Pest Megyi Hírlap, 1975. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Iíarminckcí centiméter 1967-ben termelési értékük 6 millió forint volt, tavaly már 34 millió, 1975-re pedig 40 millió forintot terveztek, 10 millió forint nyereséggel. — Hét évvel ezelőtt mun­kásaink hetven százaléka szakképzetlen volt, ma ez az arány fordított. A fenti össze­tétel nehezíti bérgazdálkodá­sunkat. Míg 1988-ban átlagbé­rünk 19 ezer forint volt, az idén 30 ezer. Évek óta hat­heti átlagfizetésnek megfelelő nyereséget osztottunk. Ta­valy, annak ellenére, hogy a beruházás nagy erőfeszítést igényelt, egymillió forintot tudtunk kifizetni háromszáz­ötven dolgozónknak részese­désként — mondta Juhász Ist­vánná. — Növekvő termelési ter­vünk megvalósításában nagy része van szövetkezetünk tíz szocialista brigádjának. Az utóbbi években valamennyi kollektíva vállalásában szere­pelt a beruházáson végzendő társadalmi munka. Az ő segít­ségükkel állítottuk össze a kö­zelmúltban takarékossági ter­vünket is. 1975-ben jobb szer­vezéssel, átgondolt anyag- és energiagazdálkodással 362 ezer forintot takarítunk .meg. ,;i Évek során jó ■ együttműkö­dés alakult ki a község és a szövetkezet között. A tanács, az iskola, s más intézmény ké­résére is gyakran vállalnak munkákat: többnyire jutányos áron, nemegyszer társadalmi munkában. De a tanács is se­gíti a szövetkezetei: legutóbb telek juttatásával tette lehető­vé a központi üzemtelep meg­építését. Ö. E. TALLÓZÓ A 24. héten történt Vasárnap, június 8-án. tartották járásunkban Galgamá- csán az utolsó választási gyűlést, amelyet magyar—szovjet baráti találkozóval kötöttek össze. A gyűlésen dr. Cselőtei László kertészmérnök; a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára mondott beszédet a tizenegy faluból érkezett választópolgároknak. A magyar—szovjet barátsági est keretében színpadra lépett a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet déli hadseregcsoport száztagú ének- és táncegyüttese is. (Június 10.). E napon tartotta meg az első választó tájékoztató gyűlését a Hazafias Népfront péceli nagyközségi bizottsága. A nagy érdeklődéssel kísért réteg­gyűlésen nyolcvan meghívott első választó jelent meg. Hétfőn, június 9-én ugyancsak az első választók tartot­tak gyűlést a Ganz Műszermüvek gödöllői Árammérőgyá­rában. Kedden, június 10-én végrehajtó bizottsági ülést tartott a kartali községi tanács: jelentést hallgattak meg a szociál­politikai feladátok ellátásáról. Ugyancsak ülésezett a kistar- csai közös községi tanács végrehajtó bizottsága, megvitatták az árhatósági ellenőrzések tapasztalatait, valamint a községi tanács alá rendelt intézmények pénz- és anyaggazdálkodását. Ugyancsak összeült e testület Nagytarcsán is. Meghallgat­ták a helyi tűzoltóegyesület, valamint a körzeti megbízott munkájáról szóló jelentést. Szerdán, június 11-én ülést tartott a városi párt-végre­hajtóbizottság. Ezúttal a Volán 1-es számú vállalata gödöllői üzemegységének párt-alapszervezeti munkáját vitatták meg. Délután/megtartotta alakuló közgyűlését a KISZ gödöllői vá­rosi bizottságának nagytermében a Gödöllői Motor és Autó Túraegyesület. (Június 14.). Csütörtökön, június 12-én ülést tartott a járási párt- vágrehajtóbizottság. Kormos Zoltán, a járási-városi népi el­lenőrzési bizottság elnöke számolt be a bizottság munkájá­ról; jelentését a végrehajtó bizottság elfogadta. E napo'n ugyancsak összeült az erdőkertesi községi tanács végrehaj­tó bizottsága: meghallgatták a műszaki bizottság beszámo­lóját az építéshatósági feladatok végrehajtásáról és az an­nak ellenőrzése során szerzett tapasztalatokról. Ezt köve­tően a téglagyár vezetőjének jelentését hallgatták meg. A galgahévízi községi tanács végrehajtó bizottsága megvitatta az ifjúsági törvény végrehajtásának helyi tapasztalatait, to­vábbá tájékoztató jelentést hallgattak meg a nyári tűzvédel­mi felkészülésről. * Pénteken, június 13-án a péceli nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága a közelgő tanácsülés anyagát készítette elő. (összeállította: Fehér Béla) II. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM 1975. JÚNIUS 15., VASÄRNAP Az év végére elkészül a telep Szövetkezet a falu végén Megtakarítás: 362 ezer forint Szatyor nélkül — hét végén Vállalatunk a város köz­pontjában üzemelteti a 20-as és 156-os számú élelmiszerbol­tot és az 50-es számú tejbol­tot. A 20., 156., és 152 számú boltok • szombaton két órakor valóban bezárnak, a tejbolt vi­szont délután négyig van nyit­va, vasárnap pedig héttől tízig. A máriabesnyői 136. szá­mú bolt is nyitva tart a fő­útvonal mellett: szombaton fél nyolctól tizenkettőig és dél­után kettőtől fél ötig. így a szombati bevásárlás sem lehetetlen a városban, de akinek munkabeosztása ezt nem teszi lehetővé, pénteken este hét óráig vásárolhat a 156. számú boltban, sőt, a húszas üzletünk este nyolc óráig áll a kedves vásárlók rendelkezé­sére. Vállalatunk komoly erőfe­szítést tett annak érdekében, hogy a 44 órás munkahétre való átállás ne okozzon prob­lémát a vevőközönségnek, de jelentősen javítsuk vele saját dolgozóink munkakörülménye­it. A kereskedelmi dolgozók nyolcvan-kilencven százaléka nő, akik szabad idejüket a családjukkal szeretnék tölte­ni, ezért a hétfői zárva tartás nem kielégítő megoldás. Gondolni kell arra is, hogy a „rolólehúzás” nem jelenti azt, hogy a bolt dolgozói hazame­hetnek, utána még takaríta­nak, elszámolnak, á romlandó árut hűtőkbe teszik. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nyitvatartások szűkí­tése a lakosságnak átmenetileg kényelmetlenséget jelenthet, de ha a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeit nem tud­juk javítani, a szakma mun­kaerőgondjai tovább növeked­nek, aminek mindenképpen a lakosság látja kárát. Kérjük a vevőközönség jó­indulatát és megértő támoga­tását, mi pedig mindent meg­teszünk Gödöllő város lakossá­gának minél színvonalasabb ellátásáért. Jermci Gábor áruforgalmi főosztályvezető, Vác és Környéke Él elmiszerkiske rés ked elml Vállalat Számos, lakosságot érintő problémával foglalkozott a lap június elsejei számában az Amiről a város beszél című cikk. Többek között kifogásol­ja az élelmiszerboltok szom­bat délutáni zárva tartását a belterületen. Autópálya - lábakon Az épülő M 3-as autópálya a gödöllői Csehszlovák—Ma­gyar Barátság' útja fölött hídon halad át. Képünkön az autó­pálya nyomvonalát a hídfeljáró magasságáig töltik fel. Egy- egy rakomány föld szétterítése után gumi- és vashengerek hajtanak az útra — tömörítik a talajt. A Dózsa György út fölött ugyancsak hídon „emelik át” az autópályát. Az elkészült lábazatról éppen a zsaluzatot fejtik le. * Barcza Zsolt felvételei A silókukorica vetéséhez ké­szítik elő a talajt a valkói egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet Zsámbok határá­ban levő földjein. A Dutra 1000-es után kötött eke har­minckét centiméter mélyen szántja a ragadósan jól fel­ázott talajt. Szervező bizottság alakult r" A kartali községi tanács költségvetéséből jelentős ösz- szeget fordít az ifjúság ti­Felvételre keresünk: gépkocsivezetőt, géplakatost, villanyszerelőt, villamos ívhegesztőt, elektrotechnikust. Laboratóriumi Törzsáliattenyésztő Intézet Gödöllő, Táncsics Mihály út. Az ipari szövetkezetek ki­sebb létszámmal és gépi be­rendezésekkel termelnek: szervezeti rendjük az állami üzemeknél nagyobb mozgé­konyságot tesz lehetővé. A szövetkezetekben előállított termékek szériája kisebb, s a más gyártmányokra való átál­lás könnyebben megvalósítha­tó. Éppen ezért viszonylag ala­csony költséggel képesek egye­di darabol előállítani. Lignum és ferranium mogatására. Tavaly mintegy harmincezer forinttal segí­tette a tanács a fiatalok sza­bad idejének hasznos eltöl­tését. Az idén ez idáig — költségvetésen kívül — tíz­ezer forintot használhattak fel a fiatalok különböző át­alakítási munkálatokra. Eb­ből az összegből javítják majd ki a színpad padlóza­tát, továbbá mosdó építését is tervezik. Mivel a kartali művelődé­si otthon a községi igények­hez mérten kicsi, más helyen is lehetőséget kell teremteni a szabad idő hasznos eltölté­sére. A közeljövőben az is­kola épületében fotószakköri helyiséget alakítanak ki. Jelentős anyagi támogatást élvez a község sportköre is. Évente 25 ezer forintból fede­zik a költségeket, de az idén ezenfelül harmincezer forint jut az öltöző építésére, s az előre nem látható kiadásokrk pedig 10 ezer forint. A kö­zeljövőben tervezik a helyi sportolási lehetőségek bőví­tését: most készülnek a-fa­luban egy súlyemelő szakkör létrehozására. sikeres részvételük az idei ju­goszláviai, szabadkai Pannónia vásáron. Mint Juhász István­ná főkönyvelő elmondta, olyan sok jugoszláv megrendelést kaptak, hogy csak egy kis há­nyadát tudják elvállalni. Ter­mékeikkel legközelebb a július 18-án nyíló Szegedi Ipari Vá­sáron jelentkeznek. Mappa hatmillióért Ugyancsak a fővárosban működik PVC-feldolgozó üte­mük. Többségében vállalati megrendelésre dolgoznak: egyedi igények alapján a har­minc-negyven munkás mint­egy hatmillió forint értékű ka­talógust, mappát, irattartót ké­szít. Igényes termékeket állíta­nak elő fiatal taksonyi elekt­ronikus részlegükben is. Mérő­műszereket gyártanak, túlnyo­mórészt bérmunkában. Itt 35 dolgozójuk van. Az erősítő és egyéb berendezéseket számos intézménynek, vállalatnak ké­szítik. A többi között szállíta­nak a Méréstechnikai Kutató Intézetnek, á Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárának. A kö­vetkező ötéves tervben a je­lenleg évi 6—7 millip forint értéket élő.úiUló részleget sze­retnék továbbfejleszteni. Emellett tervezik Taksony községben ipari, a lakosság igényeit kielégítő szolgáltató részleg létesítését. Az isaszegi telep még „mez­telen”, hiányzik az épületek vakolata. Az év végére fejezik be a központi telep beruhá­zását. A terv 1970-ben készült el, az építés a következő év­ben indult a falu végén. — A beruházás költségterve 7 millió forint, de 25 millió forintba került volna, ha kül­ső kivitelezőnél rendeljük meg — mondta Juhász Istvánná. — Alakítottunk egy 7—3 fős há­zibrigádot. A beruházás költ­ségeit az is : csökkentette, hogy tagságunk nagymértékben vállalt társadalmi munkát. Asztalosaink az ajtókat, abla­kokat munkaidőn kívül illesz­tették be, nem került pénzbe az alap betonozása, földmun­kája sem, sőt az épületek fém­vázas szerkezeteinek fölállítá­sát is társadalmi munkában vállalták. — Közgyűlésünk ugyanak­kor határozatot hozott 'arra, hogy évente mintegy 400 ezer forintot használhatunk fel er­re a fejlesztésre. — Ez a beruházás nagy könnyebbséget jelent mun- kánkbap — magyarázta a fő­könyvelőnő — ugyanis lakato­saink, asztalosaink és a köz­ponti iroda eddig ennél tíz- szerte kisebb helyen dolgozott. A régi épületet átalakítjuk, itt majd fejleszteni tudjuk lakos­sági szolgáltató tevékenysé­günket. A községben jelenleg női és férfi fodrászatot, koz­metikai szalont, méretes sza­bóságot és cipészetet működ­tetünk. Emellett vállaljuk a tévé-rádió szerelést, a háztar­tási gépek javítását, villany- és vízvezeték-szerelést, s nem­régiben üvegezünk és parket­tázunk is a helybeliek, meg­rendelésére. A munka termé­szetesen csak akkor lesz za­vartalan, ha a régi épületünk átalakítását befejezzük. Kölcsönös segítség A LIGNIFER Szövetkezet valamennyi tevékenységi for­máját még felsorolni is sok lenne, nem hogy ismertetni. Színvonalasan dolgozik az isaszegi asztalos, lakatos és esztergályos részlegük. Fejlő­désük felfelé ívelő. Jövőre tisztségviselőket választanak A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa a közelmúltban közös határozatot hozott, melynek értelmében 1976-ban a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekben is megalakulnak a szakszervezeti bizottságok. Szövetkezeteink többségé­ben az alkalmazottak eddig is szákszervezeti tagok voltak, s örvendetes, hogy a tagok ér­dekvédelmi. szervezete is lét­rejön. A Szilasmenti Mgtsz mint­egy J30 alkalmazottja jelen­leg is szakszervezeti tag a gödöllői tangazdaságnál. A tagok részére létrehozandó szakszervezeti bizottság szer­vezése már most megindult a szövetkezetben. Erre a célra alakítottak egy szervező bi­zottságot: A bizottság már most fo­gadja a szakszervezetbe je­lentkezőket; az új belépők tagsági viszonya 1975. január 1-én kezdődhet. A jövő . év elején megala­kuló szakszervezeti bizottság 1976-ban választja majd meg a tisztségviselőket. Különböző vállalatok, intéz­mények gyakran igényelnek különleges berendezéseket, melyeknek elkészítése nagy­ipari kivitelben nem megy. Az ilyen szükségletek kielégítésé­re Ipari szövetkezeitek gyakran vállalkoznak. A latin lignum (fa) és a fer- ronium (vas) szavak összevo­násából született az isaszegi LIGNIFER Szövetkezet neve. Ez a rövidítés utal a szövet­kezet tevékenységének jellegé­re. Eredetileg csak isaszegi te­lephellyel dolgoztak; 1968-ban Indítottak különböző részlege­ket, melyeknek fő célja az volt, hogy termelési értékük felhasználásával fejlesszék a szövetkezet alaptevékenységét! Részint ezért létesítették a szövetkezet fővárosi kézmű­ipari részlegét, melynek öt­vös, keramikus és fa dísztár­gyakat előállító munkásai mind bedolgozók. Ezt a profilt csak néhány évre tervezték, de az általuk készített dísztár­gyak népszerűsége, kereslete indokolttá tette fennmaradá­sát. A kézműipari termékek­nek igen nagy a piaca: szállí­tanak többek között a Fővá­rosi Óra- és Ékszeripari Vál­lalatnak, a Centrum Nagyke­reskedelmi Vállalatnak, a FŐ- BUHÁ-nak (Fővárosi Bútor- és Hangszerkereskedelmi Vál­lalat). A kilencven bedolgozó évente mintegy tíz-tizenkét­millió forint értéket állít elő. Valamennyi tárgyat lektorálja az Iparművészeti Tanács: a magas színvonalat bizonyítja SÚLYEMELÉS IS LESZ Pénz padlóra, öltözőre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom