Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

*■$* nagykörös! liradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM 1979. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP Tovább javult a termelékenység Mérlegzáró közgyűlés az építőipari szövetkezeiben A hét végén tartotta mér- logzáró közgyűlését a helyi építőipari szövetkezet az Arany János Művelődési Köz­pontban. A közgyűlésen részt vett Bodrogi István, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai re­szortfelelőse és Motyovszki Mihály, a ceglédi Vasipari Szövetkezet elnöke, a megyei szövetkezeti bizottság tagja. Hosszú idő Elsőként a közgyűlés tiszt­ségviselőit választották meg, rnajd a szövetkezet vezetősé­gének beszámolóját Horváth József elnök ismertette, szó­beli kiegészítést fűzve az írás­ban már korábban a dolgo­zókhoz eljuttatott tájékoztató­hoz. — ’ Tavaly jelentős sikere­ket értünk el a gazdálkodás­ban — mondotta elöljáróban, majd így folytatta: Tervün­ket, egy-két részletének kivé­telével nemcsak teljesítettük, j de számottevő mértékben túl­teljesítettük : 14,9 százalékkal. Ez az előző évi eredménynek több mint 120,8 százaléka. Al­vállalkozóként végzett mun­kánk értéke tavaly megha­ladta a hárommillió forintot, ez kétszerese a tervezettnek. A szövetkezet bevételének gyarapítása mellett azt is je­lenti ez, hogy bővült kapcso­latunk a többi helyi építőipari kollektívával. Ezt a jövőben még tovább szeretnénk fej­leszteni, idei elképzeléseink megvalósításakor számítunk az ő közreműködésükre is. Arról beszélt a továbbiak­ban az elnök, hogyan alakul­tak költségeik. Nos, az ada­tok szerint lényegesen ke­vésbé növekedtek, mint a ter­melési érték. Ez önmagában is örvendetes, és különösen , az, ha figyelembe vesszük a különféle építőanyagok, vala­mint az energia árának emel­kedését. Igaz, év közben gyakran adódott gond egyné­mely anyagok hiánya miatt, s a nagykereskedelmi vállala­tok igen hosszú időre igazol­ták vissza a szövetkezet meg­rendeléseit. Új gépek Az Ilyen és hasonló gondok miatti időkiesést ésszerű, gyors átcsoportosítással sike­rült lerövidíteniük. Az elnök felhívta a dolgozók figyelmét, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítani az anyaggazdál­kodásra, kerülni kell minden indokolatlan költséget. S mi­vel igen számottevő minden esztendőben a fuvarozási költ­ség, ezért arra kell töreked­niük, hogy meglevő szállítási kapacitásukat maradéktalanul használják ki. Járműveik, gé­peik állandó ellenőrzésével, karbantartásával kell megte­remteni a folyamatos üzeme­lés feltételeit. — A költségek csökkenté­sén kívül fontos feladatunk a munkaidő jobb kihasználása — hangsúlyozta Horváth Jó­zsef. A munka hatékonyságá­nak növeléséért javítani kell a folyamatos munka fel­tételeit. E szándékunk meg­valósulását jelzi, hogy sike­rült megoldanunk dolgozóink téli foglalkoztatását. A mun­kafegyelem lényegesen javult, de további hathatós intézkedé­sekre van még szükség, hogy a pontos, jó munka általá­nossá váljék. Erre alighanem ösztönzőleg hat majd a jövőre bevezetésre kerülő, minőség utáni bére­zés. Kidolgozása, feltételeinek megteremtése folyamatban van, s bevezetésével várha­tóan nemcsak a munka minő­sége, de a szervezettség is ja­vul majd. A jobb, gyorsabb munkát mindenesetre segítik a tavaly vásárolt gépek, berendezések. Vettek egyebek között vakoló­gépet, mészoltót, csőhajlítót, csiszológépet, menetvágót, több kézikocsit, marógépet, darus gépkocsit és két pót­kocsit. Ezek mind a dolgozók tennivalóit könnyítik meg, sok esetben kiküszöbölve a nehéz fizikai munkát. Az idén, bár kisebb összegért, újabb beren­dezéseket kívánnak vásárolni. Eddig már beszereztek egy árokásó-markoló gépet, s ter­vezik, hogy még egy tehergép­kocsit vásárolnak. Figyelmeztetően szólt az el­nök arról, hogy tavaly jelen­tősen nőtt az üzemi balesetek száma. Nagyobb körültekin­tésre van szükség minden munkafázisban — mondta, a gének kezelésénél éppúgy, mint a kézi munkáknál. Szi­gorúan megkövetelik a mun­kavédelmi szabályok megtar­tását, s következetesebb ellen­őrzéssel kívánják megelőzni a hasonló eseteket. — Városunkban kiemelt szerepe van a lakosságnak végzett építőipari szolgáltatá­soknak — mondta beszámo­lója további részében Horváth József. — Tavaly ezeket is fejlesztettük, összesen 440 ezer forint értékben végeztünk ilyen munkát. Az idén ezen a területen is tovább kívánunk lépni: felvevőiroda megnyitá­sával és természetesen a szol­gáltatások bővítésével igyek­szünk a lakosság segítségére lenni. Lehetőség szerint, a tervszerű gazdálkodás kere­tein belül, minden jelentkező igényt szeretnénk kielégíteni. Lakások felújítása A tavalyi 18 lakás helyett csak kettőt tudtak átadni, mi­vel az alvállalkozóként tevé­kenykedő koeséri Űj Élet Ter­melőszövetkezet építőbrigádja nem adta át időben az építke­zési területet, és így a szak­ipari és szerelési munkák vég­zése elhúzódott. A lemaradást az első negyedévben kívánják pótolni, a további lakásokat átadni. Az elnök ennek kap­csán szólt röviden az idei ter­vekről is. Elmondta egyebek között, hogy a tavalyról áthú­zódó munkák értéke 22 millió forint, ehhez jön az erre az évre bejelentett igény, újabb 25 millió forint. S ez azt je­lenti, hogy kapacitásuk telje­sen lekötött. Szeretnék befe­jezni a könyvkötő szövetkezet ipari épületét, a filmszínház átalakítását, a Volán 21. Vál­lalat helyi, műszaki telepén a festőműhely építését, bővíté­sét, hasonlót a tejüzemben. Gázvezetéket szerelnek az Arany János Gimnáziumban, a városgazdálkodási vállalat megrendelésére pedig laká­sokban. Éttermet építenek, s számos épületet újítanak fel helyben és vidéken. A megnövekedett termelési értéket a jelenlegi létszámmal kívánják elérni, újabb dolgo­zók felvételével nemigen szá­molnak. örvendetes viszont, hogy tavaly lényegesen keve­sebben változtattak munka­helyet a szövetkezet dolgozói közül, mint korábban. Mind többen lesznek tagjai a törzs­gárdának, jórészt szakembe­rek, akik az utánpótlás neve­léséről is kellően gondoskod­nak. Jelenleg harminc ipari tanuló ismerkedik a szövetke­zet tanműhelyében leendő szakmájával. Szeretnék, ha tanulmányaik befejezése után valamennyien a szövetkezet­ben maradnának. Az elnök tájékoztatója után Dencsik Kálmán a szövetke­zeti bizottság tevékenységét ismertette, a felügyelő bizott­ságát Tóth Ambrus, a munka­ügyi döntőbizottságét pedig Lakos Sándor, e bizottságok elnökei. Részletesen szóltak munkájukról, például a mun­kaversenyekről, kulturális és sportrendezvényekről, kirán­dulásokról, segélyezésről, az ellenőrzésről. Bodrogi István, a városi párt- bizottság és a városi tanács kö­szönetét tolmácsolta a szép eredményekért és az értékes társadalmi munkáért. Mo­tyovszki Mihály a megyei szövetkezeti bizottság és a KISZÖV megyei elnökségé­nek üdvözletét tolmácsolta, majd az idei gazdasági intéz­kedési tervet ismertette rész­letesen Horváth József. Alapszabály-módosítás A tavalyi mérlegbeszámolót Szalai Sándorné főkönyvelő terjesztette elő. Elmondta egyebek között, hogy tavaly összesen 24 millió 400 ezer fo­rint árbevételt értek el, s 28 millió 913 ezer forint terme­lési értéket produkáltak. Az egy dolgozóra jutó átlagos termelési érték 11 százalékkal haladta meg az előző évit'. Arról is beszélt, hogyan ala­kult a szövetkezet vagyona, hogyan használták fel a fej­lesztési alapot, s mennyi a felosztható részesedés. Ez utóbbi, az évközi kifizetések után 280 ezer forintot tesz ki. Az előterjesztést, a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszokkal együtt a szövet­kezet tagsága jóváhagyólag tudomásul vette. A szövetke­zet alapszabályának és belső szabályzatainak módosítására tett ezután javaslatot dr. Rácz Ernő jogtanácsos. Indítványát és előterjesztését a közgyűlés szintén elfogadta. A szövetkezet elnöke, Hor­váth József a közgyűlés vé­gén Patyi József nyugíjba vo­nult kőművesnek átadta a 25 éves törzsgárda tagságért járó jelvényt és aranygyűrűt. Khim Antal Megemlékezés, koszorúzás A KlSZ-bizottság ünnepi ülése A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezésének 22. évforulója alkalmából, március 21-én, szerdán dél­után 5 órakor ünnepi, kibőví­tett ülést tart a KISZ városi bizottsága a városi ifjúsági klubházban, a Dalmady Győ­ző u. 3. szám alatt. Előtte ko- szorúzási ünnepséget tarta­nak délután 3 órakor Mészá­ros Jánosnak, a tanácsháza falán levő domborművénél. Mi történt a proletárforradalom előestéjén Részt kértek a város vezetéséből /. A Magyar Tanácsköztársa­ság napjainak történetét meg­lehetősen jól ismerjük. A ku­tatóknak természetesen még sokáig alkalma lesz újabb és újabb részleteket kideríteni, ám ez alapvetően nem módo­sítja véleményünket, melyet a Tanácsköztársaság városi ve­zetőinek állított emlékművek­kel is kifejeztünk. Kevesebb szó esik viszont a Tanácsköz­társaság kikiáltásának előz­ményeiről pedig ez a bő félév sem szűkölködött események­ben. Talán éppen ezek a szep­tembertől márciusig számlált napok, 1918. és 1919. forduló­ján, adják a magyarázatát a későbbi eseményeknek, azok­nak az ellentmondásoknak, melyek mindvégig éreztették hatásukat a Tanácsköztársaság 133 napja idején is. Leszámolni a múlttal Pergessük vissza a történelem lapjait 1918. szeptemberéig. Ekkor már a legharciasabb monarchisták előtt is teljesen világos, hogy a háború értel­metlen volt s a harcot hirdető Magyarország számára teljes mértékben vereséggel végző­dött. Ennek ellenére szerte az országban továbbra is indítot­tak katonavonatokat a fron­tokra. A ki tudja, miben re­ménykedő vezetők még októ­ber 31-én, az őszirózsás for­radalom napján is megkísé­relték ezrek és ezrek vágóhíd­ra küldését. Mit számított akkor nekik az elégedetlenség, a tömegek forradalmi hangu­lata! Pedig véleményét akkor már senki sem rejtette véka alá. A nagykőrösi, alapjában véve kormány hű sajtó is így ír szeptember 15-én: „Nincs város ’ az országban, ahol a megélhetés drágább volna mint Nagykőrösön.” Lehetséges, hogy a Nagykő­rös és Vidéke cikkírója túl­zott, ám a városi tanács iratai is azt bizonyítják, hogy a me­zőgazdasági, a csekély számú ipari munkásság körében nagy volt az elégedetlenség s a vá­rosi alkalmazottak, hivatalno­kok, szellemi dolgozók is gya­korta szóvá tették panaszai­kat. Nem véletlen, hogy szep­tember 22-én Jalsoviczy Sán­dor polgármester szükségét érezte a nagykőrösiek meg­nyugtatásának, a jól működő közellátási vállalat megszerve­zését ígérve. A forradalmi hangulat a megnyugtató szavak ellenére tovább érik, s a jelek szerint egyaránt erőt vesz a polgár- mesteren és a legszegényebb bérlőn is. November elsején, a pesti események hírének ha­tására összeverbuválódik a vá­rosban'az a forradalmi tömeg, mely kész leszámolni a múlt­tal. Mégis mi történt? , Megalakították a Nemzeti Tanácsot, melynek dr. Kökény Dezső ügyvéd lett az elnöke, Bakó József országgyűlési képviselő és Bordács Szilárd földbirtokos a tagja. Kezdeményező szerep Forradalmat csináltak hát, ám e forradalomban a régi emberek jutottak vezető sze­rephez. Esküt tett az új rend mellett a polgármester is, s másnap őt követve a város Kora tavaszi taiajegyengetés A Ceglédi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Dózsa György szocialista brigádjának tagjai a kocséri Petőfi Tsz-ben talajegyen getést végeznek. E 109 hektáros táblán a közös gaz­daság silótakarmányt termeszt majd. Varga Irén felvétele egész tisztikara, talán őszinte lelkesedésből, talán pozíciói­nak bonyodalom nélküli át­mentéséért. Mindenesetre ek­kor lépett színre vezetőként a következő év történetének nagykőrösi kulcsfigurája, dr. Kökény Dezső, aki Jalsoviczky Sándor egészségi okokkal ma­gyarázott novemberi lemon­dása után polgármester is lett, majd decembertől a Nemzeti Tanács határozata alapján csak ezt a tisztségét tartotta meg egészen 1919 őszéig! Igaz, hogy 1918. novemberében még azon ügyködött, hogy a királyságot kiszolgálja, ha az visszatér, miközben nyilváno­san hitet tett a köztársaság mellett. S az is igaz, hogy jegyzőkönyvbe vétette hitét a szocializmusban, s az is, hogy fenntartás nélkül csatlakozott a Tanácsköztársasághoz, s ma­radt polgármester a direktó­rium irányítása alatt is. Utó­lag azt vallotta, hogy az elég­gé el nem ítélhető kommuniz­mus napjaiban nem meggyő­ződésből, hanem a rend fenn­tartása érdekében maradt a helyén. Mi sem természete­sebb, hogy a fehérterror ura­lomra jutásának első percei­ben fejére olvasták korábbi, ma is meglevő jegyzőkönyvek­ben rögzített kijelentéseit, és felfüggesztették állásából. Kulcsfigurának neveztük a Nemzeti Tanács elnökéből lett polgármestert, ám nem azért mert döntően befolyásolta volna a nagykőrösi eseménye­ket, hanem mert tevékenysé­gével, jellemével teljes mér­tékben megtestesítette Nagy­kőrös lakosságának azt a ré­tegét, mely magához ragadta a viszonylag tervszerű kezde­ményező szerepet, mely ha nem is volt mentes a forra- dalmiságtól, mégis arra töre­kedett, hogy fenntartsa a meg­szokott keretek között a vá­rosi élet folyamatosságát. Az együttműködést is megenged­hető eszköznek tartva fékezze a baloldali mozgalmak erejét. Megalakítják a pártot Az események sodrásából természetesen nem lehetett ki­lépnie a városnak sem. Meg­alakult a polgárőrség, a nem­zetőrség. Ez utóbbinak a ve­zetője, tevékenységéről nagyon sok irat maradt fenn, az a Kis Pál százados, aki a Tanács- köztársaság bukása után még földbirtokot is kapott érdemei elismeréseként. Mindent egybevetve Nagy­kőrös napjainak irányítójává vált a polgári forradalom. Részt kértek vezetésében a régi rend hívei, de felbukkan­tak mellettük az új, még nem marxista, de minden korábbi­nál baloldalibb irányítók is. November 16-án nagygyűlést tartottak e baloldaliak, s más­nap meg is alakították az ak­kor elképzelhető legforradal­mibb közösséget, a szociálde­mokrata pártot. F. P. (Folytatjuk Sikeres férfi kézilabdaviadal Városunkban, a Toldi-sport- csarnokoan rendezett terem- kéziiaoda Toldi Kupa mérkő­zéssorozat 7. játéknapján ke­rült sor a férfiak kettős beie- jező fordulójára. Gólokban gazdag, sportszerű találkozó­kat láttak az érdeklődők. A helyii csapatokban a követke­ző játékosok szerepeltek. Nk. Kinizsi II: Kismaréi és Fejes — Farsang (5), Varsányi (10), Podhorszki (8), Eülep (12) , Bertalan (25), Várkonyi (6), Tóth F. 4). Nk. Toldi DSK: Ivádi és Benkő — Ha­bina (2), Konrád (8), Bánrévi (19), Szécsényi (2), Járdi (6), Csizmár (3), Kovács. Nk. Ki­nizsi I: Szecsei (1) és Fejes — Pap (7), Varsányi (14), Tóth I. (9), Várkonyii (10), Tóth F. (13) , Török (1), Jani, Pod­horszki (5), Varsányi (3), Fel­tűnő és egyben a létszám­gondra hívjam fel a figyel­met, hogy a kinizsiseknél a két csapatban összesen 14-en sze­repeltek és közülük többen 3, sőt 4 mérkőzésen is pályára léptek. Eredmények. Nk. Kinizsi I—Tiszakécskei VEGYÉPSZEU 31-22 (ifi-ll). A rutinos Varsányi szellemes technikai irányításával az ügyeskedő körösi tartalékok végig vezetve biztosan nyer­tek a Bács-Kiskuh megyei felnőtt bajnokság 12. helye­zettje ellen. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP— Nk. Toldi DSK 42-15 (17-5). A már kupagyőztes NB I B- sek ellen negyed óráig még jól helytálltak a diákok, de a gyötrően védekező és máris kirobbanó erőben levő ven­dégek sokkal jobbak voltak. Nk. Kinizsi II—Lajosmizsei KSE 29-15 (15-5). A 2. helyet eldöntő mérkőzésen mindkét NB Il-es csapat lelkesen, sok mozgással játszott. A jobb csapatjátékot nyújtó, a hato­soknál határozottabb helyiek csere nélkül is biztosan nyer­tek fáradt ellenfelükkel szem­ben. Nk. Kinizsi I—Albertirsai Tsz SK 32-22 (14-10). Közel 20 percig jól tartotta magát az összevont járási ellenfél, de a rutinos NB Il-es játékosokat is szerepeltető Kinizsisek ez­után fokozatosan növelték előnyüket. Nk. Kinizsi II—Nk. Toldi DSK 41-25 (21-12). Az utolsó találkozó szép támadásokkal és hibákkal tarkított volt. A rutinosabb csapat nyert, a toldisok védekezésben nem voltak egységesek. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP— Lajosmizsei KSE 28-18 (15-9). Hernádi Tsz SE—Albertirsai Tsz SK 23-22 (14-14), Hernádi Tsz SE—Tiszakécskei VEGY- ÉP3ZER 26-22 (14-11). A hagyományos mérkőzés­sorozat jól szolgálta a részt­vevők felkészülését a szabad­téri kézilabda-eseményekre. A kupát-érmeket-okleveleket Pásztor István járási sportfel­ügyelő és a főrendező Hege­dűs Károly testnevelő tanár adták át a csapatoknak. Az 1979. évi férfi teremké­zilabda Toldi Kupa végered­ménye: 1. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP 7 7 — — 214-102 14 2. Nk. Kinizsi II. 7 6 — 1 240-133 12 3. Lajosmizsei KSE 7 4 1 2 180-175 9 I. Nk. Toldi DSK 7 4 — 3 189-210 8 5. Hernádi Tsz SE 7 3 1 3 156-196 7 6. Nk. Kinizsi I. 7 2 — 5 160-188 4 7. Tiszakécskei VEGYÉPSZER 7 1—6 151-218 2 8. Albertirsai Tsz SK 7-------7 146-214 — s. z. Hétfői sportműsor Sakk KlOSZ-székház, 19 óra: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 3. függőnapja. Torna Túra: a XV. nyári úttörő­olimpia megyei leány döntője. Moziműsor A sah fia I—II. Színes, szinkronizált szovjet f jlm., Elő­adás kezdete: 4 óra. Forradás. Színes, magyarul beszélő lengyel film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 8 óra. Matiné Hugó, a víziló. Színes, ma­gyar—amerikai rajzfilm. Elő­adás kezdete: 10 óra. A kocséri Petőfi moziban Faníozzi. Színes olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott!) Előadások kezdete: fél 4 és 6 óra. Hétfői műsor Vadnyugati mackókaland. Színes, magyarul beszélő len­gyel—francia rajzbábfilm. Elő­adás kezdete: 4 óra. Csillag a máglyán. Magyar film. Előadás kezdete: 6 és. 8 óra. _ Kiskörzeti mozi A Hangácsi úti iskolában Túl a félelmen. Francia film. (18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: fél 7-kor. A kocséri Petőfi moziban A szegények kapitánya. Szí­nes, magyarul beszélő román kalandfilm. Előadás kezdete: 6 óra. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, szomszédok­nak, jó ismerősöknek, akik özv. Illés Ferencné felejthetetlen drá­ga jó édesanyánk, nagyanyánk, temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fáj­dalmunkat enyhítették. Gyászoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom