Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

izMrlm* 1979. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Átadás a vörös szalonban Székely Mihály-emlékplakett Az Állami Operaház vörös szalonjában Mihály András, a társulat igazgatója pénteken adta át Kincses Veronikának, a Dalszínház Liszt-díjas éne­kesnőjének az idei Székely Mi­hály emlékplakettet. A Fészek művészklub rangos alapítványával — Csillag Ist­ván szobrászművész Székely Mihályt ábrázoló plakettjével — 1964 óta évről évre olyan fiatal művészeket tüntetnek ki. akik kiemelkedő művészi tel­jesítményükkel érdemelték ki a közönség és a szakemberek elismerését Országos diáknapok Több m|nt 1200 diákot vár­nak április 29. és május 2. között Egerbe, a Gárdonyi Gé­za országos diáknapokra, ame­lyek részletes programját az előkészítő bizottság már jóvá­hagyta. A történelmi város­ban kétévenként hagyomá­nyosan ismétlődő országos if- júsági találkozóra Pest, Szol­nok, és Heves megyéből, vala­mint Budapest egyes kerüle­teiből érkeznek szakmunkásta­nulók és középiskolások. Asramli — és ami vele jár HASZNOS TÖREKVÉS AZ ÉRDI BENTAVÖLGYE TSZ-BEN Az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezet udvarán re­konstruált, század eleji trak­tor áll a szövetkezet emblé­májaként Suba István agro- nómus, aki öttagú bizottság segítségével irányítja társa­dalmi munkában a szövetke­zet KISZ- és kulturális éle­tét — elmondta', hogy régi gé­pekből, szerszámokból egész kis tárlatot állítanák majd ösz- sze a dolgozók számára. Közösségformáló láncestek A szövetkezet fölúj ított, ha­talmas kultúrtermében tartják a népszerű érdi sramli- és kó­lóbálokat, amelyeken a budai járási művelődési központ fú­vószenekara fújja rendre a talpalávalót. Az együttes ve­zetője, Parókay Pál néhány évvel ezelőtt újította meg Ér­den a nagymúltú nemzetiségi fúvószenekart Az együttesben több mint harminc ember ját­szik, tagjainak zöme nyugdí­jas, még a régi társaságból, de valójában több nemzedék ját­szik együtt. Idősebb és ifjabb Vágnia Ferenc, apa és fia egy­mástól függetlenül is ismert, népszerű érdi zenészek. Ifjú Vágula Ferenc külön kis sramlizenekart is vezet A nagyegyüttes német és dél­szláv nemzetiségi dalokat, kó­lót, sramUt, polkát, keringőt játszik. A Benta-bálok célja az, hogy ápolják a fiatal város nemzetiségi hagyományait, s összetartsák, közösséggé for­málják a város igényes szóra­kozásra vágyó lakóit. A közel­múltban megrendezett úgyne­vezett rác-sváb bálon több mint négyszázan megjelentek, táncoltak, zenét hallgattak, nagyon jó hangulatban mulat­tak hajnali négy óráig. Az is­mert délszláv-német dalokat a zenészekkel együtt énékelték. Hagyományossá vált a Ben­tavölgye szövetkezetben az ag­rár- és pedagógus szakembe­rek bálja is. Ida meghívják az aktív és nyugdíjas pedagógu­sokat a város minden részé­ből. Nemcsak igényesen szó­rakoznak, tapasztalaitokat cse­rélnek az agrárszakemberek és a pedagógusok, nemzedékek ismerik meg ilyenkor egymást Magasabb igények A Bentavölgye szövetkezet’ társadalmi munkában dolgozó kulturális bizottsága és az ér­di művelődési központ között igen szoros kontaktus alakult ki. A művelődési ház kiscso­portos foglalkozásai, klubjai jól kiegészítik egymást. A Bentavölgye szövetkezet Há- mán Kató brigádja a szocialis­ta brigádklub legaktívabb tag­ja. A szövetkezet tágas kultúr­termében gyakran jármodnak le művelődési házi n\yren- dezvények, a művelődési ház. elviszi műsorainak egy részét a szövetkezeibe. Hill Tamás irodalmi discódélutánjai nép­szerűek a szövetkezeti fiatalok körében. Egyre inkább nyil­vánvaló, hogy a hagyományos disco már nem elégíti ki a ko­moly, igényes szórakozást ked­velő fiatalokat. Hill Tamás is műsoros estekkel, diaporámás vetítéssel, élménybeszámo­lókkal tarkítja vasárnapi le­mezdélutánjait. Gyakoriak a politikai vetélkedők, amelye­ken a szövetkezet fiataljai na­gyon jól szerepelnek. A műso­ros délutánok nem zártkörű­ek, de szigorúan alkoholmen­tesek. A szövetkezet KlSZ-ve- zetőségére ez fokozottan ne­héz szervezési feladatokat há­rít. Csak következetességgel, alapos _ meggyőzéssel tudják fokozni a vasárnapi délutánok jó hímevét. A rendbontókkal szemben azonnali kizáró sza­bályokat alkalmaznak Suba István régóta dédelgC' tett álma valósul meg rövi­desen az agrárklubban, amely azt tűzi ki céljául, hogy szó­rakoztató formában rendszeres i továbbképzési lehetőséget nyújtson a város agrárszak­embereinek. Meghívott neves előadók tartanak előadásokat. A nagy összenyitható kultúr­terem kisebbik szárnyát állan­dó klub céljaira rendezik be, ahol a falipolcokon szakmai könyvekbői válogathatnak az érdeklődők. A könyvtárosi te­vékenységet társadalmi mun­kában KISZ-tagok vállalják. Politikai továbbképzés A KISZ-vezetők és -tagok politikai továbbképzését az Ifjúsági Akadémia előadásso­rozata valósítja meg. Legutóbb .lancsó Mária érdi tervezőmér­nök tartott filmvetítéssel egy­bekötött előadást, ahol város- rendezési problémáktól kezd­ve a korszerű lakásberendezé­sig sok mindenről szó esett. Pedagógusok, pszichológusok látogatnak el az érdeklődő fia­talokhoz. A szövetkezet mintegy hat- száz dolgozójából majdnem kétszáz harminc évej aluli. A szövetkezet versenyfejlesztési bizottsága, a KISZ-szel együtt szervezi a fiatalok színvonalas szórakozási lehetőségeit.- - A? újjáalakított nagyteremben a vetítőgép, a vadonatúj színes televízió a szervezett műsoro­kon kívül — szabad idejükben — a fiatalok rendelkezésére áll. A szántás, vetés, aratás idő­szakában a mezőgazdaságban legalább napi tíz órát dolgozik az ember, ha nem többet. A közbeeső időszakokat használ­juk ki jól művelődésre, szóra­kozásra — mondja befejezésül Suba István. Pósa Zoltán KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Szovjet képzőművészeti kiállítás OLCSAI-KISS ZOLTÁN SZOBRAI A CSEPEL GALÉRIÁBAN A. Szkirutie: Emlékezés. Április 8-ig látható a Mű­csarnokban az a szovjet kép­zőművészeti kiállítás, melyet az Októberi Forradalom eo. évfordulójára válogattak. Öl­es ai-Riss Zoltán szobrait ápri­lis elsejéig tekinthetik meg az érdeklődők a Csepel Galériá­ban. A realizmus árnyalatai A szovjet képzőművészet 'több évtizedes gyakorlata és eredménye a realizmus ki­bontakoztatása. A lengyel fes­tészet az elvontságot hangsú­lyozza, a magyar képzőművé­szet valahány stílus skáláján keresi a szobrász!, festői meg­közelítéseket, a szovjet kép­írás a realizmus lehetőségeit kutatja. Mindez nem ellent­mondás, hanem az egyes nem­zeti művészetek nemzetközi fontosságú munkamegosztása. Természetesen ez a szovjet képzőművészek gyakorlatá­ban azt is jelenti, hogy figyel­met fordítanak képekkel, szob­rokkal a nemzetiségek népi forráséira, a; Cérnák, sokrétűsé­gére, az emberek igényeire és a közízlés fejlesztésére, a j|ommunizmus építésének tük­rözésére. Mindebből az követ­kezik, hogy a szocialista rea­lizmus napjainkban egyre több feladatot tűz célul, egyre több és magasabb igényt kíván ki­elégíteni. Jurij Nyehorosev a kataló­gus előszavában azt emeli ki, hogy a szovjet képzőművészet tiszte nevelni a „közönséget a szellemi élet terén, magas hu­manista ideálokat felmutatva RANGOS MŰVÉSZEK OSZTATLAN SIKERE Zdrókoncert Abonyhan \ z Országos Filharmónia utolsó bérleti előadására került sor ebben az évadban, az abonyi Bihari János Zene­iskolában. Bár sok felnőtt ze­nebarát nem tudott eljönni amiatt, hogy több helyütt fa­lugyűlés volt ebben az idő­ben, a terem mégis zsúfolásig megtelt. Az áfész szocialista brigádjai gondoskodtak arról, hogy a jegyek jó helyre kerül­jenek: zömmel a zeneiskola vonós és fúvós tanszakának növendékei kapták jutalom­ként. A rendezőség nevében Bá­rány Pál üdvözölte az est elő­adóit: az Éder vonósnégyest. B rkes Kálmán klarinétmű­vészt és a műsorközlő Varga Ferencet, a Magyar Rádió ze­nei szerkesztőjét. A műsor első számaként Haydn: B-dúr vonósnégyesét hallhattuk. Varga Ferenc be­vezetőjében hosszan méltatta Haydn zenetörténeti jelentő­ségét. Kiemelte, hogy a vo­nósnégyest, e nagyszerű ka­marazenei műfajt Haydn te­remtette meg, s művelte talán legtökéletesebben a zene gé­niuszai közül. A műsoron sze­replő, Op. 76-os. Napfelkelte néven is ismert mű 1797 körül íródott. A lassan, majd egyre jobban kiteljesedve felfelé ívelő első tétel a hajnal élő- szivárgó, majd mindent elbo­rító fényének csodálatos ihle­tésű zenei megfogalmazása. Az Adagio lírai szépsége, a Me­nuett-tétel játékos bája, a záró Rondó vibráló, a négy hang­szer egymással feleselő, össze­fonódó hangzását virtuózán felhasználó zenei szövete, a B-dúr vonósnégyest Haydn egyik legszívesebben játszott quartettjévé tették. Az Éder vonósnégyes 1972- ben alakult Mihály András egyik kamarazenei osztályá­nak növendékeiből. 1973-ban szerezték meg diplomáikat, s ebben az évben két verseny — egyik ezek közül a budapesti Weiner Leó nemzetközi vo­nósnégyes verseny — díjazott indulói \ voltak. 1974 óta szá­mos európai országban öregbí­tették a magyar vonósnégyes- kultúra hírét. Legnagyobb si­kerüket ez idáig Münchenben és az Evian-les Bainsban meg­rendezett versenyeken érték el, ahol is első díjat nyertek. Az alapító tagok közül ma is Éder Pál az elsőhegedűs, Tóth Zoltán játssza a brácsa és Éder György a cselló szólamát, míg Hegyi Ildikó kiválása után — egy év óta — Tóth Erika a másodhegedűs. Az est legnagyobb sikerét és egyben a legnagyobb megle­petését az előzőén kiadott mű­sorban nem szereplő Bartók: III. vonósnégyesének előadása vívta ki. Varga Ferenc igye­kezett megijeszteni bennün­ket azzal, hogy ez az 1927-ben készült mű, Bartók egyik leg­nehezebben érthető, csak több­szöri hallás után élvezhető, stílusvilágában az átmenetet képviselő, félig atonális, félig már tonális felépítésű zenéje. Egy műsorvezetőnek joga van arra, hogy egy műről, vagy egy szerzőről saját —• sajátos — véleményt alkosson, de nincs értelme annak, hogy ezt rákényszerítse a közönségre. Többszörösen is hiba, ha ezt olyankor teszi, amikor tiszte 9zerinit a zenéhez közelíttetni kellene hallgatón., mint az itt jelenlevő szocialista brigádta- gokat, vagy azokat a kis zene­iskolásokat. akik Bartók mű­vészetéről lényegesen többet hallottak már, s bizonyára méltányosabbat. A fiatal vonósnégyes olyan magas színvonalon, olyan ért­hetően és oly nagy szeretettel tolmácsolta a két részből álló, de egyvégtében megszólaló re­mekművet, hogy biztos vagyok benne, azokra is Lenyűgöző hatást gyakorolt, akik először hallhatták Bartók III. vonós­négyesét. Ä szünet titán mutatkozott be Berkes Kálmán, mint a Mozart: A-dúr klarinétquintett klarinátszólamának előadója. Az 1952-ben született művész már négyéves korától foglal­kozik zenével, először zongo­rázni, majd hegedülni tanult. A klarinétot tizennégy eves korában választotta hangsze­réül. Tagja a „Jeunesse-fúvós- ötösnek”, de gyakran játszik Kocsis Zoltán zongoraművész­szel, vagy más muzsikusokkal is. Sokat szerepel és hangle­mezfelvételei is keresettek itt­hon és külföldön egyaránt. Több értékes díjat is nyert már klarinétművészetével. Mozart csipkefinomságú, a ki a rinétszólarn számára szinte „A-dúr napsugárban fürdő dallamboldog Ságot” nyújtó művét 1789-ben komponálta. A Köchel-jegyzéken 581 szám­mal szereplő quintettet Stadler közreműködésével mutatták be, még abban az évben. Mai előadóinak sorában nem kell szégyenkeznie az Éder vonós­négyesnek és Berkes Kálmán­nak, mert internálásuk a mű valamennyi rejtett és szikrá­zván viliódzó szépségét meg-' mutatta. Ha a Bartók-mű elő­adását lélegzetelállítóan szép­nek éreztük, akkor ezt az egész más világot tükröző, de a maga nemében legalább annyira páratlan muzsikát ta­lán tündén szépségűnek jelle­mezhetnénk, még akkor is, ha ezt a mesevilági hasonlatot sajnos rohanó életünk kissé megszürkítette. Amekkora nyeresége volt az estnek a III. vonósnégyes műsorba ik­tatása, annyira sajnálhatjuk, hogy Weber: Klarinétquintett- jét nem hallhattuk Berkes Kálmán és az Éder vonósné­gyes előadásában. Reméljük, hogy legközelebb arra is mó­dot nyújtanak. Pintér Emőke megláttatni a valóság igazi szépségét”. Ezt teszi mintegy tizenhatezer szovjet képzőmű­vész, arról nem is beszélve, hogy a táblakép éppen a szo­cialista valóság talaján szüle­tett meg az elmúlt évtizedek­ben a türkmén, tadzsik, kir­giz, fcamh tájakon. Nemes ver­seny alakú! ki a Szovjetunió népei között, s az örmény, grúz, ukrán, lett, észt, belo­rusz alkotók jóvoltából gyor­sul a fejlődés éppen a nem­zeti önérzet következménye­ként, s így az általános esz­me, a nemzeti, népi forma egyre magasabb színvonalú művekben testesül meg. A szovjet festészet egyik eredménye a témagazdagság. A bőség abban jelentkezik, hogy a hősi múlt, a forrada­lom és a munkásh átkoznapok minden lényeges eseménye msgörökítődik, melyhez a portrék és a tájak egyedi ér­tékei kapcsolódnak. Igazán nagy teljesítmény Dudnik és Ivanov több alkotása, Abdu­rahmanov, Viktor Gromiko, Jegosin, Toidze, O. Filatcsev eszmeiségben azonos, szemlé­éiben eltérő művészete. A szobrászatra az anatómiai pontosság, a stúdiumjelteg hat erőteljesen, T. Doszma- ganbetov „Hímök”-je költői szépségben is bővelkedik a test esztétikus elnyújtásaival. Eíős anyag a grafika. Alapos­ság és a kísérlefezőkedv bá­torsága jellemzi az egyes la­pokat. B. Zaborov kozmikus tematikájú litográfiáján mér­sékelt , Dali és Miró hatás ér­vényesül, s a szerkezetet ille­tően hibátlan alkotás K. Pu- usztak, A. Szkirutie és A. Szu- vorov műve is. A látottak alapján bízvást megállapíthat­juk azt, hogy a válogatás pon­tos kene3ztmetsz8i©t ad a szov­jet képzőművészet realista tö­rekvéseiről, annak szocialista tartalmáról, népi formavilá­gának bőségéről, a megoldá­sok és megközelítések 'árnya­latainak fejlődéséről. Olcsai-Kiss Zoltán művel Monumentális alkotásai és kisplasztikái közismertek, im­már a társadalmi tudat részét képezik, akár a Munkásmoz­galmi Panteon általa kompo­nált emlékművére, akár kéz­ben tartható szobraira gondo­lok. A kedély fergeteges len­dülete csatol ódik a szobrász! ízlés és ötlet állandósult eré­nyeihez, melyet Olcsai-Kiss Zoltán megszerzett és birto­kol. Don Quijote sorozata, ze­néről és színházról mintázott szobrásza jelenetei egyéni ka­rakterről tanúskodnak. Az egy­kori internacionalista harcos, a Kossuth-díjas alkotó ma is, nyolcvannégy éves korában változatlan hévvel dolgozik budakeszi műtermében, és ké­peket fest a béke igényelt korszakáról; jelenről, holnap­ról. Losonci Miklós Olcsai-Kiss Zoltán szobra. Kell a jó könyv pályázat Kisorsolták a díjakat Kell a jó könyv, s megért­jük szavát — Majakovszkij szavaival hívta országos ve­télkedésre 1977. szeptemberé­ben az MSZBT és a Kulturális Minisztérium — más szervek­kel karöltve — az orosz és a kortárs szovjet irodalom ked­velőit. Pénteken a Szovjet Kulturális Centrumban érté­kelték az olvasópályázat ered­ményeit, és kisorsolták az öt fődíjat, valamint 200 egyéb di­jat. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes értékelte az olvasópályázatót. Mint mondotta: 74 414-en ad­tak be hat-hat pályázati lapot, közöttük 42 ezer 844 helyes J megfejtést. Az orosz és a szov- | jet irodalommal ismerkedők i gazdagabb, árnyaltabb képet l alkothatnak a Szovjetunió éle­téről, kulturális kincseiről. Az olvasópályázat másik formája a műelemzés volt: csaknem 600 dolgozatot küld­tek be a vállalkozó kedvűek. A pénteki ünnepségen a legsi­keresebb munkákért pénz- és könyvjutalmat vehettek át. Boros Sándor az olvasópályá­zat szervezésében, támogatásá­ban kiemelkedő munkát vég­zőknek kitüntetéseket nyújtott át.. Négyen Szocialista Kultú­ráért kitüntetésben részesültek. Három kollektíva kapta meg az MSZBT aranykoszorús pla­kettjét, és hat személy pedig az MSZBT aranykoszorús jel­vényét. Ott volt az ünnepségen Ivan Vasziljevics Szalimon követta­nácsos, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetsége és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság magyarországi képviselője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom