Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
Gödöllőn az ÁFÉSZ Lakberendezési és Bútoráruházában e hó 31-ig tart a kedvezményes bútorvásár, melynek keretén belül csaknem 1 millió forintos árukészlet áll a vásárlók rendelkezésére. Ifj. Fekete József felvétele Karfali tervek Megtoldják a pénzt saját erővel Péceli takarékszövetkezet Új szolgáltatások A több mint hatezer tagot számláló Pécel és Vidéke Takarékszövetkezet közgyűlésén a tavalyi eredményekről szólva megelégedéssel állapíthatta meg Sum Györgyné, a szövetkezet elnöke: — A takarékszövetkezet valóban a lakosság szolgálatában áll. A betétállomány mintegy kétmillió forinttal növekedett az elmúlt évben. A részjegyek értéke megközelíti az egymillió forintot. Ebből 4,9 milliót fordítottak kölcsönre, a fennmaradó 3 millió forintot az Országos Takarékpénztárnak adták át. AZ 1848—49-es POLGÁRI FORRADALOMBAN és a szabadságharcban sokan vettek részt olyanok, akik valamilyen módon kapcsolatban álltak a környékkel. Petőfi Sándor Aszódon járt iskolába, ott írta első ismert költeményét. A Podmaniczky család egy tagja, Frigyes, Kossuth főkortese volt, Ráday Gedeon pedig követi helyét engedte át Kossuth Lajosnak. 1848. március 15-én győzött Pesten a forradalom. Bármilyen nagy jelentőségű is volt ez, a Galga-völgy falvaiba csak később érkezett el a híre, feltehetően a piacozó emberek révén, mivel e nap a pesti országos vásár napja volt. A hír szétfutott, de nemigen hozta lázba a környék lakóit. Ezután azonban már rohamosan követték egymást az események. Másnap rendele* tét bocsátottak ki az újoncozásról, mely szerint minden 127 fő után kell kiállítani két katonát. Korábban előre meg volt határozva a lakott helységek katonaállítási kötelezettsége. A vármegye döntötte el, hogy egy-egy település hány embert köteles katonai szolgálatra állítani. Az újoncozás általában úgy történt, hogy a falvak elöljárósága előre ösz- szeírta az elviendők névsorát. Elöl az önként jelentkezők, utánuk pet.Iig a verekedők, rendbontók, izgágák álltak, vagyis mindazok, akiktől az elöljáróság, legalább egy rövid időre, meg akart szabadulni. Persze, a módosabb gazdák fiai állíthattak maguk helyett mást, akit arra pénzért rá tudtak venni. A szabadság- harc idején is „vannak jelei, hogy a vagyonosabbak sor alá került fiai pénzért fogadtak maguk helyett katonát”. ÁSZODON NYOLC HONVÉD nevét jegyezték fel, akik Tavaly 339-cel növekedett a tagok száma, az idén további 750 új tag beszervezését tervezik. Hamarosan bevezetik a hitellevelet is, és tervezik, hogy újabbakkal növelik szolgáltatásaikat, így átutalási csekkszámla nyitásával, nyeremény- betétekkel. Terveik szerint az idén korszerűsítik az isaszegi fiókot, Pécelen is más helyiségbe költöznek, és 600 ezer forintot fordítanak Kistarcsán a fiók jobb működtetésére. — s — n Kartal utcáit járva sok új, valóságos kis kőkastély tűnik az idegen szemébe. Sok lépcsővel, pagodával húzódnak meg a díszes vaskerítések mögött. Számos üres telken hatalmas téglarakások sejtetik, rövidesen kétszintes épület emelkedik helyükön. Ez a szembetűnő gyarapodás nemcsak a magánépítkezésekre jellemző. Gyorsan nő a lakosság lélekszáma is, gyorsabban mint á környező falvaké. Ez a tény is megköveteli a dinamikus fejlesztést. A legkisebbekért Sör égi János majdnem húsz éve „gazdája” Kartalmak. Vele beszélgettünk a megújult elnöki szobájában. — A tanácsháza kívül, belül eléggé elhanyagolt volt — mondja. Az épület vizestblokík- toldalékkal egészült ki, két irodahelyiséggel bővült, amely lehetővé teszi a lakosság ügyesbajos dolgainak gyorsabb intézését. Felújítottuk az egészségházat, elláttuk derítővel, több középületbe vezettük a vizet, szennyvízaknákat építettünk. A kartali óvodában a hagyományos vagy központi fűtés csupán részletkérdés. Sokkal nagyobb gond az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. Két évvel ezelőtt még csak két óvoda működött, tavaly egy harmadikat is létesítettek. — Maga az épület nem új, a Tüzép-teleppel szemben alakították át egy lakásból. Itt ötven gyermeket helyeztünk el, két csoportban, de még így is húsz kérelmet vissza 220, Aszód 206, Bag 156, Túra 320 nemzetőrt állított. A kisebb települések kevesebbet? Galgagyörk nemzetőreinek létszáma 22, Domonyé 36, Vácegresé 47, stb. volt. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat a fél telelőiéi kisebb földdel bírókat kizárta a szervezetből, de a megye ezt a megszorítást nem vette figyelembe. KÖRNYÉKÜNKÖN több jelentős hadmozdiulat történt. A dicsőséges tavaszi hadjárat során az Eger táján összevont magyar sereg egyik hadteste a március 31-én jóváhagyott haditerv szerint a Gyöngyöstől Pestre vezető út mentén kezdte meg előnyomulását, három hadtest pedig a Jászberény— Isaszeg vonalakon készült az ellenség átkarolására. Április másodikén a Gáspár hadtest Damjanich segítségével Hatvannál győzelmet aratott Schlick osztrák tábornok serege felett. A csata részben a vérségi határban zajlott. Két nap múlva Tápióbicskénél mértek vereséget Jellasics hadtestére, váltakozó sikerű harc után. Április hatodikán pedig a híres isaszegi csata zajlott le. Ezen a napon Görgey, aki azt hitte, hogy az ellenség Aszód és Bag táján állomásozik, azt a parancsot adta ki, hogy Bagót mindenképpen el kell foglalni, s a támadást főként Túra irányából kell a legnagyobb erővel vezetni. (Nem tudta, hogy az osztrák csapatok egy hónappal korábban elhagyták ezt a helyet.) Gáspár tábornok Görgey parancsának megfelelően adta ki hadtestének az utasítást (VII. hadtest), mely szerint az arcvédet képező Kmeíy-hadosztálynak hét órakor kellett indulnia Galgahé- vizen és Hévízgyörkön keresztül Bagra. Pöltenberg hadosztályának kilenc órakor kellett útra kelnie, ugyancsak Bag felé. Kmetyék dél körül értek a községbe, de ellenséggel nem találkoztak, s lassan haladtak tovább Gödöllő irányába. Így Aszódon, Bagón nem került sor csatára. Bene Mihály (Folytatjuk) kellett utasítani. Az átalakításnál sokan segítettek szak- és segédmunkával. Községünk lakói szívesen - munkálkodnak környezetük szépüléséért, gyarapodásáért. Tavaly több mint hatszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Magányosok, öregek — A gazdasági feladatok sikeres megoldása végett a rendelkezésünkre álló pénzzel igyekszünk minél takarékosabban bánni, megfontoltabban felhasználni, mint a korábbi években. Nem mintha akkor pocsékoltuk volna. Szigorú takarékosságot vezettünk be a kiküldetéseknél, a postaköltségeknél, telefonhasználatnál, az energiagazdálkodásban. Megtiltottuk a luxus jellegű beszerzéseket, a folyóiratokból is csak a legfontosabbakat rendeltük meg. Ebből azonban téves lenne az a következtetés, hogy a kulturális ágazat céljaira fukarkodtunk volna a pénzzel. Az oktatási intézmények fenntartására és fejlesztésére 3,5 millió forintot költöttünk, a községi könyvtár állományának bővítésére 25 ezret. — Az idén az idősek számára akarunk napközi otthont létesíteni. Szükségességét az indokolja, hogy egyre több a magára maradott ember községünkben, akik alacsony nyugdíjukból esetleg táplálkozni sem tudnak rendesen. idekötni a pedagógusokat A község tervében szerepel az egészségügyi ellátottság fejlesztése. Űj orvosi rendelőt és lakásokat építenek, előreláthatólag egy tömbben. Itt a körzeti orvos és a gyermekorvos kap helyet. Ha az eredeti elképzelést valósítják meg, a tömb kétszintes lesz, emeleti részén pedagógusok kapnak lakást. A tanítók támogatását szívügyének tekinti Sőregi János. Sajnálkozva mondja, hogy tizenöt pedagógus ingázik naponta lakóhelyéről Kar- talra, emiatt az iskolán kívüli kulturális életbe sem tudnak kellően bekapcsolódni. A község járdáinak nyolcvan százaléka kövezett, építenek-e újat ebben az évben? — A járdaépítést az idén is folytatjuk. Tizenegyezer kőlapot rendeltünk, hatezret már le is szállítottak. Itt is számítunk a lakosság segítségére. A hatezer lap az ifjúsági parkban és a Vöröshadsereg utcában a Székely féle boltig elegendő. A többi felhasználásáról a tanácstagok és a népfrontbizottság javaslatai alapján döntünk. Kartalon tehát ebben az esztendőben is jelentős beruházásokra kerül sor. Hogy a tervek miként válnak valósággá, nemcsak a tervezőkön, községi vezetőkön múlik. — Anyagi lehetőségeink korlátozottak — mondja az elnök — dp az már tőlünk függ, hogy egy-egy tervre, feladatra előirányzott összeget milyen mértékben növeljük meg saját erőnkből. B. M. Galga völgye 1848—49 (2.) Fegyverrel a kézben közül öt iparos volt, egy-egy pedig zsellér, jobbágy, segédjegyző. A bagiak közül tizennyolc nevét ismerjük, ők zömmel zsellérek. Domonyban tizennégy honvéd nevét jegyezték fel, közöttük egy „új ma- gyar”-ét: Radics Mihályt. Gal- gahévízről az összeírás szerint 45 személy vonult be, s közülük öt pénzért, vagyis a jórpó- dú gazdák „vásárolták meg őket”. A régibb erkölcsi magaviseleté rovatnál itt találunk egy rabló minősítést is, míg másutt általában jó vagy dicséretes viselkedésűeknek nyilvánították a honvédeket. Hévízgyörkről 22, Kartalról 12 vonult be. Túráról harmincnégyen álltak Kossuth zászlaja alá, közöttük két tanító: Frie- beisz Károly, Pap Sigmond, és egy ügyvéd, Kühnel Ignácz. Ha a honvédek társadalmi hovátartozását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a többség szolgákból, cselédekből, napszámosokból, zsellérekből, telkes jobbágyok fiaiból kerültek ki. de képviselve volt az iparosok és az értelmiségiek rétege is. A névsorban csupán a galgahávizi Banka János neve mellett olvashatjuk; nemes. Tudjuk azonban azt is. hogy Versegről is részt vett a szabadságharc küzdelmeiben egy nemesi származású: Kalmár Gábor, aki azért nincs feltüntetve a többi szülőfaluiabeli- vel együtt, mert nem innen vonult be. hanem Olaszországból tért haza Kossuth hívó szavára. (Nemcsak a leszármazottak emlékezete őrizte meg e tényt, írásos adat is van róla: egy későbbi beadványára ráírták, hogy „48-as honvéd”. Ehhez hasonlóan azok különböző beadványain is meglelhető e megjegyzés, akik nevét a korabeli lajstromból is ismerjük.) Bizonyára az ismert honvédek között is akadnak elszegényedett kisnemesek, ugyanis a korabeli iratokat vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy nagyon sok kisnemes valamilyen mesterséget űzött, s foglalkozása •elhomályosította egykori címét. A HADBA VONULTAK SZAMÁT a községeik lélekszá- mával nem lehet összevetni, mert az összeírások hiányosak. A világosi fegyverletétel után, Szentiványi Vince királyi kerületi biztos 1849. október 18-án kiadott rendeletére készültek. A rendeletben többek között ez olvasható: sokan megvetve a nékik a fegyver letétele alkalmával nagylelkű- leg biztosított eredményeket, nem hogy szülőhelyeikre térnének, de azoknak daczára vidékenként a forradalmi irány terjesztésére működnek máig- lan is”. A lajstrom elkészítésére azért volt szükség, hogy a volt honvédek ellen „a legszigorúbb eljárást életbe léptethessék”. A rendelet végrehajtásánál figyelemre méltó az összeírást végzők magatartása, akik „csökkenteni igyekeztek a katonák kiszolgáltatottságát”. E célból Kartalon és Domonyban az önkényes vagy kötelezett rovatba azt jegyezték be, hogy önkéntes sorshúzás útján. Másutt jó magatartásának nyilvánították az összeírtakat. A katonák rangját tekintve tizedesnél magasabb beosztásba csak nagyon kevesen kerültek: a hévízgyörki Lukács János főhadnagyi, a túrái Frie- beisz Károly, Kühnel Ignácz és Megó Sándor hadnagyi rangra emelkedett. 1848. november 28-án a Pest megyei közgyűlésen hét nemzetőri őrnagyi kerületre osztották fel megyénket. Járásunk községei a negyedik kerülethez tartoztak, mely összesen (?138 nemzetőrt számlált, legtöbbet a hét kerület közül. Járásunkon belül Gödöllő 230, Isaszeg JfJzomiati jetjuzvt Részvétel Falugyűlés falugyűlést követ. A járás községeinek többségében lezajlottak az összejövetelek, több-kevesebb sikerrel. Sikerről vagy sikertelenségről nyilatkozni felelősségteljes dolog. Számba kell venni hozzá a terítékre került ügyeket, a község vezetői által adót. tájékoztatás alaposságát, a hozzászólások hasznosságát. S ha a kritériumok; alapján tartalmasnak látszik a fórum, még mindig óvatosnak kell lennünk, s a végső ítélettel legalább még egy évig várni, a következő falugyűlésig. Ám, ha beérjük a részletek vizsgálatával, következtetéseket már előbb is levonhatunk. S ha visszatekintünk az elmúlt évekre is, a falugyűlés padsoraiban ülve elmélkedhetünk a jelen állapotairól. A jelenség, amit mai jegyzetünkben boncolgatunk, egyébként sem korlátozódik a falugyűlésekre. Minden fórumon, minden kisebb-nagyobb emberi közösségben fellelhető. A közügyek iránti érdeklődésről, a közügyekben való részvételről van szó. Az egyik falugyűlésen mondta a község vezetője: Az idén persze kevesen jönnek. Tavaly gond volt a víz, az út, a világítás. Most kevesebb a panaszolható, kevesebb a panaszos. Igaz, a falugyűlés elsősorban nem panasznap. De az is. Ha panaszkodnivaló akad, van-e alkalmasabb erre a falugyűlésnél? S ahogy községeink mai helyzetét ismerjük, aligha van olyan közöttük, ahol ne lenne említésre méltó, megoldatlan, bosszantó dolog. Az emberieket persze az is visszatarthatja, ha panaszaikat éveken át hiába szajkózták, égető gondjaikat hiába emlegették fel, ha csak azért csődítették egybe őket, hogy az ellenőrző személyek előtt le ne szerepeljenek — a vezetők. Ez a dolgok egyik lehetséges oldala. De mivel magyarázható az érdektelenség olyan községekben, ahol a vezetők a lakosság előtt akarnak jól szerepelni? Miért üresek ott a padsorok? Erre a kérdésre már nehezebb a felelet, meglehet, hogy Ádámnál és Évánál kellene kezdeni. Minden csoportban megoszlanak az emberek; van, aki politikusabb, érdeklődőbb, a közügyek iránt fogékonyabb. S vannak — nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: a többség — akik nem vesznek részt a közös megmozdulásokban, akiket nehéz rávenni akárcsak a kötelességen túli együttlétre is. Alkat kérdése lenne? Nem valószínű. Aki szellemileg ép, valahol, valakinek, valamikor megnyilatkozik, valamiben, valahogy politikus. Amúgy sem biztos jele a közügyek iránti elkötelezettségnek, ha valaki elmegy a falugyűlésre és szóvá teszi: a háza előtt sáros a járda. Jó, ha megteszi, de nem bizonyíték. Hogy mi a bizonyíték? Sorolhatnánk az ismérveket, ám külön-kü- lön mindegyik elégtelen lehet. A társadalomtudomány a kérdések sokaságára felelt már meg. de talán nem lenne felesleges, ha köznapi összejöveteleken is többet gondolkodnánk róluk együtt. Esetleg falugyűlésen is. Gáti Zoltán MOST VÁSÁROLJON MOST ÉRDEMES! Lastex szövet, 150 cm széles, Férfi treviraszövet, 150 cm széles, Trevira-jersey, 150 cm széles, 347 Ft helyett 164 Ft 323 Ft helyett 234 Ft 237 Ft helyett 165 Ft GÖDÖLLŐI OLCSÓ Á BOLTJÁBAN Gödöllő, Szabadság tér 7.
