Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TÁNÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM Lra 1 forint 1977. oktöber 2., vasárnap y\ lcelődni mindenen le- hét, így azon is, mi­ként rakja az állam a forintokat egyik zsebéből a másikba, csak az a kér­dés, találó-e az éle? A zse­beknél maradva: az állam elvontnak tűnő fogalma mögött kiket értsünk, ami. kor élcelődni akarunk? A kérdés arra is jó, hogy két­kedést ébresszen bennünk, eltűnődve a zsebek hollé­tén: vajon nem saját pan­tallónkon találhatók? Bi­zonyos anyagoknál az im­port ésszerű mérséklése pél­dául zsebbevágó dolog, amit nyerni lehet rajta, az való­ban közös haszon, vagy azért, mert kiadástól men­tesülünk, vagy mert a pénzt másfajta vásárlásokra hasz­nálhatjuk fel. A cementbe- hozatfel apadása a legutóbbi években rubel- és dollár- milliókat szabadított fel, s a deviza becses holmi, fő­ként akkor, ha évek óta passzívummal zárul a kül­kereskedelmi forgalom. Kilenc esztendő kellett ahhoz, hogy a hazai ce­menttermelés kétmillió­ról hárommillió tonna fö­lé emelkedjék. Az újabb egymilliós lépés viszont három év alatt lezajlott, ta­valy a Cement- és Mészmű­vek gyárai 4,3 millió tonna árut adtak a felhasználók­nak. Idén, az év első hat hónapjában a termelés 2 175 000 tonnát tett ki, ami 5,5 százalékkal több a ta­valyi, hasonló időszaké­nál. A hatvanas évek ele­jén negyedévente készül annyi cement, amennyi ma havonta hagyja el a surran- tókat. A termelés bővülése ellenére még tavaly is 762 ezer tonna cementet kellett külföldön megvásárolni, igaz, ez már csak fele az 1971-ben importált meny- nyiségnek. Ami érzékeltet valamit a változásokból. Vi­lágosabbá téve az arányo­kat: 1971-ben a hazai ter­melés ötvenöt százalékát érte el a külföldi áru, ta­valy már mindössze tizen­nyolc százalékkal részese­dett. Amíg tehát évtizedünk elején minden száz tonna felhasznált cementből 35 tonna származott határain­kon túli gyárakból, addig tavaly beértük 15 tonnával. ■j emcsak a gyártás és az ]Y import arányának ala­kulása tanúskodik ked­vező változásokról, hanem sok egyéb más mellett az is, hogy a Cement és Mészművek termelőegysé­geiben fokozatosan beér­nek a műszaki fejlesztés gyümölcsei. Egyetlen esz­tendő alatt sikerült például 115 kilogrammal növelni a klinkerégető forgókemencék egy köbméterére jutó napi termelést; eredményes erő­feszítéseket tettek a gyá­rak az energiafelhasználás fajlagos mutatóinak javítá­sára — ne feledjük, a ce­mentipar a legnagyobb energiafelhasználók egyi­ke! —, azaz gazdaságosab­ban, termelékenyebben ál­lítják elő a növekvő áru­mennyiséget. Kézenfekvőnek tűnik a gondolat, ha így folytatják a Művek gyárai, akkor akár az import megszünte­tése is szóba kerülhet. A ké­zenfekvőnek látszó gondo­lat azonban hamis irányba visz, mert a behozatalra mindig szükség lesz, a hazai cementipar ugyanis nem ál­lítja elő az összes árufajtát azaz a felhasználók igé­nyelte választék csakis im­porttal teremthető meg. Ez még akkor is igaz, ha hozzá­fűzzük, az V. ötéves terv­ben az építőanyag-iparom belül éppen a cementipar fejlődik a leggyorsabban, kötelezettségük 42—45 szá­zalékkal nagyobb termelés 1980-ban, mint amit elértek 1975-ben. Az árukibocsátás emelkedésében benne van új termelőegységek üzembe helyezése, éppúgy, mint már működő gyárak ún. tel­jes felfutása, de benne a berendezések jobb kihasz­nálása szintén, amit a szer­vezés magasabb fokával érhetnek csak el. §okasodó feladatokról van szó, s ráadásul nehezedő körülmények kö­zepette, mert például a nyersanyagbányákban a termelés geológiai feltételei a korábbiaknál kedvezőtle­nebbek, mind nagyobb ösz- szegeket követel a környe­zetvédelem, s így tovább. Elismerést érdemelnek azok a törekvések, melyek a Ce­ment- és Mészművek fej­lesztési, termelési tevékeny­ségében kimutathatók, ám nehogy azt higgyük, ha ná­luk rendben mennek a dol­gok, akkor már semmiféle baj nem lehet a cement­fronton. Éppen az idei esz­tendő bizonyította be, hogy rendkívül szeszélyes a ce­ment] elhasználás, a gyárak silói dugig teltek áruval, s nem azért, mert nem volt szükség az anyagra, hanem mert a készletezés pénzügyi terheivel ügyeskedni lehet, s élnek is e lehetőséggel a partnerek. Igenám, de a készáru fölhalmozódása ki­hat a termelésre, s itt nem lehet pótolni azt, ami egy­szer veszendőbe ment, mert a cementgyártás folyamatos üzem. Azaz a látszat-túlter­melést látszathiány követi, s mert általában minden épít­kezés fontos, minden kivi­telező talál kívánságaihoz patrónust, egyszeriben el­engedhetetlennek tűnik az import fokozása, hiszen „hiány” van cementből. Ab­ból az áruból, amiből né­hány hónapja még „sok” volt, a termelők könyörög­tek, hogy vigye már vala­ki... Az ilyenfajta játékot — pedig a szállításban oko­zott egyenetlenségekről em­lítést sem tettünk — meg­lehetősen sokba kerülnek a népgazdaságnak. A forint ugyan egyik zsebből a má­sikba jut, de nehogy azt higgyük, egyforma zsebek ezek! Ami ugyanis az elke­rülhető, de el nem került veszteségek címkéjű zsebbe hull a forintokból, az már nem nyerhető vissza. Több éve visszatérő, tehát ismét­lődő gondokról van szó, de .nég mindig csak ott tar­tunk, hogy vizsgálják az ésszerűbb készletezés lehe­tőségét, körzeti cementtáro­lók építését, a gyorsabb; ki­fizetődőbb szállítás módoza­tait. A vizsgálódást követő intézkedéseket sürgetjük, s azért, mert attól tartunk, a termelés növekedésével párhuzamosan a felhaszná­lás egyenetlenségei is növe­kedni fognak. Ami elkerül­hető, azt el kell kerülni, s e konyhai bölcsesség az érintettek számára intelem­mel ér fel. Mészáros Ottó Szó vje t-amerikai Közös nyilatkozat a közel-keleti helyzetről A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közös nyilatko­zatot adott ki a közel-keleti helyzetről. A két kormány ne­vében Andrej Gromikónak és Cyrus Vance-nak, a genfi kon­ferencia társelnökeinek meg­beszélései után a két főváros­ban egyidőben hoztak nyilvá­nosságra. ' (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János megbeszélése Enrico Berlinguerrel Kádár János mcgbeszálást folytatott Enrico Berlinguerrel. Balról: Ansclmo Gouthier, az OKP titkárságának tagja, Enrico Berlinguer. Jobboldalt: Kádár János és Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt a Központi Bizottság székhazában megbe­szélést folytatott Enrico Ber­linguerrel, az Olasz Kommu­nista Párt hazánkban tartóz­kodó főtitkárával. A megbe­szélésen részt vett Anselmo Lázár György Irakban Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Szaddam Husz- szeinnek, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Ta­nácsa alelnökének meghívásá­ra szombaton hivatalos látó. gatásra az Iraki Köztársaságba utazott. Ütjára elkísérte Bíró József külkereskedelmi minisz­ter, Várkonyi Péter, államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának Elnöke, Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Litt- vai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Gonda La­jos, hazánk bagdadi nagykö­vete az iraki fővárosban csat­lakozik a kísérethez. .A Ferihegyi repülőtéren bú­csúztatására megjelent A ezé! György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezési ügyi miniszter, Simon Pál ne­hézipari miniszter, Rácz Pál, külügyminisztériumi államtit­kár, Varga József, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője, Lengyel László, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese. Ott volt Abdul Mahdi Abdul Amir al- Shalan, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György és kísérete délután megérkezett Irakba. Bagdad Mauthana-repülőterén ünnepélyes külsőségek köze­pette és a szíves vendégfoga­dáshoz illő ősi szokás szerint fogadták a házigazdák, élükön Szaddam Husszeinnel, a for­radalmi parancsnokság taná­csa álelnökével. Évről évre visszatérő ked­ves szokásként ilyenkor, ősz táján felkerekednek a Koreai Népköztársaság budapesti nagykövetségének diplomatái és alkalmazottai, hogy Nagy- kátán egynapi munkájukkal ők maguk is segítséget nyújt­sanak, a két nép barátságát nevében is őrző, közös gaz­daság tagságának az ősz egyik legnagyobb erőpróbájához: a szürethez. — A Magyar—Koreai Barát­ság Termelőszövetkezet ma­jorjába tegnap délelőtt kilenc órakor érkeztek meg a ven­dégek, élükön Kim Ze Szuk- kal, a baráti szocialista ország magyarországi nagykövetével. A kellemes, váratlan meleggel beköszöntött őszi napon az országút betonszalagjáról le­kanyarodó és a keskeny föld­úton a szőlőskertek felé kö­zeledő gépkocsik utasait — a nagykövetség vezetőit, mun­katársait, továbbá családtag­jaikat — Pataki Márton, az MSZMP nagykátai járási bi­zottságának első titkára és Varga János, a termelőszö­vetkezet elnöke fogadta, s kö­szöntötte még Nagyváthy Já­nos, a tsz párttitkára és a szövetkezet két elnökhelyet­tese: Abonyi Gyula és Csá- nyi József is. beszélgetés perceiben szó terelődött a hétezer hek­táron gazdálkodó kollektíva idei feladataira, s arra: ho­gyan sikerült az idei nyár, mi­ként alakultak a szövetke­zetben a termésátlagok. Kim Ze Szűk kérdéseire válaszol­va Varga Pál elmondta, hogy az idén ezerszáz hektáron termesztettek búzát és a ter­mésátlag hektáronként 42 má­zsa fölötti. Jól jövedelmezett a kertészet, sőt. a vetőmag- kukorica-termesztés nem is szólva a cukorréoáról. amely 300—310 mázsa hektáronkén­ti átlagtermést ígér. Hasonló- kéooen nagy keresethez jut­tatja a termelőszövetkezetet az állattenyésztés. Hatszázas szarvasmarha-állományából Í40 a tehenek száma, és az idén 28 százalékkal maga­sabb volt a tejhozam a ta­valyinál. A szövetkezet emel­lett 2 ezer birkát tart, miköz­ben évi 37 millió forinthoz jut csirkehús forgalmazásá­ból. A vendégek tegnap délelőtt a tsz 16 hektáros szőlőjében láttak munkához. Derekasan kellett dolgozniuk, hiszen hek­táronként 100 mázsa körüli a terméshozam, méghozzá kiváló minőségű szőlőből. (Az ezerjó cukortartalma egyes területe­ken a 20 fokot is elérte.) ' Sorra teltek a kosarak, a puttonyok és a gyűjtőkádak, majd a traktor-vontatta után­futókra erősített gyűjtőedé­nyek elindultak a mézízű, fe­hér szemű, hatalmas fürtök­kel a présház felé. Délben a gazdaság vezetői ízletes, birka- és szárnyas­húsból készült ebéden lát­ták vendégül a koreai diplo­matákat és családtagjaikat, akik a délutáni órákig dere­kasan dolgoztak, szüretelve a bőséges termést. B. P. Gouthier, az OKP titkárságá­nak tagja, és Berecz János az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A két párt vezetői tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről, véleményt cserél­tek a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről, áttekintették a pártközi kapcsolatok és együttműködés tapasztalatait és továbbfejlesz­tésük lehetőségeit. Kádár János a megbeszélést követően, ebédet adott Enrico Berlinguer tiszteletére, ame­lyen magyar részről jelen vol­tak Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona Ist­ván, a KB tagja és Berecz Já­nos, a KB osztályvezetői­Délután Enrico Berlinguer és kísérete Németh Károllyal ta­lálkozott, akivel gazdságpoli- tikai kérdésekről folytatott eszmecserét. Enrico Berlinguer és kísérete ma Bács-Kiskun megyébe lá­togat Megyei nufinkáser-emtékverseny Győztes a budai járás csapata M m Versenyben a dabasi járás csapata. Nagy Iván felvétele Ennyi munkásőrt még alig­ha láttak egyszerre a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzeme József Attila művelődési köz­pontjának falai között, mint tegnap'. Itt tartották Pest me­gye munkásőrei a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté-, re rendezett jubileumi emlék- verseny harmadik fordulóját, a megyei döntőt. Dr. Faragó Elek megyei munkásőr parancs­nok köszöntötte a résztvevő — járási versenyeken győztes — csapatokat s az őket kísérő párt- és gazdasági vezetőket, valamint Zele Sándort, a Mun­kásőrség Országos Parancs­noksága osztályvezetőjét. Ezután a versenyzők és ven­dégek kivonultak a város új lakótelepén álló Lenin szobor­hoz, melynek talapzatán cr. Faragó Élek, valanr it Reke- tye Nándor szentendrei vete­rán munkásőr és Fejes Lász- lóné munkásőr, a Sasad Tsz elektroműszerésze helyezett el Kim Ze Szűk Varga Pál munka közben Geleta Pál felvétele koszorút, mindannyiunk nevé­ben. A rajtszámok kisorsolásával megkezdődött a vetélkedő, 11 csapat részvételével. A ver­senyzőknek 11 állomáson kel­lett számot adniuk, tesztlapo­kon és szóban arról, hogy a felkészülés során milyen po­litikai, történelmi ismerete­ket szereztek, mit tudnak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eseményeiről, világ- történelmi jelentőségéről, ho­gyan ismerik a szolgálati sza­bályzatot, a fegyverüket. Min­den állomáson háromtagú zsű­ri bírálta el a válaszokat, ér­tékelte a teljesítményeket. A maximális eredméiy 10 pont lehetett. A vetélkedő végén dr. Fara­gó Elek összegezte <i verseny­bizottságtól kapott eredmé­nyeket. A budai járás csapa­ta nyerte a versenyt 113,69 ponttal, de a tizenegyedik he­lyezett is alig több mint tíz ponttal maradt el az első mö­gött. Ez is igazolja, hogy a résztvevők alaposan felké­szültek, derekasan helytálltak a vetélkedésben. A csapatok tagjai emlékplakettet kaptak, teljesítményük elismeréseként! Végül Zele Sándor olvasta föl a munkásőrség országos parancsnokának parancsát, amely szerint a győztes budai járási csapat jutalma moszkai utazás, jövőre, a május else­jei ünnepségekre. T. A. L. Grósz Károly, az MSZMP osztályvezetője szombaton Londonba utazott, hogy az MSZMP képviseletében meg­figyelőként részt vegyen az Angol Munkáspárt hétfőn Brightonban megnyíló konfe­renciáján. > Zsebek A nagykátai tsz-ben már hagyomány Koreai vendégek, szüreti munkán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom