Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
*■$* nagykörös! liradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM 1979. MÁRCIUS 18., VASÁRNAP Tovább javult a termelékenység Mérlegzáró közgyűlés az építőipari szövetkezeiben A hét végén tartotta mér- logzáró közgyűlését a helyi építőipari szövetkezet az Arany János Művelődési Központban. A közgyűlésen részt vett Bodrogi István, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai reszortfelelőse és Motyovszki Mihály, a ceglédi Vasipari Szövetkezet elnöke, a megyei szövetkezeti bizottság tagja. Hosszú idő Elsőként a közgyűlés tisztségviselőit választották meg, rnajd a szövetkezet vezetőségének beszámolóját Horváth József elnök ismertette, szóbeli kiegészítést fűzve az írásban már korábban a dolgozókhoz eljuttatott tájékoztatóhoz. — ’ Tavaly jelentős sikereket értünk el a gazdálkodásban — mondotta elöljáróban, majd így folytatta: Tervünket, egy-két részletének kivételével nemcsak teljesítettük, j de számottevő mértékben túlteljesítettük : 14,9 százalékkal. Ez az előző évi eredménynek több mint 120,8 százaléka. Alvállalkozóként végzett munkánk értéke tavaly meghaladta a hárommillió forintot, ez kétszerese a tervezettnek. A szövetkezet bevételének gyarapítása mellett azt is jelenti ez, hogy bővült kapcsolatunk a többi helyi építőipari kollektívával. Ezt a jövőben még tovább szeretnénk fejleszteni, idei elképzeléseink megvalósításakor számítunk az ő közreműködésükre is. Arról beszélt a továbbiakban az elnök, hogyan alakultak költségeik. Nos, az adatok szerint lényegesen kevésbé növekedtek, mint a termelési érték. Ez önmagában is örvendetes, és különösen , az, ha figyelembe vesszük a különféle építőanyagok, valamint az energia árának emelkedését. Igaz, év közben gyakran adódott gond egynémely anyagok hiánya miatt, s a nagykereskedelmi vállalatok igen hosszú időre igazolták vissza a szövetkezet megrendeléseit. Új gépek Az Ilyen és hasonló gondok miatti időkiesést ésszerű, gyors átcsoportosítással sikerült lerövidíteniük. Az elnök felhívta a dolgozók figyelmét, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítani az anyaggazdálkodásra, kerülni kell minden indokolatlan költséget. S mivel igen számottevő minden esztendőben a fuvarozási költség, ezért arra kell törekedniük, hogy meglevő szállítási kapacitásukat maradéktalanul használják ki. Járműveik, gépeik állandó ellenőrzésével, karbantartásával kell megteremteni a folyamatos üzemelés feltételeit. — A költségek csökkentésén kívül fontos feladatunk a munkaidő jobb kihasználása — hangsúlyozta Horváth József. A munka hatékonyságának növeléséért javítani kell a folyamatos munka feltételeit. E szándékunk megvalósulását jelzi, hogy sikerült megoldanunk dolgozóink téli foglalkoztatását. A munkafegyelem lényegesen javult, de további hathatós intézkedésekre van még szükség, hogy a pontos, jó munka általánossá váljék. Erre alighanem ösztönzőleg hat majd a jövőre bevezetésre kerülő, minőség utáni bérezés. Kidolgozása, feltételeinek megteremtése folyamatban van, s bevezetésével várhatóan nemcsak a munka minősége, de a szervezettség is javul majd. A jobb, gyorsabb munkát mindenesetre segítik a tavaly vásárolt gépek, berendezések. Vettek egyebek között vakológépet, mészoltót, csőhajlítót, csiszológépet, menetvágót, több kézikocsit, marógépet, darus gépkocsit és két pótkocsit. Ezek mind a dolgozók tennivalóit könnyítik meg, sok esetben kiküszöbölve a nehéz fizikai munkát. Az idén, bár kisebb összegért, újabb berendezéseket kívánnak vásárolni. Eddig már beszereztek egy árokásó-markoló gépet, s tervezik, hogy még egy tehergépkocsit vásárolnak. Figyelmeztetően szólt az elnök arról, hogy tavaly jelentősen nőtt az üzemi balesetek száma. Nagyobb körültekintésre van szükség minden munkafázisban — mondta, a gének kezelésénél éppúgy, mint a kézi munkáknál. Szigorúan megkövetelik a munkavédelmi szabályok megtartását, s következetesebb ellenőrzéssel kívánják megelőzni a hasonló eseteket. — Városunkban kiemelt szerepe van a lakosságnak végzett építőipari szolgáltatásoknak — mondta beszámolója további részében Horváth József. — Tavaly ezeket is fejlesztettük, összesen 440 ezer forint értékben végeztünk ilyen munkát. Az idén ezen a területen is tovább kívánunk lépni: felvevőiroda megnyitásával és természetesen a szolgáltatások bővítésével igyekszünk a lakosság segítségére lenni. Lehetőség szerint, a tervszerű gazdálkodás keretein belül, minden jelentkező igényt szeretnénk kielégíteni. Lakások felújítása A tavalyi 18 lakás helyett csak kettőt tudtak átadni, mivel az alvállalkozóként tevékenykedő koeséri Űj Élet Termelőszövetkezet építőbrigádja nem adta át időben az építkezési területet, és így a szakipari és szerelési munkák végzése elhúzódott. A lemaradást az első negyedévben kívánják pótolni, a további lakásokat átadni. Az elnök ennek kapcsán szólt röviden az idei tervekről is. Elmondta egyebek között, hogy a tavalyról áthúzódó munkák értéke 22 millió forint, ehhez jön az erre az évre bejelentett igény, újabb 25 millió forint. S ez azt jelenti, hogy kapacitásuk teljesen lekötött. Szeretnék befejezni a könyvkötő szövetkezet ipari épületét, a filmszínház átalakítását, a Volán 21. Vállalat helyi, műszaki telepén a festőműhely építését, bővítését, hasonlót a tejüzemben. Gázvezetéket szerelnek az Arany János Gimnáziumban, a városgazdálkodási vállalat megrendelésére pedig lakásokban. Éttermet építenek, s számos épületet újítanak fel helyben és vidéken. A megnövekedett termelési értéket a jelenlegi létszámmal kívánják elérni, újabb dolgozók felvételével nemigen számolnak. örvendetes viszont, hogy tavaly lényegesen kevesebben változtattak munkahelyet a szövetkezet dolgozói közül, mint korábban. Mind többen lesznek tagjai a törzsgárdának, jórészt szakemberek, akik az utánpótlás neveléséről is kellően gondoskodnak. Jelenleg harminc ipari tanuló ismerkedik a szövetkezet tanműhelyében leendő szakmájával. Szeretnék, ha tanulmányaik befejezése után valamennyien a szövetkezetben maradnának. Az elnök tájékoztatója után Dencsik Kálmán a szövetkezeti bizottság tevékenységét ismertette, a felügyelő bizottságát Tóth Ambrus, a munkaügyi döntőbizottságét pedig Lakos Sándor, e bizottságok elnökei. Részletesen szóltak munkájukról, például a munkaversenyekről, kulturális és sportrendezvényekről, kirándulásokról, segélyezésről, az ellenőrzésről. Bodrogi István, a városi párt- bizottság és a városi tanács köszönetét tolmácsolta a szép eredményekért és az értékes társadalmi munkáért. Motyovszki Mihály a megyei szövetkezeti bizottság és a KISZÖV megyei elnökségének üdvözletét tolmácsolta, majd az idei gazdasági intézkedési tervet ismertette részletesen Horváth József. Alapszabály-módosítás A tavalyi mérlegbeszámolót Szalai Sándorné főkönyvelő terjesztette elő. Elmondta egyebek között, hogy tavaly összesen 24 millió 400 ezer forint árbevételt értek el, s 28 millió 913 ezer forint termelési értéket produkáltak. Az egy dolgozóra jutó átlagos termelési érték 11 százalékkal haladta meg az előző évit'. Arról is beszélt, hogyan alakult a szövetkezet vagyona, hogyan használták fel a fejlesztési alapot, s mennyi a felosztható részesedés. Ez utóbbi, az évközi kifizetések után 280 ezer forintot tesz ki. Az előterjesztést, a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszokkal együtt a szövetkezet tagsága jóváhagyólag tudomásul vette. A szövetkezet alapszabályának és belső szabályzatainak módosítására tett ezután javaslatot dr. Rácz Ernő jogtanácsos. Indítványát és előterjesztését a közgyűlés szintén elfogadta. A szövetkezet elnöke, Horváth József a közgyűlés végén Patyi József nyugíjba vonult kőművesnek átadta a 25 éves törzsgárda tagságért járó jelvényt és aranygyűrűt. Khim Antal Megemlékezés, koszorúzás A KlSZ-bizottság ünnepi ülése A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezésének 22. évforulója alkalmából, március 21-én, szerdán délután 5 órakor ünnepi, kibővített ülést tart a KISZ városi bizottsága a városi ifjúsági klubházban, a Dalmady Győző u. 3. szám alatt. Előtte ko- szorúzási ünnepséget tartanak délután 3 órakor Mészáros Jánosnak, a tanácsháza falán levő domborművénél. Mi történt a proletárforradalom előestéjén Részt kértek a város vezetéséből /. A Magyar Tanácsköztársaság napjainak történetét meglehetősen jól ismerjük. A kutatóknak természetesen még sokáig alkalma lesz újabb és újabb részleteket kideríteni, ám ez alapvetően nem módosítja véleményünket, melyet a Tanácsköztársaság városi vezetőinek állított emlékművekkel is kifejeztünk. Kevesebb szó esik viszont a Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeiről pedig ez a bő félév sem szűkölködött eseményekben. Talán éppen ezek a szeptembertől márciusig számlált napok, 1918. és 1919. fordulóján, adják a magyarázatát a későbbi eseményeknek, azoknak az ellentmondásoknak, melyek mindvégig éreztették hatásukat a Tanácsköztársaság 133 napja idején is. Leszámolni a múlttal Pergessük vissza a történelem lapjait 1918. szeptemberéig. Ekkor már a legharciasabb monarchisták előtt is teljesen világos, hogy a háború értelmetlen volt s a harcot hirdető Magyarország számára teljes mértékben vereséggel végződött. Ennek ellenére szerte az országban továbbra is indítottak katonavonatokat a frontokra. A ki tudja, miben reménykedő vezetők még október 31-én, az őszirózsás forradalom napján is megkísérelték ezrek és ezrek vágóhídra küldését. Mit számított akkor nekik az elégedetlenség, a tömegek forradalmi hangulata! Pedig véleményét akkor már senki sem rejtette véka alá. A nagykőrösi, alapjában véve kormány hű sajtó is így ír szeptember 15-én: „Nincs város ’ az országban, ahol a megélhetés drágább volna mint Nagykőrösön.” Lehetséges, hogy a Nagykőrös és Vidéke cikkírója túlzott, ám a városi tanács iratai is azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági, a csekély számú ipari munkásság körében nagy volt az elégedetlenség s a városi alkalmazottak, hivatalnokok, szellemi dolgozók is gyakorta szóvá tették panaszaikat. Nem véletlen, hogy szeptember 22-én Jalsoviczy Sándor polgármester szükségét érezte a nagykőrösiek megnyugtatásának, a jól működő közellátási vállalat megszervezését ígérve. A forradalmi hangulat a megnyugtató szavak ellenére tovább érik, s a jelek szerint egyaránt erőt vesz a polgár- mesteren és a legszegényebb bérlőn is. November elsején, a pesti események hírének hatására összeverbuválódik a városban'az a forradalmi tömeg, mely kész leszámolni a múlttal. Mégis mi történt? , Megalakították a Nemzeti Tanácsot, melynek dr. Kökény Dezső ügyvéd lett az elnöke, Bakó József országgyűlési képviselő és Bordács Szilárd földbirtokos a tagja. Kezdeményező szerep Forradalmat csináltak hát, ám e forradalomban a régi emberek jutottak vezető szerephez. Esküt tett az új rend mellett a polgármester is, s másnap őt követve a város Kora tavaszi taiajegyengetés A Ceglédi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Dózsa György szocialista brigádjának tagjai a kocséri Petőfi Tsz-ben talajegyen getést végeznek. E 109 hektáros táblán a közös gazdaság silótakarmányt termeszt majd. Varga Irén felvétele egész tisztikara, talán őszinte lelkesedésből, talán pozícióinak bonyodalom nélküli átmentéséért. Mindenesetre ekkor lépett színre vezetőként a következő év történetének nagykőrösi kulcsfigurája, dr. Kökény Dezső, aki Jalsoviczky Sándor egészségi okokkal magyarázott novemberi lemondása után polgármester is lett, majd decembertől a Nemzeti Tanács határozata alapján csak ezt a tisztségét tartotta meg egészen 1919 őszéig! Igaz, hogy 1918. novemberében még azon ügyködött, hogy a királyságot kiszolgálja, ha az visszatér, miközben nyilvánosan hitet tett a köztársaság mellett. S az is igaz, hogy jegyzőkönyvbe vétette hitét a szocializmusban, s az is, hogy fenntartás nélkül csatlakozott a Tanácsköztársasághoz, s maradt polgármester a direktórium irányítása alatt is. Utólag azt vallotta, hogy az eléggé el nem ítélhető kommunizmus napjaiban nem meggyőződésből, hanem a rend fenntartása érdekében maradt a helyén. Mi sem természetesebb, hogy a fehérterror uralomra jutásának első perceiben fejére olvasták korábbi, ma is meglevő jegyzőkönyvekben rögzített kijelentéseit, és felfüggesztették állásából. Kulcsfigurának neveztük a Nemzeti Tanács elnökéből lett polgármestert, ám nem azért mert döntően befolyásolta volna a nagykőrösi eseményeket, hanem mert tevékenységével, jellemével teljes mértékben megtestesítette Nagykőrös lakosságának azt a rétegét, mely magához ragadta a viszonylag tervszerű kezdeményező szerepet, mely ha nem is volt mentes a forra- dalmiságtól, mégis arra törekedett, hogy fenntartsa a megszokott keretek között a városi élet folyamatosságát. Az együttműködést is megengedhető eszköznek tartva fékezze a baloldali mozgalmak erejét. Megalakítják a pártot Az események sodrásából természetesen nem lehetett kilépnie a városnak sem. Megalakult a polgárőrség, a nemzetőrség. Ez utóbbinak a vezetője, tevékenységéről nagyon sok irat maradt fenn, az a Kis Pál százados, aki a Tanács- köztársaság bukása után még földbirtokot is kapott érdemei elismeréseként. Mindent egybevetve Nagykőrös napjainak irányítójává vált a polgári forradalom. Részt kértek vezetésében a régi rend hívei, de felbukkantak mellettük az új, még nem marxista, de minden korábbinál baloldalibb irányítók is. November 16-án nagygyűlést tartottak e baloldaliak, s másnap meg is alakították az akkor elképzelhető legforradalmibb közösséget, a szociáldemokrata pártot. F. P. (Folytatjuk Sikeres férfi kézilabdaviadal Városunkban, a Toldi-sport- csarnokoan rendezett terem- kéziiaoda Toldi Kupa mérkőzéssorozat 7. játéknapján került sor a férfiak kettős beie- jező fordulójára. Gólokban gazdag, sportszerű találkozókat láttak az érdeklődők. A helyii csapatokban a következő játékosok szerepeltek. Nk. Kinizsi II: Kismaréi és Fejes — Farsang (5), Varsányi (10), Podhorszki (8), Eülep (12) , Bertalan (25), Várkonyi (6), Tóth F. 4). Nk. Toldi DSK: Ivádi és Benkő — Habina (2), Konrád (8), Bánrévi (19), Szécsényi (2), Járdi (6), Csizmár (3), Kovács. Nk. Kinizsi I: Szecsei (1) és Fejes — Pap (7), Varsányi (14), Tóth I. (9), Várkonyii (10), Tóth F. (13) , Török (1), Jani, Podhorszki (5), Varsányi (3), Feltűnő és egyben a létszámgondra hívjam fel a figyelmet, hogy a kinizsiseknél a két csapatban összesen 14-en szerepeltek és közülük többen 3, sőt 4 mérkőzésen is pályára léptek. Eredmények. Nk. Kinizsi I—Tiszakécskei VEGYÉPSZEU 31-22 (ifi-ll). A rutinos Varsányi szellemes technikai irányításával az ügyeskedő körösi tartalékok végig vezetve biztosan nyertek a Bács-Kiskuh megyei felnőtt bajnokság 12. helyezettje ellen. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP— Nk. Toldi DSK 42-15 (17-5). A már kupagyőztes NB I B- sek ellen negyed óráig még jól helytálltak a diákok, de a gyötrően védekező és máris kirobbanó erőben levő vendégek sokkal jobbak voltak. Nk. Kinizsi II—Lajosmizsei KSE 29-15 (15-5). A 2. helyet eldöntő mérkőzésen mindkét NB Il-es csapat lelkesen, sok mozgással játszott. A jobb csapatjátékot nyújtó, a hatosoknál határozottabb helyiek csere nélkül is biztosan nyertek fáradt ellenfelükkel szemben. Nk. Kinizsi I—Albertirsai Tsz SK 32-22 (14-10). Közel 20 percig jól tartotta magát az összevont járási ellenfél, de a rutinos NB Il-es játékosokat is szerepeltető Kinizsisek ezután fokozatosan növelték előnyüket. Nk. Kinizsi II—Nk. Toldi DSK 41-25 (21-12). Az utolsó találkozó szép támadásokkal és hibákkal tarkított volt. A rutinosabb csapat nyert, a toldisok védekezésben nem voltak egységesek. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP— Lajosmizsei KSE 28-18 (15-9). Hernádi Tsz SE—Albertirsai Tsz SK 23-22 (14-14), Hernádi Tsz SE—Tiszakécskei VEGY- ÉP3ZER 26-22 (14-11). A hagyományos mérkőzéssorozat jól szolgálta a résztvevők felkészülését a szabadtéri kézilabda-eseményekre. A kupát-érmeket-okleveleket Pásztor István járási sportfelügyelő és a főrendező Hegedűs Károly testnevelő tanár adták át a csapatoknak. Az 1979. évi férfi teremkézilabda Toldi Kupa végeredménye: 1. Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP 7 7 — — 214-102 14 2. Nk. Kinizsi II. 7 6 — 1 240-133 12 3. Lajosmizsei KSE 7 4 1 2 180-175 9 I. Nk. Toldi DSK 7 4 — 3 189-210 8 5. Hernádi Tsz SE 7 3 1 3 156-196 7 6. Nk. Kinizsi I. 7 2 — 5 160-188 4 7. Tiszakécskei VEGYÉPSZER 7 1—6 151-218 2 8. Albertirsai Tsz SK 7-------7 146-214 — s. z. Hétfői sportműsor Sakk KlOSZ-székház, 19 óra: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 3. függőnapja. Torna Túra: a XV. nyári úttörőolimpia megyei leány döntője. Moziműsor A sah fia I—II. Színes, szinkronizált szovjet f jlm., Előadás kezdete: 4 óra. Forradás. Színes, magyarul beszélő lengyel film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 8 óra. Matiné Hugó, a víziló. Színes, magyar—amerikai rajzfilm. Előadás kezdete: 10 óra. A kocséri Petőfi moziban Faníozzi. Színes olasz film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadások kezdete: fél 4 és 6 óra. Hétfői műsor Vadnyugati mackókaland. Színes, magyarul beszélő lengyel—francia rajzbábfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Csillag a máglyán. Magyar film. Előadás kezdete: 6 és. 8 óra. _ Kiskörzeti mozi A Hangácsi úti iskolában Túl a félelmen. Francia film. (18 éven felülieknek!) Előadás kezdete: fél 7-kor. A kocséri Petőfi moziban A szegények kapitánya. Színes, magyarul beszélő román kalandfilm. Előadás kezdete: 6 óra. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, jó ismerősöknek, akik özv. Illés Ferencné felejthetetlen drága jó édesanyánk, nagyanyánk, temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhítették. Gyászoló család.