Pest Megyi Hírlap, 1980. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

1980. MÁRCIUS 15., SZOMBAT 5 xMi, (W Nyitás áprilisban Az idő sürget Küzdelem a természetért A visegrádi fellegvárból | — Mit akadékoskodik itt? — messze látni. A Duna ezüstös kérdez az egyik Trabant tu­Aprilis 1-én nyílik Ismét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A képen a mándoki templom kerítését ácsolják. csíkja ott kanyarog a hegy lábánál. Szép látvány — tá­volról. Itt fönt azonban ... az autóparkolóban nagy halom cigarettacsikk, s félig égett gyufaszálak. Kiürítették vala­melyik autó hamutartóját. Ar­rébb üres tejestasak, műanyag tejfeles pohár. A Visegrád és Szentgyörgy- puszta közötti útszakaszon vénséges fákkal övezett füves terület. A partmenti zsombé- kok között csöndesen locsog a Duna. Közel a vízhez, három autó: két Trabant és egy La­da. Tulajdonosaik felkészülten érkeztek: műanyag vödrök, ke­fék és autósampon. A kocsi­kon vastagon áll a hab. Indoklás... — Miért itt?... — Mert ennél ideálisabb helyet aligha találni — így a válasz. — De a víz!... — Ugyan már, folyó májd leviszi... ez, Tegyük szebbé lakóhelyünket Ki mit ajánlott fel? Városgazdálkodási Vállalat: a nyolc tantermes iskola hideg- burkolása. Belső körúton 150 folyóméter járda megépítése és a vízitelepen épülő fahá­zak befejezése. A Bükkös-pa­taki játszótér rendszeres és folyamatos karbantartása. A városi ünnepségekre dekorá­ciók készítése. A 16 tanter­mes és a központi iskola, va­lamint a III. számú óvoda pat- ronálása. A vállalat előtti te­rület karbantartása és csator­názása. Két kispálya, valamint egy kézilabdapálya elkészíté­se. Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola: a főiskola területének, a Dózsa György útnak, vala­mint a Duna-part menti rész­nek parkosítása, tereprendezé­se. Az iskola előtti járdák fo­lyamatos tisztántartása, az autóparkoló, a Rózsa utcai jár­da felújítása és karbantartása. A városi sportpálya karbantar­tása és a honvédségi lakótele­pek játszótereinek kialakítása, parkosítása. A Duna-parti hét­végi pihenő, csónakház át­alakítása, parkosítása, a kerí­tés felújítása. Az ideiglenes óvoda patronálása. A Belső körúton járdaépítés. Vasárna­ponként, ötórás műszakok a vízitelep építésén. A főisko­la kultúregyüttesének részvé­tele egy jótékony célú előadá­son, amelynek bevételéi az óvoda építésére ajánlják fel. Építéstudományi Intézet: A Lenin úti iskola tetőtérbe­építésének megtervezése. Kivi­telezői munkákhoz az autóda­ru biztosítása. A IV., V., VIII. számú óvodák és a Bajcsy- Zsilinszky úti iskola patroná­lása. Az intézet előtti terület parkosítása és karbantartása, valamint az ott levő buszváró építésének befejezése. A Sza­badtéri Néprajzi Múzeum te­rületén egy könnyűszerkezetes WC felépítése. A vízitelep épí­téséhez tervezői munka. Móricz Zsigmond gimná­zium: a vízitelepen takarítás és anyagmozgatás. A Belső körúton járdaépítés. A 8 tan­termes iskola udvarának par­kosítása, az ideiglenes óvoda építéséhez segédmunka. A Centrum játszótér karbantar­tása. lajdonosa. — Pesten a gépi mosók előtt néha órákig is várni kell... • — És a szervizek? — Komplikált. Előre be kell jelentkezni, aztán ők ha­tározzák meg a megjelenési időpontot. Így egyszerűbb. Kel­lemes kirándulás, s tiszta lesz az autó is. Az autósok, de azok az ipa­ri üzemek sem, amelyeknek nincs szennyvízderítő beren­dezésük, nem gondolnak ar­ra, hogy a kétmilliós főváros ivóvizét veszélyeztetik. A főváros vízbázisa Visegráddal szemben, a szigetcsúcsnál Kisoroszi. A falu felé vezető út mellett táblák: védett terület, Fővá­rosi Vízművek. A vízművek jóvoltából vezetékes ivóvízhá­lózata van a falunak, csak­hogy sok portán, az elapadt ásott kutat most szennyvíztá­rolónak használják. Közvetle­nül a kútrendszer mellett... — Kiemelt jelentőségű a Duna védelme — mondja Ni- zák Imre szentendrei tanács­elnök-helyettes. — Parti sáv­ja nemcsak városunknak, ha­nem a környező települések­nek és a fővárosnak egyik legfontosabb vízbázisa. Saj­nos, Szentendre is szennyezi a Dunát, elsősorban a Pap­sziget létesítményei, a Bük­kös-patak, amelyet ipari (ERFA) és mezőgazdasági (Óbuda Tsz) üzemek ‘ szeny- nyeznek, s maga a városi szennyvíztisztító-telep is. • A Papsziget beépítését nem követte megfelelő közművesí­tés. Aggasztó gond a mellék­ág eliszaposodása. Alacsony vízálláskor lappangó vizek, rothadó növények, állati te­temek nehezítik az üdülőte­rület helyzetét. Ennek az álla­potnak a felszámolása meg­haladja a város erejét. A meg­nyugtató megoldás a mellék­ág egyszeri alapos kikotrása, új, optimális nyílású híd fel­építése, és 2—3 évenkénti karbantartó kotrás lenne. Meg­oldatlan a Bükkös-patak vizé­nek és környezetének tisztán­tartása is. A partjaira települt üzemek messze esnek a váro­si csatornarendszertől, s szennyvizük nagy része a pa­takba kerül. Új oxidációs árok , Mi a megoldás? — Az ipari üzemek szenny­vízkezelését csak nagy költ­séggel lehet megoldani. A városi szennyvíztisztító telep napi kapacitása 2500 köbmé­ter, de ma már 3500 köbmé­ter a napi szennyvíz-mennyi­ség. A város gyors fejlődése megköveteli a tisztítómű bő­vítését. A szippantással ; el­szállított szennyvizek kezelé­se, elhelyezése szintén megol­datlan. Ezen valamit tudunk segíteni, még ebben az eszten­dőben üzembe helyezzük az új oxidációs árkot. A környezetvédelmi törvény megszabja az állami felada­tokat, hatáskört adott a taná­csi szakigazgatási szerveknek. Da lehetőséget biztosított a társadalmi szerveknek is, hogy sajátos eszközeikkel elősegít­sék a környezetvédelmi célok megvalósítását... Komplex feladat Nos, az eddigiekből talán már kiderült: a környezetvé­delem komplex feladat. Kell hozzá keret, ez a törvény; kell hozzá lehetőség, ez vol­na a pénz; s kell hozzá a tu­datformálás ; ráébreszteni az embereket arra, ha a termé­szetet pusztítják, önmaguk lé­tezési lehetőségeit rombolják. SZENTENDREI A PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA A közművelődés műhelyei Egymillió múzeumlátogató Hangulatos, a történelmet idéző kisváros Szentendre, amelyet szívesen keresnek fel az emberek; híres művészeti emlékei, jelenleg is ínűködő rhűhelyei, múzeumai miatt. Ha valaki veszi a fáradságot, s bele-belelapoz a múzeumok vendégkönyveibe — sidneyi látogatótól épp úgy talál be­jegyzést, minit tokióitól. A könyvekben minden európai főváros, s nagyváros vándorá­nak neve megtalálható. Az Európa-szerte elterjedt hírnév persze egy folyamat eredmé­nye, nem máról holnapra lett, hanem szívós munka eredmé­nyeként született. Jelentős dátum 1972. augusztus 15. Jelentős dátum:' akkor kezdte meg működését Szentendrén, a me­gye valamennyi múzeumát irányító Pest megyei Múzeu­mok Igazgatósága, amelyhez 29 múzeum, illetve kiállítóhelyi- ség tartozik. Ezeknek teljes gazdaságii ügyvitele is Szent­endrén történik. Ez már városi ügy Itt, a városban, jelenleg ki­lenc múzeumi kiállítóhelyiség látogatható, melyeket több mint egymililSóan keresnek fel éven­te. Szentendre — múzeumvá­ros lett, s ez dicsőség a vá­rosnak, felelősség a város» múzeumoknak. A múzeumok Ódon házak, régi emlékek Jókai Mór utca, Arany János utca A kalandos és nehéz életű ** Ráby Mátyás sorsa meg­ragadta a nagy mesemondó képzeletét, és megírta a feu­dális világ romlottságát leg­élesebben ostorozó regényét: a Rab Ráby-t. Jókai csapongó fantáziája több tényt megváltoztatott Kevés a kovács Visszaadni a munka becsületét GÖDÖLLŐN, a megyei párt­értekezleten fölszólalt Kazai György kovács, a PEFÉM szentendrei gyáregységének dolgozója is. Minden résztve­vő felfigyelt a friss hangra. Mondják: az egyik legsikere­sebb hozzászólás volt. Természetes közegében akartam látni Kazai Györgyöt. Nem sötét ruhában, fehér ing­ben, nyakkendősen, amikor küldöttként fölszólal, hanem ott, ahol dolgozik, ahol — talán akarva, talán akaratlanul — az évek során megfogalmazta mondanivalóját: szerezzük vissza a munka becsületét! (Természetes közege, a ko­vácsműhely, a látogató szá­mára maga a pokol. Füstös, kormos nagy hodály. Izzó ke­mencékben piros-vörösre he­vített vasak sziszegnek. A több mázsás légkalapácsok csapásai állandóan megremeg­tetik a levegőt, az épületet, de a kovácsokat is. ■ A segítő hosszú fogóval ki­kapja a fűzből a vasat, oda teszi a kalapácshoz. A kovács mozdul, s a légkalapács le­csap. A több mázsás ütés for­mára idomít. A segítő meg­csípi, vissza a tűzbe, s kezdő­dik minden elölről. Újabb vasdarab ... lecsap ... és így, az egész műszak alatt.) Kazai György: — Mint ipari tanuló kezd­tem 1968-ban, 1971-ben sza­badultam. Azóta egy gyerek sem jött ide koyácsnak ... ne­héz munka, lenézett szakma, talán... A PEFÉM szentendrei gyár­egysége kelendő cikkeket ké­szít: kéziszerszámokat.) — Olyant kell gyártani — mondja Kazai György —, hogy örömet okozzon annak, aki kézbe veszi... (A szíjak sziszegve surrog­nak, a légkalapácsok dübör­gése, mint egy-egy zuhanás a fejemre...) — Meg lehet ezt is szokni. Igyekszünk segíteni magun­kon, mert fejlesztésre nincs pénc. Magunk ügyeskedünk. Füs .elszívó... okos, tenyérbe- simuló segédszerszámok ... hát így... / (Pokoli hely, s mégis van valami harmóniája. A ritmus. A munka ritmusa. A segítő kikap, odatart, a légkalapács zuhan. Aztán vissza. És ismét elölről, összeszokott mozdu­latok ...) — Aki innen el akart men­ni — magyarázta Kazai György —, az elment. Mi, ahogy itt lát bennünket: ma­radtunk. El kell érni, hogy a gyár legyen a második ottho­nunk. Tudja, mi műszak után már nem megyünk fusizni. Innen?... ilyen munka után?... pedig nekünk is jól jönne a pénz. De kinek nem jön jól? — Még egy kérdés. Jöhet? — Hadd jöjjön. — Mint a pártvezetőség tit­kára, mit akar elérni? — Azt, amit Gödöllőn is mondtam: szerezzük vissza a munka becsületét...'* ja, és még valanui. Becsüljük meg a munkást. Tudom, ez rajtunk is múlik. Nézze, nekem mun­kás szemléletem van, mindent ebből a szempontból nézek.‘.. közös az örömünk, közös a mérgünk. Mert. az is akad, éppen elég ... KAZAI GYÖRGY 1954-ben született. Nős. Felesége az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatoál dolgozikr Ez az el­ső munkahelye. KISZ-tag volt, majd KISZ-titkár, párt­tag lett, megválasztották az alapszervezét titkárának. Re­méli, még az idén, lehet, hogy csak jövőre, de lakást kap ... Jelenleg a hőkezelő csoport vezetője, de a sok betegség miatt, ismét a kovácsműhely­ben dolgozik... Ráby Mátyás élettörténeté­ben. Ráby például nőtlen em­ber volt, szentendrei háztar­tását nővére vezette. A re­gényben szereplő Fruzsinké költött személy, 'éppen úgy, mint a betyárromantikát kép­viselő Gyöngyöm Miska. Ön­életírása szerint II. József ka­tonasággal akarta kiszabadí­tani a raboskodó Ráby Má­tyást, mire a beijedt várme­gyei urak a hátsó kapun szöktették ki, s vitették Bu­dára. Az is csak Jókai fantá­ziáját dicséri, hogy a király nevében szóra önként nyílik ki a börtön nehéz, vasveretes kapuja. A szentendrei és az izbégi nép nem hagyta cserben Ráby Mátyást, ‘erről tanúskodik az író Ecce homo jelenete is. Jókai Mórnak köszönhető, hogy máig is fennmaradt a szentendrei szegénység meg­szállott védelmezőjének em­léke. Jókai a regény írása közben többször kilátogatott Szentendrére, hogy élménye­ket gyűjtsön és megismerked­jen a város hangulatával. A város hálásan emlékszik Ráby Mátyás megörökítőjére, az íróra, és egyik utcáját Jó­kai Mórról nevezte el. Arany János ugyan soha- sem járt Szentendrén, de a Margitsziget öreg, halk su- sogású platánfái alatt üldö­gélve gyakran láthatott a Du­nán gyümölcsökkel megra­kott, a pesti piacra igyekvő ormótlan szentendrei bárká­kat és könnyű siklású ladiko­kat. Néha így tette meg út­ját egy-egy szerb esküvői pár is, csimpolya-, guzlicaszó mel­lett. Feltételezhetően egy ilyen nászmenet ihlette meg a köl­tőt a Kapcsos könyvben meg­jelent Népdal című vers meg­írására 1877-ben. „Duna vizén lefelé úszik a ladik / A ladik, / Róla muzsi­kaszó, guzlicaszó, csimpolya- szó / Hallatik; / Juhaj! Viszik a piros almát, barackot, / Ju­haj! Kevibe Szent-Endréről a mennyasszonyt” Újabb háztömbök épülnek ff *' f ;r «ff** ft-* fi az egész megyéé, az egész or­szágáé, mégis van egy nagyon íenyeges helyi feladatuk is: a városi-járási közművelődé* ügyének miinél hatékonyabb, eredményesebb segítése. Ez mar városi ügy, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a témát az MSZMP Szentendre városi Bizottság® is napirendre tűzte a legutób­bi végrehajtó bizottsági ülé­sen. A szentendrei müzeumo*. akkor töltik be igazán jól speciális városi-járási hiva­tásukat, ha azoknak a szer­számoknak, segédeszközöknek műhelyeivé válnak, amelyek­kel fel lehet építeni a köz­művelődés szilárd épületét, melyben egyaránt otthonra lel munkás, értelmiségi, fiatal et öreg, nő és férd. Partnerek kellenek A múzeumoknak ehhez a munkához partnerekre van szüksége, s szerencsére azok adottak: a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár, a Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum, a TIT, az iskolák, va­lamint a városi vállalatok. A közös munka kiterjed A város egészére. Az általános, a közép- és a szakmunkás- képző iskolák részére tartják a Mit kell tudni Szentendré­ről? című sikeres sorozatot. Havonta háromszor, a mú­zeumok dolgozói papír, gyur­ma és agyag felhasználásá­val, esztétikai foglalkozásokat tartanak. A pedagógustovább­képzéshez történeti és es-ztéti- kiai anyagokkal járulnak hoz­zá. A múzeumok sokat tesznek a közművelődésért, de még többet tehetnének, ha bővül­nének lehetőségeik. A mu­zeológusok edddg> 36 754 ré­gészeti, 3185 néprajzi és 1526 történeti tárgyat gyűjtöttek össze, de ezek sajnos nemlét­hatók — helyiség hiánya mi­att. Ha lenne, a múzeumok szakemberei egy éven belül megoldanák a régóta hiányzó várostörténeti kiállítás terve­zését, kivitelezését. Művészportrék Harsányt Gábor színművész, március 20-án, csütörtökön Szentendrére látogat, ahol fel­lép a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban, a Művészportrék című sorozat­ban. A színművésszel dr. Vá- radi György, a Magyar Tele­vízió munkatársa beszélget. Zongorán közreműködik Fáy András. A műsor 19 órakor kezdődik. ★ Szentendre a szerb iroda­lomban címmel, dr. Milosevits Péter egyetemi tanár szerb nyelvű előadást tart március 21-én, pénteken este 19 órai kezdettel, a művelődési köz­pontban. Üjakb háztömbök épülnek a Felszabadulás lakótelepen. Díjmentes szolgáltatás Autósok figyelmébe! A Budaörsi Vegyesipari Szö­vetkezet Szentendrei Autó­szerviz Május 1. brigádja 1930. március 23-án, vasár­nap, és április 13-án, ugyan­csak vasárnap, reggel 8 órá­tól 17 óráig társadalmi mun­kában díjmentes gépjármű műszaki vizsgálatot . tart, amely kiterjed a fékekre, a futóműre, a kormányszerke­zetre, a motorra és a fény­szórókra. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom