Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
Dohányos asszonyok Borsófejtés öt hétig A villával felszerelt Dutra a fejt ős épek szájához tolja a növényhalmazt, s a szövetkezet dolgozói vasvillával rakják a növényt a gépbe. Zöld borosüvegekből kortyolgatnak a rekkenő hőségben a férfiak. Amikor egy kis szünetet enged az óriás gép, friss csapvizet isznak a fiaskókból. — Igyon egy kicsit, finom hideg — nyújtja felém porceláncsészéjét Pozsgai Istvánná, a dányi Magvető Termelőszövetkezet tagja: — Kell ebben a hőségben, mi még soká megyünk haza — mondja, miközben bemutatja társait, Bense Sándorné, Lantos Jánosné és Gyenes 1st* vánné kókai asszonyokat, s ötödik segítőjüket, a dányi Lázár Flóriánnét. Valameny- nyien a borsófejtőgépnél dolgoznak, kék műanyag ládákba gyűjtik a gép szitáján rázkódó borsószemekeí. — A borsó előtt mit dolgoztak? — Mi dohányos asszonyok vagyunk, családonként egy- egy holdat művelünk meg. Régóta termeljük ezt a növényt, én tizenhárom éve a párommal, aki három esztendeje ment nyugdíjba az Ikarusból — válaszol Lantos Jánosné, A kókai asszonyokért reggel öt órakor érkezik a busz a faluba és este hétig dolgoznak a zsámboki út mentén levő borsófejtő telepen. A dányi Magvető Termelő- szövetkezet háromszázötven hektárnyi területről takarít be ebben az évben zöldborsót: százhúsz vagont a konzervgyárnak. — őr — Az asszonyok műanyag ládába gyűjtik a gépből kiömlő borsószemeket. (Tóth Mária felvételei) m. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1976. JUNIUS 26., SZOMBAT Fenyöharaszton tataroznak Olaj és zöldség Versegen Versegen az elmúlt esztendő végén olajkutat kellett volna átadni. Az állomás több ok miatt később nyílik meg: hiánycikk volt az olajtank, nem akadt a földmunkához ember. A munkaiatok a. jövő héten elkezdődnek, s a Galga- vidéke ÁFÉSZ ígéretet tett, körülbelül egy hónap múlva felszereíi'k a szivattyúberendezést és átadják az olajkutat. Persze, ehhez az szükséges, hagy megfelelő ütemben dolgozzanak a földmunkások. Versegen a családok többsége olajjal fűt, sok házban már egy fával vagy szénnel fűthető tűzhely sincsen. Épp ezért nagyon fontos, hogy időben és kellő mennyiségben érkezzen az olaj a faluba. E szolgáltatás mellett fejlődik, alakul a község kereskedelme, üzlethálózata is. .Néhány hónapja új önkiszolgáló ükét nyílt a tanács épületében : eladótere, raktára so,Irkái nagyobb, mint a korábbi volt. Hűtőberendezései lehetővé tetszik, hogy gazdag és állandó választék legyen mirelitáruból és felvágottakból. A tervek szerint rövidesen megnagyobbítják az új ■raktárhelyiség'et, s ez lehetővé teszi az áruválaszték bővítését is. Elhatározta az ÁFÉSZ, hogy zöldséget és gyümölcsöt is mérnek ebben a boltban. Kedvezőtlenebb helyzetben van a fenyőharaszti üzlet. Kevés a gyümölcs, az elmúlt hónapokban még befőttből sem volt választék: a polcokon almát és diabetikus szilvát tartottak. De nem a,z eladók hibájából, mint ahogy más élelmiszerek, konzervek, mirelitek is kisebb mennyiségben érkeznek a megrendeltnél. Ezen a héten itt is elkezdődik a munka: az üzlet küiső tatarozására kerül sor. Ebben az esztendőben a Galga-vidÖke ÁFÉSZ arra törekszik, hogy üzleteit saját épületében helyezze el. Ma már csak a húsbolt van magánházban, de tervezik, hogy az új boltot a régi önkiszolgáló helyiségében. nyitják meg. A tanácsház épületiében az új élelmiszerből t megnyitásával egy időben bezárták a Dózsa György úti, magáriházAugusztus 23. és 30. között a Gödöllői Gépgyár tölgyesi üdülőjében rendezi a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ gödöllői járási bizottsága, a városi tanács és a járási hivatal művelődési osztálya, valamint a járási-városi Juhász Gyula könyvtár húsz járási és ugyanennyi városi ifjúmunkás részvételével az olvasótábort. A program vonzó, színes és sokrétű. A tábort augusztus 23-án, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg, s még aznap este műsoros tábortüzet is rendeznek a veresegyházi Forrás irodalmi színpad fellépésével. A programban lesz vershallgatás, regényelemzés, vita és előadás is. Találkoznak a fiatalok Tóth Bálint és Bella István költőkkel, s ellátogat a táborba az isaszegi népi együttes is. Behatóan megismerkednek a fiatalok a Látóhatár című folyóiratban működő élelmiszerboltot. Az üzletvezető, aki saját házát adta közcélokra, nyugdíjba ment, így a bérleteit is fölmondta. A falunak ez a része távol esik a központtól, s nem akad olyan család, aki bérbe adná a lakását. Az új üzlet, amelyben négy eladó szolgál ki, megfelelő mennyiségű árut tud nyújtani, a Dózsa György úti bolt megszűnése csupán néhány idősebb embernek okoz gondot. (bm) tál, s egy szerkesztőségi ankét keretében a nemrégiben újjászerveződött és kéthavonta ismét megjelenő Mozgó Világgal. Több előadó részvételével kaphatnak a tábor lakói átfogó képet megyénk, járásunk és városunk néprajzi és művészeti emlékeiről. Ugyancsak előadás és vita keretében elemzik a szocialista brigádok művelődését, annak lehetőségeit. A negyven ifjúmunkás egynapos, túrát is tesz a környéken. Megnézik a szadai képzőművészeti tábort, és a Székely Bertalan Múzeumot, megismerkednek a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központtal és a vácrá- tóti botanikus kerttel is. A táborzárás napján Baranyi Ferenc költőt látják vendégül a tölgyesi üdülőben. Baranyi Ferenc az olvasás hasznáról és öröméről beszél majd a fiataloknak. F. B. lövőre száz lánc Gazdag programmal, kirándulással Olvasótábor a tölgyesi üdülőben Főhadiszállás Gödöllőn (1.) Stromfeld Aurél stratégiája A gödöllői MAV-állomás és a pj.loiak.erli HÉV-megálló közt épülő Stromfeld sétány a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege főhadiszállásának kelet-délkeleti határvonala. A tízemeletes toronyházak helyén altkor az Alsópark fái előtt gördültek a katonavonatok Miskolc, Kassa felé, majd itt száguldott a hadsereg után a parancsnoki iroda is a vezérkar külön kocsijában. Innen küldte a csapatoknak győzelemre vezérlő parancsait Sfromféld Aurél, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke, miközben kételkedő megjegyzésekkel kísérte munkáját Böhm Vilmos, a hadsereg főparancsnoka. A meglepő hadmozdulatokat irányító Stromfeldnek mindig azt mondogatta: „Szeretnék már egy kis normális hadviselést látni.” De a vezérkari főnök hadistratégiáját bizonyította. a burzsoá cseh hadsereg ellen kivívott fényes győzelem. Ahonnan Kossuth csapatai indultak A gödöllői kastélyban a Tanácsköztársaság kikiáltása után gyermekek nyaraltak, majd amikor április 26-án a hadsereg élére Stromfeld Aurél került, városunk kastélya lett a főhadiszállás, mint ez a Tiszántúl kiürítésére és a Vörös Hadsereg újjászervezésére szóló hadparancs 11. pontjában is olvasható: „...a hadsereg-parancsnokság a csapatok zömének a Tiszán való átkelése után Szolnokról Gödöllőre teszi át székhelyét.” Mivel Gödöllő a miskolci vonalon fekszik, s a készülő Miskolc—Kassa felé támadó hadsereg irányításához megfelelő központ. Városunk Budapesttől harminc kilométerre van, s ha szükséges, innen él lehet indulni Jászberény felé is. Stromfeld már korábban is járt ezen a vidéken: amikor a Ludovika Akadémián tanított, tisztjelöltjeit kihozta Isa- szegre, hogy ott rekonstruálják az 1849. évi isaszegi csatát, amit ő stratégiailag és a honvédsereg forradalmi küz- dőszefteme miatt is mintaszerűnek tartott. Célszerűnek látszott Gödöllőről irányítani a hadjáratot, de a terep alapos ismeretén túl talán meg történelmi hagyományaink is vonzották e helyre; főhadiszállása ugyanott legyen, ahonnan Kossuth csapatai is indultak kivívni a tavaszi hadjárat győzelmes csatáit. Stromfeldet a tanácskormány megbízására Szamuely Tibor kérte föl a hadsereg vezetésére. Május 4-én már indítja a támadást: parancsot ad Rab Ákosnak a 6. hadosztály felkészítésére, majd május 10- én újabb parancs születik, 12- én, vagy 13-án támadnak Losonc felé. Június elején öt hadosztályban hatvan zászlóalj és negyven üteg ékelődik a cseh és román hadsereg közé. Stromfeld jelzi, hogy minden tartalékot bevetettek, s elvárja, hogy „úgy a parancsnokságok, mint a csapatok a legnagyobb eréllyel, körültekintéssel és sablonoktól ment merészséggel” hajtsák végre az utasításokat. Találmánya a „pofozógép” Stromfeld korát megelőzően feltalálta a modern stratégiát: álló háború nincs többé. Elöl mennek a gépek, utánuk a gyalogság. Csakhogy amit a második világháború világhatalmai tankokkal valósítottak meg, azt Stromfeld a kifosztott Magyarország hadseregének páncélvonataira bízta: elöl megy a páncélvonat, s vele vagy utána a gyalogság. Az ellenség meglepetése igen nagy volt, mert még tehervagonokból is páncélvbnat- szerelvények lettek. Stromfeld taktikai találmánya volt a „pofozógép” is: mindig más irányból, nyugatról keletre, majd keletről nyugatra hajtották az ellenséget, de mindig az északibb pontról. Így az előrenyomulás iránya észak volt. Stromfeld Aurél sok hadparancsot adott ki Gödöllőn. Míg Bőhm Vilmos, a hadsereg főparancsnoka egy kiilönvo- natban rendezte be irodáját, addig Stromfeld a kastélyból intézkedett. Czeczulics János, a gödöllői direktórium titkára gyakran megfordult a főhadiszálláson, tartotta az összeköttetést a hadvezetés és a község között ő mesélte, hogy Stromfeld több helyiségben hatalmas asztalokra terítette ki a térképeket, melyeken gombostűk jelezték a pillanatnyi hadállítást. A küldöncök, futárok egyre hozták az új híreket, ezek szerint változtatta Stromfeld a jelzések helyét. Czeczulics János elbeszélése szerint, amikor Stromfeld megtudta, hogy vissza kell vonulnia, összeroppanmi látszott. Lemondott, de elkeserítette, hogy elfogadták a lemondását, mivel hogy célja nem a felelősségtől való menekülés volt, hanem lépésével az utolsó pillanatban akarta jobb belátásra bírni a Forradalmi Kormányzótanácsot. A gödöllői pártszervezet és az egész lakosság úgy érezte; ha Stromfeld vezeti továbbra is a hadsereget, győzelem született volna. Sínaufón 18 perc Az utód, Julier Ferenc is kiváló hadvezér volt, de csak egy szociáldemokrata kormány megalakulása esetén akart harcba szállni a románokkal. Célja érdekében a gödöllői főhadiszállásról vette föl a kapcsolatot Horthyékkal. Szegedről Gömbös Gyula hozita az üzenetet, hogy semmiféle „középső” szociáldemokrata megoldásról nem lehet szó. Ezután Julier tiszti gyűlésről tiszti gyűlésre járva beszélte le a parancsnokokat a további harcról, valóiéban így ziIllesztette szét a hadsereget. A román betörés hírére Stromfeld, aki megbánta lemondását. Siófokról a fővárosba utazott, maid vezéri sínautón fez a HÉV-vonalon közlekedett, s 18 nerc alatt tette meg az utat) érkezett Gödöllőre. Felelősségre vonta Juliért. aki elmondta, hogy a románok átkeltek a Tiszán, s már nincs mit tenni. Stromfeldet Siófokon tartóztatták le. Heltal Miklós (Folytatjuk) Ma már a fizikai munkát megkönnyítő nélkülözhetetlen berendezések egyike az árokásógép, melyet a Szovjetunióból importálunk. E berendezések lánca főleg a köves, kemény talajon hamar tönkremegy. Az árokásó gépek láncait Aszódon a Vegyesipari Szövetkezet gyártja; már az elmúlt esztendő óta. Az idei évre 30 darabos megrendelésük volt, s 20-at már el is készítettek. A jövő esztendőre összesen száz darab árokásógépláncot készít megrendelésre az aszódi szövetkezet. Az ÁFÉSZ ünnepségsorozata A szövetkezet alapítása 30. évfordulójának tiszteletére ünnepségsorozatot rendez a Pé- cel—Isaszeg Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Június 24-én este a Csata-vendéglőben összegyűlt közönség szórakozhatott a színvonalas műsoros esten. Június 26-án, szombaton ugyancsak Isasze- gen a Rózsa-vendéglőben lesz divatbemutató. Az ÁFÉSZ több termékbemutatója is érdeklődésre tarthat számot, legközelebb Pécelen, a 7-es számú ön- kiszolgáló boltban rendeznek tej- és tejtermékbemutatót. A Forrás vendégszereplése A veresegyházi művelődési központ Forrás irodalmi színpada júliusban átlépi a járás határait, kétnapos vendégszereplésre utazik. Július 3-án és 4-én Szentendrén, Leányfalun, valamint Visegrádon mutatkoznak be. Sz ombali jegyzet Közönség Tisszességtudó közönségünk van. Felveszi a2 alkalmi ruhát, helyet foglal a nézőtéren, s ha lemegy a függöny, illemtud&an ösz- szeveri a tenyerét. Színházi bukásról nemigen olvashatunk, egy-egy darabot csak akkor mondanak sikertelennek, ha kevesebb előadást ér meg — a csekélyke közönség miatt — a tervezettnél. Nem hallunk mostanában olyanról, hogy például a hamisan áriázó dalénekest kifütyülnék, vagy a motyogó előadót lehurrognák. A művészetek közül a színház a leginkább közösségi műfaj. Mert színházat nem lehet egyedül csinálni. A regény, a vers, a festmény hatása nehezen mérhető, a művész maga kínlódja meg az alkotást, s a műélvezö közönség — szintén magára hagyatva — próbálja megérteni, felfogni a művészi teljesítményt. A színház egyszeri és megismételhetetlen élmény, mely a színműíró, a színész, a rendező, a díszletező, a jelmeztervező, a sminkes és nem utolsósorban a közönség részvételével születik meg. A színház közösségi jellegéről manapság a színházi kollektíva és a közönség mind jobban elfelejtkezik. Tap- solgatunk és játszogatunk. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a klasszikus angol drámaírót, Shakespeare-t alig négyszáz esztendeje megdobálta záptojással a csöppet sem illemtudó közönség, ha nem a tetszése szerint folyt a játék. Záptojásunk ugyan ma is pan, de a modorunk sokat javult, bár sajnos, a színházi produkciók színvonala romlott. A nagyszínházak hivatásos színészeinek fizetése független a nézők tetszésétől. Az amatőr színházak viszont a sikerért játszanak, népszerűségüktől függ, hogy meddig marad csoport. Az irodalmi színpadok és színjátszó együttesek között is szép számmal vannak olyanok, akik előkelő színészi pózban megállnak a színpadon, és mondják, mondják, mondják ___ mí g a közönség lassan ki nem vonul a nézőtérről. A veresegyházi ifjúsági találkozó egyik legnagyobb tanulsága talán az volt, hogy e jelenlevő színjátszók megbizonyosodtak afelől: a közönségnek kell játszani, s a zsűri is elsősorban azt nézi, hogy produkciójuk szól-e valakihez? Nincsenek elvonatkoztatott, önmagukban levő színházi értékek. Az egyik este körszínház volt a nagyközségben. A közönséget a csoportoknak produkciójukkal kellett vonzani és megtartani. A kisvendéglő betonporondján az előadás első perceiben alig tudták túlkiabálni- énekelni a teremből szóló „akácosutat”,jde aztán egyre többen hagyták félbe vacsorájukat, a korsó sörüket, hogy nézzék, mit tudnak a fiatalok? Az ifjú színjátszók pontosan érezték, hogy gyenge az előadásuk, ugyanis akkor vissza-visszavonultak sört inni a „modortalan” nézők. A második színhely az új lakótelep garázsának lapos tetején volt. a környékbeliek először csak nézelődtek, aztán ' széket és meleg pulóvert hozattak a gyerekekkel. A községi üdülőtelepen bőszoknyás nénik és horgolt stólás „üdülőhölgyek” együtt csapkodták a térdüket ne- vettükben. Bukósisakos fiatalok kuporogtak az árokszélen; a feketülő estében alig látták a fehér- inges szereplőket, de nem széledt szét a közönség. Ez a körszínház volt az irodalmi színpadok igazi vizsgája, ahol megértették, hogy közönség nélkül nem lehet színházat csinálni. És bizonyítottak szombat reggel a piacon is, ahol a két népszerű, hivatásos színészre alig figyeltek a kofák és a bevásárlók. Örszigethy Erzsébet
