Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
Csak annyit, ne többet NEM TRÉFA. Valóban húszezer forintba került, hogy Kovácsné a fali csatlakozóba mélyeszthette hőfokszabályozós vasalója villásdugóját. A húsz darab ezrest azonban a népgazdaságnak kellett kiadnia; beruháznia az energiater. melésben. Ennyit követel ugyanis egy-egy új vasaló, vil- lamosáram-felvételánek az előteremtése, Számítások igazol, jak: egy-egy új háztartási fogyasztó bekapcsolása a villa- mosenergia-hálózatba száz. ezer forint beruházási kiadással jár. / Másfél évtized alatt hazánkban megháromszorozódott a villamosenergia-termelés — 7.6 ■ milliárd kilowattóráról 23,4 milliárdra —, ugyanakkor a lakossági felhasználás az 1962. évinek a 7,3-szeresére növekedett. A két adat összevetése már érzékeltet valamit abból, hogy változó életkörülményeink miféle gazdaságifejlesztési követelményeket szülnek, s megfordítva, korszerűsödő termelőtevékenységünk miként hat mindennapjainkra. Az arányok szemügyre vétele sokat elmond erről. A teljes villamosenergia-fel- használásból a lakosság 8.1 százalékkal részesedett 1960- ban. A termelés nagyfokú növekedése — s nem kevésbé az import fokozódása — mellett is 1977-re ez az arány 16.8 százalékra gyaraDodott, azaz a kétszeresénél nagyobbra bővült. Néhány pillanatra elidőzve a termelésnél: az idén január és augusztus között a vil- lamosenergia-ipar termelése 9.6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, a hasonló időszakban. Az 1971-től 1977-ig terjedő éveket figyelőmbe véve, a ' villamosenergia-ipar termelése minden esztendőben gyorsabban nőtt. mint az ipari termelés, s ráadásul — ahogy ezt mondani szokták — töretlen, mindenféle megtorpanástól, átmeneti visszaeséstől mentes volt ez a fejlődés. Csakhogy ennek ára van; ma már az energiatermelési beruházások a teljes fejlesztési kiadásoknak — népgazdasági összesítésben — a negyven százalékát emésztik fel, míg tizenöt esztendeje a felét sem érték el. Indokoltnak látszó kérdés: lehetne korlátozni az epergia- igények gyors növekedését, elkerülendő a nagy kiadásokat? Tapasztalatok is, tudományos elemzések is azt bizonyítják, hogy a Villamosenergia-szük; séglet — ésszerű! — bővülé- sének visszafogása kedvezőtlen hatások sorozataival jár mind a termelői, mind a nem termelői területeken. Tavaly a rendelkezésre álló összes villamosenergia 18,7 százaléka már importból származott. Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatjuk, hogy a lakossági felhasználás 'teljes egészét a behozatal fedezte, amiért természetesen fizetni kell olyan árukkal, 'amiket a partner igényel népgazdasága számára. LEHETŐSÉGÜNK, jogunk, de egyben kötelességünk is, hogy annyit használjunk a modem kor e nagyszerű energiaforrásából, amennyi szűk. séges. Annyit igen, ám többet, fölöset ne. v: t. XXIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1979. OKTOBER 2., KEDD' lé a kukoricatermés a járásban Hektáronként öt mázsával többre számítanak Ma még a legtöbb helyen büszkén lengedeznek a szeptember végi szélben a kukoricacímerek, s a kardszerű, sárguló levelek között megbúvó csövek bőséges termést Ígérnek. Ezekben a napokban a váci járás termelőszövetke- zeteiben is a kukoricatermés betakarítása foglalkoztatja leginkább a szakembereket. Az idei szűkmarkú búzatermés után jó minőségű kukoricára számítanak a termelőszövetkézetekben. A járás északi és déli területein is megkezdődtek a próbavágások, s ha az időjárás is kedvez a munkának, akkor indulnak az SZK—5-ös kombájnok, hogy betakarítsák a termést. Alacsony víztartalom A börzsönyi hegyek közé szorult letkési Ipotyvölgye Termelőszövetkezet tábláin hétfőn megkezdődik a kukoricatermés betakarítása. Mint tágProgramkapcsolású orgona épül A tervező: Lehet ka Gábor Vácott új orgona születik. Az orgona, amelyet a Gáza király téri templomban állítanak föl, s amelyet \ Lehotka Gábor váci orgonaművész tervei alapján a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat készít, máris a szakértők és a hangversenylátogatók nagy figyelmét váltotta ki. Két nagylemez A művész külföldi útjain sok orgonával ismerkedett meg és sajnálattal kellelt megállapítania, hogy Magyarországon vannak ugyan szép, díszes orgonák, de álig van olyan, amely megfelel a mai koncertig ínyeknek. Kevesen tudják, hogy a hazánkban rendezett orgonahangversenyek színhelyei ■ földrajzi fekvésük és történelmi környezetük miatt csodálatosak, de nem egy hangverseny előtt úgy kell összetákolni a hangszerek királynőjét, hogy egy délutánra, estre szóló koncertre alkalmas legyen. Lehotka Gábor művésztársának, Berényi Zoltánnak, egyik cikkét idézte: „Zongoristáink' számára ma már természetes, hogy hangversenyezni csak Sieinway zongorán, vagy legalábbis jó minőségű Bösendorferen lehet. Orgonistáink viszont szó nélkül eljátsszák műsorukat olyan orgonán is, amelyet egy öreg bé- csi-mechanikás zongorához lehet hasonlítani.” Ilyen volt a helyzet,. míg meg nem szólalt az ország első, európai színvonalú orgonája a váci zeneiskolában. Gyors egymás-' utánjában két nagylemeze Is megjelent Lehotka Gábornak, a váci zeneiskola orgonáján vették fel, mert itt nem szabott határt a művésznek a hangterjedelem, mint a régi hazai orgonákon. Tizenhárom évesen — A váci orgona kimozdított minket a maradiságból, ez az orgona sok mindent és mindenkit megmozgatott — mondta Lehotka Gábor. — A magyar orgonákat gyártó vállalatot is átszervezték, s az ma már jó minőségű hangszert tud gyártani. Az első ilyen orgona a váci Géza király téri templomé lesz. A fiatal művész nagy el- fogl alt-ága, külföldi koncert- útjai és pedagógiai elfoglalt- ;ága mellett azért is vállalta az orgona tervezését és közreműködését az építésbén, mert ennek a templomnak az orgonáján játszott nagy nyilvánosság előtt először, 13 éves korában. Azóta sem lett hűtlen ehhez a 250 éves orgonához. Amikor megtudta, hogy a hangszer már olyan rossz állapotban van, hogy azt ki kall cserélni, bekapcsolódott az új orgona tervezésébe és építésébe. Ez lesz az ország, első prog- ramhapcsolású orgonája, melyet Magyarországon készítenek. Természetes, hogy azt először Lehotka Gábor szólaltatja meg. Külön érdekesség, hogy a regi orgonát meghagyják múzeumi értéknek, azt bármikor bárki megtekintheti,' köribe lehet járni, s így idegenforgalmi nevezetessége is lesz a városnak. Krajcár a pótban Építés közben a 250 éves orgona sípjai között a porban egy 1816-os kiadású krajcárra leltek. Ez, a krajcár, amelyet valaki másfél száz évvel ezelőtt itt leejtett és elvesztett, vagy valamiféle babonából a sípok közé dobott: jelkép is lehet. Történelmünkben sohasem becsültük meg úgy értekeinket, sohasem áldoztunk annyit kultúrára, művelődésre, mint éppen napjainkban. Talán ugyanezt a gondolatot ébreszti a . régi és új orgona egymás mellett azokban, akik ide betérnek. M. Gy. rádi János főmérnök elmondta, az idén mintegy 45—50 mázsás hektáronkénti átlagtermésre számítanak. Az eddigi tapasztalatok alapján igen jó a szemek víztartalma, alig 23 —30 százalékos. Ez részben megkönnyíti, pontosabban olcsóbbá teszi a szárítást, amelyet a megállapodás szerint az Alagi Állami Tangazdaság váci kerületében végeznék majd. Hétfőtől nagyüzem A letkásiek egyébként ebben az esztendőben 162 hektárnyi területen vetettek kukoricát, ehhez csatlakozik a húsziiek- támyi, si-lózásból visszamaradt termés Nagybörzsöny határában. A betakarított termés egy részét, mintegy 30 vagonnyit értékesítik, a többit a téesz állatállománya részére megtartják. Bár a letkési termelőszövetkezet földjei a mezőgazdaság szempontjából a járás kedvezőtlenebb adottságú északi területein fekszenek, < a sokkal jobb feltételekkel rendelkező kosdi Lelnin Tsz-ben sem kezdték még meg a kukorica betakarítását. Pénteken és szombaton a kombájnok itt is még <;sak a próbavágásokat végezték. A nagyüzem ezen a területen is hétfőn kezdődött. Pápai György növénytermesztési főágázatvezető a szakember igazi lelkesedésével beszélt a várható termésről. Mint elmondta, a jelenlegi időjárás kedvező a kukoricatermés betakarításához. A szemek. víztartalma itt alig éri el a 28—28 ■ százalékot, ez lényegesen kedvezőbb az elmúlt évinél. Tavaly ugyanis csaknem 40 százalékos volt. A termés hektáronként eléri az 52 —54 mázsás átlagot is. Az elmúlt évben mindössze 47 mázsa termeit hektáronként. A téesz kukoricatáblái Vác, Penc, Kösd és Rád határában fekszenek, s az összterület 553 hektárnyi, amelyhez húszhek- támyi vegyes hasznosítású kukorica csatlakozik, amelyet hátrahagytak á siiózáskor. A tessz szakemberei egyébként az idén igyekeztek korai fajtákat vetni. Szárítás, tárolás A szárítást a kosdiak is az Alagi Állami Tangazdaságnál végeztetik. A gazdaság napi 30—36 vagonn.yi kukorica szárítását tudja vállalni. A betakarítás mellett a szakemberek számára ,a bőséges termés elhelyezése jeleníti a legnagyobb gondot. Az állandó tárolóhelyek mellett előre kialakított szükségtárolól<at hoznak létre, használaton kívüíi istállókat, épületeket vesznek igénybe a téli tároláshoz. Cs. J. Sződliget Megéledt a művelődési ház Kerek egy esztendeig nem volt igazgatója a sződligeti művelődési háznak. Annak viszont néhány hónapja csupán, hogy Kaleta Istvánná átvette az igazgatást, s máris eredményekről számolhat be. Nemcsak a klubszobák népesedtek be, a környezet is megváltozott. Társadalmi munkások festették- a falakat, a sződi Virágzó Mgtsz készítette a lambériát, s a megszépült környezet kíváncsivá tette azokat is, akik eddig azt mondták: „Jöhet ide akárlci, ha megfeszül is, akkor sem megy semmire.” A napokbán alakul a nyug-: díjasok klubja és a kertbarátok köre; magnósok, bélyeg- gyűjtők és kézimunkázók találkoznak ezután rendszere sen a házban, ahol várják az; érdeklődők jelentkezését. Az októberi program is sok eseményt ígér. Szombaton, 6-án, szüreti bál lesz, 8-án, hétfőn kezdődik a - nyolc hó-: napig tartó német nyelvtanion lyam, 11-én a tizenhat hetes szabás-varrás tanfolyam. A művelődési ház országjáró túrákat is szervez. Legközelebb 20-án és 21-én túráznak a sződligeti országjárók, mégpedig Veszprém—Zalaegerszeg—Keszthely—Hévíz Badacsony útvonalon. Valami elkezdődött. S ha tekintetbe vesszük, hogy ebből a községből szinte mindenki eljár, s Vácott vagy Dunakeszin, Budapesten dolgozik, nos akkor kell igazán jelentősnek értékelni a pezsgést, amit az igazgató és a művelődési ház társadalmi vezetősége elindított. B. H. Összetett honvédelmi verseny Ötszáznál több índulé a startnál Alagútzsalus tesMégiévai Kissé korongos időjárás fogadta vasárnap reggel a sződ- ligeti sportpályára igyekvőket. A korán ébredők már nyolc után megjelentek, igaz, kissé fázva, a pálya szélen, aztán őket követve folyamatosán érkeztek a váci járás községeiből az összetett honvédelmi versenyek résztvevői. Kilenckor kezdődött a megnyitó, addigra már több mint 500-an szorongtak a pálya szálén. A nevezések I dának az indulásig. Ezek talán számukra a legizgalma- I sabb másodpercek. Aztán az óra mutatója 10 óra 20 percet mutat, s az öttagú csapat nekilendül a három kilométeres távnak, amelyen tíz akadályt kell leküzdeniük. Az első talán háromszáz méternyire lehet, s a íeiadat bukó alakra kell kispuskával lőni. Hamar megy,a fiúk már futnak is tovább az ösvényen. Aztán bakugrás következik; majd egy kissé „cseles" pallón kell áthaladni egy patak fölött. A palló hajlong, de senki se pottyan a vízbe. A következő a legnehezebb akadály. A vasúti híd alatt kell egy keskeny betonszegélyen átmenni, ahol, aki ügyetlen hideg zuhanyt vehet á patak vizében. Szerencsére itt is minden jól megy. A csapat közben eléri a következő akadályt, ahol egy 20 kilós löszeres ládát kell 20 méterre elvinnáük. Ez, bár a „lőszerekkel” óvatosan kell bánni, nem jelent különösebb nehézséget, jöhet a kézigrár náí-dobás, Itt is 20 méterre •'an a tábla, amelyet legalább ötször kell eltalálni. A srácok ügyesek, bár nem minden dobásuk sikerül, mégis pillanatok alatt végeznek, s már robognak is tovább a kötélmászás színhelye felé. Közben a csapat beérkezik az erdőbe, ahol az ösvény mentén kicsiny nyilak jelzik a kijelölt útvonalat. Bár, aki idáig eljutott, az már eléggé fáradt ahhoz, hogy ne a fákat figyelje. így aztán előfordul, hogy egyik-másik többfelé ágazó ösvény mentén némi zavar támad. De, aki. keresi, az megtalálja a helyes utat, s így a kúszófolyosót is, amely a soron következő állomáshely. Innen az elsősegélyhez vezet az út, ahol a sebesültszállítást kell — 50 méteren át — gyakorolni. A lihegő, kipirult arcú fiatalok itt is hamar végeznek, s már futnak is tovább, csak közben egy két és , f él méteres árkot keli átugra- J A járási KISZ-bizotfság, az MHSZ városi-járási vezetősége, a városi-járási sporífel- Ugyelőség, valamint a sződli- geti községi tanács által szervezett verseny résztvevőit először Schröck István, a sződli- geti községi tanács 'elnöke köszöntötte, majd Szászt Béla alezredes, az MHSZ Pest megyei titkára tartott rövid ünnepi beszédet. Ezt követően elhangzott a tájékoztató a versennyel kapcsolatos tudnivalókról, majd a nevezések leadása után megkezdődött a verseny. Ami» elvált, hogy kire mikor kerül sor, többen a helyszínen felállított büfé felé vették az útjukat, hogy harapjanak valamit, vagy egyszerűen csak labdázgattak a pályán vagy a közelben. Egyszerre megcsappant a létszám. Az úttörő és ifjúsági kategóriába tartozó fiatalok közül ugyanis többen a KISZ-iskola felé tartottak, ahol a kézilabda és a kispályás labdarúgó mérkőzéseket játszották. Fél tízkor a vasútállomás melletti pályán is beindult a „nagyüzem”. Folyamatosan léptek pályára a csapatok, s indultak útnak az ÖHV-csapatok, is. Patakok és akadályok Az ÖHV-„startvonaíhál” ötperces különbségekké] indultak a résztvevők. De nézzük csak, hogyan? Még egy pe-cs van hátra a márianosztrai gár' z f—r |r-rf 4 t * ~ i—r.jL.. Jól halad a Földvári téri C/13-as toronyház építése. Az építők alagútzsalus technikával már a negyedik szintet húzzák. Iványi Károly felvétele niuk. (A lányoknak könnyebb a dolguk, nekik csak két méterre kell ugraniük.) . Odébb ismét többfelé ágazik az ösvény. Az egyik egy pici "patakon át egy tóhoz vezet, a másik ki tudja hová, s a legszélső, a harmadik az igazi útvonal. Csakhogy az irányjelző tábla egyenesen a tó felé mutat. Valakinek úgy látszik volt elég ideje arra, hogy megtréfálja a többieket. No de semmi baj. Előttünk a cél Lassan kiérünk az erdőből, ismét patak következik, bár itt fahíd vezet a víz fölött a túlsó partra. A gáton az utolsó akadály: gerendán kell átfutni. Aztán kijutunk a kettes számú főúthoz, ahol a patak hídja alatt vezet tovább az út, s aztán irány a KISZ- iskola. a végállomás. Odabent, az iskola sporttelepén már javában folyik a küzdelem az úttörő és ifjúsági csapatok között. Aki nem vesz részt se a kézilabdában, se a fociban, az lelkesen biztatja a csapatát, vagy sétálgat, nézelődik, esetleg a fűben ücsörögve piheni ki a fáradalmakat. Tizenegy felé az idő is nekibátorodik, előbújik a nap, s így már semmi sem állhatja útját annak, hogy a résztvevők számára ez a nap is jól sikerüljön. ★ Eredmények, összetett Honvédelmi verseny, úttörő fiúk: 1. Sződliget, leány: 1. Váchar- tyán. Ifjúsági nők: 1. Váchar- tyán, férfiak: 1. Vácrátót. Felnőtt nők: 1. Váchartyán, férfiak: 1. Sződliget. Az induló 29 csapat közül a váchartyá- niak nyerték el az ÖHV vándorkupát. ' Kézilabda: úttörő leány: 1. Rád—Penc közös csapata. Férfi felnőtt: 1. Spartacus C. C. Kispályás labdarúgás: úttörő fiúk: 1. Rád, férfi felnőtt: 1. Sződliget csapata. Csitári János i
