Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
StECYtT 1979. MÁJUS 5., SZOMBAT Részesei és megalkotói Társadalmi munkabizottság Tíztagú közművelődési társadalmi munkabizottság alakult Szentendrén, a pártbizottság támogatásával. A bizottság szervezeti felépítése miatt igen hatásosan fog majd működni, hiszen tagjai szószólói az egészségügy, a Művelődési Központ, a Néprajzi Múzeum, a Pest megyei múzeumok, a városi tanács művelődési osztálya, a Hazafias Népfront, a városi pedagógus-szakszervezet, valamint a Kossuth Lajos Katonai Főiskola közművelődési törekvéseinek. Az alakuló ülésen Mester Ernő, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési felelőse leszögezte, hogy a bizottsági tagok saját területükön eredményesen tudnak tevékenykedni, hiszen részesei és megalkotói mindazoknak az elhatározásoknak, amelyek a bizottsági üléseken születnek. A bizottság a város egészségügyi, közművelődési és közoktatási területeinek együttműködési lehetőségeivel fog egyebek között foglalkozni, az ezentúl havonta rendszeresen megtartott ülésein. JmMH Az új lehetőségek nyomában A termékszerkezet változtatása szükséges Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat helyzetével foglalkozott a közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság vb-ülésén. Sok vb-tag felszólalt, sok megalapozott és mélyreható elemző kritika hangzott el. Az igények változása A gyár alapítását — annak idején még Kocsigyár — egy valóságos népgazdasági igény kielégítése tette indokolttá. A háborúban elpusztult szekér- és kocsiállományt kellett rövid határidő alatt pótolni. Akkor a gyár megfelelt a követelményeknek, csakhogy azóta sok víz lefolyt már a Dunán, s népgazdaságunk is rohamosan fejlődött. Traktor, arató-cséplő gép, motorizált szállítás — ez ma a helyzet. Nos, ettől maradt el a gyár lassan, lassan, az évek során. Nem vette figyelembe a piaci igények módosulását, nem változtatott termékstruktúráján. Tegyük szebbé lakóhelyünket Óbuda Termelőszövetkezet Rózsa utcai belvízlevezető- esatorna kotrása, és a belvíz- átemelő gépház üzemeltetése. A 16 tantermes iskola építésének segítése. Építéstudományi Intézet, Szentendre Az intézet előtti park karbantartása. A Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi úti iskoláik, valamint az V—VIII. számú óvodák patronálása. A lakótelep játszóterének továbbfejlesztése, karbantartása. A papszigeti híd megtervezése a városi tanács műszaki osztályával közösen. A városi gyalogos hddakhoz vasbeton hídgerendák biztosítása. Fedett buszmegálló építése a buszfordulónál. A 16 tantermes iskola építésénél segítségnyújtás asztalos szakipari munkákban. Városgazdálkodási Vállalat A Bükkös-parti játszótér felújítása. A Rákóczi úti iskola, a Móricz Zsigmond Gimnázium és a III—VI—IX. számú óvodák patronálása, a Felszabadulás lakótelepi bölcsődével együtt. A pártbizottság épületének gondozása. A Szoborkert kialakításánál 10 darab betonlap elkészítése. A Felszabadulás lakótelep alatti terület tereprendezése dózerrel, társadalmi n lankában. A Kossuth Lajos utca 5. szám alatti udvar kock»kövezése és bejáratának kialakítása. A 16 és a 8 tantermes iskolák építésének segítése. Megfontoltan és udvariasan Pillanatkép egy buszvezetőről Először is fiatal ember, ez életkori sajátosság: szeretnek „sportosan” vezetni. Példánk, nem. Megfontoltan, simán indít, észrevétlenül fékez. Az utasok nem esnek egymás nyakába, ölébe. Másodszor családapa: mindennap haziavárják. — És az utasaimat is — mondja. Harmadszor udvarias: nem zárja az ajtót, amikor még fölszálinak. Ha egy-egy elkésőben levő utas szalad a buszhoz: megvárja. Furcsa. — Dehogy az. Itt, nálunk ez a szokás. Ez a törvény: mi vagyunk az utasokért, s nem fordítva. Furcsa. Azaz csak azért furcsa, mert „ritka madár” szemlélet ez. Noha ilyenre volna szükség nemcsak Szentendrén, hanem az egész országban is. Kis portrét szerettem volna készíteni róla, nem állt kötélnek. Nevét kérdeztem, fejét ingatta, a busz rendszámát jegyeztem — fölösleges — mondta. — így kell dolgozni, és kész! Kívánságait tiszteletben tartam, de arra nem tettem ígéretet, hogy nem írok a „ritka madárról”, amelyet így, vagy úgy, de szaporítani kellene. Vajon az emlékezetes vb- ülés után mi történt a gyárban? Mit tettek a vezetők az előrelépés érdekében? — Az ülésen hallottak számvetés készítésére ösztönöztek bennünket — válaszolt Nehoda Károly, a gyár főmérnöke. — Megbizonyosodtunk arról, hogy a város politikai, gazdasági vezetői törődnek veiünk, nem közömbös a számukra a gyárunkban dolgozó 364 ember további sorsa. A beszélgetésből kiderült, hogy csak a termékszerkezet korszerűsítése lehet az egyedüli helyes út, s ezt ma már a gyár vezetői is látják. — Ezentúl félszemmel mindig a piacra kell majd figyelnünk — mondja a főmérnök —, hogy minden változásra azonnal reagálni tudjunk. Jelenleg a termelés fölfulását az erdőgazdaság igényeinek kielégítésével akarjuk elősegíteni. Sok olyan termékünk van már, nevezetesen a tuskókiemelő és a csemeteültefó gép, amelyek gyártása gazdaságos, s ezek a cikkek keresettek is a piacon. Továbbá kialakítottunk egy vontatható erdészeti melegedőkocsit is, amire már több ezer darabos rendelés érkezett. Biztató az is, hogy a legnagyobb vásárlónk, az AGROTRÖSZT a 6. ötéves tervidőszakra évi 95—100 millió forint nagyságrendű megrendelést adott. Új telephely Ezek valóban biztató jelek, de a gyár a mai helyén bizony nagyon szűkösen van, s éppen ezért a korszerű, folyamatos gyártási technológia bevezetése — szinte lehetetlen. Pedig volt idő, amikor a gyár erről a rossz földrajzi fekvésű telepről kiszabadulhatott volna. Akkor — sajnos — elszalasztottak a lehetőséget. Vajon mit tehetnek ma? — Valóban — mondja a főmérnök — a területi probléma sok mindennek az akadálya. Például több az anyagmozgatás, mint amennyire egy korszerű üzemben szükség volna. Szerencsére már kijelölték a vállalat számára az új területet, amely a Kőzúzó utcai sporttelep mögött fekszik. A terület kisajátítása jelenleg van folyamatban, s annak befejezte után még az idén szeretnénk ott a tereprendezést elvégezni. A jövő évben tervezzük a kommunális létesítmények megépítését. A tanulás zavartalan — Az átköltözés nem fogja akadályozni a termelést? — Nem, mert, ha az új telepünk elkészül, az átköltözés technológiai egységenként fog történni, tehát a termelés egy percre sem fog szünetelni. Ügy tűnik, a gyár vezetői Járási hírek A községi sportkör helyzetéről, valamint az „Edzett ifjúságért” mozgalomról tárgyal május 10-én, Szigetmonostoron, a községi tanács végrehajtó bizottsága. ★ A tűzoltó egyesület tevékenységéről készítendő beszámolót tárgyalja meg május 10- én, Budakalászon, a tanács végrehajtó bizottsága. Szó lesz még ezenkívül a költségvetési üzem idei pénzügyi tervéről, valamint eddigi tevékenységéről is. ★ „Magyar Múzsák” című műsor nyilvános felvételét készíti el a Magyar Rádió stábja május 9-én Visegrádon, a Pilisi Parkerdőgazdaság székházában. Alapozási munkálatok magukévá tették mindazt a követelményt, amit a párt- végréhaj tóbizottság velük szemben támasztott. Egy biztos, ha a gyár vezetői ügyes, átgondolt gazdaságpolitikát fognak folytatni, fejlődésük meggyorsul, és mindig számíthatnak a város politikai és gazdasági vezetőinek támogatására. Dísznövények ültetése Szentendre város tanácsa kertészetének dolgozói megkezdték a Somogyi Bacsó parton a dísznövények ültetését. Egy ember teljes élete Délután a paradicsomban Folyamatosan haladnak az alapozási munkálatok Szentendrén, a posta központi építkezésénél. Képünkön a zsaluzási munkálatok folynak nagy ütemben, az előírt terveknek megfelelően. Lehet, hogy furcsán hangzik, ám mégis igaz: Klamár Ernő, okleveles gépészmérnök nélkül aligha lehet szentendrei festőművész alkotásából életmű-kiállítást rendezni. A jó közérzet alapja Klamár Ernő okleveles mérnök kettős életet él. s mindkét életében boldog, elégedett, de_ rűs ember. Több mint húsz éve dolgozik ugyanazon a helyen, az ERÖTERV-nél, mint az erőművi, vegyi vízkezelés egyik szakembere. Az is igaz, hogy ezzel a furcsa nevű témával kevesen foglalkoznak az országban. Azt hiszem az elégedettség, a jó közérzet egyik alapja: ha azért kap valaki fizetést, amit egyébként is szívesen csinál. Klamár Ernőnek ez az egyik élete. Felkerestem lakásában, hogy a helyszínen láthassam másik életét. Nem egyedül fogadott. Miháltz Pál, Ilosvai Varga István, Barcsay Jenő, Klimó Károly, Kántor Andor, Gräber Margit, Kmetty János, Czóbel Béla, Bálint Endre, Kondor Béla, Bene Géza, Orosz János, Ámos Imre, Göllner Miklós, Berki Viola, Szántó Piroska alkotásainak társaságában. Csodálatos világ. — Ez a kis gyűjteményem — mondja Klamár Ernő —, az én külön világom. Zárt is, meg nyitott is. Nyitott azért, mert bárki beléphet, de zárt is, mert csak az veszi észre, hogy egy külön világba lépett, akit megfog, és hat rá az őt körülvevő képek sugárzása, atmoszférája. Vagyis, aki rezo- nálni tud ... Csodálatos világ! Miháltz Pál visszafogott, sötéttónusú színed, Barcsay robusztus konstruktivizmusa, Ilosvai Varga sejtelmes, vibráló képei. — Talán furcsán hangzik ez a szó: külön világ — fűzi tovább mondanivalóját Klamár Ernő —, de ha végiggondoljuk, mégsem. Értékes tulajdonsága az embernek az az igénye, amellyel igyekszik a maga számára egy olyan miliőt teremteni, amelyben elfelejti a gondokat, bajokat. Az első kép unatkozott Klamár Ernőnek, ez sikerült A hétköznapokat a maga és családja számára vasárnappá varázsolta. De hogyan jutott el idáig? Könnyen? Nehezen? Tudatosan, vagy esetleg csak véletlenül? A sors szeszélyes játéka folytán? — Hogyan alakul ki valakiben egy meghatározott igény — kérdi —, hogyan fejlődik ki az érdeklődése, mi az, ami az indító lökést megadja? Egy biztos, az indulásnál az igény, a cél még nem tudatos; csak később lesz az. A kezdő lépést én is úgy tettem meg — pontosan emlékszem — immáron 18 éve, 1961-ben, hogy a Csók galériában vásároltam egy tájképet A családalapítást követő egy évtized nehézségei, egzisztenciális stabilizálódása után — az első lélegzet A kép a falra került, s lassan megkezdte áldásos tevékenységét, vagyis egye. dűl, társak nélkül unatkozott. A társak pedig lassan-lassan megérkeztek, s tüstént hozzáláttak bűvös szereplésükhöz: a lakás statisztáiból főszereplőkké léptek elő, s lenyűgözték játékukkal a szűkkörű családi nézőközönséget. Csodálom a gyűjtőt Mérnökember. Tehát a reálék lelhetnek élete rendszerező elvei, de tüstént költővé válik, ha a képekről beszél. — A képek nem irigyek az élménynyújtásban. Nem akarják csak a saját egyedi személyiségükhöz leláncolni nézőjüket. Nem, sokkal- nagyvonalúbbak: magukon keresztül kitárnak egy kaput, amelyen át egy szélesebb világba vezetnek el bennünket, amely egyébként itt van köröttünk, csak nem mindig fedeztük fel, vagy talán behunyt szemmel járkáltunk benne. A könyvespolcon művészeti könyvek, albumok, katalógusok zárt sora. A lakásban minden tárgy arról árulkodik, hogy lakói teljes jogú állam, polgárai a „külön. világ”-nak. Vajon Klamár Ernőnek csak a művekkel, vagy alkotóikkal is van kapcsolata? Kapcsolat az alkotókkal — Az alkotásokon keresztül alkalmam és lehetőségem adódott a művészekkel is személyes érintkezést találnom. Közülük több, baráti kapcsolatot eredményezett. Ez természetesen hozzásegített művészetük jobb, teljesebb megértéséhez. Néhány művész megtisztelő barátsága az igaz emberi kapcsolatok megismerését is jelentette. Gyűjteményemet az évek során lassan igyekeztem egyre homogénebbé formálni. Alkotóik kortárs, mai művészek, á szentendrei táj varázsának rabjai. A képek között ülve; műveik által ők is állandó képzeletbeli vendégei a közös „paradicsomnak”. Jelen a járás művelődésében Katalóguskészítés — nemzetiségi kultúra ápolása A, szentendrei művelődési központnak sokrétű, a közművelődéssel szorosan, vagy oldottabb formában összefüggő feladata van. Valóban kulturális központ. Kisugárzása, hatóereje széles körű. Lényegében erről — hogyan segíti a központ a járási művelődési gondok megoldását — beszélgettünk Perjéssy Barnabás közművelődési igazgatóhelyettessel. Leszögezhetjük, hogy a művelődési központ sokféle, sokrétű segítséget nyújt a járás 13 községének. Közülük a három legfontosabbat emeljük ki, az általánosabb, a művelődési, az elvontabb a könyvtári segítségnyújtást. valamint a rendezvényeket. Ismeretes, hogy a járásban még sok a félállásban, vagy szakképzettség nélküli könyvtáros dolgozik. Az egyik nekik nyújtott segítség — módszertani. Elmagyarázzák és megmutatják a katalógusszerkesztés minden csínyját-bínját. Ezt tették Pilisszentkereszten, és még több más községben. Továbbá nagy segítséget nyújtanak a helyes állománygyarapítás fejlesztésében, a jó könyvtári propaganda megszervezésében. Tahitótfaluban például a művelődési központ szakembereinek közreműködésével fejlesztették ki a gyermekkönyvtárat. A járási községekben működő művelődési házak vezetőinek részvételével rendszeres továbbképzést szerveztek, ahol havonta egyszer elméleti és módszertani foglalkozások vannak. Értékelik, megvitatják a művelődési házak munka- tervét, észrevételeikről a járási hivatalt is értesítik. A művelődési l központ által kiadott műsorfüzetekben pedig rendszeresen bemutatnak egy-egy községet valamint az ott folyó kulturális munkát. Nagy támogatást nyújtanak a munkásművelődés fejlesztéséhez. Ajánlásokat készítenek a járás területén tevékenykedő szocialista brigádoknak, módszertani útmutatást nyújtanak a jól működő szocialista brigád klubok kialakításához. A művelődési központ olyan feladatokat is átvállal a községektől, amelyeket azok megfelelő eszközök híján nem tudnak elvégezni. Különös figyelmet fordítanak például az együttesek szerepeltetésére, valamint a nemzetiségi kultúra ápolására. ■ Ezzel, egyúttal jelentős segítséget nyújtanak a művelődési házaknak, mert enyhítik műsorgondjaikat akkor, amikor különféle városi és országos együtteseket hív* nak meg a járásba, s egy-egy községben szerepeltetik. A községi együtteseknek viszont városi fellépéseket biztosítanak. Sok központi rendezvénynyel, például a „családi estékekéi pedig a nemzetiségi kulturális igényeket elégítik ki. A múlt hónapban rendezték meg az első szlovák estet, amelynek sikere arra ösztönzi a művelődési központ dolgozóit, hogy ezen az úton menjenek tovább. A művelődési közDont tevékenysége tehát valóban kisugárzik a járás területére, a közös cél, a közművelődés minél magasabb szintre való emelése érdekében. Az oldalt frta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter
