Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖUíTEK! A /*— ’ " a A ’ _i~ —— —— . :, - a.­: AZ / sASZMP PEST ME< jYEI BIZOTTSÁGA es a m EGYEIJ ANACS LAPJA J xxn. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Nehezebb TV] éhány napja eljutott £ 1^1 vállalatokhoz azoknál' a rendelkezéseknek a; utolsó csoportja .is, melyek a szabályozók január else­jével történő változásával függnek össze. Nagy jóin­dulattal sem állíthatnánk hogy a szóbanforgó jogsza­bályok, utasítások mind­egyike időben rendelkezé­sére állt a termelőknek, hi­szen a vállalati éves tervek bizonyos részleteit úgy kel­lett elkészíteni, hogy az alapok némely eleme akkor még ismeretlen, esetleg csak sejtett volt. Ami ta­nulság a jövőre nézve, hi­szen logikus: ha a vállala­tokkal szemben növeked­nek az irányítás szabta kö­vetelmények, akkor az irá­nyításnak is időben kell a vállalatok rendelkezésére bocsátani a követelmények teljesítéséhez szükséges irányjelzőket, útmutatókat. Egy valami már koráb­ban bizonyos volt, akkor, amikor még nem vált is­mertté a szabályozók mó­dosítása; nehezebbek lesz­nek a gazdálkodás feltéte­lei. S kétségtelen, a leg­utóbbi hetekben mást sem hallott az újságíró, mint azt, mennyire lehetetlen helyzetet kénytelenek tudo­másul venni a vállalati ve­zetője, hiszen — a sokféle megfogalmazásnak ez volt a lényege — az állami irá­nyítás ismét szorított egyet az adóprésen, többet akar bevasalni a termelődtől. Való igaz, nem csekély mértékben befolyásolja a gazdálkodás egészét, s lé­nyeges részleteit, hogy — például — az általános nyereségadó 36 százalékról negyven százalékra emel­kedik, s megnő a nyereség- felosztásnál a tartalékalap­képzés kötelező aránya, öreg hiba lenne azonban elfeledkezni arról, hogy a vállalatok többsége a leg­utóbbi két-három eszten­dőben az eredetileg számí­tottnál nagyobb jövedelem­re tett szert, s nem okvet­len a hatékonyabb munka, a társadalmi tiszta jövede­lem növelése fejében! Fel­foghatjuk tehát úgy is a szabályozóváltoztatásokat, mint az eredeti viszonyok — jövedelemfelosztási ará­nyok — helyreállítását L ényeges szerepet ját­szik a változások kö­vetelésében a válla­lati tervezési apparátus, hiszen elsősorban ott kell meglelni azokat a lehetősé­geket és forrásokat, melyek elősegítik a gazdálkodás színvonalának — és ered­ményességének — javítá­sát Figyelmeztető s na­gyon igaz azonban az, amit ezzel kapcsolatban a Ganz Műszer Művek gazdasági igazgatója úgy fogalmazott meg, a tervező apparátus ma még nem képes egy­szerre eleget tenni annak a követelménynek, hogy meg­adja az irányító szervek kérte — több ezer adatot összefogó — tervinformá­ciókat, s vele párhuzamo­san kidolgozza a vállalati terv variánsait is. Az el­lentmondásos helyzet miatt azután a vállalat arra kényszerül, hogy egy lap­ra tegyen fel mindent; ter­veiben egyetlen lehetséges esetre készül fel, s ha az nem a számítottnak megfe­lelően alakul ki, akkor kész a baj. Mindössze arról tettünk említést, ami a bonyolult háttér egyik eleme, a terve­zési apparátus fölkészültsé­géről, s hasonló módon so­: rolhatnók a többi elemet is, : érzékeltetve: az eredxné- : nyele, s még korábban, a cselekedetek nem okvetlen azon múlnak, milyen szán­dékok rejlenek a vállalatok magatartásában, hanem , múlik mindez azon is, mire képes, alkalmas a szerve­zet. Közbevethetjük persze, miért nem épített ki min­den tekintetben kiváló ter­vezői apprátust a Ganz Műszer Művelt, csakhogy ez nem egy vállalat gondja, terhe: itt őszintén elismerik azt, amiről másutt szemér­mesen hallgatnak. Mert a többi cégnél sem különb a helyzet, azaz a termelés ru­galmasságát gyakran hiá­nyoló vélemény azt nem veszi figyelembe, már a tervezés eldöntött sok min­dent, azzal, hogy nem volt rugalmas, nem vázolta fel a bekövetkezhető helyze­tek, állapotok csoportját, hanem abból kiemelt egyetlenegyet V alami módon persze kiutat lelnek minden nehéz helyzetből a termelőit, csakhogy örökö­sen visszatérő kérdés, ezek a kiutak mibe kerülnek, miféle többletenergiákat, -kiadásokat emésztenek fel. Azaz kézenfekvőnek lát­szik a gondolat miért nem lehet megelőzni a tervezési rohammunkákat az állan­dóvá váló módosításokat? A többi között azért ment a vállalatok tervezési appa­rátusa — tisztelet a na­gyon ritka kivételnek — személyi összetételében, technikai felszereltségében olyan, amilyen. S a meg­előzés azért sem könnyű dolog, merít az ágazati, népgazdasági tervezőmun­kában is sok még a fehér folt az utolsó pillanatban tett lépés, a folyamatokat követő s nem megelőző lépés. Ha valami, akkor ez te­szi igazán nehézzé a leg­jobb megoldások — az ún. optimumok — alapos ki­munkálását, akár termék­fajták itermélésbeni ará­nyáról, akár költség- vagy készletgazdálkodásról le­gyen szó. Hiszen tagadha­tatlan, ma a vállalatok lé­péseit megjelölő szabályo­zó rendszer már csak nyo­mokban hasonlít arra, ami­nek alapján annak idején a középtávú terveket készí­tették, s ma is úgy folyik a hatodik ötéves (terv előze­tes vázlatának kiformálása, hogy a vállalatok nem is­merik az arra az öt eszten­dőre vonatkozó szabályozó rendszert, nincsenek isme­reteik az ármechanizmus jellegéről s így tovább. Annak a furcsa helyzetnek lehetünk tanúi, amikor a követelmények és teljesíté­sük feltételei között a rés hol tágul, hol szűkül, de összességében a korábbiak­kal megegyező marad. Az Ingadozás azt a képzetet kelti, most rendben megy a tervezőmunka, most meg sok a baj, holott valójában minden maradt a régiben. A makacsnak bizonyuló gond fölszámolása aligha­nem a legnehezebb felada­taink egyike, amihez tár­sulnak az előre nem látha­tó, tehát nem is tervezhető világpiaci hatások. S pon­tosan a gondok makacssá­ga hordja magában a fi­gyelmeztetést: a hatéko­nyabb munka legfőbb elő­feltétele a tervezés megala­pozottságának növelése; a tervezés minden szintjén. Mészáros Ottó Emléktáblát avattak Grenhurgban Emléktáblát avattak Oren- burgban, a Szövetség gázve­zeték kiinduló állomásán. A szovjet és bolgár építők kö­zös munkájával elkészített kompresszor-állomás falán elhelyezett tábla a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagállamainak közös munkájával, nemzetközi össze­fogással készült óriási távve­zeték üzembe helyezésének ál­lít emléket. A csaknem 2700 kilométer hosszúságú vezeték nem sok­kal ezelőtt kezdte meg az orenburgi földgáz továbbítá­sát a szocialista országokba, köztük hazánkba is. ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-áü Kádár János­nak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót, és Havasi Ferencnek, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. Cegléd és Gödöllő vezet Három év otthonmérlege Sok munka vár még a vállalatokra S980~ig Cellulóz lesz belőle Befejezéséhez közeledik az idei erdőtelepítés Pest megyé­ben. Az őszi erdősítés során mintegy 450 hektáron ültettek facsemetéket, elsősorban a me­gye déli járásaiban, s ezzel tejesítették az idei esztendőre meghatározott telepítési tervet. Mintegy 1300 hektáron újul­hat meg a növényzet. A me­gyében sikeres volt az elmúlt esztendők ilyen irányú tévé kenysége, s három év alatt teljesítették az V. ötéves tervben meghatározott 5000 hektáros új erdőtele­pítési feladatot. Á nagykátai és a dabasi já­rásban, Cegléd és Nagykörös környékén a mezőgazdaságilag nem hasznosítható, nagyreszt homokos területeken nyárfát, akácot, tölgyet és fenyőt ültet­tek. A megye északi részén, a váci járásban az idén mintegy 120 hektáron tölgyet és fenyőt. A megyében három erdő­társulás alakult, egyik a mo- nőri, a másik a nagykátai já­rás termelőszövetkezeteinek erdőgazdasági együttműködé­sét segíti elő. A harmadik a Ceglédi Állami Tangazdaság gesztorságával, úgynevezett kétszektorú társulás, melyhez a helyi termelőszövetkezetek csatlakoztak. Az őszi mezőgaz­dasági munkákból felszabadult erő- és munkagépek megy esz er te dolgoznak a jövő évi telepítéseik talaj- * előkészítésén. Az erdősítéssel egyilőben tel­jes az üzem a fakitermelésben is. A megyei termelőszövetke­zetek erdeiből mintegy 75 000 köbméter fát vágnak ki. Többségében bizonyára nem a vállalkozó kedv, vagy a szerzés vágya, hanem a szük­ség készteti az embereket a házépítésre. Ha megnézzük, hogy megyénkben az ötödik ötéves tervidőszakra hány la­kás építését tervezték, s ebből mennyi a magánerőből vállalt otthonteremtés, első percben meghökkentők a számok. A IV. ötéves tervidőszakban 39 701 új lakásba költözhettek be, ennél 7,7 százalékkal több, 42 757 lakás építését vették tervbe 1980-ig. Ebből 7124 ál­lami, a többi magánerőből épül: 35 633. Pest megye sajátos helyze­téből adódóan a magánlaká­sok döntő részben az agglomerációs övezetre koncentrálódnak. S az is tény, hogy az állami lakótelepek — a városokon és a munkáslakta nagyközsége­ken kívül — szintén a fővá­ros vonzáskörzetében létesül­nek. Mielőtt megnéznénk a Pest megyei Tanács illetékeseinek felmérése alapján, hogy év vé­géig mit sikerült megvalósí­tani a középtávú lakásépítési tervből, figyelemreméltó, hogy az építési kedv a budai járás­ban a legnagyobb, s ezt követi a monori és a nagykátai já­rás. A városok közül Cegléd és Gödöllő vezet 2100, illetve 1998 lakással és rangjához il­lően Dunakeszi is felzárkózik: 1845 láttassa!. \ Az aránylag jelentős lakás­szám tervezése főként a korszerű technológia al­kalmazására alapult. Lakótelepszerű földszintes formában 11 ezer 935 lakás épül. Ezeknek több mint a hatvan százaléka panelos szerkezetből, s csupán tizen­egy százaléka a hagyományos módon. A tervezettnek megfelelően 1976—77-ben 16 ezer 871 lakás készült el, ebből 14 ezer 613 magánerőből. Külön figyelmet érdemel a célcsoportos lakás­építés: a hárqm évre tervezett 3121 lakás helyett 3224 épült. A tanácsok és az OTP meg­bízása alapján a telepszerű többszintes lakásépítések be­ruházását — döntő részben — a Pest megyei Beruházási Vál­lalat bonyolítja. A kivitelezés zömét pedig négy állami és két tanácsi építőipari vállalat vállalta. A kisebb építőegysé­gek teljesítményét is figye­lembe véve a tervidőszakra előirányzott 11 626 többszintes teleprendszerben létesített la­kásból év végéig 5358 kerül tető alá. Ez tehát azt is jelzi, hogy 1979-ben és 19S0-ban igen­csak feszített ütemben kell dolgozniuk az építőknek. Igaz ez akkor is, ha idén si­került nagyszámú lakást meg­felelően előkészíteni, s ez eny­híti a jövő évi előrelátható gondokat. Bár az állami építőipari vál­lalatok — a PAEV többek kö­zött Dunakeszin, Gödöllőn, Érden, Vácott és Szigetszent- miklóson, a Bács megyei ÁÉV Cegléden és Nagykőrösön, a Dunaújvárosi AEV Százhalom­battán, a 43-as ÁÉV pedig Budaörsön — légióként ház- gyáii technológiával dolgoz­nak, ez Pest megye adottsá­gait figyelve, nem könnyíti eléggé a dolgukat. Ugyanis a településeken öt különböző házgyár elemeit használják fel, ami egyaránt bonyolítja az előkészítési és a tervezési munkát. Korszerűsödött egyéb­ként az építőipari szövetkeze­tek technológiája is. A terv­időszakban várhatóan 2098 la­kással segítik a lakáshelyzet javulását. Nem haladt rossz ütemben, állapították meg, megyénk munkáslakásépítési akciója sem. Keretében tavaly év vé­géig 511 lakás készült el, ki­vitelezés alatt van 712 lakás és 2000 előkésztése, tervezése megkezdődött. Vagyis 1980 végére elkészülhet a számított 3300 új munkás otthon. örvendetes, hogy az okta­tási, egészségügyi és kereske­delmi intézmények építése párhuzamosan haladt a lakás­építéssel. December 31-ig — tehát a három év alatt — 404 általános iskolai tanteremmel, 6648 óvodai és 546 bölcsődei hellyel, 50 szakorvosi rende­lői munkahellyel, 358 új kór­házi ággyal, valamint 28 ezer négyzetméter kereskedelmi és 7255 négyzetméter vendéglátó­ipari egységgel gazdagodik a megye. Említésre méltó, hogy mindez jelentős összefogás eredménye. Az állami építő­ipari vállalatok mellett dere- kas munkát végeztek a taná­csi építőipari vállalatok, a költségvetési üzemek és a szö­vetkezetek. D. Gy. Kondenzátortól a festékszóróig Növekvő termelés a Mechanikai Művekben Gyümöksfavásár A X'eat megjti Vállalatok is az év végére készülnek: elem­zik az ez évi tervek teljesí­tését, s meghatározzák a jö­vő esztendő feladatait. A Mechanikai Művek korábban nemcsak jelentős termelési eredményeket, hanem nehéz­ségeket is jelzett. — A tavalyi 1 milliárd 100 millió forintos termelési ter­vünk — tájékoztatott Ondre- jovics Jenő gazdasági igazga­tó — kilenc százalékkal volt nagyobb, mint az 1976. évi. Az idén — ugyan változat­lan létszámmal dolgozunk — a termelékenység további nö­velése folytán 25—26 százalé­kos emelkedéssel számolunk. Hiszen az 1 milliárd 4Ó0 mil­lió forintos tervünket eddig jól teljesitettük. Bár a ha­gyományos termékeink közül a kondenzátor gyártást az importanyag hiánya hátráltat­ta és hátráltatja, az idén vál­lalt mintegy 90 millió forin­tos szovjet exportkötelezett­ségünknek november végéig mégis sikerült eleget tennünk. Azonban az MP típusú kom denzátorok egy részét a ha­zai megrendelőknek csak ja­nuárban tudjuk szállítani. Szeptember közepén befejéz- tük a CB 667-es típusú asztali telefonok gyártását, s már csak az új és nagyon modern CB 68-ast készítjük. Ebből eddig körülbelül 10 ezer da­rab szerélését fejeztük be. De­cemberben pedig összesen mintegy 15 ezer készüléket fo­gunk összeszerelni. Hogy a kötelezettségeinknek maradék­talanul eleget tehessünk, ugyancsak decemberben 17 ezer olajkályhát kell legyár­tanunk, ebből az utolsó dara­bokat előreláthatóan december 28-án fogjuk a nagykereske­delemnek átadni. Ondrejovics Jenő a tovább biakban még azt is elmondta, hogy a teljesen új termék, a festőaggregát előállításával kapcsolatos beruházás május­ban fejeződött be. S — bár gyártásának előkészítésében, bevezetésében nagyon sok gonddal és problémával küsz­ködtek — december 28-ig mind a hazai, mind pedig az exportkötelezettségeknek ele­get tudnak tenni. Az éves terv teljesítéséről és a jövő évi termelési elkép­zelésekről a vállalat dolgo­zóinak december 15-én fog­nak részletekre is kiterjedő beszámolót adni. B. Gy. Nagy forgalmat bonyolítanak le ezekben a napokban az öbuda és a Sasad termelőszövetkezetben, valamint a Szikrai Állami Gazdaság gyümölcsfa csemetét árusító telepei. A Sa­sad Tsz elárusító telepén — mint a képen látható — gyü­mölcs- és díszfákból válogathatnak a vásárlók. Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban fejezte ki köszönetét Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának, Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 61. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletükért és jókívánságaikért. Kaario Yrjö-Koskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott a rezidenciá­ján. A fogadáson részt vett Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titká­ra, Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési, Púja Frigyes külügy- és Soltész István, kohó- és gépipari mi­niszter, valamint politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis életünk számos más képvi­selője. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára vezetésével visszaér­kezett Portugáliából a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa küldöttsége, amely részt vett a Portugál Mezőgazdasági és Termelőegységek Országos Központja, valamint a mező- gazdasági szakszervezetek III. országos agrárreform konfe­renciáján. A küldöttséget fogadta Al­varo Cunhal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkára is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom