Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
MAGYAR ÜRHAJŰS tó asoronaiitak / / BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A KOZMOSZBAN PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST,MEGY XXIV. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁJUS 27., KEDD Az újabb nemzetközi űrrepülés résztvevői az Inter- kozmosz együttműködési programja keretében folytatják a szocialista országok közös űrkutatási célkitűzéseinek megvalósítását. E munka során korábban már csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár űrhajós hajtott végre űrrepülést szovjet űrhajós társaságában. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állampolgárainak a világűrben szovjet űrhajón megkezdett útja újabb fényes bizonyítéka a szocialista országok együttműködésének. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok közérzete jó, a Szojuz—36 személyzete a meghatározott program szerint dolgozik. Pontosan 20 óra 20 perc volt, budapesti idő szerint, amikor a már sötétbe borult bajko- nuri űrrepülőtérről magasba emelkedett a Szojuz—36 űrhajó hatalmas hordozórakétája, hogy a Szaljut—6 űrállomáshoz juttassa a szovjet—magyar űrexpedíció két tagját. A hajtómű dübörgése elnyomta a jelenlevő vendégek tapsát, az indítóasztal alól kitörő lángcsóva megvilágította az űrrepülőtér zászlórúdján a szovjet zászló mellett lobogó piros-fehér-zöld lobogót. Csupán másodpercekig tartott, amíg a méltóságteljes lassúsággal induló rakéta fokozatosan felgyorsult, az alig látható mozgásból mind gyorsabban és gyorsabban kezdett emelkedni. Lángcsóvája még jó ideig látható volt, szabad szemmel is jól lehetett látni, ahogy a pályára álló űrhajóról levált a hordozórakéta első fokozata. Rendben vált le a második és a harmadik lépcső is. A rajt után 500 másodperccel a Szojuz—36 űrhajó, megszabadulva védőburkától, ráállt a Föld körüli keringési pályára. A Szaljut—6 űrállomáshoz pályamódosításokkal jut majd el, hogy automatikus vezérléssel és az űrhajósok ellenőrzésével összekapcsolódjék azzal, előreláthatólag körülbelül egy nappal a rajt után, a 18. fordulóban. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, a rajt első pillanatától kezdve állandóan kapcsolatban volt a bajkonuri indító- és ellenőrzőközponttal, beszámolt az egyes fejleményekBAJKOMUR: HÉTFŐ,21 STARTOLTA NEMZETKÖZI PÁROS V. N. KUBÁSXŐV ÉS BÉRTAíAH A SmjUZ-36 FEDÉLZETEM MOSZKVA, 1980. MÁJUS 26. (MTI—TASZSZ) 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót. Az űrhajón tartózkodó nemzetközi személyzet parancsnoka Valerij Kubászov, a Szovjetunió űrhajóspilótája; kutató űrhajósa, Farkas Bertalan, a Magyar Népköztársaság állampolgára. A Szojuz—36 űrhajó a tervek szerint összekapcsolódik a Szaljut-6—Szojuz-35 űrkomplexummal, s ezt követően együttes kutatómunka kezdődik Leonyid Popov és Valerij Rjumin űrhajósokkal, akik 1980. április 9. óta dolgoznak Föld körüli pályán. ről, közölte a műszerek állását, a fontosabb adatokat A keringési pályáról megérkezett a jelentés: minden rendben, a Szojuz—36 pályájára tért. Ekkor Bajkonur elbúcsúzott a személyzettől: ettől kezdve az űrhajó irányítását már a Moszkva közelében levő földi irányító központ vette át. Sor került arra is, hogy a rajt előtt még találkozzanak a magyar és a szovjet sajtó képviselőivel is. Az első magyar űrhajós-kutató elmondotta: nagy izgalommal és érdeklődéssel, várakozással készül útjára, rendkívüli megtiszteltetésnek tekinti, hogy rá esett a választás* — Az utolsó napok is feszültek voltak, az előkészületeket változatlanul folytattuk. Most minden erőmmel azon leszek, hogy eleget tegyek a megbízatásnak — mondotta. ÉLETÚTJA VALERIJ NYIKOLAJEVICS KUBÁSZOV Valerij Nyikolajevics Kubászov. a Szovjetunió kétszeres Hőse, űrhajós-pilóta, a műszaki tudományok kandidátusa. Vjaz- nyiki városában, a Vlagyimir! járásban. 1935. január 7-én született. V. N. Kubászov 1958-ban végezte a Moszkvai Repülési Főiskolát. Utána szerkesztőirodában dolgozott. Repülőberendezések tervezésével, fejlesztésével és kipróbálásával foglalkozott. A kozmonauták csoportjába 1966-ban választották be. Megszerezte a Szojuz űrhajók és a Szaljut űrállomásokon való repüléshez szükséges teljes felkészültséget. 1968 óta Kubászov a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. Első űrrepülését a Szojuz—*, űrhajón 1969-ben hajtotta végre. Fedélzeti mérnökként 1975 júliusában részt vett az első nemzetközi űrutazásban, a Szojuz—19. és az Apolló amerikai űrha.ió fedélzetén. Kubászov nős. Felesége. Ludmilla Ivanovna tudományos kutatóintézetben dolgozik. Lánya: .lekatyerina 1966-ban. fia: Dimitrti 1971-ben született, jelenleg iskolások. V. N. Kubászov elnökhelyettese a Szovjet—Amerikai Baráti Társaságnak és a Nemzetközi Repülésügyi Szövetség űrrepülési szekciójának társelnöke. FARKAS BERTALAN Gyulaházán, 1949-ben született. Szabolcs-Szatmár megyében. Édesapja nyugdíjas, korábban cipészszövetkezetben dolgozott Kisvárdán. édesanyja háztartásbeli. Az általános iskolát Gyulaházán végezte. Ezután a Bessenyei György Középiskolában folytatta tanulmányait. Nemsokára belépett a Magyar Honvédelmi Szövetség nyíregyházi klubjába, ahol első repüléseit hajtotta végre vitorlázórepülőn. Az érettségi után. 1967-ben Farkas Bertalan a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatója lett. Az első két év sikeres befejezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. Hadnagyi rendfokozattal avatták tisztté 1972-ben. és a légierők- höz került. Az 1. osztályú vadászrepülő minősítést 1977-ben kapta meg. Különösen jelentős sikereket ért el a magasrepülés bonyolult feladataiban, és a harci körülmények közötti manőverezés végrehajtása során. Nős. kislánya: Aida hároméves, fia: Gábor kilencéves. Farkas Bertalan 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. Attól az időszaktól kezdve, hogy tiszti rendfokozatot kapott. öt alkalommal részesítették kitüntetésben, és nemegyszer vívta ki parancsnokai dicséretét. Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy Irányítsák át az űrrepülésre való felkészítésre. A nehéz válogatási feladatokat sikeresen végrehajtva. 1978. március 20. óta tartózkodik a Gagarinról elnevezett űrhajóskiképző központban, a Csillag- városban. és készül annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet a legnehezebbnek, de egyben a legszebbnek Is tart az életében. SZERENCSÉS DOKKOLÁST! S zovjet—magyar űrexpedíció a vdiágűrben, magyar űrhajóssad indult útnak a Szojuz—36 űrhajó ... Még meg kell szoüini ezt a gondolatot, akkor is, ha tudtuk, hogy erre sor kerül, ha hallottunk arról, hogy a Moszkva melletti Csillagvárosban, a Jurij Gagarin kiképző központban készül már útjára az a fiatal magyar, akit erre a megtisztelő feladatra kiválasztottak. Magiiiletődötten gondolunk arra, hogy lazánk mindössze a hetedik ország, amelynek képviselője eljutott a világűrbe, a magyar űrhajós az első száz ember között van, akinek ilyen megtisztelő feladat jutott osztályrészül. Jogos a büszkeség és öröm, amit most érzünk — de ez az öröm elsősorban és mindenekelőtt annak szól, hogy olyan közösség tagjai lehetünk, amely ilyen eredményre és ilyen összefogásra képes. Az űrkutatás korszakát 1957 novemberében a Szovjetunió nyitotta meg az első szputnyiilkkai, szovjet felségjel díszítette az első űrhajós, a felejthetetlen Jurij Gagarin szkafanderét, s a világ első szocialista állama volt az, amely lehetőséget adott a baráti országok képviselőinek, hogy a legfejlettebb kozmikus' technikát, a legátfogóbb fel-; készítés lehetőségeit kihasználva bekapcsolódjanak az űrhajózásba is. Enélkül a testvéri segítség nélkül nem kerülhetett volna sor az Inter- kozmosz-program megvalósítására, a szocialista országok űrhajósainak rajtj ára. Az űrhajózás, a világűr kutatása fiatal tudomány még, de hazánk — erőihez, lehetőségeihez képest — eddig is kivette részét fejlődéséből. Magyar tudósok, műszakiak által tervezett, szerkesztett műszerek jártak már a világűrben, és sikerrel alkalmazták azokat mesterséges holdakon, kutatórakétákon. Tudósaink hozzájárultak az űrbiológia, az űrorvostudomány, az űrkutatás más ágazatainak fejlesztéséhez, részesei a világűrből érkezett adatok feldolgozásának. Mindazokon a területeken, ahol tudományos és műszaki adottságaink lehetővé tették, országunk képviselői tevékenyen kapcsolódtak be az ifjú tudomány munkájába. Most új, minden eddiginél jelentősebb lehetőséget ad számunkra az Inter- kozmosz-program űrhajóinak A búcsú pillanata. A képen Valerij Kubászov (balról) és Farkas Bertalan kihasználása, s nyilvánvaló, hogy az első magyar űrhajós utazása jelentős eredményeket hoz, gazdagítja ezt a tudományt. Az űrkutatás békés tudomány. Célja az, hogy új ismeretekkel gazdagítsa az emberiséget, segítse világképünk gazdagodását, tudásunk gyarapodását. Olyan terület ez, ahol nemcsak lehetőség, hanem szükség is van a nemzetközi együttműködésre. Az olyan országok, mint Magyar- ország, saját erejükből nyilvánvalóan képtelenek lennének jelentős előrelépésre ezen a téren, de az együttműködés útján maguk is hozzájárulhatnak a tudomány gazdagításához, az új eredmények eléréséhez. S tegyük hozzá, hogy ma már az űrkutatás közvetlen gyakorlati haszonnal jár. Az erőforráskutatás, a Földnek a világűrből történő vizsgálata olyan lehetőségeket nyit meg planétánk kincseinek kihasználására, amelyek eddig rejtve maradtak, de amelyekre égetően nagy szükség van. E fiatal tudomány első magyar űrhajósa maga is fiatal ember. Életútja azt példázza, milyen lehetőségeket-nyit meg a szocialista társadalom mindenki előtt, aki becsülettel igyekszik helytállni, legjobb képességeit hasznosítani.' Űrhajósunk annak idején a repülést választotta élethivatásul, hazája védelmére készült föl. Akinek módja volt figyelemmel kísérni a Csillagvárosban töltött két évét, jól tudja azt is, hogy hasonló szorgalommal, hivatástudattal tanult és dolgozott, hogy eleget tehessen megtisztelő megbízatásának: a magyar nép első képviselőjeként vegyen részt a szocialista országok testvéri összefogását jelképező nagyszerű program megvalósításában. C sak kevés magyar lehetett tanúja Bajkonurban a Szojuz—36 rajtjának, de a televízió, a rádió mindenki otthonába elvitte ezeket a perceket. Most, hogy az űrhajó már a Föld körül kering, készül a találkozásra az űrállomással, örömmel és büszkén kívánunk jó utat, szerencsés dokkolást, sok sikert, a repülők és az űrhajósok kifejezésével sima leszállást a szovjet—magyar űrpárosnak. Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonurban Hétfő délben magyar párt- és állami küldöttség érkezett Bajkonurba, a szovjet—magyar személyzettel útnak Induló Szojuz—3G űrhajó rajtjára. A küldöttséget Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai: Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának elnöke. A magyar küldöttséget ünnepélyesen fogadták a repülőtéren. Ott voltak az űrhajózási program vezetői, az Állami Bizottság tagjai, az űrhajósok kiképzésének vezetői.
