Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
4 YÄrfn» 1976. JANUÁR 17., SZOMBAT Komputerek az iskolában Számítástechnikai foglalkozások az érdi gimnáziumban Az irányítástechnika, a számítástechnika korunk egyik nagy vívmánya, és mindennapi életünk egyre fontosabb tényezője. Gépeket, üzemrészeket automatizálnak, munkafolyamatokat vezérelnek gépi úton. Az alkalmazott számítógépek egyre több olyan feladatot oldanak meg — gyorsabban és pontosabban —, amit eddig csak nehéz fizikai, szellemi munkával lehetett elvégezni, a jövő tehát az automatizálásé. Segít a DIIV Ez a felismerés adta négy évvel ezelőtt az ötletet az érdi kát, bizonyos számítástechnikai alapismeretekkel rendelkező kádereket tudunk tehát adni a vállalatoknak. Magasabb szintű tanfolyamok elvégzése után a fiatalok képzett szakemberekként is megállják majd a helyüket. Ha viszont tovább akarnak tanulni ezen a területen, már rendelkeznek bizonyos alaipismeretekkel. sőt egyszerű feladatokat önállóan is meg tudnak oldani. A rendszeres üzemlátogatások az iskolában tanult elméleti kérdések magerősítését, elmélyítését szolgálják. Misztika és logika Pap Miklós, másodikos tanulók szívesen és készségesen magyaráznak. Automatizálási feladatok — Félévkor ötös érdemjegyért a következő feladatot kellettt megoldanom — mondja Peterdi Dániel. — Centrifugával egybeépített mosógép automatizálását kellett beprogramozni: a mosópor adagolását, a víz hőmérsékletét, a mosási időt. az öblítést, a centrifugába való átáramlást. a centri- fugálás műveletét kellett automatizálnom. A feladat sikerült, a munkafolyamat végén az automatasor leállt. Mórotz Attila így válaszol: Kiállítás a szovjet tengeri kereskedelmi flottáról Nívódijak az Operaházban Ünnepi esemény színhelye volt pénteken az Operaház vörös szalonja; dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes nivódíjat nyújtott át a Légy jó mindhalálig című opera ősbemutatója szereplőinek és alkotó gárdájának. Szabó Ferenc posztumusz operája színre vitelének méltatásakor elismeréssel szólt az Operaház általában magas színvonalú művészeti tevékenységéről, amellyel újabb és újabb híveket szerez a muzsikának, s tovább öregbíti határainkon túl is a magyar zene- és előadóművészet hírnevét. A magyar—szovjet kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatok idei programjának keretében érdekes kiállítást rendezett Budapesten a szovjet tengerészeti minisztérium és a MAHART. A szovjet tengeri flotta tevékenységét bemutató kiállítást pénteken ünnepélyesen nyitották meg a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ott volt a megnyitón Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. A megnyitó résztvevőinek E. I. Harlamov, a szovjet tengerészeti minisztérium képviselője mutatta be a flottát és a kiállítást. A Le- nin-renddel kitüntetett, több mint fél évszázados tengeri flotta kapacitása az elmúlt öt évtizedben több mint 12- szeresére bővült. Jelenleg csaknem 1700 egységből — köztük 100, Magyarországon épített hajóból — áll, mintegy 100 ország több mint ezer kikötőjébe járnak rendszeresen. A teherflotta áruforgalma, teljesítménye évente több mint 400 milliárd ton- na/mérföld. A * -emélyhajók évente 45 millió utast szállítanak. A kiállítás bemutatja a ten- ge.ri szállításnak a KGST-or- szágokkal lebonyolított teherforgalomban betöltött szerepét, a magyar és a szovjet hajózás, a hajóépítés együttműködésének eredményeit. A kiállítás január 30-ig tart nyitva. Vörösmarty gimnázium vezer tőinek arra, hogy az irányítás- és számításitechmika elnevezésű gyakorlati foglalkozásokat megkezdjék az iskolában. — A Központi Fizikai Kutató Intézet és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem speciális tanfolyamon készített fel fizikaszakos tanárokat ennek a tantárgynak az oktatására — tájékoztat Dizseri Sándor igazgató. — Négy évvel ezelőtt teremtettük meg a tárgyi feltételeket és kezdtük meg iskolánkban ennek a tárgynak az oktatását A Dunámén ti Hőerőmű Vállalattal együttműködési szerződést kötöttünk az iskolai képzés támogatására. A Központi Fizikai Kutató Intézettől kaptunk egy minikomputert, a vállalat mérnökei e típus alapján több példányt készítettek és ezekkel a műszerekkel dolgoznak a gyerekek a foglalkozásokon. Nagyon értékesek a komputerek: egy-egy készülék értéke körülbelül 8—10 ezer forint. A pedagógiai célokon felül a tanulók pályaválasztási gondjain is segítür^c' é f öglEíkozásókfcS. • Az ipar egyre szélesebb körben alkalmazza ezt a techniVarga László, matematikafizika szakos tanár, heti három órában vezeti a gyakorlati foglalkozásokat — A számítógép működését a vezéreit munkafolyamatok elvégzését azok az emberek, akik nem értenek hozzá, csodának, misztikus dolognak tartják és sokszor még félnek is tőle — mondja. — A mi gyakorlati foglalkozásainkon a tanulók rájönnek, hogy a logikai lépések segítségével minden munkafázist meg lehet érteni. Nem félnek a gépektől, és a különböző feladatok megoldása során elsajátított ismeretek rendkívül növelik logikai intelligenciájukat Egy-egy évfolyamon IC tanulót vonunk be a képzésbe. Az is lényeges, hogy az orosz nyetlv mellett ezek a diákok angolt tanulnak, mivel a számítógép-technika nemzetközi nyelve az angol. Bemegyünk a gyakorlati foglalkozások termébe. Járatlan embernek idegen világ ez. A gyerekek azonban otthon érzik magukat. Egy csoport fiatal különböző alkatrészeket válogat, állít össze. Arra ké- ,rem őket a hétköznapod pyejj ’vére; íartfíts-ik mit^näfr» nak. Peterdi Dániel, Mórotz Attila negyedikes, Szabó Lajos, Filmszem a televízióban Havonta jelentkező új műsor Január 24-én szombaton délután új — a továbbiakban havonta rendszeresen jelentkező — műsor indul a televízióban Filmszem címmel. Nem lehet eléggé örvendezni ennek a sorozatnak a megindulásán, ugyanis furcsa módon a televízióban mindeddig nem volt olyan rendszeresen képernyőre kerülő adás, amely a filmmel foglalkozott volna. Annak idején a Téka című műsorban, amely elsősorban irodalmi tárgyú volt, olykor előfordult, hogy kritikusok beszélgettek egy-egy filmről, később azonban ez is megszűnt. Az új műsor szerkesztő-rendezője B. Révész László. Őt kérdeztük: mire utal a címválasztás, mit láthatunk az első összeállításban, s melyek a további tervek? — A Filmszem a klasszikus szovjet dokumentumfilm-ren- dező Dziga Vertov szóleleménye. Egyrészt azért választottuk a Filmszemet sorozatunk címéül, mert a film — azáltal, hogy a kamera, a szem művészi céllal rögzíti a valóságot — egy sajátos művészet törvényei szerint láttatja az életet, s mi a filmeknek ezt a sajátos megközelítési módját igyekszünk közel hozni a nézőkhöz. Másrészt a címmel utalni akarunk arra, hogy magazinszerű összeállításunkban egyúttal szemlézzük az egy-egy hónapban bemutatott filmeket, és beszámolunk a filmvilág eseményeiről, híreiről is. — Az első adásunknak kiinduló eseménye, hogy decemberben volt a mozi születésének 80. évfordulója. Ebből az alkalomból láthatnak a nézők három olyan, a filmművészet bölcsőjét bemutató, egyperces filmet, amelyet a Lumiere-test- vérek alkottak: A Bébi reggelije, A Vonat érkezése és A megöntözött öntöző. Bizonyára érdekes lesz látni nyolcvan esztendő távolából, honnan indult a filmezés. — A filmművészet egyik klasszikusa vitathatatlanul Charlie Chaplin. Működése csaknem egyidős magával a mozival. Januárban mutatják be — Magyarországon először — Egy király New Yorkban című filmjét. Műsorunkban lesz egy részlet a filmből, majd Gyárfás Miklós beszél arról, mit jelent számára Chaplin művészete. — Az elmúlt év magyar filmgyártásának egyik kiemelkedő alkotása volt az elsőfilmes Dár- day István Jutalomutazás című filmje, amely a mannheimi fesztiválon nagydíjat nyert. Ebből mutatunk be részletet Lázár István kommentárjával, majd egy ugyancsak díjazott kisfilm következik. Csőke József — nemrégiben ünnepelte filmművészpályájának 25 éves jubileumát — a drezdai filmfesztiválon nyert különdí- jat Pedig című alkotásával. S végül ugyancsak láthatnak a nézők egy nagy sikerű rajzfilmet, Ternovszky Béla Tartsunk kutyát című munkáját, amely New Yorkban kapott fesztiváldíjat. Magazinunkat hírcsokorral zárjuk, s beszámolunk a pécsi játékfilmszemle eseményeiről is. Az első adás felépítéséből következtetni lehet arra, hogy milyen módon folytatjuk majd a sorozatot. A bemutatásra kerülő filmek — természetesen sohasem a hónap összes filmje — ismertetésén kívül a filmművészet aktuális eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódó információkkal és elemzésekkel szolgálunk. Bemutatunk filmművész egyéniségeket és mindig igyekszünk friss híreket is átnyújtani. A későbbiekben időt biztosítunk jegyzeteknek, olykor bizonyára csipkelődő írásoknak is. Morvay István Gazdag folklór örökségünk Megmenteni mindazt, ami értékes — Egy golyósprést kellett automatizálni. Megadták, hogy a gépnek sorrendben milyen, feladatokat kell elvégeznie. A feldarabolt anyagot be kell tolni a prés alá, meghatározott formát kell bepréselni, a munka elvégzése után a darabot ki kell emelni a gépből és végül megszámolni. A kifogyott darabszám után a gép automatikusan leáll. Sőt, az is feladat volt, hogy ha valaki belenyúl a gépbe, akkor is le kell állnia a szerkezetnek. Sikerült megoldani a feladatot. A másodikosok az Iskola csengető berendezésének irányítását oldották meg. Az óra „A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zeneéletét ellátta. Köze van még az élethez, mindnyájunk mai életéhez... A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi..Kodály Zoltán szavai ezek, s napjainkban talán még érvéhatatlanul annak felismerésén alapszik: produkcióik nyomán olyan értékes népi kincsek kerülnek ismét felszínre, a nagy nyilvánosság elé, amelyek már-már veszendőbe mentek. Ezek a régi népi szokásokat és zenei ‘értékeket feltáró műsorok mindenkihez szólnak, mindenki számára érthetőek. Ugyanakkor helyes művészeti irányítás mellett képesek arra is, hogy a kortársmüvésze- tek élményeit magukba szíva, korszerű színpadi művészetként éljenek tovább, A helyi hagyományok bemutatása A népi együttesek feladata kettős. Az egyik: a helyi hagyomány minél mélyebb, minél hitelesebb őrzése, ápolása, bemutatása. A másik, amely legalább olyan lényeges, mint az első: az önművelés, a művészeti ön- és helyismeret, a kulturális örökség tudatosítása és elsajátítása, azonosulás saját művészi anyanyelvűkkel. A falusi folklóregyüttesek rendszerint a legszebb helyi hagyományok felgyűjtésével, egyszerű formájú színpadra állításával kezdik művészi pályafutásukat, szinte kivétel nélkül mindig sikeresen. Az ok érthető: ezekben a műsorokban még laza dramaturgiai szálakkal kapcsolódnak egymáshoz a helyi dalcsokrok, kisebb tánckompozíciók, hangszer- vagy énekszólók. .Nem egy olyan megyei együttesről tudunk, amely erre a fokra már több alkalommal is eljutott, de a kezdeti sikert csakhamar kudarc, majd a feloszlás követte — a következő újjáalakulásig. A miértre a legrangosabb megyei együttesek, az érdi, a nagykátai, a tápiószecsői csoportok irányítóival folytatott beszélgetések alkalmával találtuk meg a választ. A valóság stilizált képe Akkor kezdődik a baj, mondották szinte egyöntetűen, amikor már egy-egy alkalomhoz fűződő, speciális szokásanyagra — fonóra, lakodalmasra — épül egy műsor. Ha ezt nem előzi meg újabb gyűjtő, szelektáló és rendszerező munka, akkor kezdődnek a művészi, szakmai problémák. A produkció szétesik, vonta tóttá válik, az előadásmód nem tud túllépni a naturális kereteken. Pedig egy- egy népi szokás felelevenítése már a való élet stilizált képének megteremtését igényli. A stilizálás mértéke, az arányok kérdése és az előadóművészet sokoldalú kívánalmai — ének, zene, szöveg- mondás, színpadi mozgás, jelmez, díszlet — a műfaj komplex voltából eredően több művészeti ágban jártas vezetőket igényel. S ez az, ami ma még hiányzik az induló együttesek legtöbbjénél. Nagykátán is, Tápiószecsőn is és másutt, ahol több éve működik sikeresen a népi együttes, több művészeti vezető irányítja a munkát: van aki a zenével, van aki a tánccal, más pedig a szöveg- mondással, a színpadra állítással foglalkozik. Hogyan válhat ez lehetségessé egy-egy kisebb településen ? Énektanár, irodalom- tanár ma már szinté minden település iskolájában található. Ök jelentős segítséget tudnak nyújtani a népi együttesek vezetőjének s együttes közreműködésük már egy lényegesen eredményesebb munkának teremtik meg az alapjait. Természetesen csak az alapjait, mert az már a megyei módszertani központ feladata, hogy az érdeklődő s e hagyománygyűjtő és ápoló munkában szívesen részt vevő pedagógusoknak szakmai útmutatást adjon a néprajzi gyűjtéshez, a fellelt anyag rendszerezéséhez, színpadra állításához. E munkából jelentős részt vállalhatnak magukra a megye területén működő művelődési központok, amelyeknek művészeti előadói szintén sokat segíthetnek a népi együttesek fennmaradásában, további fejlődésében. Támogatásra érdemesek Jóleső érzés tudni, hogy a megyében egyre több népi együttes — közöttük nem egy nemzetiségi együttes is — válik tartós művelődési közösséggé. Hagyománygyűjtő és ápoló tevékenységük már messze túlnőtt a szűkebb pátria, sőt a megye- és az országhatáron túl is. A nagy- kátaiakat jól ismerik Lengyelországban csakúgy, mint nyugatnémet városokban. A tököllek többször jártak már Jugoszláviában, a tápiósze- csŐiek és a pilisvörösváriak az NDK-ban, a maglódiak Szlovákiában és hosszan sorolhatnánk még a népi együtteseink sikeres szerepléseinek állomásait. Nem egy közülük részt vett különböző minősítő vizsgákon és ugyancsak megállta a helyét. És az is igen örvendetes, hogy néhány év óta már nemcsak az értelmiség, a munkásság és az iskolázó nemzedék veszi át eredeti vagy feldolgozott formában a néphagyományt, hanem maga a hagymányteremtő és fenntartó népréteg is tudatosan részt vesz a közművelődésben, a nemzeti kultúra vérkeringésében. Ma már nem egy olyan együttest ismerünk. amelynek tagjai szinte kivétel nélkül mező- gazdaságban dolgozó emberek, akiknek szülei, nagyszülei még a helyi hagyományok létrehozói, átvevői és átadói voltak, sőt egyes vidékeken — mint például a Galga mentén — a tagok egy része is őriz valamit a helyi hagyományok gyökeréből. Ha egy kicsit későn is, de még nem elkésve sürgethetjük a hagyományápoló népi együttesek tevékenységének fokozottabb támogatását — gazdag folklórkincsünk megmentése kívánja ígv. Prukner Pál megkezdése után 40 perc múl' va előcsengetés van. A készülék 10 másodpercig csenget. A kicsengetést 20 másodperces hang, a követikező óra kezdetét pedig ugyancsak 20 másodpercig tartó csengetés jelzi. Még nem érettségi tárgy — A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola gyengeáramú karának számítástechnikai karára jelentkezem — mondja tovább. — De ebből a tantárgyból még nem lehet érettségizni, illetve felvételizni. Pedig jó lenne, ha matematika-fizika helyett matematikából és számítástechnikából kellene vizsgáznom. — Az igazság az — összegezi Varga László tímár —, hogy az országban kevés helyen folyik ilyen jellegű oktatás. Csupán néhány gimnázium foglalkozik ezzel a tantárggyal. De- hát a jövő ennek ellenére is, vagy éppen ezért, az automatizálásé. K. Gy. M. nyesefbbek, szélesebb távlatot nyitók, mint valaha. Mint korszerű színpadi művészet Aki mostanában megfordult Tápiószecsőn, Tökölön vagy éppen a Galga mentén, személyesen is meggyőződhetett róla: ahol gondolnak rá, ma is elevenen él a népművészetnek ez az igen népszerű formája. Nemegyszer megtörtént már, hogy a másfél vagy két órára tervezett előadást csak három-négy óra alatt sikerült befejezni, any- nyiszor kellett újrázni egy- egy dalt, táncot vagy éppen tréfás rigmust. Okkal: ezek a produkciók nem csupán azoknak nyújtanak önfeledt szórakozást, akik a színpadon újra élik a régi szokásokat, hanem azoknak is, akik pusztán nézői, szemlélői — olykor azonban akarva-akarat- lan daloló-dúdoló résztvevői is — ezeknek a műsoroknak. Vajon mi az ől:a a falusi népi együttesek egyre erősödő népszerűségének? VitatFizikai munkásak eredményes továbbképzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban tavaly meghaladta a 900 ezer hektárt a termelési rendszerek területe. az állattartók a IV. ötéves terv időszakában mintegy 250 nagyüzemi telepet vettek át — s a műszaki, technikai korszerűsödéssel együtt a jól képzett szakemberek iránt is fokozódott az igény. A mezőgazdasági egyetemek, főiskolák a tervidőszakban fokozták a képzést, 1975-ben csaknem 2OO0-en fejezték be a felsőoktatási intézményekben tanulmányaikat. De legalább ennyire jelentős volt az elmúlt évben a MÉM irányításával működő i szakmunkásképző intézetek tevékenysége. amely a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben segítette a fizikai dolgozók szervezett továbbképzését. Az űj technológiákkal közvetlen kapcsolatban levő dolgozók szakmai tudásának elmélyítésére. a legújabb ismeretek átadására a minisztérium illetékes főosztályának irányításával az ország különböző vidékein 12 intézményben szerveztek tanfolyamokat, előadás-sorozatokat. A tanfolyami továbbképzés során 1971—75, között több mint 55 ezren sajátították el a korszerű műszaki-biológiai ismereteket. Különösen eredményes volt a fizikai munkások továbbképzése a legutóbbi tanévben. A szakmunkásoknak kétféle továbbképzést szerveztek. A képesítést adó tanfolyamokon a korábbinál lényegesen több hallgató vesz részt; míg 1974- ben 700 volt a résztvevők száma, tavaly már az első félévben több mint ezer dolgozó tanult. Különösen nagy volt az érdeklődés a másik oktatási forma, az úgynevezett céltanfolyamok iránt; ezeket azért szervezték, hogy az üzemi szakemberek a lehető leggyorsabban, szinte soronkivül ismerkedhessenek meg a legújabb technológiákkal, egyebek között az iparszerű termelési rendszerek gépsoraival, valamint az áll at telepek kiszolgáló berendezéseivel. A tanfolyamokon tavaly az előző évinél mintegy 7000-rel többen, összesen 18 ezren kaptak bizonyítványt. A vállalati helyi tanfolyamok is népszerűek. Ezeken ugyan képesítést nem kapnak a továbbtanulók, de az elsajátított ismereteket jól felhasználhatják a mindennapi gyakorlatban és ennek előnye — közvetett módon >— keresetük növekedésében is megmutatkozik. 1 i 1 i
