Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

Kölcsöngépek a növényvédelemhez Előleg, felár, hiteltámogatás Kétezer család háztáji gazdaságára alapozza árutermelését a gödöllői ÁFÉSZ Mintegy 2 ezer kistermelő családdal áll kapcsolatban a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ. Árutermelő munkájukhoz sok­irányú segítséget nyújtanak, s gondoskodnak termékeik értékesítéséről. Előleget fo­lyósítanak, szerződéses felárat fizetnek, eljárnak a mezőgaz­dasági hitelek igénylése ügyé­ben. A szadai háztáji termelőknek 15 ezer forint értékben adtak ingyen félezer gyümölcsfacse­metét tavaly, a gyümölcsösök felújításához, újak telepítésé­hez. Szerződés alapján vásá­rolták fel a háztáji zöldség 30, Jelmezes íarsangi karnevál Bohóc, pólyás baba, Csizmás Kandúr és társai Zsúfolásig megtelt a szadai művelődési ház nagyterme a közelmúltban, amikor a helyi általános iskola tanárai vidám farsangi karneválra hívták meg a fiatalokat és az időse­ket. A nyitó palotást és lako­dalmast az úttörőik és a kis­dobosok jelmezben táncolták. Sokan készültek erre a nap­ra, hiszen már hagyomány, hogy a legötletesebb jelmezbe öltözött gyerekek jutalmat kapnak. Ez alkalommal is fel­vonult a kíváncsi nézők kö­zött a lottógyerek, , a Ludas Matyi, a varázsló, a képeslap­gyerek, a busó, a pattogatott kukorica királynő, a macska, a pólyás baba, a Trombitás Fré­di, a Csizmás Kandúr és még számtalan mesefigura. A szi­gorú zsűri kisdobos kategóriá­ban Gombai Dénesnek adta az első díjat, aki bohócnak öltö­zött. Úttörő kategóriában Mol­nár Katalin indiánlány jel­mezével győzött. Vesztes azon­ban nem volt, hiszen mindenki csoki jutalomban részesült. A A macska, a díjnyertes bohóc és a képeslap. farsangi műsort tombola és vi­dám tánc zárta. U. G. A kisdobos-pár is sok tapsot kapott.., Zátonyi Tibor felvételei a gyümölcs 32, a méz 98, a to­jás 90, a házinyúl 95 százalé­kát. Zöldségfélékért és gyü­mölcsért mintegy 10 millió fo­rintot fizettek a kistermelők­nek tavaly. Ebben az évben 11,5 millió forintot terveztek ezekért az árucikkekért. — Ez az összeg 90 vagon gyümölcs és 59 vagon zöldség felvásárlási árának felel meg — mondotta Nyitrai Miklós osztályvezető. Előirányzatain­kat 3 év átlagforgalma alapján határoztuk meg és persze arra számítunk, hogy az időjárás jóval kedvezőbben alakul, mint tavaly. Olyan községek­ben, ahol külön felvásárlótele­pünk nincs, boltjainkat bízzuk meg a fölkínált áruk megvéte­lével. Az ilyen üzletek száma 30—35 lesz a körzetben, s az így átvett árumennyiség érté­két 200 ezer forintra tervez­tük, a tavalyi kétszeresét. A szövetkezet rendkívül ala­pos, mindenre kiterjedő fel­adattervet dolgozott ki 1977-re. A belföldi és a helyi közéllá- tás árualapjait a gyümölcs és a zöldség alkotja, a szövetkezet körzetében. Tanulságos a meg­oszlási arányuk a helyi forgal­mazás szempontjából. Ugyanis a helyi szükségleten túl fönn­maradó fölösleget a Zöldért­nek, a MÉK-nek és két kon­zervgyárnak adja tovább a szö­vetkezet. S amíg a 90 vagon gyümölcsből 17,5 vagon kerül helyi, bolti forgalmazásra. A háztáji termelőket saját telepükön előállított 30 ezer darab előnevelt zöldségpalán­tával, továbbá szamóca szapo­rító anyaggal, gyümölcsfacse­metével támogatják, részben önköltségi áron, részben pedig térítésmentesen — a Szerződé­ses viszonyban állóknak. A kedvezmény összege eléri az 50 ezer forintot. A kisállatte­nyésztők részére tenyésznyu- lakat, valamint jércét szerez­nek be szintén kedvezménye­sen, a méhészeknek nagykeres­kedelmi áron biztosítják a cuk­rot. Az idén először4 a növény- védelemhez szükséges gépi esz­közöket — a veresegyházi és a szadai telepeken — bevon­ják a kölcsönző szolgáltatásba. A háztáji gazdaságokban megtermelt zöldség-gyümölcs árukért, kisállatokért és állati termékekért összesen 28,5 mil­lió forint kifizetését tervezték 1977-ben, amely több mint 2 millióval haladja meg az utób­bi három év átlagát. Otven éve halt meg Mosolygó Antal (I.) A forradalmár fanulóévei Március 7-én lesz ötven éve, hogy meghalt Mosolygó retikusával. Eljár szemináriu- Antal, 1919-es forradalmár, a kommunista párt alapító tagja, a Tanácsköztársaság idején a gödöllői járás direk­tóriumának elnöke. Ebből az alkalomiból közöljük Kardos Győző aszódi tanár cikksorozatát. A SZABOLCS-SZATMÁR megyei Űpályi nevű községben született 1891. január 27-én. Apja, Mosolygó Gusztáv zsel­lér-paraszt. A község körüli nagybirtokon élnek, vándorol­va egyik helyről a másikra. Nyolc gyermek volt a család- ban4 s bár sokat nélkülöztek, az otthoni légkör nyugodt és békés. Antal a család harma­dik gyermeke. Szülőhelyén hat elemit végzett, majd ipar­ra adták Mátészalkára, egy fényező- és mázolómesterhez A segédlevél megszerzése után Pestre kerül, ahol megismer­kedik a munkásélettel, s né­hány hónap múlva társaival együtt kéri felvételét a szak- szervezetbe. Lázas nyugtalan­ság vesz rajta erőt, szeretne sorsán javítani. Megfogamzik fejében a vándorlás, a „val- colás” gondolata. Szakmai be­tegsége, az ólommérgezés miatt diél felé veszi útját. Így jut el Fiúméba, ahol abban az időben hadihajókat is gyár­tottak. Amikor ide bekerül, éppen nagy sztrájkhullám söpör vé­gig a gyáron. Ö is ott van a munkások tüntetésein, sőt. egy idő után sztrájkszervezé­se feladattal bízzák meg. Meg­ismerkedik az akkori mun- kásmozga'omban jelentkező irányzattal, az anarchnszindi- kalizmussal, amely azt hir­dette, hogy általános sztrájk­kal], a szakszervezetek segít­ségével, forradalmi élcsapat nélkül is meg lehet dönteni a tőkések uralmát. Mosolygó Fiúméban éppen úgy, mint később is, nem a tömegagd.táció, hanem az egyé­ni meggyőzés híve. Életelve: „Egyetlen nap se múljék el forradalmi agitáció nélkül”. 1912-ben visszatér Buda­pestre, ahol a munkásmozga­lom fellendülőben van. A Vá­ci úti repülőgépgyárban valló elhelyezkedése után hama­rosan bekapcsolódik a gyári szervezett dolgozók életébe. A következő évben a szociálde­mokrata pártvezetőség a Zsil- völgybe küldte, hogy a bá­nyamunkásokat szervezze bp a szakszervezetbe és a szo­ciáldemokrata pártba. Igen nehéz körülmények között kezdi el munkáját, folyton a nyomában jár a csendőrség. Néhány hónap alatt azonban mégis sikerrel jár fáradozása, mintegy 30 ezer bányászt tö­mörít a szakszervezetibe. To­vább is maradt volna még, de először e bányák területé­ről, később pedig az egész megyéből kitiltották. BUDAPESTRE VISSZATÉR­VE megismerkedik Szabó Er­vinnel, a párt nagy tudású teo­maira, hihetetlen szorgalom­mal tanul. Amit a fenn­álló társadalmi rend meg­tagadott tőle gyermekko­rában, azt most igyekszik pótolni. Teljesítménye messze felülmúlja a fiatal diákokét, mert gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, és tevékenysége rendkívül céltudatos — írják róla szemináriumi társai. Amikor kitör az első világ­háború, ő is megkapja a be­hívót. Alakulatánál azonban folytatja a háborúellenes pro­pagandát. Leszerelik, vissza­kerül a Váci útra, s csak be­tegségére való tekintettelnem kap súlyosabb büntetést. Szabó Ervin körében meg­ismerkedik a fiatal értelmi­ségiekből álló Galilei Kör tagjainak nagy részével. Ez a baloldali értelmiségi szerve­zet nemcsak kulturális prob­lémákkal, hanem elsősorban háború ellen es propagandá­val foglalkozik. Vezetői: Kor­vin Ottó. Duczynszka Ilona. Sallai Imre, Révai József és számos fiatal egyetemista, diák, tisztviselő. A csoport röplapok kiadását tervezi, hogy azokat pályaudvaro­kon, gyárakban, kórházak­ban és laktanyákban terjesz- sze. A Pest környéki munkások körében a háborúellenes moz­galomnak Mosolygó a vezető­je. aki 1917 tavaszán a gyár kiköltözésével együtt kerül Mátyásföldre. Itt megbízza egyik b'izalmiitórsát, Mikulik Az úttörők műsorává1 kezdődött Felelősségteljes tanácskozás a jövőért A falugyűlésre tartók mind­egyike megállt a vérségi mű­velődési ház előcsarnokában, kíváncsian nézte végig a Gal- ga-völgy műemlékeit bemuta­tó kiállítást. Benn, a nagyte­remben csaknem minden he­lyet elfoglaltak, a tavalyihoz képest az idén megduplázódott a jelenlevők száma, Az estet vidám műsor ve­zette be, az iskolások ajkán dalok csendültek fel; verseket mondtak, majd a tánccsoport következett. Ilyen kellemes hangulatban kezdődött a falu gyűlése. A tanács tavalyi munkájáról Kelemen Mihály elnök adott számot. Örömmel jelentette be. a szociális kö­vetelményeknek nem megfele­lő telepet felszámolták. Az idei tervekről szólva kiemel­te az árkok, átereszek kitisztí­tásának fontosságát, a jár­dák rendbehozatalát és a vízmű építését. Visszagondolva a múlt évi fa­lugyűlésre, elmondotta, az ak­kor elhangzott gondok leg­többjét orvosolták. A tanácselnök beszámolója után Fekete János megyei ta­nácstag a megye és a járás fejlődésének legfontosabb té­nyeit ismertette. Mann Lajos volt az első hozzászóló, a nyugdíjasok klubja nevében megköszönte a november hetedikén átadott új helyiséget. Korábban a mű­velődési ház ifjúsági klubjá­ban kaptak helyet, de mivel programjaik időpontja gyak­ran ütközött a fiatalokéval, nem volt lehetőségük a tár­sas szórakozásra. Az új művelődési ház pincé­jét időnként elönti a víz. Az egyik felszólaló ennek meg­szüntetését sürgette. Hamaro­san megtörténik, hiszen még érvényben van a szavatosság, Józsefet, hogy Aszódon szer­vezze meg az antimilitarista csoportokat. Ugyanez év au­gusztus elején érdekes meg­hívást kaip. Dr. Giess wein Sándor katolikus pápai pre- látus, keresztényszocialista, háborúellenes politikus meg­hívja őt és néhány baloldali galiileistát, Kelen Józsefet, Kelen Jolánt és a fiatalok ve­zetőjét, Szabó Ervint a laká­sára. A beszélgetés arról fo­lyik, hogy nem elegendő há­borúellenes nézeteket valla­ni, hanem ezeket az eszméket terjeszteni is kell. Olyan meg­állapodás születik, hogy az ő szűkebib körük tudtával röp­lapokat írnak és terjesztenek. Mosolygó ezen az összejöve­telen kifejtette, hogy a mun­kások „direkt akciói” is fon­tosak. A munkásságnak nem szabad muníciót gyártania, amellyel munkástestvéreit agyonlövik. Sztrájk és szabo­tázs — ezek Mosolygó javas­latai. A RÖPLAPOK ügyében a ta­lálkozások Szalbó Ervin laká­sán folytatódnak, majd pedig a városligeti. Ezerjó vendég­lőben. Ilyen terveztetések köze­pette diadalmaskodott Orosz­országban a forradalom, mely­nek híre gyorsan elterjedt az országban. A Szabó Ervin kö­ré tömörült csoport tagjai el­határozzák az első röplapok kiadását, melyeket Mosolygó javaslatára a galileisták fo­galmaznak meg, majd Szabó jóváhagyása után adnak át sokszorosításra. Ugyancsak Mosolygó javasolja, hogy az aláírás A zimmerwaldiakhoz csatlakozott szocialisták ma- nyarországi cso^ortm lentien. Kardos Győző (Folytatjuk) a kivitelezők újból szigetelik. | Kifogásolták a boltok szűk áruválaszté- I kát, néhány cikket egyál­talán nem lehet kapni, más árukból pedig hóna­pokig egyoldalú a kínálat. A József Attila utca tovább­ra is siralmas állapotban van. Az egyik oldalon még nincs árok. A tanácselnök megnyug­tató választ adott: a jó idő beálltával elvégzik a hátrale­vő földmunkákat. Az Ady Endre utcaiaknak is hasonló a gondjuk, a keskeny utcának csak egy kis szakaszán van árok, de a víz még innen sem folyik le, mert eldugultak a? átereszek. Varseg járásunk kis lélek­számú települései közé tarto­zik. Az elmúlt évtizedek sta­tisztikai adatai szerint a né­pesség fokozatosan csökken. 1949-ben 1744 lakosa volt, 1960-ban 1689. jelenleg 1547-en lakják. Hegedűs Jó­zsef — szívügyének érezve a falu jövőjét — kérte a járási hivatal jelenlevő elnökhelyet­tesét, Jósvai Lajost, a koráb­binál nagyobb anyagi támoga­tást adjanak a községnek. A legtöbb hozzászólás út- ügyben hangzott el. Ezek kö­zül egyet semmiképpen nem ereszthetünk el a fülünk mel­lett Ahogy az új művelődési házban sem akkor kell majd rendbe hozni a mennyezetet, ha már teljesen lehullott a vakolat, a kátyús útra is előbb kellett volna felfigyelni az il­letékeseknek, akkor a javítás sem került volna annyiba, mint most, amikor már nem a kátyúkat kell be­tömni, hanem az egész út­szakaszt felújítani. Jósvai Lajos is szólt erről. Nincs az országban még egy olyan járás, mondotta, ahol ennyi út épült volna az elmúlt három-négy esztendőben. Az elégedetlenség gyökere nyil­ván a folyton növekvő igé­nyekben keresendő, ami nem baj, mert lendítője a fejlődés­nek, de azt nem várhatja a lakosság, hogy mindent a ta­nács intézzen el. összefogásra van szükség, a lakosság és a tanács jó együttműködésére, csak így haladhatnak előre nagyobb léptekben. A vérségiek aktivitásában valószínűleg ezután sem lesz hiba. Társadalmi munkával bizonyították eddig is — az orvosi lakás, a művelődési ház, a falumúzeum építésénél —, hogy készek fáradozni köz­ségük gyarapodásáért. Miért ne tennék ezt a jövő­ben is? B. M­Anyakönyvi hírek Született: Makő László és Handl Judit; Adrienn; Ko­vács Sándor és Fercsik Mar­git: Zoltán; Koncz Antal és Kozma Julianna: Renátó, An­tal; Dvorszki Sándor és Lesch- tina Judit Klára: Judit; Nagy András és Varga Má­ria: András; Bolya Gábor és Pintér Mária: Mariann; Lő- rincz Károly és Péntek Kata­lin: Tamás; Tömösközi Antal és Szabó Gizella: Balázs; Ka­tona Károly és Taks Zsuzsan­na: Péter; Oláh Rudolf és Vi- dák Ilona: Zoltán; Szendi Fe­renc és Dudás Mária: Viktor; Hajdú Károly és Czank Mar­git: Károly; Hanz István és Bá­lint Erzsébet: Zoltán; Pap Ti­bor Erazmus és Horváth Anna Terézia: Leonard és Lóránt; Gyebnár Ferenc és Puskás Er­zsébet: Mariann; Mente An­tal és Markó Anna: Attila; Ella József és Czapári Ilona: Gabriella Juliánná; Köké- nyesi Mátyás és Sárközi Ibo­lya: Andrea; Túrós József és Gombos Ilona: Viktor; Póka Ferenc és Molnár Margit: Fe­renc; Zöldi István és Kucsák Ilona Viktória: Viktória Szil­via; Selmeczi László és Ju­hos Gabriella: Gabriella Ber­nadett; Schier Károly és Guly- bán Gabriella: Roland; Sá­rai Géza és Dóczi Borbála Mária: Erika; Berczeli József és Prekun Anna Zsuzsanna: Zoltán; Gábor László és Só­vári Veronika: László; Csa­tári Lajos és Halász Erzsébet: Szilárd; Katona István és Ga- csal Mária: Gábor; Barti Já­nos és Halász Marianna: Ág- nes Lidia: Burai Zoltán és Felnagv Erzsébet: Eszter Tí­mea: Pintér Mihály és Csa- vajda Zsuzsanna Julianna: Orsolya; Péter Tibor és Ko­vács Erzsébet: Balázs: Dóczi Imre és Lelik Erzsébet: Haj­nalka; Lipták László és Hor­váth Irén Erzsébet: Zsuzsan­na; Kamarás Ferenc és Nig- rénvi-Szücs Gizella Rozália: Gyöngyi: Haláni Ferenc és Kaios Tldikó: Ferenc: Mária János és Jernei Mária: Gá­bor: Radios Attila és Baranvi Ágnes: Attila: Bozsik Ts*-ván és Kocsi Piroska: Zoltán: Kanlék Mihály és Petik Má­ria : Brigitta nevű gyermeke. Házasságot kötött: Gzára Béla és Káposzta Erzsébet; Princz András és Virok Ka­talin; Ifjú István és Udvarno- ki Ilona; Szabadi István és Hérer Ildikó Erzsébet; Kle- ment Péter és Fónyad Anna Mária; Bakos István és Oláh Erzsébet; Szitás Ferenc és Petró Erika Márta; Németh Károly és Lakatos Rozália; Szászi József és Kutsera Emí­lia; Pozsonyi Péter László és Moldoványi Ildikó; Tóth Sán­dor István és Kovács Ágnes; Péter János és Erdős Györ­gyi. Elhunyt: Hegedűs László Gödöllő, Török Ignác út 1; Pesti István Budapest, XVII., Tizennyolcadik utca 19; Tóth József Gödöllő, kastély; Ur- su Jánosné Béres Julianna Gödöllő, kastély; Leitinger Anna Gödöllő, kastély; Kauf­mann Irén Budapest XIII., Forgách utca 32; Boleska Fe­renc Miklósné Hahn Leopol­dine Gödöllő, kastély; Radics Józsefné Potoczky Jolán Gö­döllő. Ádám utca 1.; Békési Mihály Gödöllő, Körösfői Kriesch Aladár utca 4.; Hor- nyák Lajos Sándor, Gödöllő, Palotakert; Harmat Ferenc- né Som Mária Gödöllő, Szőlő utca 37. Gödöllői moziműsor Csütörtökön és nénteken: KONCERT SZÖLÖPISZ­TOLYRA. (Húsz százalékkal felemelt helyár.) Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film. Szombaton és vasárnap: A NÉGY MUSKÉTÁS ÜJABB KALANDJAI. Színes, zenés francia film. (A négy muské­tás folytatása.) Hétfőtőt szerdáig: A CI- GÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY. Látványos, színes szovjet film. Szombati matiné: A PÁL UTCAI FIUK. Éjszakai előadás szombaton: NEM. ZÖRÖG A HARASZT. (Tizenhat éven felülieknek.) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom