Pest Megyi Hírlap, 1979. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-26 / 147. szám
pr.crr.r man 1979. JÚNIUS 26., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A DCM vád gyárában figyelemre méltó eredményeket értek el az energiamegtakarításban. Nem kell különösebben bizonygatni: napjainkban igen sokat jelent, hogy a gyár miként gazdálkodik az anyaggal, az energiával. Miből mennyit tud megtakarítani. Hiszen ezek a számolt is fontosak, hacsak a gazdaságosság mutatóit elemezzük. Mint a Cementipar című üzemi újság hírül adta, a villamos energia és a hőfelhasználás csökkent a váci gyárban. Kevesebb hőt használtak fel például a klinkerégetésnél, bár ehhez a takarékossághoz a a kemencék teljesítményének javulása is hozzájárult. A mészégetés fajlagos hőfelhasználását egy százalékkal akarták lejjebb faragni. Végül kilogrammonként 23,6-kcal- val kevesebb hőt használtak, e így 527 ezer forinttal csökkentették a gyári költségeket. A kohósalak szárításához felhasznált' hő mennyisége a tervezetthez, s a bázishoz viszonyítva is jobban alakult. Éves szinten a DCM váci gyárában 785 ezer forint megtakarítást hozott. A cementtermeléshez szükséges villamos energiából Is kevesebbet fogyasztottak. Míg az egyik gyárban az energiagazdálkodás - megtakarítást, forintokat hoz a konyhára — másutt egy sor gond kapcsolódik hozzá. A Gördülő: csapágy üzemi újságja hírül adja, hogy a diósdi gyárban az Idén — az elmúlt évhez viszonyítva — jelentősen megnövekedett az energia fel- használása. Bár nem hagyhatjuk ki a számításból — ahogy a lap is megjegyzi —, az energiahordozók összetételében jelentős változást várnak Diós- don az idén megkezdődő vezetékes gázszolgáltatásról. A gyár anyagmozgatási és raktározási helyzetével is foglalkoztak az utóbb. A dolgozók kifogásolták — nem is alaptalanul! —, hogy az új lakatos- és villanyszerelő-műhely tervezői, építői elfelejtettek szellőzési lehetőséget biztosítani. A műhelyben dolgozók ötletesen illusztrálták —a nem először előforduló tévedést — is a helyzetet: egy levegővel felfújt fólizsákot akasztotta a műhely falára. A zsákon a következő szöveg olvasható: Özondús erdei levegő, egy szívás 2 forint! S még a zsákocskán a pénz bedobására alkalmas helyet is megjelölték. Valóban minősíthetetlen ez a tévedés. Hiszen az eszterga- üzemben sincs lehetőség a szellőztetésre. Pedig az sem olyan régen épült... ITAURINA HÍRADÓ] A Szarvasmarha-tenyésztők Közös Vállalkozásának negyedéveként megjelenő tájékoztatója a Taurina most is egy sor figyelemre méltó kérdéssel foglalkozik. így például sorozatot közöl a világ hús- marha-fajtáinak és típusainak jellemzőiről. A ráckevei Aranykalász Tsz elnökével, dr. Tukacs Bélával, készített interjú a termelési rendszerek szerepével foglalkozik a szarvasmarha ágazat fejlesztésében és a szakosításban. De választ kapunk arra Is: milyen szerepe volt a rendszernek a ráckevei tsz szarvasmarha-tenyésztésében. A rendszer hasznára, értelmére, a belépés szükségességére néhány jellemző mondat világít rá: Ha a mára és a jövőre nézve is megelégednénk azzal a színvonallal, ahol most tartunk, akkor nem lépnék be! De ha arra gondolok, hogy a termelési rendszer — rendeltetéséből adódóan — az újabb és újabb tudományos eredmények béé-omlásának forrása, akkor érdemesnek tartom megfizetni azt a többletköltséget, amibe a rendszer kerül. Ez a befizetést a folyamatos szaktanácsadásban, az új iránti igény ébrentartásában jól megtérül. DOLGOZOK LAPJA A Dunai Kőolajipari Vállalat üzemi lapja ha röviden is, de igen érdekes témával foglalkozik. Legutóbbi számában a béren kívüli juttatások alakulásáról, az elosztás módjáról, s az ehhez kapcsolódó nehézségekről olvashatunk. A vállalat termelő üzemeit olyannyira automatizálták hogy a munka nagyobb hányadát ma már az ellenőrzés jelenti. De szükség van a munkáskézre, a több műszakot vállalókra. A központi szabályozással összhangban a dél- utánosok 20, az éjszakások 40, a folyamatos munkarend szerint tevékenykedők további 10 százalékot kapnak. így aztán azokat, akik a folyamatos munkarendet vállalták 30 százalékos pótlékot kapnak. Az alapbéren belül! De ez természetes is. Az idén igen jelentős ösz- szeggel honorálhatják a nagyobb teljesítményeket. Erre pénze is van a vállalatnak. A teljesítményhez kötött mozgó- bért — mint neve is jelzi — azok kaphatják, akik többet tesznek le az asztalra. De hogy ki mennyit kap? A munkahelyenként működő ötszög igen körültekintően mérlegeli ki dolgozott meg igazán a teljesítésért járó mozgóbér összegéért. Ahogy azonban az üzemi lap megjegyzi: Kár, hogy a megítélés még nem egységes valamennyi üzemben, s ebből adódóan egyes munluihe- lyek között esetenként egyenlőtlenségek fordulnak elő. Feleidet: a szemlélet és a telje-' sítések megítélésének egységesítése. De ezzel korántsem teljes az összkép. Hiszen a művezetők, csoportvezetők pótlékot kapnak, mégpedig egyedi elbírálás alapján. Ennek a pótléknak az összege 10—12 százalék között mozog. Ez is a jövedelemeket növeli gyárkapun belül. Csakúgy, mint az az újabb mozgóbérkeret, mely az idén márciustól a termelési főosztály rendelkezésére áll. Maga a keret az előirányzott bérszínvonal elérését hivatott biztosítani ebben az évben. Ezt is a teljesítmények alapján fizetik ki. így például a paraffin és az MSA nehéz fizikai munkát igénylő rakodásáért — a teljesítmények alapján — további rakodási prémiumot fizetnek. Meghatározott feladatokhoz kötik az A-kategó- riába tartozó műszakiak prémiumát is. Ezek a teljesítmények alapján kifizethető összegek. A mozgóbért negyed, míg a prémiumot félévenként kapják meg a dolgozók. De mód és lehetőség van arra is, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó brigádok esetenként is jutalmat kapjanak. Pest megyei kiadványok Költők a világ minden tájáról Mogyoróddal kapcsolatos fejlesztési adatait ismertetik. Ceglédi krónika Képes emlékeztetőt adott ki a ceglédi Kossuth Múzeum — Ikvai Nándor Ceglédi évszázadok című munkája alapján — az állandó kiállítás látogatóinak. Az első oldal a vatyai (bronzkor) kultúra kiállítótermét mutatja be. E korszak népe fonott oldalú, földbe mélyített házakban lakott, telepeit sánc-árok rendszer vette körül. A sűrűn lakott Délpest megyei vidék a tatárjárás aktit elpusztult, csak Cegléd épült újjá. A Dózsa paraszt- háború előjátékaként 1509-ben antifeudális megmozdulás játszódott le Cegléden. Külön termet kapott az 1514. évi parasztháború és kora a kiállításon. ;iiiiiiiiiiiiiHiiinmmiiiiinii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii> LAPOZ" GATÚ '.iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiimiiiiiiiiiimuiniiiiii. A múlt század harmincas éveiben 22 ezer volt a város lakossága, amely főleg földműveléssel foglalkozott, de jelentős az iparosok száma is. 1848. szeptember 24.: Kossuth Cegléden elmondja híres to- borzóját, s a Kossuth-kultusz ma is eleven a városban. A múzeumban is helyet kaptak Kossuth turini bútorai. Az utolsó oldalak a Tanácsköztársasággal kapcsolatos helyi emlékeket és a felszabadulás utáni, újrainduló élet első jeleit mutatják be. A kiadványt illusztráló Tóth István fotóművész utolsó felvétele a mai Cegléd ipari termékeinek sorát mutatja be. Papp Rezső Amikor megjelent az új Puskin- kötet, Lírai költemények címmel (az Európa adta ki) elővettem a Világirodalmi kisenciklopédiát, hogy a korábbi kiadások dátumait megnézzem. Az első múlt századi volt: 1868-ban adták ki magyarul, Északi fény címmel Puskin és Lermontov költeményeit együtt. Az enciklopédia nem ad teljes irodalmat, a következő dátum, 1957 túl késeinek tűnt, s elővettem régi Puskinomat, amelynek fedőlapján két név jelöli a kiadót: Szikra — Üj Magyar Könyvkiadó. Puskin lírai versei mellett elbeszélő költeményeit (közülük az Anyegint, a Bahcsiszeráji szökőkutat és A kaukázusi fogolyt) is, meséit és drámáit is tartalamazza. A két szerkesztővel, Gábor Andorral és Gáspár Endrével együtt negyvenhaton fordították, közülük Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Képes Géza... S ezt az újabbat, a Lírai költeményeket? Huszonötén, közöttük a már említettek (Gáspár Andort kivéve); a névsor Aprily Lajossal kezdődik és Weöres Sándorral zárul. Kiegészül az idősebb nemzedékekből Era- nyó Zoltán, az újabbakból Kormos István, Fodor András, Orbán Ottó, Garat Gábor nevével. Kétségtelenül csiszoltabb, külsőre is szebb, egészében élményt nyújtóbb kötet. Testedből számkivetve Részletesebben érdekes ismerkednünk az Európa Napjaink költészete című sorozatával. A legnagyobb élménynek a spanyol Vicente Alei- xandre verseinek Testedből számkivetve című válogatását érezzük. Aleixandre későn beérő költő. Egy esztendőben született Garda Lorcával (1898-ban), de első kiforrott MIT BESZÉL A TENGELICE? Ezerszínű Magyarország Mogyoródi évszázadok Az aszódi Petőfi Múzeum gondozásában megjelenő Múzeumi füzetek május közepén megjelent, 10. száma testesebb az eddigieknél. Farkas György nem kis feladatra vállalkozott, amikor megírta a Budapesttől 15 kilométerre, Gödöllőtől 10 kilométerre fekvő község krónikáját. Kilenc évszázadot fog egybe a szerző. A helység neve 1704. márcus 14-én került' először a magyar történelembe; a nevezetes mogyoródi csata ezen a napon folyt le Salamon király s unokabátyjai, Géza és László hercegek között. A bencések letelepítése és az apátság megalapítása után Mogyoród számottevő település lett. Hiteles adatok alapján megismerjük a falu helyzetét a másfél évszázados török köz- igazgatás idején, majd a feudalizmus utolsó szakaszában. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Mogyoród kilenc önkéntes honvéd kiállítását, továbbá fegyverrel és ruházattal' való ellátását vállalta. A győzelemmel végződő isaszegi csata után Klapka serege vonult be Mogyoródra. A 20. század elején a község lélekszáma megközelítette a kétezret. A lakosság zöme mezőgazdasággal foglalkozó őstermelő volt. Színesen írja le Farkas György a két világháború közötti időszak krónikáját. Mogyoród 1944. december 14-én szabadult fel A következő oldalak a kollektív gazdálkodás bevezetéséről, a nagyüzemi termelés megszervezéséről szólnak. Táblázatok, statisztikai adatok sora az utóbbi évtizedek mélyreható társadalmi változásait, s az utolsó oldalak már az V. ötéves terv A tanév végén úgy dukál,1 hogy a család is kedvességgel honorálja a gyermek igyekezetét. A figyelmesség többféle lehet. Akad olyan gyermek, aki kérkedik a jutalmul kapott biciklivel. Másik a külföldi útját emlegeti. De az sem vallhat szégyent, aki szép csöndesen megjegyzi, hogy szülei egy-egy kitűnő könyvvel köszöntötték, azaz emlékeztek meg az adott osztály sikeres befejezéséről. Májusban, ' júniusban a Móra Ferenc Könyvkiadó megannyi hasznos és remekbeszabott kiállítású kötetet jelentetett meg. Csak győzzék a szülők a válogatást. Azért persze az a legszerencsésebb, ha együtt Indulnak zsákmányszerző útra. így legalább senki nem árul zsákbamacskát* A szülők is tisztában lesznek, mi érdekli gyermeküket, a fiúk-lányok pedig könnyebben dűlőre jutnak: melyik könyvet is válasszák, Harmadsorban beszédtémát is jelent a közös böngészés, s korunk távnevelésen alapuló szülő-gyermek kapcsolatán ez csak jobbíthat. A sümegi vadgesztenyék Jeromos, a remeterák Nemes Nagy Ágnes Szökőkút című verseskönyvében mutatkozik be nekünk. Bors néni lakását, kertjét, gyermekkorát, beszélgetéseit a Holddal, a> Nappal, az aszfaltozókkal, a cipővei ugyancsak a költőnő mutatja be, illetve adja közre. A Pásztor Gábor illusztráltá színes könyvből megtudjuk, hogy Aít van a titkos úton? Mit csinálnak A kukások, Mit beszél a tengelice? — egyszóval környezetünk titkai tárulnak fel látomásos költői erővel az öt éven felüliek számára. Nemes Nagy .Ágnes versei nyomán a gyermekek bátran nyúlnak a szavakhoz, fantáziáinak és képi látásmódjuk is gazdagodik. Harmadik osztályosoknak is ajánljuk ezt a verseskötetet, amely a realitásból építkezik, s mindennapi életünket tölti meg a gyermeki képzeletvilág ezernyi fényével. Mostan színes tintákról álmodom címmel adta közre a Móra Kosztolányi Dezső gyermekeknek is ajánlott verseit. Századunk első felének kiemelkedő költője, írója, műfordítója, publicisztája ezzel a válogatással remélhetőleg a tizenévesek körében is népszerű lesz. A magyar nyelv egyik mestereként követhetjük nyomon szófűzéseit, mondatszerkesztéseit. Kár, hogy az összeállítást követő rövidke bemutatás nem tér ki a válogatás szempontjaira. Az olvasó azt. érezheti, hogy csupán a leckét mondták fel Kosztolányiról. Szűkebb hazájába, A sümegi vadgesztenyékhez Simon István vezeti el olvasóit. Az immár négy esztendeje eltávozott költő életművéből átnyújtott csokor o kis és nagy örömök hűséges krónikását mutatja be. Méltatói szerint érzékeny megfigyelő volt, nyílt szívvel reagált távoli tájakra és népekre, az örök emberit keresve. Suhogó völgy Hat fejezetből áll Csontos Gábor lebilincselően izgalmas regénye, a Suhogó völgy. Az elsőben iskoláról és tanárokról lesz szó, meg arról, hogy mit lehet nyáron csinálni. A táborozás végül is megkezdődik, s hogy ki, mit ‘csinál, hogyan vélekedik különös dolgokról, az már a kötet lapjairól derül ki. A rendkívül népszerű így élt... sórozat két új kötettel gyarapodott. L evendel Júlia Karinthy Frigyes, Kiss Tamás Móricz, Zsigmond életét és munkásságát mutatja be. A kiadó újdonsága az Ezer- szinű Magyarország elnevezésű sorozat. A tizenkét kötetre tervezett vállalkozás szülőföldünket mutatja be vallomásos formában. Megismertetnek annak flórájával, népi építészetével, műemlékeivel, közreadják az ott élő emberek táj- és életformáló hétköznapjait. Tüskés Tibor Zalamente, So- mogyország tájaira kalauzol el bennünket, míg Lázár István S középen ott a Velencei-tó... című munkája szintén elnevezésében jelöli meg helyszínét. Mesés valóság, múlt és jelen történetei kavarognak a lapokon, dokumentáló és feltáró sorrendbe szedve, hogy bárki, bármikor kedvet érezzen saját szülőföldje, aztán más országrészek alapos és körültekintő felderítéséhez. Találkozás önmagunkkal Mohás Lívia írja előszavában kötetéről: „Azoknak szól ez a könyv, akik szeretnének beavatkozni saját fejlődésükbe, akik nem nyugszanak bele, hogy 'karakterüket a véletlen, a sors, a végzet, a pillanat vagy valami más változtassa, amit nem ismerünk; azoknak, akik szeretnék érteni, uralni önmagukat és egy kicsit befolyásolni a változást”. Nem mindennapi Vállalkozás! Éppen ezért bizonyára sok tizennégy éven felüli gyakorta kézbe veszi majd a népszerű írónő Találkozás önmagunkkal című könyvét. Figyelemfelkeltésül csupán a fejezetcímeket soroljuk fel; Az érzelmek vidékén, Az érzelmek története, Társas biztonság kell, Milyennek látnak a többiek?. Az önismeret buktatói, Tevékenység és jövő.' Közben természetesen számtalan érdekesség is kiderül és olvasás közben játszani is lehet ... A Kozmosz Könyvek sorozatában látott napvilágot Mezei András írásainak gyűjteményé — Az író álnevei —, amely a közelmúlt évtized történéseiről ad számot. Aki elolvassa, mindenekelőtt hozzáállásban, jártasságban és szemléletmódban kap segítséget: hogyan is nézzünk körül itthon és a nagyvilágban. Másrészt az sem közömbös, ha a dolgokról véleményünk van, s amellett ki is állunk, nem cserélgetjük, változtatjuk mondandónk lényegét, mint két- három naponként a törülközőt. M. Zs. kötete, A rombolás vagy szerelem megjelenése idején, 1933 táján Lorca már költői pályája csúcsán volt és — a halála előtti három évben — legnagyobb drámáit írta. Aleixandre költészete ezután teljesedett ki, főként a negyvenes és az ötvenes évektől, 1977-ben Nobel-díjat is kapott. E kötetének verseit András László válogatta, Orbán Ottó és Tornai József fordította és Orbán írt hozzá tartalmas utószót. A fordításban is elemi, érzékletes, valósággal (de nemcsak, sőt nem is elsősorban szexuális értelemben) érzéki versek ezek. Szomjúság Robert Rozsgyesztvenszkij a mai orosz költészet egyik legismertebb alakja, nálunk a Nagyvilág gyakori szereplője, s több kötetben is olvashattuk másokéival együtt a verseit Most Szomjúság címen ka-. punk a kezünkbe belőlük egy bő válogatást e sorozatban Garai Gábor fordításában és utószavával, Földeák Iván válogatása alapján. Érdekes így együtt olvasni verseit. Szembetűnő — elsősorban formai okokból — a Majakovszkij- hagyomány, amelyet tudatosan elevenít fel a költő. S ez elsősorban a valóság felé fordulás sajátos attitűdjét jelenti. Azt. amit a kötet címadó verse így fogalmaz meg: „Szomjazom. /Ügy / szomjazom / arra, / ami történik / a világban.” Az angyal kihallgatása A lengyel Zbigniew Herbert egy évtizeddel idősebb, de hasonló nemzedék tagja. Első verskötete 1956-ban jelent meg. Költészete más, a lengyel újklasszicizmus képviselője, zárt forma és intellektuális humanista tartalom jellemzi. Nemcsak költő — esszéíró és drámái szerző is. A Napjaink költészete sorozatban megjelent kötetét Kovács István válogatta, Weöres Sándor, Nagy László és Gimes Romána fordította, s Pályi András látta el ütószóval. ö írja ebben: „Kő és Ángyai — e két fogalommal nem egyszerűen Zbigniew Herbert költészetének kulcsszavait nevez, zük meg, inkább azt a két pólust, mely a herberti világ belső feszültségeit meghatározza... Mert a kőhöz... az élettelenséget, a romot, a közönyt s nem utolsósorban a háborús katasztrófát asszociáljuk: ez a sző mintegy a költői világ történelmi koordinátáit is megrajzolja. Az angyal nem kevésbé... Olyan valóságos lesz, akár a mesék alakjai”. A címadó versben „a gyanú árnyékában / ő még teljesen / a fény matériája”, az ártatlanság, „de az első kérdés / orcáiba futtatja a vért”, és „habzik a nyelve / a kivert fogazat / s a vallomás között”. A szenvedésben fegyverré váló igazság és emberség jelképe. Herbert nagyszerű és különös, nagyon költői és egyszerre mindennapi, elvont és valódiságzamatú, ki. tűnő költő — kitűnő tolmácsolásban. Csillagsugárzás A szlovákiai Rócz Olivért megismerhettük elbeszélőként, s most megismerhetjük koncepciózus műfordítóként. Nem kevesebbet: a világot, a világ népeinek költészetét kívánta megismerni és aztán tolmácsolni — ezt adja a kezünkbe a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó. A fordító előszavában elmondja kötetének előzményeit, lelki történetét. Aztán kinyitja kincsestárát, amelyik az ókor görögjeitől a mai kortársakig szinte minden kort és égtájat megszólaltat. Egy- e’gy időszak költészetét jól választott mottóval vezeti be — ez jelzi a koncepciót. S ez a két és fél évezred történelmet átfogó Költői palackpostának visszhangzó hátteret ad, mely olykor ellentétével erősíti máskor finomítja a költők üzeneteit. Németh Ferenc i
