Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-08 / 212. szám
Szokatlan, hogy egy asszony, aki már nyugdíjas Mindig az első helyezettek közt A vetélkedőkre csokit vesz a gyerekeknek — Jól megszervezték a védelmet — tréfálkoztunk Juhász Sándornéval, aki elkalauzolt Krajcz József né váchar- tyáni házához: két harcias eb tsanolt ránk, a kerítés túlsó oldaláról. — Nem valószínű, hogy otthon találja a mamit — vélekedtek a faluban. — Örökmozgó, száguldozik a kismotorjával! Ezúttal azonban szerencsénk volt. Városias külsejű asszony jött elém, félreparancsolta a bizalmatlan, sunyi pillantásokat vető házőrzőket és beinvitál a lakásba. Maminak szólítják A kíváncsiság ösztönzött, hogy találkozzam vele, mivel falun ma még szokatlan, hogy egy asszony, aki már nyugdíjas, olyan társadalmi funkciót vállaljon el, mint ő. A falubeliek azonban elfogadták, s a nála fiatalabbak maminak szólítják. Krajcz Józsefné az MHSZ váchartyáni lövészkörének titkára. Idejének nagy részét e megbízatásának szenteli, nem is akármilyen eredménnyel. — Kezdjük a számokkal — javaslom. Aztán írom az adatokat, mint egy könyvelő: Váchar- tyánban 52 felnőtt és 27 gyermek tagja van az MHSZ-szer- vezetnek. A gyerekekből nevelődik az utánpótlás. — A kisnémedi és püspökszilágyi adatok ném érdeklik? — kérdezi. — De igen. — Mert tudja, én csak a Váchartyáni körnek vagyok a titkára. A férjem, aki egy közeli gyárban fegyveres polgárőrként dolgozik, annak idején pártfeladatként kapta a három község MHSZ-életének irányítását. Kisnémedin tehát 48, Püspökszilágyon 37 tagunk van. Nagy előnyünk, hogy itt a járási lőház, itt zajlanak le a járási versenyek. Tizenegy év óta csak egyszer vitték el tőlünk az Összetett Honvédelmi Kupa lövészversenyek első díját, a többin mindig mi nyertünk. — Igen, versenyző is vagyok, légpisztoly számban — mondja, amikor a falra pillantok, ahol a zalaegerszegi országos verseny emlékplakettja függ. — Ott harmadik lett májusban a Pest megyei csapat, amelyben Váchartyán- ból ketten vettünk részt, mint megyei első helyezettek. A tavalyi, Nagykőrösön rendezett megyei versenyen Krajcz Józsefné állt a versenyszám első helyezettjének dobogóján. A Pest megyei Összetett Honvédelmi Kupa lövészverseny légpisztoly számának első helyezettje, Krajcz Józsefné. pénzt a fűtőnek, a vetélkedőkre csokit veszek a gyerekeknek. Az a pénz ilyen dolgokra kell. A szerdai klubnapokon társasjátékot is közreadnak. Ügy látszik, a munka tartalma több mint maga a lövészet. — Csak a helyiséggel van egy kis baj — említi meg vendéglátóm. — Mivel a művelődési ház eszpresszójának szomszédságában van, gyakran válik a sörösládák tárolóhelyévé, s mások is ~ aspirálnak rá, félő, hogy elveszik, amit meg helyette akarnak adni, nem felel meg a céljainknak. Pedig ekkora létszámot és ilyen eredményeket már becsülni kell — gondolom magamban. — Most mire készülnek? — Szeptember 17-én lőtér avató verseny lesz Cegléden. Tavaly a ceglédiek voltak nálunk, most mi utazunk, huszonnyolcán, a termelőszövetkezet autóbuszával a visszavágóra. Nagyon készülünk rá. Szeretném, ha közölnék majd az eredményt a lapban. Tisztelet Kikívánkozik belőlem a kérdés, hát felteszem: — Mindig itt élt? — Csak a férjem. És Pestről kerültem ide. — Hogy sikerült megszokni i nagyváros után? — A nyugdíjazásomig szakácsnő voltam itt, a Volánnál. \z állatokat mindig nagyon izerettem. Jöjjön, nézze meg a malacainkat 1 Az ólból két • hatalmas jószág röfögött ránk barátságosan, az udvaron baromfik, az udvar fölött, a szőlőlugasról mint különleges, zöld csillárok csüngtek a szőlőfürtök. — Látom, a kertben is terem gyümölcs. Tudják értékesíteni? Tessék lőni! — Mikor és hogy került kapcsolatba a sportággal? — Amikor a férjem szervezte a csapatot, a nők kevesen voltak, hát engem is beszervezett. „Tessék lőni!” monta és mellém állt, mint valami edző. — Az eredményeket társadalmi munkával érték el? — Mi kapunk tiszteletdíjat is. — Mennyit? — Havi száz forintot. No, persze, azt nem kell írni, hogy az el is megy, mert télen adok — Mi nem értékesítjük. Itt elfogy, mert kell a gyerekeknek. — A gyerekeknek? — tűnődtem elmenőben, miután már elköszöntem. Hiszen azt mondta, sajnos, nincs gyerekük. Azt hiszem, értem már, miért szólítják a faluban Krajcz Józsefnét maminak! Kovács István XXII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK A járás építőinek nevezik őket Istol át, óvodát patronálnak Segítenek Nógrád megyei községeknek is A szombati tv-híradó is be- j mutatta, a vasárnapi lapok is beszámollak arról, hogy Göd- | felsőn, a Honvédsoron, az új iskolaév megnyitásának előestéjén felavatták az 1. számú általános iskola tíz.tante;me3 épületét. A televízió riportere elismerőleg említette meg, hogy műszaki hibák, észrevételek nélkül act.ák át az intézményt rendeltetésének. Az elismerés a 6. számú Pest megyei Építőipari Közös Vállalkozás dolgozóit illeti. Igazgatójuk, Saáry Gábor a közelmúltban vette át a Szocialista Kultúráért Érdemérem kitüntetést. Szokatlan, hogy építőipari vállalat vezetője kapta, de aki ismeri,a Sztáron Sándor utcai központból irányított kollektíva munkáját, nem lepődött meg rajta. Csaknem két évtizeddel ezelőtt, 60 dolgozóval kezdték, s ma már kilencszázas létszámmal építenek Észak-Pest megyében, Bemecebarátitól Budapest határáig. Szolgáltatóházakat, termelőszövetkezeti épületeket, lakásokat, de szívügyüknek tekintik az iskola- építést is, mely mindig zöld utat kap munkatervük ütemezésekor. Munkájukat dicséri a Gödön, négy évvel ezelőtt átadott iskolaépület, a Szo- koíyán tavaly felépült nyolc tantermes iskola. Foton ők újították fel a bölcsődét, s ha kell, segítenek Nógrád megyei helységeknek is. A most átadott göd-íelsői iskola után, Váchartyánban lesz a következő avatóünnepség : FORFA-rendszerű épületben tanulnak majd a község gyermekei. A 6. számú Pest megyei Építőipari Közös Vállalkozás munkacsoportja építi a letké- si iskolát is. A kisebb kapacitású dunakeszi és kemencei építőipari szövetkezetekkel együtt, őket nevezik a váci járás építőinek. Nemcsak építenek. Patronálják a váci Eötvös utcai óvodát és a kosdi általános iskolát. Védnökségük nemcsak a nyári nagy felújítások idejébeni, pontos elvégzését jelenti, hiszen év közben is mennek, ha hívják őket, ha javítások, sürgős munkák teszik szükségessé közreműködésüket. Saáry Gábor örült a kitüntetésnek, a sokéves munka elismerésének. Azt mondta, tulajdonképpen a teljes kollektíva megbecsülését jelenti, s biztatás a következő feladatok elvégzésére. örült a család a munkatársak gratulációjának, s nagyon jólesett, hogy elsők között iskolaigazgatók gratuláltak neki a kitüntetés átvétele után. Tapp Rezső Anyakönyvi hírek Született: Cserepka György és Léman Piroska: Melinda, Lajtos József és Benei Ilona: Ilona, Szabó Sándor és Térjék Julit: Gábor, Szeidl János és Kovács Edit: Ádám, Várkonyi Károly és Horváth Éva: Krisztina, Berki Árpád és Gelle Rózsa: Árpád, Csörgő Tibor és Mihályi Ilona: Andrea, Bach Jakab és Rászoska Zsuzsanna: északra felevő, négyszögű, belül kör alakú építményt is, szerinte vastag falai arra engednek következtetni. Mi inkább toronynak véljük, mint mecsetnek. Értelmetlen lett volna a Szul'ejmán-dzsámi tőszomszédságában ilyen kis méretű mecsetet építeni. Vác elfoglalása után, 1544-ben ugyanis a székesegyházat dzsáminak foglalták le. Cselebi látogatása idején is az volt. Nem lehet tehát elfogadnunk Bél Mátyás azon adatát, hogy a székesegyházait 1024 után földig lerontották és köveiből a török részint várfalakat, részint új erősségeket létesített. A székesegyház lassan vált romossá, s alapfalait csak 1720 után, a ferencrendi- ek templomépítésekor tüntették el. Inkább helytálló, hogy arra a célra a romos Szt. Jakab kolostor köveit használták fel. A kolostor kiégett még a magyar huszárok álltai 1596- ban felgyújtott városban, ahogyan erről Ortelius 1602-ben kiadott munkájában emlékezik. Közelében a templom, mely a mai Fürdő és Csokonai utca között állhatott, nem kerülhetett lebomlásra, mert alaprajza a többször említett térképen látható.' EGYKORI, VÄCRÖL RAJZOLT metszetek egy mecsetet ábrázolnak, amely a Kossuth tér tájékán állhatott. Építése a 16. század közepén, Kászim bej nógrádi szandzsákbég nevéhez fűződik: a bég kegyes alapítványként egy házat megvett, s átalakíttatta. A 16. századvégi ábrázolások szerint, már kupola fedte minaret magasodott mellette. Az említett térképen a minaret nem található, tehát már korábban elpusztulhatott. Ne lévesszen meg bennünket, ha mégis minden metszeten, még az 1686-ban kiadott Krek- witz-féle könyvben is viszontlátjuk. Egymástól vették ót a rajzolók, akik a század eleién kiadott Ortelius-féle kiadványból, soha nem látva, újból és újból megörökítették a VÁCI APROHIRDETESEK III—IV. számú bölcsődébe kazánfűtőt keresünk. Vác. Lenin út 13. és Vác. Zrínyi utca 53. _____________ Kü lön bejáratú albérletet keres sürgősen fiatal, >egygyermekes házaspár. Levélcím: Horváthné, Vác, Dózsá Gv. út 6._________ El veszett: ,,Kasztor” nevű. félhosszú szőrű, német juhászkutyám. 1000 Ft jutalmat adok. Dr. Rusvay, Vác (2^00). ti. 3. Faszerkezetű garázs eladó. Vác, Köztársaság út 45. Két szoba komfort munkásszállásnak kiadó. Leveleket: ,, Október” jeligére a hirdetőbe. Vác, Jókai utca 9. Páncéltőkés zongora és egy kombinált szekrénysor eladó. — Vác. Zrínyi u. 35. Ecteg nő mellé családtagként keresek gondozónőt. egyúttal házvezetőnőt. Járandóság: fizetés, lakás, teljes eLlátás. Megbeszélés vasárnaponként délután: Vác. Rádi út 22. Schulcz Lajos. A Hajós Alfréd Üttö- rőház takarítónőt felvesz. Érdeklődés, jelentkezés: Üttörőház, Vác. Lenin út 58. Telefon: 10—758. ________ Zo ngorahangolás, közületeknek is: Pénzes Ákos, Vác, Hámán Kató u. 10. sz. Telefon: 11—223. 150 n.-öles telek Vácott (Szentmihály dűlőben) eladó. Víz, villany van. Érdeklődni lehet: Vác. Haraszti E. u. 73. III. em. 8. Máté. Gábor, Horchy János és Bék§ Ágnes: Melinda, Ulicska Pál és Ács Klára: Diána, Vidák István és Szénási Anna ’.Krisztina, Nagy Ferenc és Vári Mária: Katalin, Vaszi János és Szabó Mária: Annamáriát Agárdi András és Nemecz Erzsébet: Gábor, Albert Pál és Bicsak Julianna: Julianna, István Zoltán és Horka Izabella: Izabella, Králik István és Laskó Magdolna: Szilvia, Sztrihanovecz Mihály és Kori- ta Julianna: Julianna, Németh László és Gál Mária: László, Tőrincsi Lajos és Dián Éva: Kornél, Újvári VilmoS és SteidI Zsuzsanna: Orsolya, és Zsuzsanna (ikrek), Kurali István és Adamcsek Magdolna: Gábor, Lengyel László és Koczó Eszter: Éva, Bodnár Tibor és Fazekas Margit: Gitta, Czmo- rek László és Vandlik Anna: Éva, Illő István és Gelencsér Ildikó: Ildikó, Sebestyén István és Hurik Gabriella: Norbert nevű gyermeke. Házasságot kötött: Sigurtá Sergio Szilvás Ildikóval, Bo- ross Zoltán Hegedűs Erikával; Vácott hunyt el: Dim Gyula (Vác, Erdős B. u. 64.), Fich- tinger • Ferencné Bari Julianna (Sződliget), Gál István (Nőtincs), Lovász János (Veresegyház), Bauman Lajos (Vác; Nagykörút 12.), Kemenczik János (Szob), Győrbiró Gáborné Kozma Ilona (Vác, Köztársaság út 45.), Korsós Kálmán (Kisikunlacháza), Neisz István (Vác, Április 4. tér 14.), Hanzl Kálmánná Sallai Veronika (Gödöllő), Tyukos János (Vác, Szentháromság tér 6.), Vojtek Magdolna (Vác, Galamb utca 5.), Süveg József (Göd), Nagl János (Dunakeszi), Vurfer Mi- hályné Ginther Erzsébet (Göd), Tar Gáborné Lehoczky Mária (Vác, Länderer L. u. 18.), Hatvani Miklósné Sloboda Adél (Göd). TAVALYELŐTT két könyv is megjelent a magyarországi török építészeti emlékekről, az egyik Gerő Győző, a másik Molnár József tollából. A szerzők gondosan számba veszik a régebben ismert és újabban feltártakat. Vácnak egyetlen, de páratlan műszaki létesítményéről, az úgynevezett törökcsatornáról Molnár könyve közöl eddig ismert adatokat. Mi az elpusztultakról próbálunk összefoglaló képet nyújtani, melyekre történelmi utalásokat találtunk. A köztudatban úgy él, hogy nálunk a törökök főleg mecseteket, fürdőket, várerődítéseket és hidakat építettek, amelyek vallási, illetve hadászati feladatokat töltöttek be. Nos, mindaz annak idején Vácott is megtalálható volt. Levéltári kutatás nyomán, eddig ismeretlen mecset építésének írásos dokumentuma került elő. A törökök 1653-ban, a város körüli pusztákon álló templomokat fundamentumig lerontották, és köveit Vácra szállítva, a janicsároknak igen nagy mecsetet, „praegrandam Jani- cseris sinagogam” építettek. A gyadai templom akkor jutott erre a sorsra, de a városon kívül, a mezőn állt Szt. Péter eklézsia templomromja, s a gombási meg a kéméndvégi szintén akkor kerülhetett lebontásra. A mai Március 15. tér 17. számú háza helyén az 1680 körüli katonai térkép már nagyméretű mecsetet jelöl. Ev- lia Cselebi török világutazó 1683-ban- Vácon járva meglátogatja Gázi Karakas pasa nagy templomát — dzsámiját. Kellemes imádkozóhelvnek nevezi, amelyet azonosnak vélünk a janicsármecsettel. A térképen jelzett másik, kisebb templom a mai városháza helyén állt. A 16. század második felében a török házösszeírásban szerepel Hasszán-vojvoda mecsetje, mely az utóbbival lehet azonos. Vác egykori jeles historikusa. Tragor Ignác mecsetnek tartja a katonai térképen jelzett, a székesegyháztól Láthatatlan zebrák A minap parázs szócsata kerekedett a postaépület főbejárata előtt: autós és gyalogos vitatta, van-e zebra a Beloiz annisz utcai átkelőhelyen? Elég nehéz volt a döntés, mert valóban, csak halvány, fehér foltocskák emlékeztetnek arra, hogy ott fokozottabb figyelemmel kell vezetni a gépjárműveket. A jelenség nem egyedülálló. Hasonló, alig-alig látható zebrákkal találkozunk a Széchenyi utcában, a Dózsa György úton, a Mártírok útján. Javasoljuk sürgős átfestésüket, mert itt a nyár vége, és az esős, őszi hetekben nehezebb lesz odamázolni a jelzéseket. P. Történelmi utalások alapján Janlcsáriiiesset karayánszeráj magasan kiemelkedő minaretet. Cselebi a városban hét dzsámit említ, hacsak nem sajtóhiba, s a hét helyett a két szó a helyes. Az utóbbit erősíti meg az angol utazó, Brown, aki szintén két mecsetet látott hat évvel később. Vallási rituális szertartáshoz tisztasági fürdőt Cselebi egyet talált, azt a térkép a városháza melletti mecset közelében jelzi. 1570 táján, a Kászim bejmecset mellett volt egy fürdő, „az ellenséghez szökött László pap házábanEddig minden írásos bizonyíték nélküli feltevés, hogy a törökcsatoma vize is ilyen fürdőt táplált. Any- nyi bizonyított, hogy hasznos célt szolgált: halastóba folyt, az pedig malmot hajtott. Az egykori csörögi tavait gátakkal övezték, rizsföldek elárasztására használhatták, az 1559. évi összeírás említést tesz róla, mint halászóhelyről. Vácon, 1560—62. között állandó fahíd épült a Dunán, 14 ezer 38 akcse költséggel. Készítői váci hajómoinárok, akiknek annak idején fő foglalkozásuk inkább a fafaragás, mint az őrlés. CSELEBI EMLÍT egészséges vendégfogadót, amit karaván- szerájnak neveztek a törökök. Abban kereskedők, vándorok szálltak meg éjszakára. Rendszerint a mecsetek mellett épültek, azok alapítványaként. Minden kényelem ’ nélküli szállások voltak, szerény éoü- letek, nyomuk sem maradhatott fenn. Hiányolva állapítja meg Cselebi, hogy a városnak nincs török főiskolája, olvasóiskolája, szegények konyhája, azonban szőleje, kertje szépséges. Természetesen azokat a pincéket nem törökök építették, melyeket ma róluk annak neveznek, például a járásbíróság alattit. A középkori házakhoz tartoztak. A város török alóli felszabadulása után, feledtetni akarva itteni uralmukat, emlékeiket is eltüntette hamar az idő. Jakus Lajos