Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
1976. OKTOBER 7., CSÜTÖRTÖK %ffidaa Eredményes módszer a nagykátai zöldségfeldolgozóban Az üzemi demokrácia barométere Ha valaki egy páros hét szerda délutánján betéved a Ceglédi Konzervgyár nagykátai zöldségfeldolgozó gyáregységének. vezetői irodájába, népes csoportra bukkan ott. A kéthetenkénti megbeszéléseken a gyáregységvezetőnél adnak találkozót a részterületek irányítói, a párt-, a KISZ-, a szakszervezet titkára és a szocialista brigádok vezetői. A tíz-tizenikét résztvevő a hagymagyárként emlegetett egység dolgozóinak csaknem tíz százalékát teszi ki. A képviselet magas aránya joggal keltheti föl mindazok érdeklődését, akik az üzemi demokrácia fejlesztésének lehetőségeit kutatják. Ha az üzemi demokrácia kérdéseiről, gyakorlati megvalósításának módszereiről, lehetőségeiről esik szó, sokhelyütt alakul ki az a vélemény, hogy napjainkban a jól szervezett nagyüzemekben teremtődnek meg a demokratikus fórumok kialakításának igaza lehetőségei. A naigykátai üzem — mely a maga 120 dolgozójával a kisebbek közé sorolható — a fenti állításira bizonyosan rácáfol. Természetesen nem csupán azzal, hogy kéthetenként munkamegbeszéléseket szerveznek viszonylag nagy számú résztvevővel. A napirendre tűzött téma, az értekezletek hangulata és aiz annak nyomán alakuló munkahelyi közérzet válhat csak az üzemi demokrácia meghízható barométerévé. Közös ügyön munkálkodnak — A legkisebb üzemben is csak a .dolgozók aktív együttműködésével lehet jó eredményeket elérni — indokolja a megbeszélések létjogosultságát Kiss Sándor gyáregység vezető. — Ezért amellett, hogy az ösz- szejöveteleken a résztvevőket tájékoztatjuk a vállalat, a gyáregység eredményeiről és feladatairól, valamennyiük hozzászólására . számítunk. A téma nem csak á termelés, hanem a gyáregység gazdasági, társadalmi életével kapcsolatos minden esemény. Nem a ..csatlak ozom - az-elö* tem -szól őhoz’ ’ - szerű szócséplésre van szükség. Saját területéből mindenkinek készülnie illik. Ha valaki, valamilyen okból ezt nem tudta megtenni, inkább beteget jelent, nehogy a többiek rápiríásanak. Persze, az ilven kimentés nem gyakori. Mindenki tudja, közös ügyön munkállkod unk. Lapozgatom a gondosan vezetett jegyzőkönyveket Zachár Istvánná, az Egyetértés brigád vezetője arról számolt be, hogy a közösség az első félévben csaknem annyi társadalmi munkaórát teljesített, mint amennyit az egész évre vállalt. A Szabadság brigád képviselője, Pesti hászló- né elmondta, hogy közösen köszöntötték névnapjukon az Annákat. Az egyik megbeszélésen a Vidámság brigád vezetője arról, vallott, hogy a kis közösség tagjai az eredményeikhez nem illőnek tartották a régi elnevezésüket, s ez időtől Vámos Ilona nevét veszik föl. Hangya Lászlóné, a Kossuth Zsuzsa brigádból a debreceni kirándulás élményeit elevenítette föl. — A kívülállóknak talán mindezek apróságoknak tűnnek — néz rám a gyáregység vezetője. — A kis közösségek számára azonban ezek az események a hétköznapokat és az ünnepeket jelzik. Életük fontos tartozékai, melyekről szívesen és büszkén beszélnek. Erre is meg kell adni a lehetőséget. Ez a többi brigádok számára is szolgálhat új ötletekkel, tanulságokkal A bírálat eredménye A beszámolók mellett különböző észrevételek, javaslatok, vállalások is elhangoznák. Tóth Miklósné, a vöröskeresz- tess-tibkár például szóvátette, hogy a betonjárdák gödrösek, balesetveszélyesek, javításra szorulnak. Hasonló témában született a KISZ-szervezet föl- ajánlása. Vállalták, hogy a klubjukhoz kiépítik a járdaszegélyt. ;— Bármennyire is hasonló a két téma, a megoldás különböző. A vörösikereszíes-titkár észrevételét is figyelembe véve, a tonik dolgozói már hozzá is láttak a járdák, utak alapos megjavításához. A KlSZ-szer- vezet azonban mintha megfeledkezett volna a vállalásáról A határidőt követő értekezleten ezt meg is mondták a titkárnak. A kritika eredményes volt. Azóta elkészült az a bizonyos járdaszegély. De a számonkérésre, az elhangzottak felelevenítésére nem csak ilyen témáknál kerül sor — hangsúlyozza Kiss Sándor —, hanem a fontosabb, a termeléssel vagy annak körülményeivel kapcsolatos javaslatok megvalósítására is visszatérünk. És sorolja a példákat: — Az egyik értekezleten kezdeményezték a. résztvevők, hogy adjunk védőitalt a vöröshagyma feldolgozásában részt vevő dolgozóknak. A javaslat nemcsak nálunk talált meghallgatásra. Azóta a vállalat minden hasonló munkahelyén naponta egy liter tejet kapnak a dolgozók védőitalként Más alkalommal a iaskázók, a vöröshagyma törmelék részét leszedő asszonyok részére kértek széket, hogy ne kelljen végigállniuk a műszakot. Ilyen módon hamarosan könnyítünk a munkájukon. Természetesen az idő nagy részében a termelés közvetlen gondjait, feladatait egyeztetik. Itt lehetőség nyílik arra, hogy az ismertetett program alapján a szállító, az előkészítő és a földolgozó brigádok előre, időben összehangolják munkájukat. A kéthetenkénti megbeszélések tekintélyét növeli, hogy álltaiéban ezen a fórumon ismertetik^ a legfontosabb vállalati döntéseket is. A második félév kezdetén például Tátrai Zoltán, a vállalat főmérnöke egy ilyen alkalommal jelentette be, hogy ezentúl, aki vállalja a második hetet is éjszakai műszakban, az 40 százalékos pótlékot kap. Azóta kevesebb a gond az éjszakai műszak megszervezésével. Csökkent a fluktuáció A gyáregységvezetésnek a kéthetenkénti „nagyértekezlet” nem az egyetlen összeköttetése a dolgozókkal. A rendszeres munkához állandó, kétoldal i kapcsolatra van szükség. De a napi feladatok sodrában nincs lehetőség a mindenkivel, minden részletre kiterjedő beszélgetésre. Ezt a célt szolgálják a minden második szerdán megtartott találkozók. A módszer, mint az üzemi demokrácia egyiik formája, úgy tűnik, bevált a hagymagyárban. A munkahelyi légkör kedvező alakulására utal az a tény is, hogy a korábbi rendszeres fluktuációval szemben, az idén szinte naponta jelentkezik új dolgozó, s havonként alig egy-'ketitő válik meg a gyáregységtől. Lakatos Tamás Teljes értékű helyettesek Társadalmi munka A községi tanácselnöknek is jár szabadság. Előfordul, hogy hosszabb ideig tartó továbbképzésen vesz részt, beteg is lehet, egyszóval hiányozhat hivatalából és ilyenkor helyettesíteni kell. Van megválasztott állandó helyettese, aki azonban általában nem kap fizetést, a községi tanács második embereként társadalmi munkában tevékenykedik. Csak kevés községben, nagyközségben van tanácselnök-helyettesi állás, de tisztség, az kivétel nélkül mindegyikben. Közéleti emberek Az országban 1749 társadalmi megbízatású tanácselnökhelyettes vesz részt a községi tanácsok munkájában, közülük 135 Pest megyében. A ráckevei járás valamennyi helyi tanácsa, tehát mind a tizenhét elnökhelyettest, a végrehajtó bizottságába küldött tanácstagok közül választotta. Kiket ért ez a felelősségteljes munkát igénylő, de teljes önzetlenséggel végzendő megtiszteltetés? — öt ipari és négy mezőgazdasági munkást, tehát többségük fizikai dolgozó — világosít fel dr. Biró Gábor, a ráckevei járási hivatal titkárságának osztályvezetője. — De akad pártmunkás, értelmiségi, sőt egy kisiparos is. Ketten 21 éve tanácstagok, és tíz évnél kevesebb ideje mindössze öten. Nagyrészük előtt tehát jól ismert a tanácsoknál folyó munka minden ága, s mert egyébként is tevékenyen vesznek részt a községfejlesztésben, a község minden társadalmi megmozdulásában, ezért esett rájuk a választás. A társadalmi tanácselnök- helyettes, ha az elnök távollétében annak teendőjét látja el, természetesen hivatalos órák alatt naponta hosszabb időt tölt a tanácsházán és így munkahelyéről kénytelen hiányozni. Ilyen esetben a járási hivatal megkeresi munkáltatóját és felkéri, biztosítson több lehetőséget arra, hogy választott tisztségét betölthesse. Nemcsak az elnök helyettesítéÉRETTSÉGIZETTEK, SZAKMANÉLKüUEK! A TAURUS ABRONCSGYÁR fejlesztés alatt álló üzemeibe FELVESZ 18. életévüket betöltött férfi- és nődolgozókat, és kiképezi őket gumiipari szakmunkássá. Továbbtanulási lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad t a gyár munkaügyi főosztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17. (a Keleti pályaudvar mellett) Telefon: 342-385. PICI PÉTER KALANDJAI @ Riportúton A z olvasó kedvezőbb helyzetbe kerül, mint hősünk, Pici Péter: elárulom neki, ha nem vette volna még észre, hogy vannak lapok, amelyek mindenképpen fel szeretnék kelteni olvasóik érdeklődését. Erre két módjuk kínálkozik.: 1. Jó kis botrányos vitákat szervezni. Erre a célra leghatékonyabb közepesen neves személyiség sajátos meglátásait közreadni. 2. Valamiképpen érinteni a nemiséget. Legjobb a prostitúcióról ri- portozni, de megteszik témának a feleségek, az elvált asszonyok, sőt a lányok is. Ilyen riportot viszont a legcélszerűbb, ha kezdő ír, a tapasztaltabbak már túlestek rajta. Pici (Óriás P.) Péter viszont az egekben érezte .magát, amikor egy másik lap rovatvezetője megszólította: — Te, Péter — mondotta olvastám a sajtriportodat. Benned ván irodalmi Vériá, Amikor úgy fogalmaztál, hogy a sajtból csak a lyukak a jók — az igen! Kolosszális a képalkotó fantáziád! Nem írnál valamint nekünk? Péter már a pertutól elolvadt, és miközben azon töprengett, visszategezheti-e a tekintélyes kollégát, buzgón mondogatta: — Hogyne. Persze. Örömmel. Megtisztelő. Miről? A sajtról? A rovatvezető lelke mosolyát elmélyedt szájbiggyesztéssel leplezte: — Nem, nem. A sajttéma az már a lapodé. Hanem legyen mondjuk a lányok szerelmi élete. Mélyriport az élet sűrűjéből. Megszólítasz lányokat, őszinte vallomásra bírod őket és megírod egy az egybe, szépítés nélkül. Mint az élet valóságának egy darabját. Ha Péternek azt javasolta volna, hogy a sárkányok szerelmi életéről tartson tükröt az olvasó elé, azt is elvállalta volna. Megindult hát másnap a pesti Nagykörúton és körülnézett. És mit lát, mit nem, egy lányt, aki lassú léptekkel száll kirakatról, kirakatra, se nem szép, se nem csúnya, se nem jól öltözött, se nem rosszul, se az intelligencia nem rí le arcáról, sem az ostobaság nem fénylik rajta. „No ez tipikus!” — gondolta hősünk és udvariasan megszólította, hogy ő ezésez és riportot készít hazánk lányai szerelmi életéről, ha volna szíves vele elbeszélgetni erről. — Miért ne? — mondotta a lány, különösebb talányosság nélkül. A baj csak az, hogy az ón szerelmi életem sivár. — Az is jó — válaszolta Péter, de rögvest észbekapott és pirulva magyarázta, hogy a riport szempontjából, jó, mert ugyebár a riport az a valóság egy szelete, és ha a szeletben sivár is akad, hát akkor az is valóság. — Szép ez a ruha — mondotta a kirakatra visszaálmodozva a lány. — Csak 650 forint. De nekem nincs rá pénzem. Látja ez a maga témája. Ha lenne barátom, aki szeret, megvenné nekem. De nincs. És merőn nézett Péterre, aki zavarba jött és megkérdezte: — És, ha férjhez menne? — Persze, férjhez akarok menni mindenek előtt. De az manapság nehéz. Látja ezt a másik ruhácskát, alig 480 forint. — Milyen férjet szeretne? A lány Péterre nézett: — Középmagas, barnát. Leginkább. Az a szoknya se rossz. 340 forintért megéri. — Nős emberrel kezdene viszonyt? — Hát... Attól függ, kivel. Az a kis télikabát 1200 forint, nagyon megéri. Pétert zavarták a kitérők. Gyorsan megkérdezte és megtudta, hogy a lányt Rezek Katinak hívják, nem volt még szerelmi viszonya, és azért nem veszik el feleségül, mert nagyon szegény kislány, a szülei vidéken élnek, s bár még csak 19 éves, már öreglánynak érzi magát és namostmárelégvolt, ez a blúzocska alig 120 forint, arra sincs pénzem. Péter megköszönte a mélyinterjút. A következő két lány úgy látszik nem volt tipikus, mert az egyik karcsú volt és a pokolba küldte, a másik kövér és ugyanoda. Ezek után Péter elhatározta, hogy nem keveredik aszfaltbetyár gyanújába és egy fiatal pár fiútagjától kért engedélyt, hogy a lánnyal beszéljen. Az kikötötte, hogy az ő jelenlétében. — Milyen a viszony maguk között? — kérdezte Péter. — Bűnös — mondotta szemlesütve a lány. — És boldog? — Nagyon szeretem Pistát! Arról álmodozom, hogy egyszer elvesz feleségül. A fiú bólogatott. — El is veszem, ha meglesz a gyerek. Péter buzgón jegyezgetett. Megtudta, hogy a lányt Kis Julinak hívják, két felsőfokú egyetemet végzett, bár még csak 21 éves, de korengedményt kapott, baráti lakásokon találkoznak, lopva, no meg együtt mennek nyári biciklitúrákra. Nem, nem csalja meg a Pistát, hová gondol, ő volt az első, ő lesz az utolsó, és főleg a fülét szereti harapdálni. Ezt az életszagú részletet Péter aláhúzta, majd észrevette, hogy mindkettőjükön karikagyűrű van. De megnyugtatták, hogy ez csak álca, otthon lehúzzák, és különben is rézből készült. A továbbiakban Péter elhatározta, hogy kibővíti a riport terepét és ezért elutazott falura. Ott nem mert senkit sem csak úgy megszólítani, ezért inkább egy fiút kért meg, hogy mesélje el milyenek a lányok itt helyben. „Egyik ilyen, másik olyan” — hangzott a válasz. Jó, jó, de hogyan fogják fel a szerelmi életet? „Hát ha magát az érdekli, kuruc nálunk is akad” — hangzott a válasz. Péter azonban makacs volt és végül is sikerült egy falusi lányt kifaggatnia a vonaton visszafelé. Megtudta, hogy azért utazik Pestre, mert megejtették, a faluban ugyanis rossz az infekundinellátás. Egyébként, főleg az agronómusokat szereti; továbbá csak hosszú udvarlásnak enged, ilyen a természete; a mostani is, akitől megesett, két éve udvarol neki, kereskedelmi utazó ugyanis, aki évente egyszer jár csak a faluban. Hogy mi a. neve? Csekmegneklegy Petronella. A továbbiakban őszinte belepillantást nyert még egy leányanya, egy elkényeztetett saját autós Böske, egy külföldre szakadt hazánkfia kanadai illetőségű, nyaralásra visszaszakadt lánya, továbbá' egy teljes nemi érdektelenséget eláruló közért-pénztárosnő szerelmi életébe. Gondolta ez elég is, megírta a riportot, híven ragaszkodva az elhangzottakhoz, ám elmélkedve felettük, s behelyezve mindezt egy általános keretbe, amelyben szó esett szociális keresztmetszetről, a pszihé és a szexus. a gazdasági és az etikai környezet kölcsönhatásairól. Mikor a rovatvezető elolvasta a művet, egyszerűen, mint mondotta, el volt ragadtatva. — Egyszóval — fejezte be méltatását — pont éz kellett. Egyetlen változtatást javaslok: a neveket jelöld kezdőbetűkkel. Mégis, tudod, kényes a téma. A rovatvezetőnek valójában az a hátsó gondolata volt, hátha nem mindenki mondott igazat. Ez stimmelt is. A kirakatnéző lányt napokig bosszantotta, hogy annyi időt szánt arra a csóró fiúra, aki nem elég, hogy nős, még egy 120 forintos blúzt is sajnált volna tőle. A házaspár hónapokig mesélte, hogyan éltek ők bűnös szerelmi életet egy riporter számára. A falusi lányka KISZ szervező titkár volt, és utólag sajnálta a tréfát, mert Pétert végül is helyes srácnak tartotta, ha kicsit éretlennek is. A leányanya ugyan tényleg leányanya volt, ámde Böske az autóra csak támaszkodott, a kanadai kislány sem mondott igazat, amikor azt állította, hogy kizárólag indiánokat választ partnernek, a közért- pénztárosnő érdektelensége is csak a másik nemre terjedt ki. Óriás P. Péter tehát a riportot kezdőbetűsre alakította át, amitől azonban igazság- tartalma csak nőtt, mert kivétel nélkül valamennyi alanyának volt annyi esze, hogy hamis nevet mondott be. Ám az olvasók mindezt valóban szívesen olvasták és a honoráriumban is volt valami masszív valóságelem Gombó Pál se a feladata azonban, községenként állandóan más-más munkával is megbízzák. Szakképzettsége szerint — Például — halljuk dr. Bíró Gábortól — több a község tanácsát képviseli a Hazafias Népfront helyi bizottságában. Másutt az ivóvíztársulat megszervezésével bízzák meg. Szakképzettsége szerint közreműködik néhol a tanácsi szervek egyik-másikának irányításában is. Ha pedagógus, általában az ifjúságvédelem is a reszortja, és a nő- és ifjúság- politikai feladatokban vesz részt. Több községben foglalkozik a sportmozgalommal. A szigethalmi tanácselnök-helyettes majdnem mindenütt szervezője a falugyűlésnek, részt vesz, fel is szólal mindegyiken. Jóformán minden egyes községben szervezője, irányítója és értékelője a község fejlesztéséért folyó társadalmi munkának. — Majdnem mindegyiknek több feladata is van. — Nem kevés, tehát egész embert kíván a dolga — jegyezzük meg. — S minthogy dolgozó ember, el tudja-e látni mindennapi elfoglaltsága mellett azt a sokrétű munkát is, amit a tanácselnök-helyet- tesség ró rá. — Hacsak még a munkahelyén kellene dolgoznia! De a legtöbbnek sok iriunkát adó egyéb megbízatásai is vannak, hiszen megbecsült közéleti ember valamennyi. A közelmúlt napokban Kátai Vincéné dr., a járási hivatal elnökhelyettese vezette azt az értekezletet, amelyre meghívtuk a községi tanácselnököket és helyetteseiket. Ez volt az első alkalom, amikor ily módon foglalkoztunk a társadalmi elnökhelyettesek tevékenységével. Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy az elnökhelyettesek örömüket fejezték ki, amiért a járási hivatal az értekezlet összehívásával is méltányolta a közösségért kifejtett munkájukat. Kevesebb funkciót — Ezen az értekezleten — folytatja dr. Biró Gábor —, felszólalt Pfendert Mihályné, Ráckeve nagyközségi közös tanácsának elnöke. Elmondotta, hogy társadalmi elnökhelyettese, a szigetcsépi iskola igazgatója, akinek ott is ren- kívül sok a dolga és emellett túlhalmozták társadalmi funkciókkal is. Többek között tagja a nagyközségi pártszervezet végrehajtó bizottságának, községi pártalapszervezeti titkár, a tűzoltóegyesület vezetőségi tagja. Helyesnek tartaná, ha néhány megbízatás alól felmentenék, hogy még jobban végezhesse elnökhelyettesi tevékenységét. Véleményem szerint több más elnökhelyettest is mentesíteni kellene a sok társadalmi megbízás jórészétől. Elmondotta még a járási hivatal titkárságának osztályvezetője, hogy a társadalmi helyettesek értekezletét ezentúl évente megismétlik. Munkájuk értékelésén túlmenően, felhasználják ezt az alkalmat arra is, hogy tapasztalataikat átadják egymásnak. Sz. E. Nemzetközi gerontológiai tanácskozás Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját a Magyar Geronto lógiai Társaság nemzetkö kongresszusa. A hároamnapoi tudományos tanácskozáson — amely a hazai gerontológpsoi társaságnak és az Akademie orvosi osztályának közös rendezvénye — neves külföldi él hazai szakértők több mini száz előadás keretében számoltak be az öregedéssel járó, gyakran kóros élettani folyamatok vizsgálatának tapasztalatairól, valamint az idős emberek egészségügyi és szociális gondozásának eredményeiről, feladatairól. 1 i
