Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-08 / 212. szám

Szokatlan, hogy egy asszony, aki már nyugdíjas Mindig az első helyezettek közt A vetélkedőkre csokit vesz a gyerekeknek — Jól megszervezték a vé­delmet — tréfálkoztunk Ju­hász Sándornéval, aki elkalau­zolt Krajcz József né váchar- tyáni házához: két harcias eb tsanolt ránk, a kerítés túlsó oldaláról. — Nem valószínű, hogy ott­hon találja a mamit — véle­kedtek a faluban. — Örökmoz­gó, száguldozik a kismotorjá­val! Ezúttal azonban szerencsénk volt. Városias külsejű asszony jött elém, félreparancsolta a bizalmatlan, sunyi pillantáso­kat vető házőrzőket és beinvi­tál a lakásba. Maminak szólítják A kíváncsiság ösztönzött, hogy találkozzam vele, mivel falun ma még szokatlan, hogy egy asszony, aki már nyugdí­jas, olyan társadalmi funkciót vállaljon el, mint ő. A falu­beliek azonban elfogadták, s a nála fiatalabbak maminak szólítják. Krajcz Józsefné az MHSZ váchartyáni lövészkörének tit­kára. Idejének nagy részét e megbízatásának szenteli, nem is akármilyen eredménnyel. — Kezdjük a számokkal — javaslom. Aztán írom az adatokat, mint egy könyvelő: Váchar- tyánban 52 felnőtt és 27 gyer­mek tagja van az MHSZ-szer- vezetnek. A gyerekekből ne­velődik az utánpótlás. — A kisnémedi és püspök­szilágyi adatok ném érdeklik? — kérdezi. — De igen. — Mert tudja, én csak a Váchartyáni körnek vagyok a titkára. A férjem, aki egy kö­zeli gyárban fegyveres polgár­őrként dolgozik, annak idején pártfeladatként kapta a há­rom község MHSZ-életének irányítását. Kisnémedin tehát 48, Püspökszilágyon 37 tagunk van. Nagy előnyünk, hogy itt a járási lőház, itt zajlanak le a járási versenyek. Tizenegy év óta csak egyszer vitték el tőlünk az Összetett Honvédel­mi Kupa lövészversenyek első díját, a többin mindig mi nyertünk. — Igen, versenyző is va­gyok, légpisztoly számban — mondja, amikor a falra pil­lantok, ahol a zalaegerszegi országos verseny emlékpla­kettja függ. — Ott harmadik lett májusban a Pest megyei csapat, amelyben Váchartyán- ból ketten vettünk részt, mint megyei első helyezettek. A tavalyi, Nagykőrösön ren­dezett megyei versenyen Krajcz Józsefné állt a ver­senyszám első helyezettjének dobogóján. A Pest megyei Összetett Honvédelmi Kupa lövészver­seny légpisztoly számának első helyezettje, Krajcz Józsefné. pénzt a fűtőnek, a vetélkedők­re csokit veszek a gyerekek­nek. Az a pénz ilyen dolgokra kell. A szerdai klubnapokon tár­sasjátékot is közreadnak. Ügy látszik, a munka tartalma több mint maga a lövészet. — Csak a helyiséggel van egy kis baj — említi meg vendéglátóm. — Mivel a mű­velődési ház eszpresszójának szomszédságában van, gyakran válik a sörösládák tárolóhe­lyévé, s mások is ~ aspirálnak rá, félő, hogy elveszik, amit meg helyette akarnak adni, nem felel meg a céljainknak. Pedig ekkora létszámot és ilyen eredményeket már be­csülni kell — gondolom ma­gamban. — Most mire készülnek? — Szeptember 17-én lőtér avató verseny lesz Cegléden. Tavaly a ceglédiek voltak ná­lunk, most mi utazunk, hu­szonnyolcán, a termelőszövet­kezet autóbuszával a vissza­vágóra. Nagyon készülünk rá. Szeretném, ha közölnék majd az eredményt a lapban. Tisztelet Kikívánkozik belőlem a kérdés, hát felteszem: — Mindig itt élt? — Csak a férjem. És Pest­ről kerültem ide. — Hogy sikerült megszokni i nagyváros után? — A nyugdíjazásomig sza­kácsnő voltam itt, a Volánnál. \z állatokat mindig nagyon izerettem. Jöjjön, nézze meg a malacainkat 1 Az ólból két • hatalmas jó­szág röfögött ránk barátságo­san, az udvaron baromfik, az udvar fölött, a szőlőlugasról mint különleges, zöld csillá­rok csüngtek a szőlőfürtök. — Látom, a kertben is te­rem gyümölcs. Tudják értéke­síteni? Tessék lőni! — Mikor és hogy került kapcsolatba a sportággal? — Amikor a férjem szer­vezte a csapatot, a nők keve­sen voltak, hát engem is be­szervezett. „Tessék lőni!” monta és mellém állt, mint valami edző. — Az eredményeket társa­dalmi munkával érték el? — Mi kapunk tiszteletdíjat is. — Mennyit? — Havi száz forintot. No, persze, azt nem kell írni, hogy az el is megy, mert télen adok — Mi nem értékesítjük. Itt elfogy, mert kell a gyerekek­nek. — A gyerekeknek? — tű­nődtem elmenőben, miután már elköszöntem. Hiszen azt mondta, sajnos, nincs gyere­kük. Azt hiszem, értem már, miért szólítják a faluban Krajcz Józsefnét maminak! Kovács István XXII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK A járás építőinek nevezik őket Istol át, óvodát patronálnak Segítenek Nógrád megyei községeknek is A szombati tv-híradó is be- j mutatta, a vasárnapi lapok is beszámollak arról, hogy Göd- | felsőn, a Honvédsoron, az új iskolaév megnyitásának előes­téjén felavatták az 1. számú általános iskola tíz.tante;me3 épületét. A televízió riportere elismerőleg említette meg, hogy műszaki hibák, észrevéte­lek nélkül act.ák át az intéz­ményt rendeltetésének. Az elismerés a 6. számú Pest megyei Építőipari Kö­zös Vállalkozás dolgozóit illeti. Igazgatójuk, Saáry Gábor a kö­zelmúltban vette át a Szocia­lista Kultúráért Érdemérem kitüntetést. Szokatlan, hogy építőipari vállalat vezetője kapta, de aki ismeri,a Sztáron Sándor utcai központból irá­nyított kollektíva munkáját, nem lepődött meg rajta. Csaknem két évtizeddel ez­előtt, 60 dolgozóval kezdték, s ma már kilencszázas létszám­mal építenek Észak-Pest me­gyében, Bemecebarátitól Bu­dapest határáig. Szolgáltatóhá­zakat, termelőszövetkezeti épületeket, lakásokat, de szív­ügyüknek tekintik az iskola- építést is, mely mindig zöld utat kap munkatervük üte­mezésekor. Munkájukat dicséri a Gö­dön, négy évvel ezelőtt át­adott iskolaépület, a Szo- koíyán tavaly felépült nyolc tantermes iskola. Foton ők újították fel a böl­csődét, s ha kell, segítenek Nógrád megyei helységeknek is. A most átadott göd-íelsői iskola után, Váchartyánban lesz a következő avatóünnep­ség : FORFA-rendszerű épü­letben tanulnak majd a község gyermekei. A 6. számú Pest megyei Épí­tőipari Közös Vállalkozás munkacsoportja építi a letké- si iskolát is. A kisebb kapaci­tású dunakeszi és kemencei építőipari szövetkezetekkel együtt, őket nevezik a váci já­rás építőinek. Nemcsak építenek. Patronálják a váci Eötvös utcai óvodát és a kosdi ál­talános iskolát. Védnökségük nemcsak a nyári nagy felújítások idejébeni, pontos elvégzését jelenti, hi­szen év közben is mennek, ha hívják őket, ha javítások, sür­gős munkák teszik szükségessé közreműködésüket. Saáry Gábor örült a kitünte­tésnek, a sokéves munka elis­merésének. Azt mondta, tulaj­donképpen a teljes kollektíva megbecsülését jelenti, s bizta­tás a következő feladatok el­végzésére. örült a család a munkatársak gratulációjának, s nagyon jólesett, hogy elsők között iskolaigazgatók gratu­láltak neki a kitüntetés átvéte­le után. Tapp Rezső Anyakönyvi hírek Született: Cserepka György és Léman Piroska: Melinda, Lajtos József és Benei Ilona: Ilona, Szabó Sándor és Térjék Julit: Gábor, Szeidl János és Kovács Edit: Ádám, Várkonyi Károly és Horváth Éva: Krisz­tina, Berki Árpád és Gelle Rózsa: Árpád, Csörgő Tibor és Mihályi Ilona: Andrea, Bach Jakab és Rászoska Zsuzsanna: északra felevő, négyszögű, be­lül kör alakú építményt is, sze­rinte vastag falai arra enged­nek következtetni. Mi inkább toronynak véljük, mint me­csetnek. Értelmetlen lett volna a Szul'ejmán-dzsámi tőszom­szédságában ilyen kis méretű mecsetet építeni. Vác elfogla­lása után, 1544-ben ugyanis a székesegyházat dzsáminak fog­lalták le. Cselebi látogatása idején is az volt. Nem lehet tehát elfo­gadnunk Bél Mátyás azon adatát, hogy a székesegyházait 1024 után földig lerontották és köveiből a török részint vár­falakat, részint új erősségeket létesített. A székesegyház las­san vált romossá, s alapfalait csak 1720 után, a ferencrendi- ek templomépítésekor tüntet­ték el. Inkább helytálló, hogy arra a célra a romos Szt. Ja­kab kolostor köveit használ­ták fel. A kolostor kiégett még a magyar huszárok álltai 1596- ban felgyújtott városban, aho­gyan erről Ortelius 1602-ben kiadott munkájában emléke­zik. Közelében a templom, mely a mai Fürdő és Csokonai utca között állhatott, nem ke­rülhetett lebomlásra, mert alaprajza a többször említett térképen látható.' EGYKORI, VÄCRÖL RAJ­ZOLT metszetek egy mecsetet ábrázolnak, amely a Kossuth tér tájékán állhatott. Építése a 16. század közepén, Kászim bej nógrádi szandzsákbég nevéhez fűződik: a bég kegyes alapít­ványként egy házat megvett, s átalakíttatta. A 16. századvégi ábrázolások szerint, már kupo­la fedte minaret magasodott mellette. Az említett térképen a minaret nem található, tehát már korábban elpusztulhatott. Ne lévesszen meg bennünket, ha mégis minden metszeten, még az 1686-ban kiadott Krek- witz-féle könyvben is viszont­látjuk. Egymástól vették ót a rajzolók, akik a század eleién kiadott Ortelius-féle kiad­ványból, soha nem látva, új­ból és újból megörökítették a VÁCI APROHIRDETESEK III—IV. számú böl­csődébe kazánfűtőt keresünk. Vác. Lenin út 13. és Vác. Zrínyi utca 53. _____________ Kü lön bejáratú albér­letet keres sürgősen fiatal, >egygyermekes házaspár. Levélcím: Horváthné, Vác, Dó­zsá Gv. út 6._________ El veszett: ,,Kasztor” nevű. félhosszú szőrű, német juhászkutyám. 1000 Ft jutalmat adok. Dr. Rusvay, Vác (2^00). ti. 3. Faszerkezetű garázs eladó. Vác, Köztársa­ság út 45. Két szoba komfort munkásszállásnak ki­adó. Leveleket: ,, Ok­tóber” jeligére a hir­detőbe. Vác, Jókai ut­ca 9. Páncéltőkés zongora és egy kombinált szekrénysor eladó. — Vác. Zrínyi u. 35. Ecteg nő mellé csa­ládtagként keresek gondozónőt. egyúttal házvezetőnőt. Járan­dóság: fizetés, lakás, teljes eLlátás. Megbe­szélés vasárnaponként délután: Vác. Rádi út 22. Schulcz Lajos. A Hajós Alfréd Üttö- rőház takarítónőt fel­vesz. Érdeklődés, je­lentkezés: Üttörőház, Vác. Lenin út 58. Te­lefon: 10—758. ________ Zo ngorahangolás, kö­zületeknek is: Pénzes Ákos, Vác, Hámán Kató u. 10. sz. Tele­fon: 11—223. 150 n.-öles telek Vá­cott (Szentmihály dű­lőben) eladó. Víz, vil­lany van. Érdeklődni lehet: Vác. Haraszti E. u. 73. III. em. 8. Máté. Gábor, Horchy János és Bék§ Ágnes: Melinda, Ulicska Pál és Ács Klára: Diána, Vidák István és Szénási Anna ’.Krisz­tina, Nagy Ferenc és Vári Mária: Katalin, Vaszi János és Szabó Mária: Annamáriát Agárdi András és Nemecz Er­zsébet: Gábor, Albert Pál és Bicsak Julianna: Julianna, István Zoltán és Horka Iza­bella: Izabella, Králik István és Laskó Magdolna: Szilvia, Sztrihanovecz Mihály és Kori- ta Julianna: Julianna, Németh László és Gál Mária: László, Tőrincsi Lajos és Dián Éva: Kornél, Újvári VilmoS és SteidI Zsuzsanna: Orsolya, és Zsu­zsanna (ikrek), Kurali István és Adamcsek Magdolna: Gá­bor, Lengyel László és Koczó Eszter: Éva, Bodnár Tibor és Fazekas Margit: Gitta, Czmo- rek László és Vandlik Anna: Éva, Illő István és Gelencsér Ildikó: Ildikó, Sebestyén Ist­ván és Hurik Gabriella: Nor­bert nevű gyermeke. Házasságot kötött: Sigurtá Sergio Szilvás Ildikóval, Bo- ross Zoltán Hegedűs Erikával; Vácott hunyt el: Dim Gyu­la (Vác, Erdős B. u. 64.), Fich- tinger • Ferencné Bari Julian­na (Sződliget), Gál István (Nő­tincs), Lovász János (Veres­egyház), Bauman Lajos (Vác; Nagykörút 12.), Kemenczik Já­nos (Szob), Győrbiró Gáborné Kozma Ilona (Vác, Köztársa­ság út 45.), Korsós Kálmán (Kisikunlacháza), Neisz István (Vác, Április 4. tér 14.), Hanzl Kálmánná Sallai Veronika (Gödöllő), Tyukos János (Vác, Szentháromság tér 6.), Vojtek Magdolna (Vác, Galamb utca 5.), Süveg József (Göd), Nagl János (Dunakeszi), Vurfer Mi- hályné Ginther Erzsébet (Göd), Tar Gáborné Lehoczky Mária (Vác, Länderer L. u. 18.), Hat­vani Miklósné Sloboda Adél (Göd). TAVALYELŐTT két könyv is megjelent a magyarországi török építészeti emlékekről, az egyik Gerő Győző, a másik Molnár József tollából. A szer­zők gondosan számba veszik a régebben ismert és újabban feltártakat. Vácnak egyetlen, de páratlan műszaki létesítmé­nyéről, az úgynevezett török­csatornáról Molnár könyve kö­zöl eddig ismert adatokat. Mi az elpusztultakról próbálunk összefoglaló képet nyújtani, melyekre történelmi utaláso­kat találtunk. A köztudatban úgy él, hogy nálunk a törökök főleg mecse­teket, fürdőket, várerődítéseket és hidakat építettek, amelyek vallási, illetve hadászati fel­adatokat töltöttek be. Nos, mindaz annak idején Vácott is megtalálható volt. Levéltári kutatás nyomán, eddig isme­retlen mecset építésének írá­sos dokumentuma került elő. A törökök 1653-ban, a város körüli pusztákon álló templo­mokat fundamentumig leron­tották, és köveit Vácra szállít­va, a janicsároknak igen nagy mecsetet, „praegrandam Jani- cseris sinagogam” építettek. A gyadai templom akkor jutott erre a sorsra, de a városon kí­vül, a mezőn állt Szt. Péter eklézsia templomromja, s a gombási meg a kéméndvégi szintén akkor kerülhetett le­bontásra. A mai Március 15. tér 17. számú háza helyén az 1680 körüli katonai térkép már nagyméretű mecsetet jelöl. Ev- lia Cselebi török világutazó 1683-ban- Vácon járva megláto­gatja Gázi Karakas pasa nagy templomát — dzsámiját. Kel­lemes imádkozóhelvnek nevezi, amelyet azonosnak vélünk a janicsármecsettel. A térképen jelzett másik, kisebb templom a mai városháza helyén állt. A 16. század második felé­ben a török házösszeírásban szerepel Hasszán-vojvoda me­csetje, mely az utóbbival lehet azonos. Vác egykori jeles his­torikusa. Tragor Ignác mecset­nek tartja a katonai térképen jelzett, a székesegyháztól Láthatatlan zebrák A minap parázs szócsata kerekedett a postaépület főbe­járata előtt: autós és gyalogos vitatta, van-e zebra a Beloiz annisz utcai átkelőhelyen? Elég nehéz volt a döntés, mert valóban, csak halvány, fehér foltocskák emlékeztet­nek arra, hogy ott fokozottabb figyelemmel kell vezetni a gépjárműveket. A jelenség nem egyedülálló. Hasonló, alig-alig látható zeb­rákkal találkozunk a Széche­nyi utcában, a Dózsa György úton, a Mártírok útján. Java­soljuk sürgős átfestésüket, mert itt a nyár vége, és az esős, őszi hetekben nehezebb lesz odamázolni a jelzéseket. P. Történelmi utalások alapján Janlcsáriiiesset karayánszeráj magasan kiemelkedő minare­tet. Cselebi a városban hét dzsá­mit említ, hacsak nem sajtó­hiba, s a hét helyett a két szó a helyes. Az utóbbit erősíti meg az angol utazó, Brown, aki szintén két mecsetet látott hat évvel később. Vallási rituális szertartáshoz tisztasági fürdőt Cselebi egyet talált, azt a térkép a városháza melletti mecset közelében jel­zi. 1570 táján, a Kászim bej­mecset mellett volt egy fürdő, „az ellenséghez szökött László pap házábanEddig minden írásos bizonyíték nélküli fel­tevés, hogy a törökcsatoma vi­ze is ilyen fürdőt táplált. Any- nyi bizonyított, hogy hasznos célt szolgált: halastóba folyt, az pedig malmot hajtott. Az egykori csörögi tavait gátakkal övezték, rizsföldek elárasztá­sára használhatták, az 1559. évi összeírás említést tesz róla, mint halászóhelyről. Vácon, 1560—62. között ál­landó fahíd épült a Dunán, 14 ezer 38 akcse költséggel. Ké­szítői váci hajómoinárok, akik­nek annak idején fő foglalko­zásuk inkább a fafaragás, mint az őrlés. CSELEBI EMLÍT egészséges vendégfogadót, amit karaván- szerájnak neveztek a törökök. Abban kereskedők, vándorok szálltak meg éjszakára. Rend­szerint a mecsetek mellett épültek, azok alapítványaként. Minden kényelem ’ nélküli szállások voltak, szerény éoü- letek, nyomuk sem maradha­tott fenn. Hiányolva állapítja meg Cselebi, hogy a városnak nincs török főiskolája, olvasó­iskolája, szegények konyhája, azonban szőleje, kertje szépsé­ges. Természetesen azokat a pincéket nem törökök építet­ték, melyeket ma róluk annak neveznek, például a járásbíró­ság alattit. A középkori házak­hoz tartoztak. A város török alóli felszabadulása után, fe­ledtetni akarva itteni uralmu­kat, emlékeiket is eltüntette hamar az idő. Jakus Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom