Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

1975. NOVEMBER 11., KEDD < Milan Tápiógyörgye határában Kísérletek a tápanyagkeverésben Egész nap alacsonyan kava­rog a sűrű köd. A repülőgép a föld színén tétlenül terjeszti szárnyait, fel nem szállhat, írem szórhatja a műtrágyát a Pokoltanya felett. Pedig 250 hold várja a trágyát, hogy az­tán meginduljon rajta az eke­vontató traktor. Mindenütt gépek — De csak a repülőgép áll, minden más gépünk dolgozik a ködben is — mondja Varga János, a tápiógyörgyei Zöld­mező Tsz elnöke —, mind a 35 erőgépünk munkában áll. Határjárásra indulunk az­után. Az út mentén már zöl­déi! a búzavetés. Szépen kelt, színe a reményé, de még mesz- sze az aratás, ki tudja, mit hoz a jövő. Kukoricatáblához érünk, már csak a szárak alja látszik raj­ta, a szem magtárba került. Láttuk a 40 vagon befogadó- képességű raktár új épületét is. Dugig tele kukoricával, hi­szen mind a 370 hektárról le­törték már és átlag 50 mázsá- nyi termett. A másik táblán — szinte beolvadva a szürke köd­be — két traktor vontatja a szárzúzót. — Ez itt az Vrbariumdűlö — mutat az elnök kis idő múlva négy masina felé. — Három­száz hektárra szórják a szer­vestrágyát, amott a nagy telje­sítményű markoló, az rakja meg a szórókat. Jövőre többet Más részén a határnak, a Páskomdűlőn két hatalmas tes­tű erőgép egy-egy óriás ekét vontat, a mélyszántást végzi. Amerre csak járunk, a ködből minduntalan gépek feketélle- nek elénk. Emberrel alig ta­lálkozunk a földeken. Itt ép­pen a cukorrépát szedik. — Eddig a 229 hektárból csak 135-ről szedtük fel — mondja az elnök. — Kár volt vele sietni. Az első szállít­mányt szerződés szerint au­gusztus 23-án küldtük Hatvan­ba, átvette a gyár. Aztán a kö­vetkező szállítmányokat már csak zökkenőkkel. Például ok­tóber 22-én csupán a tervezett mennyiség ötven százalékát. Eredetileg 960 vagon cukor­répaterméssel számolt a Zöld­mező. Az eddig betakarított alapján azonban nagyobb lesz a terméseredmény, eléri, sőt talán meghaladja az 1100 va­gont is. — Érdemes cukorrépát vet­ni, persze, csak ha a gyár idő­ben átveszi és nem kell, mint most, az átvételig szabad té­ren prizmában tárolni. Súly­veszteség következhet be, jö­het a fagy, az sem használ ne­ki. Mi teljes gépesítéssel értük el a jó termést és úgy gondol­juk, jövőre 50 hektárral többet vetünk. Saját- erőből Menetközben elsorolja az el­nök, hogy az idén építettek szociális helyiségeket a 300 férőhelyes tehenészeti és az ugyancsak 300 férőhelyes hízó­marhatelep mellé. Tavasz óta működik a tsz saját tápanyag­keverő üzeme. Koncentrátu- mot a Terményforgalminál vesznek, az antibiotikumokat és egyéb adalékokat a Phi- laxiától. A Philaxiához külön­ben más irányú szerződés is köti a Zöldmezőt: kísérletet folytat a gyár megbízásából, amely takarmánykeverési technológiával és felhasználá­si tanáccsal látja el. — Az árbevételi tervünket — mondja beszélgetésünk vé­gén, már az irodában az elnök — négymillió forinttal bizto­san túlteljesítjük. Traktormotor zúgása hallik az ablakon át egész közelből, de a gép nem látszik. Nagy a köd. Sz. E. DÖMSÖDRE ÉS A JÁRÁSBA Heti háromszáz sertést dolgoznak fel Apajpusztán A Kiskunsági Állami Gaz­daság apajpusztai központi majorjában üzemel a vágóhíd. Jelenleg hetenként mintegy háromszáz sertést vágnak, és emellett még szükség szerint birkát vagy szarvasmarhát is feldolgoznak. Az utóbbi hóna­pokban jelentősen javult a vá­góhídról kikerült húsáruk mi­nősége. Az apajpusztai vágó­híd biztosítja Dömsöd teljes húsellátását, ezenkívül a rác­kevei járás számos községébe szállítanak. Hetenként egyszer Gödöllő is kap az apajpusztai üzemből különböző húsárukat. Bogyós gyümölcsök - törzsültetvényből 1980-ra az ország összes fa­iskoláját ellátja a bogyós gyü­mölcsök központi törzsültetvé­nyeiből származó törzsanyag­gal a Kertészeti Kutató Inté­zet fertődi kütatóállomása. A kutatóintézet a bogyós gyü­mölcsök magas biológiai érté­kű, vírusmentes szaporító­anyagát állítja elő, amelyet a központi törzsültetvényekből nyerik. A központi törzsültet­vényből telepítik át az áruter­melő faiskolák az üzemi törzs-, ültetvényeket. Kétszáz méterrel az erőmű felett Kéményépltők Százhalombattán Csodálattal nézünk utánuk, amikor száz, kétszáz méter maagsságig röpíti őket a fel­vonó — mert a kémény belse­jében ma már felvonót is épí­KOZGAZDASÁG- TUDOMÁNYI EGYETEMET ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLÁT VÉGZETT, 5 évesnél nagyobb gyakorlattal rendelkező SZAKEMBERT VEZETŐI MUNKAKÖRBE FELVESZÜNK, írásos ajánlatot „Pest környéki nagyvállalat" jeligére a kiadóba kérünk. Halásztelek Egy úttörőliáz, ami van - és még sincs 1973. december 18-án, a bu­dapesti Egyetem eszpresszóban eldőlt 27 darab selejtes, repe­dezett vasbeton panelnak so­káig bizonytalan sorsa. Addig a Csepel Autógyár mellett, egy elhagyott grundon hevert, s az említett napon Bálint Ferenc- né, az ÉGSZÖV dolgozója vet­te meg, munkatársának, Ma­rosi Ernőnek a megbízásából. Betontörmelék, jutányos áron Az eszpresszóbeli adásvétel sorún Saly László, a Vas me­gyei Állami Építőipari Válla­lat üzemvezetője tájékoztatta Bálintnét, hogy az üzletnek akadálya nincs ugyan, figyel­meztette azonban, hogy a pa­nelek építkezésre alkalmatla­nok. Éppen azért kerültek a félreeső telekre, mert a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 1970 júliusában meg­vizsgáltatta azokat az ÉM Építőipari és Minőségvizsgáló Intézetével, s megállapították: több helyütt 1,5 milliméternél is szélesebb repedések vannak rajtuk, tehát nem lehet ren­deltetésszerűen használni egyi­ket sem, legfeljebb betontör­meléknek tekinthetők. Bálint- né ennek ellenére megvette mindet, darabonként 80 forin­tért. Tizenegy nappal később, december 29-én Bálint Ferenc- né — ugyancsak Marosi Ernő megbízásából —, postára is adta a 27 selejtes panel vétel­árának összegét: 2160 forintot. Selejtről van szó 1974 tavaszán eljött az alka­lom, hogy Marosi Ernő kama­mmsrmóxi rtstm-, MiuáMMh-. eöff- f/ cipömmum-, mosooéMoéPis nmíróKAnwal/­KMlŰTáS A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN. A „B‘ PAVILONBAN. BUDAPEST X., DOBI ISTVÁN ÚT 10. /A VOLT ALBERTI RSAI ÚT/. BEJARAT AZ I. ÉS II. SZ. KAPUN. NYITVA: NOVEMBER 1 2-TÖL 18-IG, NAPONTA 10-TÖL 1 7 ÓRÁIG. RENDEZI: A IUI toztassa befektetett pénzét. Megtudta, hogy a halásztelki általános iskola úttörőházat kíván építeni. Ekkor Bálintné- val együtt felkeresték Huba Györgyöt, az iskola igazgató­ját, s felajánlották megvétel­re a 27 panelt. Sem ekkor, sem később, amikor az igazga­tó — Kígyósi Ferenc tanács­elnökkel és Kúrán Antal épí­tésügyi előadóval — megszem­lélte az elemeket, nem hozták tudomásukra, hogy selejtről van szó. És egyszerű rátekin- tóssel sajnos ezt senki nem vette észre. így került sor az­után arra, hogy Marosi hatal­mas felárral kínálta eladásra a hibás elemeket. A panelek da­rabját: 3000 forintért kínálták 80 forint helyett. A halásztelki Szabad Május Termelőszövetkezet és az Egyetértés Szakszövetkezet — amelyek korábban kongresszu­si felajánlásként anyagi hozzá­járulást ígértek az úttörőház építéséhez —, hűen felajánlá­sukhoz, arányos részben vál­lalták a rájuk eső összeg kifi­zetését. Egyetlen kikötésük az volt, hogy az eladó, mármint Marosi Ernő, igazolja a pane­lek származását. Csalás és félrevezetés Marosi Ernő ekkor Bálint Ferencnét elküldte a Vas me­gyei Állami Építőipari Válla­lathoz, hogy kérjen egy nyi­latkozatot a vásárlásról. Egyébként nem kellett volna, hiszen a panelek megvételét a birtokukban levő anyageladá­si jegy és az átvételi elismer­vény másolati példánya is bi­zonyíthatja. Hanem akkor ki­tűnt volna az igazság. Az újabb papír alapján, amelyből a részletezés hiányzott, fizetett a Szabad Május Tsz 50 ezer 500. az Egyetértés Szakszövet­kezet pedig 31 ezer forintot Marosi Ernőnek a panelekért. Csupán a szállítási és a rako­dási költség terhelte az eladó­kat, 14 ezer 100 forint erejéig, de a maradék 67 ezer 400 fo­rint — amelyen Marosi Ernő és Bálint Ferencné azután egyenlően megosztozott — az eredeti befektetéshez képest így is búsásan megtérült. De nem az iskola és a gyerekek számára! Becsapott gyerekek Az úttörőházba beépített pa­nelekről időközben kiderült a valóság: a vasbetonelemek se­lejtesek, építkezésre alkalmat­lanok. Az igazságügyi műszaki szakértő szerint a hibás, repe­dezett elemekből készült tető- szerkezettel ellátott épület át­adása ebben az állapotban, ha nem is életveszélyes, de koc­kázatos. Az ebből adódó és várható következményeket egyelőre fel sem lehet mérni. Marosi Ernő és Bálint Fe­rencné még azzal sem törődött, hogy gyerekekről van szó, akiknek — ha a szakértők idő­ben nem szólnak — talán az életét veszélyeztetik. Az út­törőház pedig, amelybe két szövetkezet — a jó szándékon túl — nagy összegű pénzt, egy iskola s egy gyereksereg szép reményeket helyezett, most üres; jövője és sorsa egyelőre kilátástalan. A Ráckevei Járási Ügyész­ség jelentős kárt okozó, ma­gánokirat-hamisítással, foly­tatólagosan és társtettesként elkövetett csalás bűntette mi­att emelt vádat mindkettőjük ellen. Pless Zsuzsa A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT járműveinek karbantartásához és javításához, a villamos pályatestek, felsővezetékek és egyéb létesítmények építéséhez, karbantartásához és javításához FELVESZ vasipari, faipari és építőipari szakmunkásokat és betanított munkásokat Felveszünk továbbá szakma nélküli férfi- és nődolgozókat, akiket betanítunk pályaépítési, javítási és karbantartási munkákra. Továbbá gép- és gyorsírókat, takarítónőket, portásokat, őröket, kapusokat. Munkásszállás. Minden dolgozónk és családtagja díjtalan utazási igazolványt kap a BKV menetrendszerű járataira. Felvétel és felvilágosítás: Budapest VII., Kertész u. 10. fszt. 36. , (Telefon: 422-130/1489). és a vállalat valamennyi telephelyén. fenek' — olyan távolságra, ahonnan szinte csak apró pon­toknak láthatnak bennünket... Modern nomádok A Hőtechnika Építő és Szi­getelő Vállalat kéményépítő és szerelő brigádjai a modern kor nomádjaiként járják az országot, mindenütt felütik sátrukat, ahol nagyobb, fonto­sabb építkezés kezdődik. Ki­váló, edzett, válogatott legé­nyekből all minden brigád. Az orvos véleménye, aki egyér­telműen állítja: kevesen felel­nek meg azoknak a magas követelményeknek, amelyeket a kémények tetején dolgozók­kal szemben támasztanak. És nincs helye semmiféle laza­ságnak; rendszeres orvosi el­lenőrzés alatt állnak. E mun­kán csak az maradhat meg, aki makkegészséges. Egy-egy kémény megépítése és a belső acélszerkezetek sze­relése nemcsak a magasság, hanem a műszaki követelmé­nyek miatt is egyre nagyobb szakértelmet kíván. Állandóan javítják, fejlesztik a techno­lógiát, elősegítve a korszerűbb építési módok alkalmazását, másrészt pedig a munkások nagyobb biztonságát. Nagy szükség van erre. A Tiszai Hő­erőmű új, 250 méter magas kéményének tetején például nem ritkán 80—100 kilométer sebességgel száguldó vihar tombol, s a hatalmas, karcsú építmény akár fél métert is kileng. Minden méretnek, ösz- szeillesztésnek, kötésnek nagy jelentősége van itt. Ennél ma­gasabb kémény egyébként még nem épült az országban, s a szerelők hamarosan hozzálát­nak belsejében a 3,5 méter át­mérőjű hatalmas füstcsövek behúzásához. Arra számítanak, hogy e munkával február vé­gére elkészülnek. A Dunamenti Hőerőműnél már 100 méter fölött járnak az utolsó füstcső szerelésével, s november 15-ig elérik a végle­ges, 200 méter magasságot. Hasonló óriás kéményt emel­nék Budapesten, Aquincum­inál szemben, ahol az Észak­budai Hőerőmű épül, hogy egy hatalmas, végső kialakításában 12 ezer lakásos új városrész­nek szolgáltasson fűtést és me­leg vizet. Itt a munkálatok a közelmúltban kezdődtek. Még két hét Ahány munka, annyiféle, a helyi követelményekhez ido­mulnak az igények. A Lenin Kohászati Művek területén épülő új hőerőmű a terjeszke­dő Miskolc távfűtését, hőeCá- tását hivatott majd megoldani. Itt o szovjet kazánokhoz egy 80 méter magas kéményt emelnek a Hőtechnika dolgo­zói. Megkezdték a kéményépítők a felvonulást a Paksi Atom­erőmű hosszú évekre tervezett munkáihoz is. Most egyelőre két — egyenként 40 méteres acélkémény épül a kazántele­pek üzemeléséhez, ahonnan meleg vizet, gőzt. fűtést szol­gáltatnak a mindinkább tere­bélyesedő építkezéshez és úgy számítják, hogy ősz végén már üzembe helyezik az új kazá­nokat, megoldva így a külön­böző munkahelyek téliesítését. Újabb feladatok A tervezők azonban már újabb feladatokat kaptak: el kell készíteniük a leendő atomerőmű különleges bizton­sági szűrőDerendezésekkel fel­szerelt kéményének dokumen­tációit. Hasonló nagy munka vár rájuk a tervezett bükk­ábrányi új erőmű létesítésénél is, ahol várhatóan 250—300 méter magas kéményre lesz szükség. N. L. A MECHANIKAI MŰVEK KEZDEMENYEZESE Gyorsított olaj kályhacsere Egyelőre a fővárosban és Pest megyében A gazdaságosabb, takaréko­sabb háztartási tüzelőolaj-fel­használás érdekében a Mecha­nikai Művek új kezdeménye­zéssel gyorsítja a közületek és a lakosság olajkályha-cseréjét. Hazánkban jelenleg mint­egy 2,4 millió olajkályhát használnak, nagyobbrészt a lakásokban. Jelenleg már sok tízezer olyan készülékkel fűtenek, amelyet 8—10 évvel ezelőtt vásároltak. Ezek az olajkályhák azóta gaz­daságtalanná váltak, hatásfo­kuk nagy mértékben csökkent, s így olaj fogyasztásuk is na­gyobb. A régi kályhák cseréjét ed­dig a MÉH-en keresztül kel­lett lebonyolítani. A csere- kályha-utalványt igénylőknek maguknak kellett a kijelölt átvevő MÉH-telepre szállíta­niuk a készüléket, majd — a csereutalvány ellenében —ha­zavinniük a kijelölt szaküzlet­ből az újat. Az országban mindössze 120 MÉH-telep vet­te át az elavult olaj kályhákat, s így sok vidéki fogyasztó csak máshol vehette meg az új típust, mint ahol leadhatta a régit. A sok utánjárás miatt a legtöbben inkább a megle­vő elavult kályhát hasz­nálják. ' A Mechanikai Művek, amely folyamatosan végez karban­tartást is több ezer közületi felhasználónál, felmérte, hogy a rendszeresen karbantartott készülékek 75 százaléka rend­kívül gazdaságtalan. A válla­lat ezért ezentúl a közületek részére országosan, a lakosság részére pedig egyelőre a fővá­rosban és Pest megyében — a tervek szerint jövőre már má­sutt is — díjmentesen meg­szervezi az olajkályhacserét. A csereigénylést a Mechani­kai Műveknél levélben kell be­jelenteni. A gyár célfuvarokat szervez, s a használt kályha elszállí­tásával egyidőben átadja és beszereli az új készülé­ket. Egyébként az elmúlt hetek óta a csereakción kívül is le­het vásárolni — ha korlátozott mértékben is — a művek hat olajkályhatípusából. Ezt első­sorban az tette lehetővé, hogy az ÁFOR-nál, a korábbi évek tél elejei 150;—300 ezer tonnás tüzelőolajkészlete helyett most több mint 500 000 tonna a készlet, ami hat heti tartalék­nak felel meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom