Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
4 x/uriap 1980. MÁJUS 28., SZERDA Alagra költözött a stáb Megkezdték a Menekülés a győzelembe forgatását LAPOZGATÓ Közgazdasági és jogi kiadványok A többszörös Oscar-díjas rendező, John Huston irányításával Alagon megkezdődött a Menekülés a győzelembe című amerikai film forgatása. A három főszereplő — Sylvester Stallone, Michel Caine és Afaa: von Sydow — egyaránt jól ismert Magyarországon. A második világháború éveiben játszódó történet — egy, a szó szoros értelmében az életet jelentő labdarúgó- mérkőzés hadifoglyok és őreik között — valamennyi felvételét Magyarországon rögzítik: a két fő helyszín a Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepének gyakorlópályája és az MTK-VM labdarúgóstadionja. Az előbbi helyen 300x600 méteres területen, kéthónapos munkával építették fel a Az úttörőmozgalom az iskola számára a legfontosabb nevelőtárs. Élete és működése nélkülözhetetlen segítség a politikai és a közösségi nevelésben, az önigazgatási képesség fejlesztésében, az önnevelés feladatainak megoldásában, a jogok és kötelességek gyakorlásának elsajátításában, az idősebb és fiatalabb gyermekek együttműködésének ösztönzésében és szervezésében — írja az általános iskolai nevelés és oktatás terve. Munkamegosztás Az iskola nevel, az úttörő- csapat szintén. Nevelésük alanyai a tanulók, a pajtások — ugyanazok a gyerekek. Vagy mégsem? Aki válaszol Nemo- da István Pest megyei úttörőelnök: — A gyermeki személyiség nem parcellázható fel tanulóra, úttörőre, vagy éppenséggel a szülőik gyermekére. Ha ezt tennénk, a gyermekek egységes fejlődése kerülne veszélybe. Amennyiben azt mondanánk: délelőtt tanulj, délután élj közösségi életet, este pedig légy a családodé, aligha közelednénk ahhoz az ember eszményképhez, amit szocialistának nevezünk. így ugyanis a gyermeket olyan eltérő élethelyzetekbe kényszeríte- nénk, amelyeknek különbözősége miatt formálissá válna viselkedésük, alakoskodókká lennének. — Mi hát a helyes? — Feltétlenül az, ha az iskola, az úttörőcsapat a család együtt nevel, s egy követelményrendszert támaszt a gyerekekkel szemben. Elvégre céljaink azonosak, a felelősség közös, legfeljebb a módszerek különbözőek. Tehát az egyetlen lehetőség a nevelő munka megosztása. — S mi ennek a mai gyakorlata? — Számos, az iskolai életre vonatkozó dokumentum, s az úttörőcsapatok tavaly módosult szabályzata, az úttörőélet törvényei és hagyományai adottak. Már nagyobbak a különbségek a családi és más környezeti nevelőhatások között. A helyzet nem mentes az ellentmondásoktól még az iskolák falain belül sem, ahol pedig együtt élnek az osztályok és a rajok, iskolaközösségek és csapatok. Mást hall, mást lát — A legelemibb ilyen ellentmondás a kettős nevelés. Arról van szó, hogy a gyerek mást hall a szocialista emberről és életformáról az iskolában, mást él át az örsi foglalkozásokon, mint amit otthon, vagy például a nyári pihenés, az üzemi munka idején. Egyetlen negatív tapasztalat is sokat ronthat a közösségek jó hatásán. — Előfordul-e hasonló az iskolákban? — Sajnos igen, bár nem ez a jellemző. Vegyünk egy példát, ami, ha ritka is. de visz- sza-vissza tér: az úttörőmozgalomban való részvétel önfilmbeli helység, Gensdorf hadifogolytáborát, ahol a szövetséges hadifoglyokat őrzik a németek. A Hungária körúti sporttelepen a labdarúgómérkőzés 2x45 percét viszik filmszalagra. A háromszoros világbajnok brazil labdarúgó, Pelé mellett egész sor nemzetközi klasszis rúgja majd a labdát a szövetséges hadifoglyok alkalmi csapatában. Közöttük a közelmúlt sokszoros angol válogatottja, Bobby Moore, az argentin világbajnok csapat tagja, Osvaldo Ardil'es, a lengyel Kazimiers Deyna és a belga Paul van Himst. A forgatás előreláthatólag augusztus első napjaiban fejeződik be. kéntes. Az iskolai rendtartás sok úttörőmozgalmi feladatot a pedagógusok munkaköri kötelességévé tesz. Előírja az osztályfőnököknek, hogyan kötelesek támogatni az osztályt, hogyan kell szervezniük a tanulók szabadidős tevékenységét. Ha pedig az osztályfőnök nem elkötelezett úttörőmozgalmi ember, sok teendője között elsikkadhat ez a feladat, s megesik, hogy csak papíron intézi a mozgalmi ügyeket, vagy éppenséggel a tanórából, az osztályfőnöki órából kiszakított pár percet fordít ezekre. Természetesen ez a néhány perc nem elegendő a tartalmas nevelésre, legfeljebb arra, hogy formálisan intézkedjen. Például, hogy kiossza a soron következő ünnepség feladatait a gyerekek között. Pedig ez megoldható úgy is, hogy az úttörő önkormányzat, a pajtások- kezdeményezései ne szenvedjenek csorbát. így viszont önmagát is megfosztja, s a közösséget is egy nevelési lehetőségtől... — Még rosszabb a helyzet, ha a pedagógus átviszi autokrata nevelési módszereit az úttörőmozgalomba. Megesik az is. hogy egy-egy nevelő nem engedi el a gyerekeket a délelőtti mozgalmi eseményekre, mint a járási, városi esetleg megyei sportversenyekre. Ilyenkor rendszerint a tanóra védelmére hivatkoznak — ami egyébként lényeges — s így kevesebb teret adva az úttörőéletnek, sikerektől szép élményektől is megfosztják a gyerekeket, akik nem éppen a lógás lehetőségével hiányoznának az óráról. Ha pedig dicsőséget szereznének, osztályuknak, iskolájuknak is szereznék azt. — Fontosabb az iskola? — Valóban gondot okoz, hogy olykor rangsorolják a ISKOLA A LEVEGŐBEN. Sose felejtem: az Atlantióceán felett repülve, amikor a sugárhajtású gépmonstrum esett egyet-egyet a hirtelen támadt légörvényben, úgy éreztem, hogy a gyomrom felcsúszik. Ez elég régen történt. És csak most ébredhettem tudatára annak, mi is ment végbe bennem az idő tájt A Petőfi-rádiót hallgatva értesültem Erdős Ágnes és László György riportműsorából, hogy az, amiből én annak idején, azt gondoltam, esés, nem az. hanem valami egészen más. Pontosan mondva — idézem a riportalanyt —: A repülőgép nem esik, csak megmerül! Lényeges különbség. S mennyivel szabatosabban fejezte ki magát, nálamnál. a rádióriporter, amikor vitorlázórepülés közben — Budakeszi irányába tartva — ilyen megmerüléskor így kiáltott fel: Juj! A gyomrom itt érzem... a fejem tetején! A vitorlázórepülők, akikről ez az érdekes, plasztikus, tanulságos műsor — Iskola a levegőben — szólt, szabad idejükben a Farkashegyről emelkednek a magasba: rendszeresen, módszeresen és bátran. Több mint 100 új kötetet ad az idén a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az érdeklődők kezébe. Dalos Vilmos igazgató elmondotta: — Arra törekszünk, hogy elméletileg megalapozott, ám elsősorban a gyakorlati munkát segítő műveket kínáljunk mind a közgazdaság, mind a jog szakembereinek. A megjelenő kötetek 40 százaléka lesz közgazdasági könyv. Hazai és neves külföldi szerzőktől úgy válogattuk össze az újdonságokat, hogy témájukban tükrözzék azokat a közgazdasági változásokat, amelyekkel hazánkban is hosszabb távon kell számolni. Kiadónk a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakkal összhangban több, a gazdálkodás javítását szolnevelési feladatokat. Az iskolában nyilván a tanulás, az önképzés, az értelmi képességek fejlesztése az elsődleges, az úttörőmozgalomban pedig a közéleti-politikai tevékenység formáinak elsajátítása, a közösségi nevelés, a világnézet alakítása. Mindkettő lényeges, s csak a jó együttműködés jár többoldalú haszonnal. — Mérhető-e ennek eredménye? A túrái példa — Szokatlannak tűnhet, de igen. Nemcsak a folyosói dekoráció árulkodhat arról, hogy tevékeny és gazdag az úttörőélet egy-egy iskolában, hanem például az úttörők sikerei, a mozgalmakban való részvétel is tanúsítja, menynyire társa egymásnak az iskola és a csapat. Ahol pedig egészséges az úttörők önkormányzata, ott az iskola is nyer. Például a tanórákon kevesebb gondot okoz a fegyelmezés, hiszen az úttörőélet belső szabályai a közösségi viselkedésre vonatkoznak. Ha az iskola fórumot ad a gyerekek mindennapi gondjainak megoldásához — mint például Túrán, ahol negyedévente a község és az iskola vezetőivel találkoznak az úttörők — nincs csodálkozni való azon, hogy az úttörőcsapat is hatékonyabban és politikusabban nevelhet. Ha már a túrái példát említettem — bár akad még hasonló szép számmal — ide kívánkozik: a pajtások ebben az iskolában saját újságot írnak, s ebben szó esik a napi politikai kérdésektől a község ügyein át az iskola életéig sok mindenről. Nem véletlen az sem, hogy itt nem kell a szülőknek könyörögni: jöjjenek el az iskolába egy-egy ünnepségre. Vasvári G. Pál Vagányságból? Az egyik legjobb, leghíresebb és sokak által még vagánynak is képzelt vitorlázórepülőnk, arra a kérdésre, hogy mit jelent vagánynak lenni, kerek-perec válaszolt: Nem tudom... Én nagyon óvatos vagyok ... Aki egy repülőgépbe beleül, az tisztelje a repülőgépet... Fegyelmezettnek kell lennie ... Ott még mindig vannak lehetőségek ... Az ember nem arra született, hogy madár legyen... Az ember arra született, hogy elérje önmagát: ha ágaskodva is, de felnőjön önmagához. Hogy szárnyaljon. Sose felejtem: amit Leonardo írt naplójába 1505. április 15-én: A nagy madár a nagy hattyú hátáról emelkedik fel, és dicsőségével betölti a világot. Máig se tudjuk, megpróbált-e repülni Leonardo da Vinci — a nagy festő és szobrász — a maga tervezte repülőgépen, avagy csupán a nagy álmát festette-formálta plasztikusan önmaga elé. Meg mielénk is. A köidökgáló kötetet is közread. Szervezettség és hatékonyság című új sorozatunk egyik könyvében például Iványi Attila a gyártmányok verseny- képességenek fokozásával foglalkozik. Az Időszerű közgazdasági kérdések sorozatban három kötet lát napvilágot. Pálos István és Arányi Emil Szolgáltatások Magyarországon című könyve ezen ágazat fejlődését, gondjait elemzi. Állóeszköz-igényesség az iparban címmel elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt Végső Béla munkája. A népgazdasági elvárások és a vállalati magatartás kapcsolatát feszegeti egy — szintén e sorozatban megjelenő — tanulmánykötet. A kiadó arra is törekszik, hogy az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekhez kapcsolódó műveknél csökkenjen a 8—12 hónapos nyomdai átfutási idő. Erre is van már jó példa: az új közgazdasági szabályozókról szóló ismeretanyagot — Gazdasági szabályozók 1980 címmel — a januári életbe lépéssel párhuzamosan sikerült közreadni. — 1961 óta jelentetjük meg a Nobel-díjas közgazdászok legértékesebb munkáit. Az idén az amerikai Seymour Kuznets: Struktúra és növekedés című tanulmánykötete lát napvilágot, amelyet Ohlin Bertil norvég közgazdász alkotása követ; Regionális és nemzetközi kereskedelem címmel. — A jogalkalmazók mellett az érdeklődők is bőven meríthetnek új ismereteket jogi kiadványainkból. Rafael Szafa- rov: A közvélemény és az államigazgatás című könyvét elsősorban társadalomtudósoknak, államigazgatási szervek dolgozóinak, egyetemi oktatóknak és hallgatóknak ajánljuk. Az államigazgatási dolgozókról, munkaviszonyukról, képesítésük jogi tudnivalóiról A közigazgatás személyi állománya címmel Fonyó Gyula könyvét adjuk ki. Az Oktatási igazgatás kézikönyve több mint 1000 oldalon ismerteti, magyarázza e terület hatályos joganyagát. Üj kiadásban jelenik meg Bogyay Géza vállalati munkajogi kézikönyve, amely a Munka Törvény- könyv hatályos rendelkezései és végrehajtási jogszabályai alapján értelmezi a vállalatokra és dolgozóikra egyaránt vonatkozó normákat. Bizonyára népszerű lesz a Gödöny József szerkesztette kriminológiai és kriminalisztikai tanulmánykötet. Hamarosan megjelenik a jogászok nélkülözhetetlen munkaeszköze, a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye az 1979. évi magas szintű új jogszabályokkal. A Kis jogszabály sorozatban ezúttal a tanácstörvény, a szövetkezetek közös szabályai, valamint a lakásszövetkezetekre és a társasházakra vonatkozó jogszabályok kiadását tervezzük. zsinór már elszakadt. A vitorlázórepülőgép végül is leválik a vontató motorosgépről. Az űrkabin — most ezt az időt éljük — maga mögött hagyja a hordozórakétát. De — egy pillanat! Hadd lapozzak bele a repülés történetébe, amelyben a jövőt azért erős szálak kötik a múlthoz. A híres sarkrepülő, az egykori hős, Evelyn R. Byrd vetette papírra a következő sorokat: Minden lelkes repülőt megkísért az a gondolat, hogy a jövőbe is vessen egy pillantást. Ha utódaink majd visszatekintenek korunkra, valószínűleg azt fogják mondani, hogy semmi sem mozdította elő annyira az emberiség javát, mint a repülés. Persze: szilárd alapot kell ezekhez a gondolatokhoz keresni, s nem szabad könnyelműen légvárakat építeni. A légvárak nem repülnek. A légvárak összedőlnek. Repülni is igazán csak a madár tud. De az ember, akkor' is, ha meg-megmerül — az ember tud csak: szárnyalni. Simon Gy. Ferenc ÚTTÖRŐMOZGALOM ÉS ISKOLA Azonos célok, eltérő módszerek RADIOFIGYELO ZENEI PANORÁMA A svéd muzsika napjai Május 25 és június 1 között tizenegy hangverseny, egy kiállítás, valamint a gazdag hanglemezválaszték, illetőleg a sajtó, a rádió és a televízió segítségével ismerkedhet meg a magyar zeneszerető közönség a mai svéd zenével. A Svéd Zeneszerzők Szövetsége és a Magyar Zeneművészek i Szövetsége közös rendezvény- sorozatának sikeréért sokan fáradoztak. Pest megye azt a megtisztelő feladatot kapta, hogy a 25-én megrendezett két kórushangverseny házigazdája és részbeni közreműködője lehetett. Az ünnepélyes megnyitóra vasánap délután került sor Solymáron, az Apáczai Csere János művelődési házban, ahol i a negyedik solymári zenei hetek idei csemegéjeként svéd— magyar hangversenyt hallhattunk a Debreceni Kodály Kórus előadásában, Gulyás György vezényletével. A művelődési ház igazgatója, Kempelen Tünde köszöntötte a megjelenteket, s a hagyományos fúvós-szignál elhangzása után Láng István zeneszerző, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára nyitotta meg a svéd zene napjait Magyarországon. A sorozat előadásai Budapesten kívül, Solymáron, Vácott, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Szegeden, Miskolcon és Szolnokon várják az érdeklődőket. László Zsuzsa — a Magyar Televízió szerkesztője —, az est háziasszonyaként szeretettel köszöntötte a jelenlevő svéd vendégeket: Eskü Hemberg és Ingvar Lidholm zeneszerzőket, valamint Gumilla Friberger hangversenyrendező dramaturgot. A magyar zeneszerzők közül eljött Bárdos Lajos, Láng István, Maros Rudolf és Szokolay Sándor. A műsor első számaként Eskü Hemberg: Messa d’ Oggi című művének négy tételét hallhattuk. A szerző 1938-ban született Stockholmban, ahol a konzervatórium hallgatójaként zenetanári, orgonaművészi, karmesteri és zeneszerzői oklevelet szerzett. Az Állami Hangversenyrendező Iroda tervező igazgatója, a Svéd Zeneszerzők Szövetségének elnöke, a Stokholmi Egyetemi Énekkar karnagya és a Svéd Zeneakadémia tagja. E művében Salvatore Quasimodo, illetőleg Dag Hammarskjöld szövegére komponálta meg a mise szerinte kifejezhető mai értelmezését Az 1919-ben született Sven- Erik Bäck, a Hétfői csoport tagjaként — hétfőnként jöttek össze, hogy Hindemith, Bartók, Stravinsky és Honegger müveit tanulmányozzák — mottetáival Hindemith Geb- rauchmusik-jamak közvetlen folytatója. Ezekből hangzott el i az Ego sum panis vitae és a Nox praecessit. Gunnar Hahn, aki 1908-ban született, először zongoraművészként vált ismertté. Népzenei ihletésre kezdett komponálni, a műsorban szereplő Rondo Lapponico című kórusa is az Eszak-Svéd- országban élő nomád törzsek zenéjén alapul. Maros Miklós harminchét éve született Pécsett, tanulmányait Magyar- , országon kezdte, majd a stokholmi Zeneakadémián és különböző modemzenei kurzusokon (Darmstadt, Köln, Stockholm) folytatta. A stockholmi Zeneakadémia tanára, a Svéd Zeneszerzők Szövetségének titkára és egy kamarazenekar vezetője Marosensemb- leben. Turba című darabját énekkar és karmester szólaltatja meg, mégpedig úgy, hogy a karmester is énekel;az énekkar idézi a tömeget — erre utal a latin cím — és a szóló rész ezzel kontrasztál. Az első rész befejezéseként kortárs magyar zenét hallhattunk. Balassa Sándor munkássága közismert — épp az elmúlt hetekben hallhattuk egy művét a televízió nemzetközi karmester-versenyének kötelező számaként. — Legenda című kétrészes kórusát Dsida Jenő versére komponálta. A szünet után Szokolay Sándor háromtételes műve a Néger kantáta szólalt meg. A szerzőt számos szál fűzi Solymárhoz, szinte háziszerző. A néger népzenei ihletésű, Ostor, Menekülés és Lázadás karakter címeket viselő tételek verseit Nicolas Guillén írta, Gáspár Endre fordította. Alt szólamát Farkas Éva, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese, a zongorát Szűcs Lajos, a trombitát Csősz János, míg az ütőket Nánai Zsuzsanna, Perecsényi Zsuzsa és Siklósi Gábor, a Debreceni MÁV Filmharmó- nikus Zenekar tagjai szólaltatták meg. Az egész délután igen magas színvonalú előadást hozott, hisz valamennyi mű komoly felkészülést, művészi teljesítményt igénylő volt, s a kórus és a szólisták egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A váci zeneiskolában A második hangversenyre Vácott, a Zeneiskolában került sor. Elsőként az 1932-ben született Anders öhrwall munkásságából kaptunk ízelítőt. A Stockholmi Filharmóniai Kórus és a Stockholmi Bach- kórus karnagya, aki orgonista és csembalista is, előszeretettel dolgoz fel népzenei anyagot. Folkliga koralmelo- dier för kör och instrument címmel hét népi koráldallamot hallhattunk a Vox Humana énekkar, Frank Éva (fuvola), Szabóky Judit (cselló), Fazekas László (orgona) és Sípos László (bőgő) tolmácsolásában. Makiári József vezényletével. A 60 éves Torsten Nilsson orgonát és zeneszerzést tanult, hazáján kívül Bécsben is, 1962 óta a Stockholmi Oscar templom kántora és karvezetője. Szopránra és orgonára komponált Consolamini című darabját Szemere Erzsébet (ének) és Ella István (orgona) adta elő. A Párkai István vezette Liszt Ferenc kamarakórus két zeneszerzőtől is énekelt. Lars Johan WerU : 126. Petrarca szonettjének zeneszerzője 54 éves, de nemzetközileg ismert komponista, bár tevékenységét autó- didaktaként kezdte. A másik szerző Arne Melinas 1933-ban született és tanulmányait Stockholmban, Berlinben. Párizsban, Darmstadtban, Bécsben folytatta. Sokat járt Amerikában, az elhangzott Dream (Álom) című kórusának szövegét is egy amerikai költő E. E. Cummings írta. A szünet után ismét a Vox Humana következett, Makiári Józseffel az élén: a svéd zenei élet nagy öregének Lars-Erik Larsson művészetének bemutatásával. Az 1908-ban született szerző zeneszerzői tevékenysége mellett volt a rádiózenekar karmestere, a Svéd Rádió zenei gyártásvezetője, Stockholmban a zeneszerzés professzora, majd az egyetem director musices-eként tevékenykedett Uppsalában. A Három idézet vegyeskarra című kompozíciójának szövegeit W. Blake, Horatius, Fr. Nietsche írták, és Kistétényi Melinda fordította. Ella István orgonaművész tolmácsolásában Síig Gustav Schönberg: Effatája hangzott el. Az 1933-ban született zenetanár, orgonista, szerző, zenekritikusként is ismert. Előadásra került darabjában arra törekedett, hogy az orgona gazdag hangzáslehetőségeit kihasználja. A befejező blokkban a Kollár Éva vezényelte Monteverdi Kamarakórus énekelt. Két elhunyt, a század elején tevékenykedett szerzőnek Wilhelm Stenhammar: Tre körvisor a capella és David Wikander: Förvärskväll című művével kezdtek. Majd Eskil Hemberg: From Eighteen Movements c. színpadi zenéjéből énekeltek négy tételt. Az 1922- ben született Lars Edlund nevét legismertebbé kórusművei tették. Ma már csak zeneszerzéssel foglalkozik, a Balti-tengeri Gotland szigeten él. Két népdalfeldolgozása: a Atlhan dansa med mej és a Femton finnar méltó zárószámai voltak a jól sikerült ünnepi hangversenynek. Pintér Emőke •i 1
