás az 1. oldalról) késő este, még a műszak alatt értesültünk az eseményről. Fáradtan, de siettünk haza, a látnivalóról le ne marad­junk. Tegnap még csoportokba verődve mindenki azt tár­gyalta, a világűrben száguldó űrhajó egyik utasa Farkas Bertalan. Büszkék vagyunk rá. Jól sikerült szilveszteri mű­sor volt a Disco-disco. Éppen ezért sietett haza mindenki a Pamutfonóipari Vállalat váci pamutfonó- és cérnázógyárá- ból — mondja Horváth Mik­lós művezető. De mint kide­rült, senki sem haragudott meg azért, mert a disco he­lyett szemtanúja lehetett a Szojuz—36 fellövésének, mely­nek magyar kutatóűrhajósa van. Fáradtan, de mindenki végignézte a műsort. Ez az, itt kell vetélkedni, a világűrben — tette hozzá ... TÉSZTA SZÍVŰ SZURKOLÓK Mokány gyerek, biztos jól bírja majd a súlytalanság ál­lapotát — mondja nevetve a MÁV Dunakeszi Járműjavító­jának egyetlen késő délutáni portása. Csak az összekapcso­lásnál is minden rendben menjen. Igen, tiszta szívből szurkolunk a Szojuz—36 űr­párosának, és Farkas Berta­lannak, s minden mozdulatu­kat, tettüket ebből az iszo­nyatos távolságból is féltő gonddal, szeretettel követjük. FOGALMAZZÁK A TÁVIRATOKAT A Rozmaring Tsz kollektí­vája is gratulált az űrpáros­nak a tegnap feladott távirat­ban. Szabó Imre, a pártvezető­ség szervező titkára a követ­kezőket mondta: Nem túlzás azt állítani, mindenki azzal foglalkozott, hogy magyar ha­zánk állampolgára, Farkas Bertalan a páros egyik tagja. Túl az első örömön azért szurkolunk, hogy sikerüljön az összekapcsolás! Sikeres le­gyen a visszatérés. S az is megfogalmazódik, hogy rész­vételünk ebben a program­ban a magyar tudomány elis­merését is jelenti. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának dolgozói ugyancsak táviratban köszöntötték az' űrhajósokat. Kiemelvén, hogy ez az űruta­zás fényes bizonyítéka a szo­cialista országok együttműkö­désének! A törökbálintiak már teg­nap délután izgatottan kap­csolták be tv-készülékeiket. A figyelmesebbje a Csillagvá­rosról szóló filmek, a sorozat után eseményre várt. S nem is hiába. A budai járás telepü­lésein, az üzemekben kelen­dőnek bizonyultak azok a pla­kátok, melyek az űrhajóst külön kutatási programra is fel kellett készülniük. Csillagváros erőteljes kö­zösség, s amellett valódi vá­ros is. A két űrhajós jelölt családja ts megtalálta annak módját, hogyan illeszkedjék be a mindennapos életbe, s ha kisgyermekkel nem is volt könnyű megszokni az új he­lyet, nagyon sok segítséget kaptak helyi barátaiktól, s Magyarom záigröl is — időről időre megérkeztek a hazait tartalmazó csomagok, a szü­lők is módot kaptak arra, hogy meglátogassák fiaikat. Utazások is tarkították a programot, s időről időre a közeli Moszkvába is beláto­gathattak a jelöltek, egy-egy érdekes előadásra, kulturális vagy sportprogramra. Amikor például a szovjet fővárosban találkozott a magyar és a szovjet teniszválogatott, a le­látón ott ült a két magyar űrhajósjelölt is, igaz, éppen akkor ismerkedtek maguk is a tenisszel — a labdarúgás­ról, a sérülés veszélye miatt, már le kellett mondaniuk. Nehéz, de minden percben új élményt, új ismeretet és új barátokat hozó két évet zért le az utolsó vizsga, az utolsó orvosi ellenőrzés, ami­kor kimondták a bizottság tagjai a döntést: a magyar űrhajósjelölt képes és alkal­mas a részvételre az első szovjet—magyar közös űruta­záson. A bajkonuri űrrepülő- térre vezető út, amely 1978 tavaszén a moszkvai repülő­téren kezdődött meg, itt nyílt meg véglegesen az első ma­gyar űrhajós előtt. mutatják be. Sűrűn csengett a járási pártbizottság telefonja: a Mechanikai Művek, a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság, a Sasad Tsz szeretett volna plakátot kapni — ha már most nem hívhatják meg sze­mélyes találkozásra az űrha­jóst. HALLGATTÁK, MEGNÉZTÉK — Mit szóltok? — mondták egymásnak köszönés helyett a tegnap délutáni műszak kez­désekor a százhalombattai DKV aromásüzemében. Szé­chenyi György táblakezelő — akárcsak társai — rettenetesen meglepődött, amikor hazaért. Szólt a tévé, a család az űr­utazást nézte. A Dunamenti Hőerőmű ügye­letes mérnöke nem tudta mi­re vélni, amikor hétfőn este I Az iskolák apraja, nagyja csapatokba verődve, feluoiy- dult méhkasként tárgyalt, vi­tatkozott tegnap szinte Pest megye minden iskolájában. A többség ugyan nem látta az I esti közvetítést, azt a pillana­tot, amikor a Szojuz—36 űr­hajó kilövését közvetítette a televízióslánc. De a reggeli hírekre odafigyelt a sok gye­rek, egyik jobban értesült I volt, mint a másik. Kérdés, kérdést követ, villamoson, autóbuszon szinte mást sem I hallani: nézhetem-e ma a te- I levíziót? Sötétben látható-e i az égen az űrhajó? Gyerekek, de felnőtt módra vitatkoznak, érvelnek, pontos adatokkal szolgálnak erről a felnőttek­nek is nagy-nagy eseményről, j hogy magyar tagja van az ürpárosnak. Körtelefon. A gyerekek véleménye tanulsá­gos. Nem kevesebbért, mint­hogy érzik, értik; történelmi pillanat részesei lehetnek. KÁR, HOGY NEM VÁRTAK MEG..: — Kár, hogy nem lesz fény­kép úttörőcsapatunk Híradó­járól — mondja Németh La- josné, a solymári általános is­kola igazgatóhelyettese. S hogy mennyire igaza van, hiszen már reggel 8 óra előtt szorgos kis kezek gombostűnyi. helyet sem hagytak a falitáblán, ki­tűzdelték az űrhajós képét, a róla szóló cikkeket. Lázban ég­nek. Figyelemmel követték a Csillagvárost bemutató televí­ziós sorozatot, ma meg már az újságokat forgatják. Nem­csak érdeklődők, büszkék Far­kas Bertalanra. Tegnap dél­előtt az iskola tévékészülékeit bekapcsolták, hadd lássák a gyerekek a nagy pillanatot. Egy hetedikes fiú egyetlen megjegyzést tett: csak azt saj­nálom, hogy nem várták meg, míg engem küldhetnek a vi­lágűrbe! A dunabogdányi általános iskolában viszont meglepetést okozott a gyerekeknek, hogy az űrhajónak magyar utasa van. Nem látták az esti köz­vetítést. Tetszik nekik a ma­gyar kutatóűrhajós. Szóba hoz­ták az órákon, persze a tanári szobában is csak erről esik szó, ahogy Mészáros Lajos, az iskola igazgatója mondta. A gyerekek közül az élelmesebb- je újságot is szerzett, egymás kezéből kapkodták ki tegnap, szó szerint rongyosra olvas­ták. Nem vitás: sokuk példa­képe lesz Farkas Bertalan. Délelőtt a pedagógusok a gye­rekekkel együtt nézték a tele­víziós közvetítést. Kérdésben sem volt hiány, egyre-másra elhangzott: mikor tér vissza? Mennyi ideig gyakorolt? Ho­gyan lehet az ember űrhajós? VÁLASZT KAPTAK Nemhiába kapcsolták be tegnap reggel az iskolarádió hangszóróit a ceglédi Földvári Károly általános iskolában. A gyerekek csapatokba verődve, kíváncsian figyelték az adást, mely a hétfő esti bajkonuri eseményeket ismételte, s egé­szítette ki újabb hírekkel. S hogy a gyerekek természetes kíváncsisága, érdeklődése ne maradjon kielégítetlen: tegnap tíz után betoppant hozzájuk a városi pártbizottság munka­társa. Hóna alatt plakát. Ha­marosan kiderült, s a hír vé­gigszaladt az üzemen: — Si­került! Magyar űrhajós a koz­moszban! Bekapcsolták a rá­diót, műszak végéig a közve­títést hallgatták. Janecska András mérnök ..említi: a start ismétlését tegnap dél­előtt mindenki végignézte a tévében. A Volán 20. számú Vállala­tának fődiszpécsere, Borsányi József azt sajnálja, hogy el­mulasztott egy történelmi pil­lanatot. Igaz, a tévében meg­nézte az ismétlést. S a vál­lalat Szabolcs utcai központ­jában, a faliújságon a kifüg­gesztett Pest megyei Hírlapból és a Népszabadságból min­dent megtudott. — Ám jobb lett volna élőben látni a ki­lövést — kesereg újra. Hét­főn az éjszakai járatok veze­tőitől hallott először az ese­ményekről. A buszokon ugyan­is mindenki hallgat rádiói délután 3 órakor moziba men­tek. Ebben még nem is volna semmi különös, de a vetítésre kerülő film Farkas Bertalan­ról, az első magyar űrhajós­ról szól. Nem hiszem, hogy so­kan hiányoztak! Varga Ferenc- né igazgatóhelyettes szavai csak megerősítettek ebben, mert szerinte az őrsi és a raj­összejöveteleken hosszú ideig kimeríthetetlen, érdekfeszítő téma lesz a magyar űrhajós életútja. A budaörsi, Esze Tamás ut­cai iskolában történelmet ta­nít Bodor Jánosné. Tegnap azonban nemcsak a történe­lemmel összefüggő kérdésekre kellett válaszolnia, hanem pél­dául arra, mikor pihennek az űrhajósok, mely időpontban kapcsolják össze a két állo­mást. Az órák java részén a magyar asztronautáról kérde­zősködtek a gyerekek. A nap­közisek megnézhették a tele­vízió délelőtti műsorát. A na­gyobbacska lányok véleményé­re sem árt odafigyelni, csinos­nak, rokonszenvesnek tartják Farkas Bertalant. S ahogy mondogatják, jól áll neki a bajusz. Szabad időben, vagy rajzórákon minden bizonnyal az első űrhajós útját igyekez­nek majd a lapokra felvázolni a gyerekek. Bodor Jánosné szerint ez a történelmi ese­mény pedagógiai szempontból is hasznos: szemléletesen pél­dázza a népek együttműködé­sét, a szocialista hazaszerete- tet, ugyanakkor a kozmosz iránti érdeklődés jó alkalmat kínál a világnézet formálásá­ra is. KÜLÖNÓRÁK, ŰRHAJÓTANBÓL A gyerekek azt vallják — egyetértve a felnőttekkel —, az ismétlés a tudás anyja. Talán éppen ezért kellett tegnap az érdi 2. számú általános isko­lában negyed nyolctól három­szor megismételni az iskola­rádióban azt a műsort, mely az űrrepülőkről szól. Ahogy Rétvári Sándor igazgató el­mondta az első órákon minden osztályban az űrrepüléssel fog­lalkoztak. A csapathíradón ki­függesztették a Pest megyei Hírlap keddi számát is, mely részletes áttekintést adott az eseményekről. Természetesen a gyerekek nem érik be ennyi­vel, éppen ezért az orosz órák programjába beillesztik azt az elméleti anyagot, ami az űrha­jósokról szól. Apraja, nagyja egymás sza­vába vágva olykor tudáléko­san, máskor naivan mondja azt, amit otthon hallott. De egy biztos, hogy nemcsak ők, hanem szüleik is lelkesedéssel, örömmel fogadták ’a hírt. S hogy az elméleti tudás mekko­ra kézügyességgel párosul, azt a 2. számú iskola nebulói az aszfaltrajzversenyen bizonyít­ják. Hogy mennyire lelkesed­nek a gyerekek az első magyar űrhajósért? Semmi sem bizo­nyítja ékesebben, mint hogy jelentkezett már úttörő őrs, az­zal a kívánsággal: szeretné Farkas Bertalan nevét felven­ni! GYARAPODÓ KILÓK DR. ECHTER TIBOR ORVOSALEZREDES AZ ŰRREPÜLÉS BIOLÓGIAI KÖRÜLMÉNYEIRŐL J“riJ Gagarin első űrrepülése ófa több ezer órát töltöttek már emberek a világűrben. Most már jóné- hány órával sokasította ezt az időt az első magyar űr- hajós is, akinek útján jártak már kozmonauták egye­dül, kettesével, négyesével, egy vagy egyszerre több nemzet képviseletében. , A technikai feltételek ugyanis megfelelően biztosí­tottak ahhoz, hogy az ember veszélytelenül és egész­ségi károsodás nélkül tartózkodhasson a világűrben, ahol életfeltételeit maga teremtette meg mestersége­sen. Az űrrepülés mégis minden egyes alkalommal föl­vet orvosbiológiai problémákat, ugyanakkor újabb kísérletek elvégzésére is lehetőséget ad. Az ^ űrhajósok kiválasztásánál alapvető szempont a szivkermgési rendszer, a légzőrendszer, a törzs- és vázizomzat, az érzékszervek — különösképpen az egyensúlyi szervek — pontos, kifogástalan működése, es az, hogy a szervezet ne legyen érzékeny az űrre­pülés semmilyen sajátos tényezőjére. A legkritikusabb mozzanatok: a pályára állítás a fellövéssel és a visz- szatérés a leszállással, közben pedig az űrhajó pályá­jának módosítása, különösen az űrállomás megközelí­tésekor és elhagyásakor. Ilyenkor a földi nehézségi erőnek a többszöröse hat a szervezetre. Ha például három-ötszörös a gyorsulási túlterhelés (3—5 g) a föl­di nehézségi erőhöz képest, akkor a 70 kilogrammos ember mintegy 210—350 kilogrammosra súlyosodik a kabinülésen. így jóval nehezebb a műszerek olvasása, a szem nyitva tartása, a manőverezés, a különféle esz­közökkel. A végtagok mozgatása is annyiszor több erőt igényel, ahányszoros a túlterhelés.) A megfelelő vérkeringés fenntartása érdekében a szívnek is több­szöröződik a munkája. Nehezebb a légzés, mert a lég­zőizmoknak megnehezedett mcllkasfelszint kell moz­gatniuk. A pályára állítástól kezdve — mint mindig — most is a súlytalanság állapotába került az űrhajósok szer­vezete. Ilyenkor a legfontosabb követelmény a meg­felelő védelem az érzékszervek együttműködésének — pontosabban: működésük összhangjának — a felbom­lása ellen. A súlytalanságban az űrhajósok általában másnak érzik az ételek-italok ízét, mint a földi körülmények között. Éppen ezért az űrhajósok szakácsai mindig ki­tesznek magukért, hogy az űrutazók nemzeti gasztro­nómiai gusztusának megfelelő ételek és ízek szerepel­jenek az étlapon. A magyar űrhajósnak az Országos Dietetikai Intézet és az Élelmiszeripari Kutató Intézet állított össze olyan ételeket, konzerveket, amelyek sa­játosan magyar fűszerezésűek. OTTHON ÉS Á CSILLAGVÁROSBAN Amikor Berciről esik szó, hamar előkerülnek az emlékezetes pilla- Farkas Bertalan, a Kilián György natokat megörökítő fényképek. (Együtt a család: az édesapa, a test- Repülő Műszaki Főiskola hallga­vér, az édesanya és a nagyszülők.) tója. Levél jött Csillagvárosból, öccse, édesanyja, édesapja Izgatottan ol­vassa a távoli híreket. Farkas Bertalan űrhajós csillagvárosi otthonában feleségével, Anikó­val és kislányával, Aidával. TANULÓK, FELNŐTT SZ 4 t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom