Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

%Mdsm 1975. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK A ráchevei Duna-dg festője Japánban Bakallár József tokiói kiállítása Ki gondolná, hogy a sorok­sári fűzfák, a szigethalmi ko- sárhalászok, a haraszti hajó­gyár bárkái önmaguk határain tűi nemcsak festményekké hosszabbodtak, hanem „színes hír”-ként Japánban vendé­geskednek? Nem is akárhogy. Bakallár József művészetét a magyar festészet reprezen­tánsaként augusztustól no­vemberig tartó tárlatsorozaton a tokiói Ginza, Hokkaido és Kyustu igen rangos galériái fogadják, az első megnyitót filmre vették, s közvetítette a japán televízió. Bakallár színes hídja toron­táli szőnyegtől, a nádas zöld csöndjétől, soroksári öreg lép­csőtől, szerelmeseket kék fénnyel borító Duna-parti éj­szakától shizuokai bárkákig terjed, időt és kontinenseket köt össze. Különben is művé­szetének fő ihletforrása a víz. Patak, folyó, tenger, óceán, a viz csónakokat ringató, halá­szoknak életet adó tágassága. Képekkel kutatta az Északi- tenger hideg fényeit Ahren- schoopnál, a Csendes-óceánt Japán partjainál és a Dunát Vácnál, Zebegénynél, Sorok­sárnál, Szigetszentmiklósnál. Bakallár József a hosszú viz tágasságát nemcsak szivár­vánnyal, varázslatos napfel­keltékkel, hanem alvó gyere­kekkel, pihenő asszonyokkal fedezi fel, természeti és em­beri közegben. Festészetének általános vízi jártassága elle­nére elsősorban a Kis-Duna festője. Ismeri hajnalfényeit, szakadozott őszi partjait, a Molnár-szigetet, a zsombéko- kat, tüzes színekkel fon az emberpár köré koszorút, min­den rajzi gesztusában művé­szetre vált a természet színek­ben tündöklő pompája. Víz, fák, öblös elágazások jelentik azt a képi legkisebb közös többszöröst, melynek integrált alakzatával egysége­síti a japán és magyar víz­partot. Ott is, itt is a fák er- myős ünnepe köszönti az em­bert, ott is, itt is halászok fol­tozzák hálóikat, a különbség csupán az, hogy ott pagodák és rizsföldek, itt házak és bú­zatáblák villannak a friss­zöld lombok között Ezt a ro- konítást végzi Bakallár 1970 óta, amikor először járt Ja­pánban. A Duna festői monográfúsa, rajzzal olvassa és színnel írja a tájat, szemlélete pontos mű­szer, mellyel előhívja a táj lüktetését, az évszakok szín- változásainak elektromos rez­dülését, a szél fodrozta víz­tükröt és parti fövenyt. Tem­pója korunk iramához csatla­kozik, festői gyorsírása képi összetett mondat, ahol a víz, mindig a víz az állítmány, Bakallár József: Éjszaka. hozzá tömörül a többi mon­datrész fák, kavicsok, kórók formájában. Művészetének a Duna a főszereplője. Különös utazás Bakallár művészete: Kis-Dunát nyújt át Japánnak, a Fuzsijáma de­rengését hozza haza, minde­nütt gazdagít. Tudjuk, miköz­ben festményeit kíséri Japán­ban, ott is alkot, s útiképeit hamarosan láthatjuk a XX. kerületi Kis-Duna Galériában, Ráckevén és Budapesten. Losonci Miklós A flamand festők titkairól Ismeretterjesztő filmek a televízió képernyőjén A következő hetekben, hó­napokban több érdekes isme­retterjesztő film kerül képer­nyőre. Űjabb hat epizóddal jelentkezik a már ismert Cousteau-sorozat, a T enger titkai címmel. Szibéria folyóin épülő erő­művekkel ismerkedhetünk meg A megvalósult álmok cí­mű szovjet rövidfilmfoen. Dán stúdióban készült a Kar­thágót el kell pusztítani című dokumentumfilm. Ez a dán el­lenállási mozgalom Karthágó fedőnevű akcióját idézi fel. Francia tv-f ilmsorozat: A flamandok titka. A négyrészes produkció annak a felfedezés­nek kalandos történetét viszi képernyőre, amely annak ide­jén forradalmasította a festé­szet világát. Kanadai ismeretterjesztő film ad magyarázatot a Szik­lás hegység kialakulására, és megismertet a hegységben levő nemzeti parkok növény- és ál­latvilágával. HETI FILMJEGYZET Svejk, a derék katona Rudolf Hrusinsky, a Svejk címszereplője. Bemutatók a Déryné Színházban Az ország társulata Huszonöt éves a Déryné Színház, amely azt a — meg­tisztelő s egyben fáradságos — feladatot vállalja, hogy a magyar és világirodalom ki­emelkedő egyéniségeinek alko­tásait tolmácsolja a Budapest­től távolabbra eső, kisebb-na- gyobb városok, községek népé­nek. A különböző gondolkodá­sú, más környezetben, más kö­rülmények között élő emberek művelődési igényének felkel­tése, szórakozásuk szervezése, érzésviláguik alakítása felelős­ségteljes, átgondolt munkát követel. Sokszor — színházi szóhasználattal élve — hete­kig „pöttyözik” a társulat: délben autóbuszba ülnek a színészek, fellépnek valame­lyik falu művelődési házában, s este, gyakran éjszaka térnek vissza a fővárosba, hogy más­nap új útra induljanak. Mátyás király juhássa A Déryné Színház az egész ország színháza. Az elmúlt hu­szonöt évben 359 bemutatót — köztük 100 ősbemutatót — tar­tott a társulat. Szerte az or­szágban 47112 alkalommal léptek fel, s előadásaikon 13 millió 270 ezer jegy kelt el. Az idei — jubileumi — évadot Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza és Jókai Mór: Fekete gyémántok című darabjának bemutatásával kezdték. Ugyan ki ne ismerné az okos és hűséges Gergő juhásznak és az aranyszőrű báránynak gyer­mekérzéseket megbolygató tör­ténetét? Ismert az — a való­ság talaján fakadó — gazdag magyar népmesevilá^ból, is­mert a színpadokról. Hiszen nem először tekintheti meg a színházlátogató közönség. Jé­kely Zoltán könnyed, szipor­kázó mesejátékának, a Má­tyás király juhászának az ős­bemutatója 1961-ben a Bartók Gyermekszínházban volt, de műsorára tűzte a darabot több vidéki társulat is. A Déryné Színház mostani bemutatója a korábbi előadá­sok méltó folytatása. Életre kel a mesevilág a színpadon. Rimanóczy Yvonne jól eltalált, színpompás jelme­zei, Wegenast Róbert kiválóan megoldott díszletei emelik le­bilincselő mesévé ezt a törté­netet, az időnként felbukkanó zenés-táncos betétek pedig — amelyek dallamait Kocsár Miklós szerezte, s amelyeket Barta Judit tanított be —, csak fokozzák a hatást. Koldus Nagy László mind­végig színvonalasan, átgondol­tan alakította a rokonszenves Egy kiváló fizikus emlékére K ultúrtörténetünk szerves része és örök­becsű értéke tudósaink, mérnökeink, fel­találóink munkássága. E nagyszerű mű­szaki és természettudományos alkotók sorában igazán kiemelkedő hely illeti meg a Pest megyében született Réthy Mór fizikust, aki tudományos megállapításaival, egész élet­munkásságával maradandóan beírta nevét azok sorába, akikre a mai nemzedékek is büszkék lehetnek. Réthy Mór (korábbi nevén Rothbaum) a szabadságharc évében, 1848. november 3-án született Nagykőrösön. Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a természettudományok iránt egyre élénkeb­ben érdeklődő fiatalember 1865-ben a bécsi egyetemre iratkozott be, később a budapesti műszaki főiskolán folytatta tanulmányait. A múlt század második felében a göttingeni és a heidelbergi egyetemek természettudomá­nyos oktatása igen jó hírnévnek örvendett, és így nem véletlen, hogy Réthy Mór ismere­teit további két éven át eme egyetemeken tovább gazdagította. Heidelbergben szer­zett doktori címet, 1874-ben. Hazatérése után a kolozsvári egyetemre kapott meghívást, ahova előbb rendkívüli tanárrá, majd 1876- ban az elméleti fizika professzorává nevez­ték ki. Tízéves kolozsvári tartózkodását kő- vetően a budapesti műegyetemre kapott' meghívást, előbb az elemi matematikát, majd az analitikai mechanikát és az elméleti fizi­kát oktatta tanszékvezető egyetemi tanári mi­nőségében. Réthy Mór munkásságának kiemelkedő korszaka Bolyai Farkas és Bolyai János tu­dományos hagyatékának feldolgozása és to­vábbfejlesztése, továbbá 6zéles körű megismertetése. Ebben a hatalmas munká­ban, amit még tulajdonképpen kolozsvári évei alatt kezdett, korának nagynevű tudó­sai, König Gyula, Kürschák József és Tötössy Béla voltak segítségére. Szaktudományága területén is jelentős alkotásokkal segítette az elméleti fizika fejlődését, és kiemelkedőek azok a tudományos megállapításai, amelyek az inkompresszibilis folyadéksugár alakjára és a mechanika klasszikus elveire vonatkoz­nak. Jelentősek a síktani trigonometriával foglalkozó szakdolgozatai is. Az inkomp- resszibilitási, összenyomhatatlansági feltétel­lel azt állapította meg, hogy az időegység alatt bármely térfogatelembe ugyanannyi folyadék áramlik be, mint amennyi onnan kilép. E tudományos megállapítása később a fizikusok körében szélesen vizsgált területté vált, és egymás után igazolták Réthy téte­léi. A mechanika törvényszerűségének kuta­tási területeiről nagyszámú tudományos szakcikket jelentetett meg itthon és külföldön egyaránt. Tudományos munkásságát a legmagasabb hazai tudományos fórum, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elég hamar elismerte, már 30 éves korában levelező tagjává választotta. A rendes tagságot 1900-ban érte el. Oktató, kutató munkássága mellett szívesen részi vállalt kora természettudományos mozgal­maiban is, aktívan kapcsolódott be a termé­szettudományi társulat (a TIT elődje) mun­kájába, hogy minél szélesebb körökkel meg­ismertesse századunk korszakos fizikai fel­fedezéseit. Az aktív munkától 1919-ben vonult nyu­galomba, majd hat évre rá, 1925. október 16-án — ma 50 éve —, 77 éves korában meg­halt. Dr. Bátyai Jenő Gergő juhász szerepét. Szelle­mesen, élethűen formálta meg Kölöntének, az udvari bolond­nak a figuráját Cs. Szabó Ist­ván. Hasonlóan kiváló alakí­tást nyújtott Négyessy Klára a királylány, Horváth Ottó Burkus király, vagy Kati Kati a cigánylány szerepében. Izig-vérig jó gyermekelő­adás a Mátyás király juhá­sza, s méltán számíthat a fel­nőtt közönség elismerésére is. Ez nagymértékben a rendező Csongrádi Mária ötletes, rész­letekre is kiterjedő munkáját dicséri, amivel, plasztikus egy­séggé állt össze ez a sok szín­helyen játszódó, fordulatos mese. Fekete gyémántok Jókai Mór: Fekete gyémán­tok című regényét — mint is­meretes — a kiegyezés után írta. A környező világ alaku­lása, Magyarország társadal­mi, gazdasági fejlődése hatott rá, amikor o fejlődő kapitaliz­must sajátos szemléletével igyekezett visszatükrözni. A kapitalizálódó magyar világ — köztük a feltörekvő kis és nagy szélhámosok — különbö­ző, sokszor szennyes ügyletei felett mond ítéletet ez a mű, amelyet az író romantikus élet- és társadalomszemlélete sző át. A fordulatos történetben természetesen győz az igazság, a rossz elnyeri megérdemelt büntetését, s beteljesül Berend Iván kezdetben reménytelen szerelme... Dacina László pontos és pre­cíz rendezésében lebilincselő, érdekes, az íróhoz hű az elő­adás. Az írói gondolatok meg­valósulása dicséri a regényt színpadra alkalmazó Török lámás munkáját is. A Déryné Színház e felújí­tásával (a darab premierje 1962 októberében volt) bizo­nyosan sikert arat majd. A színészek is általában jól ér­tették meg a szerepüket. Sze­repét átérezve formálta meg Borhy Gergely Sámuel apát, Siménfalvy Lajos pedig Raul- man Félix egyéniségét; kiváló alakítást nyújtott Kürti Papp László Berend Iván, Réz Edit Evila és Rajna Mihály Szatí­rán Péter szerepében is. Külö­nösen jól segítették a cselek­mény kibontakozását Sosta- rics Zsuzsa szemléletes, színes díszletei és Ék Erzsébet találó jelmezei. . A Fekete gyémántok kivá­lóan alkalmas a színpadra is, bizonyította ezt a mostani fel­újítás. A történet nemcsak az ifjúság érzésvilágát rezditheti meg, hanem szólhat a roman­tikus ábrázolásmódot nehezeb­ben befogadó felnőttekhez is. Virág Ferenc Ma már tudjuk: Svejk hal­hatatlan. Írója, Jaroslav Ha­séit egyszeri művet alkotott; az osztrák-magyar monar­chia abszurditásait a gyilkos humor eszközeivel ábrázolta, s nevetségességében épp oly hátborzongató képet rajzolt erről a kívül-belül bomlásnak indult birodalomról, mint — más eszközökkel — a másik prágai, Franz Kafka. Hasek hőse, ez a bután okos, ravaszul együgyű cseh kis­ember, a monarchiát szét­robbantó első világháború esztendeit lavírozza végig, ott csetlik-botlik a nagy harcok és nagy változások árnyéká­ban, s hozzá minden csak va­lamiféle kicsavart, eltorzult változatban ér el. Svejk — és a többi, sok-sok Svejk — csak a visszáját látja, csak az ér­telmetlenségeit tapasztalja mindannak, amiért a hiva­talos álláspont szerint lelke­sednie kellene. A maga egy­szerű, józan eszével nem ké­pes felfogni egy csomó osto­baságot, hazugságot. Kimond­ja, amit gondol, s hogy emiatt orvosilag igazoltan is hülyé­nek nyilvánítják, az már csak következménye egy fordított, zavaros logikájú világnak. Karel Stekly, a csehszlovák filmművészet idős mestere, 1956—57-ben forgatott kétré­szes filmet Hasek remekéből. A hatalmas terjedelmű re­gényt természetesen nem vi­hette teljes egészében film­re, ehhez két rész is kevés lett volna. Válogatott tehát, hangsúlyozott és elhagyott. Ezért így jött létre ez a film, amely természetesen csak egyike a lehetséges meg­filmesítési variációknak. Hő­sekhez hű variáció, megőrzi a mű szellemiségét, de a rendkívül gazdag anyagból elsősorban Svejkre, a katoná­ra vonatkozó részeket emeli ki. (Ami végtére is helyes, hi­szen a mű címe ez: Svejk, a derék katona.) Kétségtelen: ezek a regény talán legmu­latságosabb részei, egyben ezekből sugárzik legteljeseb­ben ■ annak az abszurditásnak a szatirikus kritikája, amely­ről végső soron maga a re­gény szól. Stekly igen alaposan, pre­cízen idézi vissza az első vi­lágháború korát, tárgyi kör­nyezetben, figurákban egy­aránt hiteles, s mégis érezzük, hogy e hiteles világ mennyi­re irreális. Kitűnően választja meg a főszereplőit is: a Svej- ket alakító színész: Rudolf Hrusinsky ideális figura. Mivel a filmet igen régen mutatták be nálunk, a néző- közönség zöme először talál­kozik vele. Minden bizony­nyal i jól fognak szórakozni, s a nagy nevetések mellett át­élik a film komolyabb mon­dandóit is. Szokolovo Csehszlovák—szovjet kopro­dukcióban készült ez a két­részes film, Otakar Vávra rendezésében. S bizonyos vo­natkozásokban mintha csak ellenkező előjelű párja len­ne a fentebb méltatott Svejk- nek. Vannak helységnevek, ame­lyeket elég kimondani, s min­denkiben azonnal felidéz­nek valamit. Szomorú, hogy a legtöbb ilyen név egy-egy különösen véres csatát, ütkö­zetet asszociál. Gondoljunk csak az első világháború ide­jéből ilyen nevekre: Piave, Isonzó, Verdun, Gorlice, Prze- misl, vagy a másodikból: Sztá­lingrád, Volokalamszk, Breszt, Voronyezs, Dunquerque, Mon­te Cassino. A csehszlovákok számára is van egy név, amely különö­sen fontos eseményt idéz fel: Szokolovc^ Ez, a Harkov kör­zetében levő falucska volt a színhelye a szovjet Vörös Hadsereg mellett harcoló első csehszlovák egység tűzkereszt­ségének, s ettől az 1943 végi eseménytől lehet számítani a csehszlovák néphadsereg megszületését. A film nagy apparátussal, gondos tanulmányok alap­ján idézi fel a II. világháború csehszlovákiai eseményeit, a müncheni, 1938-as egyezmény szomorú következményeitől — a cseh—morva protektorátus megalakításától, Csehszlo­vákia náci megszállásától — az ellenállási mozgalom meg­szüntetésén át az első jelen­tős haditettig, a szokolovói csatáig. Érdekessége a film­nek, hogy fontos alakjai kö­zött találhatjuk a csehszlovák közelmúlt történelmének egyé­niségeit, többek között Kle- ment Gottwaldot, s a most nyugalomba vonult államel­nököt, Ludvik Svobodát, aki 1943-ban a Szokolovónál har­coló egység felsőbb parancs­noka, a szovjet oldalon küz­dő csehszlovák erők tulajdon­képpeni létrehívója volt. Huckleberry Finn és a csirkefogók Mark Twain alighanem leg­népszerűbb regényének epi­zódjaiból írta ennek a szov­jet filmnek a forgatókönyvét V. Tokarjeva és G. Danye- lija, s a rendezés is Danyelija műve. Hálás téma, hálás figurák, remélhetően nagy közönség- érdellődés, főleg az ifjabb korosztályok köréből. A ked­vesen kópé Huckleberry mindnyájunk kedvence volt, maradt, alighanem marad is még az elkövetkező olvasó nemzedékek számára. Talp­raesettsége, humora, vásottsá- ga, no meg az a rendkívül színes világ, amelyet főhőse köré Mark Twain felrajzolt, lebilincselővé teszi Huckle­berry alakját, s a róla szóló történeteket. A most bemutatott szovjet film cselekménye a Douglasné túlságosan fegyelmezett, nyo­masztóan rendes és rendezett házából megszökő Huckle­berry kalandjait fűzi fel; találkozik részeges, csavargó apjával, aki magával viszi, nomád életet él apja kalyi­bájában, míg meg nem szö­kik, találkozik a néger Jim- mel, s együtt próbálnak to­vább szökni egy szabadabb államba, de közlőén két Jsa- vargóval sodorja össze őket a balsors, s ezeknek a külön­féle gaztetteihez kell asszisz­tálniuk. A végén úgy búcsú­zunk hőseinktől, hogy sejt­jük: még viszontlátjuk őket egy újabb folytatásban. A jól megcsinált film egyet­len lényeges hibája, hogy hol túlságosan az ifjú nézőknek szól, hol meg kifejezetten a felnőtteknek. Jók a szereplők; a Huckleberryt játszó kis Ro­man Magyanov kész színész. Takács István i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom