Pest Megyi Hírlap, 1978. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

. * 19 78. JÚNIUS 28., SZERDA "xMdap A POSTA TÁJÉKOZTATJA ÖNT: Az új ievélfeldolgozó automata gépsorunk gyors és pontos működéséhez KÉRJÜK, ÍGY CÍMEZZEN: ■lt ♦ ,.ii vy, o:.. sorr-1 r ' FELADÓ \m:;í-kÍi.úv ‘ :*-K7 ti '■ Jí'iib Kováoa Józsefná Budapest FUrat Sándor u. 25. t 1194 Világi László Miskolc JCuruo u. 77. • 3535 II izzxzl Gépi címzés belföldre Az így címzett levelének irányítószámát gépünk teljes biztonsággal leolvassa és levelét • késedelem nélkül továbbítja. // A GÉP CSAK AKKOR MŰKÖDIK, HA ÖN IS KÖZREMŰKÖDIK! Új áruházak építését tervezik A kereskedelmi ellátásról tárgyalt a százhalombattai városi tanács Százhalombattán az. utóbbi esztendoKben látványosan fej­lődött a kereskedelmi hálózat — íjiár ami az élelmiszerbol­tok házatáját illeti. A forga­lom négy ev alatt megduplá­zódott a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vailalat tíz üzletében. A bolt­hálózat viszonylagos sűrűségé­nek köszönhető, hogy a vevők kedvük szerint döntnetik el, a lakóhelyükhöz vagy munkahe­lyükhöz közelebbi üzletben vásároljanak-e? Ebben csak a választék és az eladók maga­tartása befolyásolhatja őket. A tapasztalatok szerint a la­kosság leginkább a 244. számú ABC-áruházzal elégedett, a 201-es ugyan szélesebb áru­skálát tart műszaki cikkekből és különböző dísztárgyakból, ám élelmiszer-választékát fo­kozottabb figyelemmel kellene a vevők igényeihez akalmaz- kodva kialakítani. Kiemelkedő színvonal A városi tanács tegnapi ülé­sén — melyen Szekeres József tanácselnök elnökölt — meg­tárgyalták a tanácstagok, mi­lyen eredmények születtek a százhalombattai kereskedelem­ben 1975 óta, amikor ugyanez a téma szerepelt napirenden, s határozatot hoztak a fejlesz­tés irányáról, mértékéről. A minden részletre kitérő, ala­pos beszámolóhoz Kürti Atti­la, a tanács termelés- és ellá­tásfelügyeleti osztályának ve­zetője fűzött szóbeli kiegészí­tést. Utalt arra, hogy Százha­lombattán az élelmiszer-ke­reskedelmi eladótér egy lakos­ra jutó aránya másfélszerese a megyei átlagnak, ugyanak­kor ruházati és egyéb iparcik­kek tekintetében Pest megye többi városában ez az arány öt-hétszerese a százhalom- battainak. Igaz, hogy a városi i tanács testületé már három éve döntött az iparcikkáruház építésének időszerűségéről, megvalósítani azonban eddig nem sikerült. A beszámolóból egyértel­műen kiderült, hogy az épülő városközpont kereskedelmi hálózata kiemelkedően jó, újak az üzletek, a vevőknek kultu­rált vásárlási lehetőségeket nyújtanak. Apróbb — válasz­tékod! és beszerzési — hiá­nyosságok adnak okot bosz- szúságra: nem jut mindenki friss kenyérhez, későn érkezik a péksütemény, ritkábban van levesnek való csirkeaprólék, megtörténik, hogy délután nincs tej, hiánycikk a gyü­mölcsjoghurt. Mostohább viszonyok Mélyhűtött élelmiszerekből viszont bő a választék, fél­kész- és készételek bármikor kaphatók, a vásárlók eié tárt készletekből akár több heti ét­rendet is össze lehet állítani. Elegendő a bontott csirke, ünnepek előtt szívesen veszik a kacsát, libát, pulykát. A konzervkínálat üzletenként változó, de általában megfe­lelő. Mostohábbak a viszonyok a peremkerületekben, Dunafüre- den és az Övárosban, a régi, korszerűtlen, eléggé elhanya­golt üzletekben. Ezeken a ré­szeken kisebb a választék is, szállítási, raktározási gondok vannak. A tanácsülés résztve­vői megállapították, hogy a városnak ezek a részei lénye­gesen hátrányosabb helyzetben vannak — s ezen sürgősen változtatni kelL. Fejlesztési tervek Százkalombattán jelenleg négyezer négyzetméternyi el­adótér szolgálja a kereskede­lem iránt támasztott igények kielégítését. A fejlődés iránya ---—....— - -.......\htf- -4*..,.v; . CS EPEL SZÁLLÍTÓI Az Úttörőben nem mellékes, mit nyújt a melléküzemág A dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet 60 millió forint termelési értékéből csu­pán 15 millió forint szárma­zik a mezőgazdaságból. A töb­bit a melléküzemágak hozzák létre. Ezért is sorolták a gaz­daságot az ipari-mezőgazdasá­gi kategóriába. Az öt részleg közül a leg­nagyobb a fémfeldolgozó. A 70 munkást foglalkoztató mű­hely a legtöbb megrendelést a Csepeli Szerszámgépgyártól kapja.’ A csepeliektől kapott gépeken a kis szériájú exportgé­pekhez készítik az alkat­részeket. A fémfeldolgozót az Úttörő Termelőszövetkezet vezetői szerint érdemes korszerűsíte­ni, bővíteni. Az üzem létre­hozásával a tsz főként az asz- szonyok, lányok elhelyezkedé­si lehetőségét bővítette. A fémfeldolgozóhoz hasonló — évente 14 millió forint — értéket termel a tsz textilrész­lege is. Ami a rendhagyó: az öt-hatféle bőr, textil és mű­anyag ipari védőkesztyűk nem közös műhelyben, hanem a dunabogdányi otthonokban készülnek. A 120 bedolgozó évente 200 ezer kesztyűt varr a,z iparnak. Mindössze húszán termelik meg a filmnyomórészleg 8— 10 millió forintos árbevételét. Nem sok jövőt jósolnak a műanyagrészlegnek. Fröccsön­téssel, reklámzacskó-hegesz- téssel egyre több üzem fog­lalkozik, így Dunabogdányban termelésbővítésre nem sok le­hetőség van. A 25—30 asz- szonynak vállalnia kell renge­teg apró munkát, műanyag poharait, tálkák, esernyővé­gek, nyelek készítését is ah­hoz, hogy teljesíteni tudja az 5 millió forint éves tervet. A tsz melléküzemágai közé tartozik még az építőipari részleg, amelynek kapacitását csaknem teljesen lekötik a saját építkezések. Bérmunkára csupán télen van idejük. A dunabogdányi Úttörő Ter­melőszövetkezet valamennyi üzemágában teljesítették az éves terv időarányos részét. adott a város általános rende­zési terve alapján. Tegnap a tanácsülés elé került Százha­lombatta kereskedelmi hálóza­tának hosszútávú — előzetes — fejlesztési terve is. Az el­képzelések szerint még az ötödik ötéves tervben kap a kereskedelem 750 négyzetmé­ter alapterületet a Főtér mö­gött létesülő alközpontban, ebben a tervciklusban kezdik meg a 3000 négyzetméter alap- területű iparcikkáruház építé­sét. Az újváros délnyugati ré­szén 4—500 négyzetméternyi területű ABC-áruházat építe­nek. A volt Urbárium területé­re a VI. ötéves terv végére 500 négyzetméteres ABC-, va- mint lakberendezési áruház épül, javasol az előzetes terv az óvárosi részre is egy 500 négyzetméteres élelmiszer- áruházát. Természetesen eze­ket az elképzeléseket — a VI. és az azt követő ötéves terv­időszakra vonatkozóan — csak akkor lehet konkrét hálózat- fejlesztési tervekbe ötvözni, amikor majd az építendő új lakótelepek kivitelezési tervei készülnek. Javaslatok a vitában A beszámolót követő vitá­ban figyelemre méltó felszóla­lások hangzottak el. Többen szóvá tették az Óváros és Du- nafüred elavult üzleteit és ja­vasolták, hogy a kiskereske­delmi vállalat némi anyagi ál­dozattal soron kívül hozza rendbe azokat. Az iparcikk- áruház építésével kapcsolat­ban szóltak arról, hogy ha már megvan a pénz, amit a ruházati, illetve az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat a be­ruházásra fordíthat — a váro­si tanács korábban átutalta a maga hozzájárulását —, nem célszerű várni a belkereske­delmi tárca anyagi támogatá­sát, hanem annak reméltében talán hamarabb el- kellene kezdeni az építkezést. A vitában részt vettek; Csupics Sztanko, Schrödl Eri­ka, Tóth Istvánná, Balogh^km- réné, Kiss Károlyné tanácsta­gok és Ferenczi Illés tanács­elnök-helyettes. A kérdésekre Kürti Attila válaszolt, az el­hangzottakat Szekeres József tanácselnök foglalta össze. A tanácstagok egyhangúlag elfogadták a város kereske­delmi ellátásáról szóló beszá­molót és a fejlesztésre vonat­kozó hosszútávú előzetes ter­vet, majd a tanáosülés egyéb ügyeket tárgyalt. Bálint Ibolya ÚJ GÉPEKEN Csapágyak nagy sorozatban Az utóbbi években a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek egyre kevésbé volt képes ki­elégíteni a hazai ipar és a külföldi megrendelők mennyi­ségi és minőségi igényeit, ezért határozták el, hogy korszerű­sítik a termelést. A diósdi gyár rekonstrukciójának utol­só szakasza is elkezdődött, de Ualmágyi Péter (elvétele közben a munka folyamatos. Részben az új, részben a régi műhelyekben és gépeken dol­goznak, három műszakban. Korszerű üzemben a koráb­binál lényegesen termeléke­nyebb gépeken köszörülik a csapágyak külső gyűrűjét. A SIAGE—50-es ^berendezés mű­szakonként 2200, 2400 csap­ágy alkatrészeit készíti el. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom