Pest Megyi Hírlap, 1979. május (23. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

StECYtT 1979. MÁJUS 5., SZOMBAT Részesei és megalkotói Társadalmi munkabizottság Tíztagú közművelődési tár­sadalmi munkabizottság ala­kult Szentendrén, a pártbi­zottság támogatásával. A bizottság szervezeti fel­építése miatt igen hatásosan fog majd működni, hiszen tag­jai szószólói az egészségügy, a Művelődési Központ, a Néprajzi Múzeum, a Pest me­gyei múzeumok, a városi ta­nács művelődési osztálya, a Hazafias Népfront, a városi pedagógus-szakszervezet, va­lamint a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola közművelődési törekvéseinek. Az alakuló ülésen Mester Ernő, a városi pártbizottság propaganda- és művelődési felelőse leszögezte, hogy a bi­zottsági tagok saját területü­kön eredményesen tudnak te­vékenykedni, hiszen részesei és megalkotói mindazoknak az elhatározásoknak, amelyek a bizottsági üléseken szület­nek. A bizottság a város egész­ségügyi, közművelődési és közoktatási területeinek együttműködési lehetőségeivel fog egyebek között foglalkoz­ni, az ezentúl havonta rend­szeresen megtartott ülésein. JmMH Az új lehetőségek nyomában A termékszerkezet változtatása szükséges Az Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat helyzetével fog­lalkozott a közelmúltban a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság vb-ülésén. Sok vb-tag felszó­lalt, sok megalapozott és mélyreható elemző kritika hangzott el. Az igények változása A gyár alapítását — annak idején még Kocsigyár — egy valóságos népgazdasági igény kielégítése tette indokolttá. A háborúban elpusztult sze­kér- és kocsiállományt kellett rövid határidő alatt pótolni. Akkor a gyár megfelelt a kö­vetelményeknek, csakhogy azóta sok víz lefolyt már a Dunán, s népgazdaságunk is rohamosan fejlődött. Traktor, arató-cséplő gép, motorizált szállítás — ez ma a helyzet. Nos, ettől maradt el a gyár lassan, lassan, az évek során. Nem vette figyelembe a piaci igények módosulását, nem változtatott termékstruktúrá­ján. Tegyük szebbé lakóhelyünket Óbuda Termelőszövetkezet Rózsa utcai belvízlevezető- esatorna kotrása, és a belvíz- átemelő gépház üzemeltetése. A 16 tantermes iskola építé­sének segítése. Építéstudományi Intézet, Szentendre Az intézet előtti park kar­bantartása. A Bajcsy-Zsilinszky és a Rákóczi úti iskoláik, va­lamint az V—VIII. számú óvodák patronálása. A lakó­telep játszóterének továbbfej­lesztése, karbantartása. A pap­szigeti híd megtervezése a vá­rosi tanács műszaki osztályá­val közösen. A városi gyalo­gos hddakhoz vasbeton hídge­rendák biztosítása. Fedett buszmegálló építése a buszfor­dulónál. A 16 tantermes isko­la építésénél segítségnyújtás asztalos szakipari munkákban. Városgazdálkodási Vállalat A Bükkös-parti játszótér fel­újítása. A Rákóczi úti iskola, a Móricz Zsigmond Gimná­zium és a III—VI—IX. számú óvodák patronálása, a Felsza­badulás lakótelepi bölcsődével együtt. A pártbizottság épü­letének gondozása. A Szobor­kert kialakításánál 10 darab betonlap elkészítése. A Felsza­badulás lakótelep alatti terület tereprendezése dózerrel, társa­dalmi n lankában. A Kossuth Lajos utca 5. szám alatti ud­var kock»kövezése és bejára­tának kialakítása. A 16 és a 8 tantermes iskolák építésé­nek segítése. Megfontoltan és udvariasan Pillanatkép egy buszvezetőről Először is fiatal ember, ez életkori sajátosság: szeretnek „sportosan” vezetni. Példánk, nem. Megfontoltan, simán in­dít, észrevétlenül fékez. Az utasok nem esnek egymás nya­kába, ölébe. Másodszor családapa: min­dennap haziavárják. — És az utasaimat is — mondja. Harmadszor udvarias: nem zárja az ajtót, amikor még fölszálinak. Ha egy-egy elké­sőben levő utas szalad a busz­hoz: megvárja. Furcsa. — Dehogy az. Itt, nálunk ez a szokás. Ez a törvény: mi va­gyunk az utasokért, s nem fordítva. Furcsa. Azaz csak azért fur­csa, mert „ritka madár” szem­lélet ez. Noha ilyenre volna szükség nemcsak Szentendrén, hanem az egész országban is. Kis portrét szerettem volna készíteni róla, nem állt kötél­nek. Nevét kérdeztem, fejét ingatta, a busz rendszámát je­gyeztem — fölösleges — mond­ta. — így kell dolgozni, és kész! Kívánságait tiszteletben tar­tam, de arra nem tettem ígé­retet, hogy nem írok a „ritka madárról”, amelyet így, vagy úgy, de szaporítani kellene. Vajon az emlékezetes vb- ülés után mi történt a gyár­ban? Mit tettek a vezetők az előrelépés érdekében? — Az ülésen hallottak számvetés készítésére ösztö­nöztek bennünket — vála­szolt Nehoda Károly, a gyár főmérnöke. — Megbizonyosod­tunk arról, hogy a város poli­tikai, gazdasági vezetői törőd­nek veiünk, nem közömbös a számukra a gyárunkban dol­gozó 364 ember további sorsa. A beszélgetésből kiderült, hogy csak a termékszerkezet korszerűsítése lehet az egye­düli helyes út, s ezt ma már a gyár vezetői is látják. — Ezentúl félszemmel min­dig a piacra kell majd figyel­nünk — mondja a főmérnök —, hogy minden változásra azonnal reagálni tudjunk. Je­lenleg a termelés fölfulását az erdőgazdaság igényeinek ki­elégítésével akarjuk elősegíte­ni. Sok olyan termékünk van már, nevezetesen a tuskóki­emelő és a csemeteültefó gép, amelyek gyártása gazdaságos, s ezek a cikkek keresettek is a piacon. Továbbá kialakítot­tunk egy vontatható erdészeti melegedőkocsit is, amire már több ezer darabos rendelés érkezett. Biztató az is, hogy a legnagyobb vásárlónk, az AGROTRÖSZT a 6. ötéves tervidőszakra évi 95—100 mil­lió forint nagyságrendű meg­rendelést adott. Új telephely Ezek valóban biztató jelek, de a gyár a mai helyén bi­zony nagyon szűkösen van, s éppen ezért a korszerű, folya­matos gyártási technológia be­vezetése — szinte lehetetlen. Pedig volt idő, amikor a gyár erről a rossz földrajzi fekvé­sű telepről kiszabadulhatott volna. Akkor — sajnos — el­szalasztottak a lehetőséget. Vajon mit tehetnek ma? — Valóban — mondja a fő­mérnök — a területi probléma sok mindennek az akadálya. Például több az anyagmozga­tás, mint amennyire egy kor­szerű üzemben szükség volna. Szerencsére már kijelölték a vállalat számára az új terüle­tet, amely a Kőzúzó utcai sporttelep mögött fekszik. A terület kisajátítása jelenleg van folyamatban, s annak be­fejezte után még az idén sze­retnénk ott a tereprendezést elvégezni. A jövő évben ter­vezzük a kommunális létesít­mények megépítését. A tanulás zavartalan — Az átköltözés nem fogja akadályozni a termelést? — Nem, mert, ha az új tele­pünk elkészül, az átköltözés technológiai egységenként fog történni, tehát a termelés egy percre sem fog szünetelni. Ügy tűnik, a gyár vezetői Járási hírek A községi sportkör helyze­téről, valamint az „Edzett if­júságért” mozgalomról tárgyal május 10-én, Szigetmonosto­ron, a községi tanács végre­hajtó bizottsága. ★ A tűzoltó egyesület tevé­kenységéről készítendő beszá­molót tárgyalja meg május 10- én, Budakalászon, a tanács végrehajtó bizottsága. Szó lesz még ezenkívül a költségvetési üzem idei pénzügyi tervéről, valamint eddigi tevékenységé­ről is. ★ „Magyar Múzsák” című műsor nyilvános felvételét készíti el a Magyar Rádió stábja május 9-én Visegrádon, a Pilisi Parkerdőgazdaság székházában. Alapozási munkálatok magukévá tették mindazt a követelményt, amit a párt- végréhaj tóbizottság velük szemben támasztott. Egy biz­tos, ha a gyár vezetői ügyes, átgondolt gazdaságpolitikát fognak folytatni, fejlődésük meggyorsul, és mindig számít­hatnak a város politikai és gazdasági vezetőinek támo­gatására. Dísznövények ültetése Szentendre város tanácsa kertészetének dolgozói megkezd­ték a Somogyi Bacsó parton a dísznövények ültetését. Egy ember teljes élete Délután a paradicsomban Folyamatosan haladnak az alapozási munkálatok Szent­endrén, a posta központi építkezésénél. Képünkön a zsaluzási munkálatok folynak nagy ütemben, az előírt terveknek meg­felelően. Lehet, hogy furcsán hang­zik, ám mégis igaz: Klamár Ernő, okleveles gépészmérnök nélkül aligha lehet szentendrei festőművész alkotásából élet­mű-kiállítást rendezni. A jó közérzet alapja Klamár Ernő okleveles mér­nök kettős életet él. s mindkét életében boldog, elégedett, de_ rűs ember. Több mint húsz éve dolgozik ugyanazon a helyen, az ERÖTERV-nél, mint az erőművi, vegyi vízkezelés egyik szakembere. Az is igaz, hogy ezzel a furcsa nevű té­mával kevesen foglalkoznak az országban. Azt hiszem az elégedettség, a jó közérzet egyik alapja: ha azért kap valaki fizetést, amit egyébként is szívesen csinál. Klamár Ernőnek ez az egyik élete. Felkerestem lakásában, hogy a helyszínen láthassam másik életét. Nem egyedül fo­gadott. Miháltz Pál, Ilosvai Varga István, Barcsay Jenő, Klimó Károly, Kántor Andor, Gräber Margit, Kmetty János, Czóbel Béla, Bálint Endre, Kondor Béla, Bene Géza, Orosz János, Ámos Imre, Göllner Miklós, Berki Viola, Szántó Pi­roska alkotásainak társaságá­ban. Csodálatos világ. — Ez a kis gyűjteményem — mondja Klamár Ernő —, az én külön világom. Zárt is, meg nyitott is. Nyitott azért, mert bárki beléphet, de zárt is, mert csak az veszi észre, hogy egy külön világba lépett, akit megfog, és hat rá az őt kö­rülvevő képek sugárzása, at­moszférája. Vagyis, aki rezo- nálni tud ... Csodálatos világ! Miháltz Pál visszafogott, sötéttónusú színed, Barcsay robusztus konstruktivizmusa, Ilosvai Varga sejtelmes, vibráló képei. — Talán furcsán hangzik ez a szó: külön világ — fűzi tovább mondanivalóját Klamár Ernő —, de ha végiggondol­juk, mégsem. Értékes tulaj­donsága az embernek az az igénye, amellyel igyekszik a maga számára egy olyan mi­liőt teremteni, amelyben elfe­lejti a gondokat, bajokat. Az első kép unatkozott Klamár Ernőnek, ez sikerült A hétköznapokat a maga és családja számára vasárnappá varázsolta. De hogyan jutott el idáig? Könnyen? Nehezen? Tudatosan, vagy esetleg csak véletlenül? A sors szeszélyes játéka folytán? — Hogyan alakul ki valaki­ben egy meghatározott igény — kérdi —, hogyan fejlődik ki az érdeklődése, mi az, ami az indító lökést megadja? Egy biztos, az indulásnál az igény, a cél még nem tudatos; csak később lesz az. A kezdő lé­pést én is úgy tettem meg — pontosan emlékszem — immá­ron 18 éve, 1961-ben, hogy a Csók galériában vásároltam egy tájképet A családalapí­tást követő egy évtized ne­hézségei, egzisztenciális sta­bilizálódása után — az első lélegzet A kép a falra ke­rült, s lassan megkezdte áldá­sos tevékenységét, vagyis egye. dűl, társak nélkül unatkozott. A társak pedig lassan-lassan megérkeztek, s tüstént hozzá­láttak bűvös szereplésükhöz: a lakás statisztáiból főszereplők­ké léptek elő, s lenyűgözték játékukkal a szűkkörű családi nézőközönséget. Csodálom a gyűjtőt Mérnök­ember. Tehát a reálék lelhet­nek élete rendszerező elvei, de tüstént költővé válik, ha a képekről beszél. — A képek nem irigyek az élménynyújtásban. Nem akar­ják csak a saját egyedi sze­mélyiségükhöz leláncolni né­zőjüket. Nem, sokkal- nagy­vonalúbbak: magukon keresz­tül kitárnak egy kaput, ame­lyen át egy szélesebb világba vezetnek el bennünket, amely egyébként itt van köröttünk, csak nem mindig fedeztük fel, vagy talán behunyt szemmel járkáltunk benne. A könyvespolcon művészeti könyvek, albumok, katalógusok zárt sora. A lakásban min­den tárgy arról árulkodik, hogy lakói teljes jogú állam, polgárai a „külön. világ”-nak. Vajon Klamár Ernőnek csak a művekkel, vagy alkotóikkal is van kapcsolata? Kapcsolat az alkotókkal — Az alkotásokon keresztül alkalmam és lehetőségem adó­dott a művészekkel is szemé­lyes érintkezést találnom. Kö­zülük több, baráti kapcsolatot eredményezett. Ez természete­sen hozzásegített művészetük jobb, teljesebb megértéséhez. Néhány művész megtisztelő barátsága az igaz emberi kapcsolatok megismerését is jelentette. Gyűjteményemet az évek során lassan igyekeztem egyre homogénebbé formálni. Alkotóik kortárs, mai művé­szek, á szentendrei táj vará­zsának rabjai. A képek között ülve; műveik által ők is ál­landó képzeletbeli vendégei a közös „paradicsomnak”. Jelen a járás művelődésében Katalóguskészítés — nemzetiségi kultúra ápolása A, szentendrei művelődési központnak sokrétű, a közmű­velődéssel szorosan, vagy ol­dottabb formában összefüggő feladata van. Valóban kultu­rális központ. Kisugárzása, ha­tóereje széles körű. Lényegé­ben erről — hogyan segíti a központ a járási művelődési gondok megoldását — beszél­gettünk Perjéssy Barnabás közművelődési igazgatóhelyet­tessel. Leszögezhetjük, hogy a mű­velődési központ sokféle, sok­rétű segítséget nyújt a járás 13 községének. Közülük a há­rom legfontosabbat emeljük ki, az általánosabb, a művelődési, az elvontabb a könyvtári se­gítségnyújtást. valamint a ren­dezvényeket. Ismeretes, hogy a járásban még sok a félállásban, vagy szakképzettség nélküli könyv­táros dolgozik. Az egyik nekik nyújtott segítség — módszertani. Elmagyarázzák és megmutat­ják a katalógusszerkesztés minden csínyját-bínját. Ezt tették Pilisszentkereszten, és még több más községben. To­vábbá nagy segítséget nyúj­tanak a helyes állománygya­rapítás fejlesztésében, a jó könyvtári propaganda meg­szervezésében. Tahitótfaluban például a művelődési központ szakembereinek közreműködé­sével fejlesztették ki a gyer­mekkönyvtárat. A járási községekben műkö­dő művelődési házak vezetői­nek részvételével rendszeres továbbképzést szerveztek, ahol havonta egyszer elméleti és módszertani foglalkozások van­nak. Értékelik, megvitatják a művelődési házak munka- tervét, észrevételeikről a járási hiva­talt is értesítik. A művelődési l központ által kiadott műsorfü­zetekben pedig rendszeresen bemutatnak egy-egy községet valamint az ott folyó kulturá­lis munkát. Nagy támogatást nyújtanak a munkásművelődés fejlesztéséhez. Ajánlásokat ké­szítenek a járás területén te­vékenykedő szocialista brigá­doknak, módszertani útmuta­tást nyújtanak a jól működő szocialista brigád klubok ki­alakításához. A művelődési központ olyan feladatokat is átvállal a köz­ségektől, amelyeket azok meg­felelő eszközök híján nem tudnak elvégezni. Különös figyelmet fordíta­nak például az együttesek szerepeltetésére, valamint a nemzetiségi kultú­ra ápolására. ■ Ezzel, egyúttal jelentős segítséget nyújtanak a művelődési házaknak, mert enyhítik műsorgondjaikat ak­kor, amikor különféle városi és országos együtteseket hív* nak meg a járásba, s egy-egy községben szerepeltetik. A községi együtteseknek viszont városi fellépéseket biztosíta­nak. Sok központi rendezvény­nyel, például a „családi es­tékekéi pedig a nemzetiségi kulturális igényeket elégítik ki. A múlt hónapban rendez­ték meg az első szlovák estet, amelynek sikere arra ösztönzi a művelődési központ dolgo­zóit, hogy ezen az úton men­jenek tovább. A művelődési közDont tevé­kenysége tehát valóban kisu­gárzik a járás területére, a közös cél, a közművelődés mi­nél magasabb szintre való emelése érdekében. Az oldalt frta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom