Pest Megyi Hírlap, 1975. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
<JÚthw 1975. MÄJUS 24., SZOMBAT Jókai-napok Komáméban A csehszlovákiai Komamó- foan 1964 óta minden évben J ókai-napokat rendeznek a város nagy szülöttjének tiszteletére. Hoaiamo életében eddig is rangos kulturális eseménynek számított az író emlékét idéző rendezvénysorozat, az ideinek pedig Jókai születésének 150. évfordulója ad különös jelentőséget. Pénteken kezdődtek meg a Duna-parti városban a XII Jókai-napok. A Művelődés- ügyi Minisztérium, a komar- nói városi nemzeti bizottság éa a Duna menti múzeum rendezésében állandó emlékkiállítást nyitottak Jókai Mór életének, munkásságának szülővá- fosához fűződő kapcsolatainak bemutatására. A május 31-lg tartó Jókai-napok alkalmából naponta több művészeti bemutatót, szakmai vitákat, ünnepi akadémiát és irodalmi szemináriumoltat is rendeznek. Várnai Zseni köszöntése Várnai Zsenit 85. születésnapja alkalmából a Magyar Nők Országos Tanácsa nevében köszöntötte Makoldi Mi- hályné Kossuth-díjas pedagógus, az MNOT alelnöke és Németi Irén, a Nők Lapja fő- szerkesztője. (MTI) Magyar alkotás sikere A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában pénteken adták át a madridi V. nemzetközi építészeti filmfesztivál első díját a Búvá örökség című magyar építészeti film alkotóinak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából az Építésügyi Tájékoztatási Központ filmstúdiója 1974-ben készítette el e 18 perces színes filmet, amely az ország kevéssé ismert táján, Szabolcs-Szat- már megyében felkutatott sajátos, népi kultúra örökségét, hagyományait és műemlékeit mutatja -be. Kitüntetéses doktoravatás Pénteken az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanácstermében a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa határozata alapján — Berkes István és Pelikán József matematikusokat Sub Auspiciis Kei Publicae Populáris kitüntetéssel doktorrá avatták. Az ünnepi közgyűlésen — amelyen megjelent dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter — Kátai Imre, a természettudományi kar dékánja méltatta a két doktorjelölt érdemeit, akik ezt követően ismertették doktori értekezésük téziseit. Az ünnepélyes eskütétel után a dékán avatóbeszéde következett, majd az egyetemi tanács kézfogással doktorrá fogadta Berkes Istvánt és Pelikán Józsefet. Ezt követően dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet és nyújtotta át a népköz- társasági aranygyűrűt. Az egyetem ünnepi közgyűlése Ádám György rektor üdvözlő beszédével, majd az Internacionálé- val ért véget. Számvetés és kiindulás Alizser Pál váci kiállítása Mint megírtuk: Vácott, a Vak Bottyán Múzeum kiállítótermében nyitotta, meg csütörtökön Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész Mizser Pál tárlatát. A kiállítás hétfő kivételével június 12-i" tekinthető meg, naponta 10-től 18 óráig. VALAMI MEGSZÜLETETT e színes tobzódásban, valami, ami eddig csak ködiött tudatunkban — ez az első benyomásunk Mizser Pál váci kiállításán, melyen legújabb műveit gyűjtötte egybe számvetésül és kiindulásként. Számvetés és újább nyitány e tárlat, a műfaji határok indokolt tágítása, mert ezúttal képekkel, szobrokkal és színes szőnyeggel jelentkezik a váci Duna-műhely jelentős alkotója. Ahány festő, annyi vizuális rendszer. Mizser művészetében a fölszabadított forma kezd élni szervesen, nem a világ tárgyakban veszteglő külső arculata. A Miaser-kép, töprengéssel létrehozott természet, a kéz csak teljesíti a megküzdött gondolat csöndes kéréseit. A színek sugárzó egészsége áramlik felénk. Kedvünk támad beszélgetni e rendezetten kavargó alakzatokkal, kedvünk támad megfejteni e vonzó képrejtvényeket. Felzaklatja és színvonalas életvitelre hangolja nézőit e szuggesztív színlárma. Elsősorban a nagy méreteivel is Karfást fokozó szőnyegre figyelünk, mely hamarosan a váci kórházba kerül. Ez a mű egyszerre gyönyörködés és terápia, élesen felrázó színeivel válik a kórház gyógyító energiáinak szövetségesévé, az esztétikum tisztázott eszközeivel. MINDEN FESTMÉNYE tüzes fésziek, harmóniát és eszmét sugároz, a fesztészettel feltárt világ üzenetét. Mizser Pál egyformán ügyel a mű egyedi törvényeire és a formai megoldás alaposságára. Következetesen járja a maga útját. Szobraiból is komolyság árad. Különösen a Jel és a Kórus ritmikusan értelmezett plasztikai rendszere megkapó. Úgyis mondhatjuk: Mizser Pál saját művészetének egyben kiváló interpretátora, hiszen alkotásaiban egy nagy virtuóz képességeit is érzékeljük. Az egyszerűség irányába haladhatna még inkább, Picasso, Miró, Hincz Gyula és Deim Pál szövetségeseként, akiknek inspiráló hatása érződik a váci kiállításon. EMLÉKEZETES Mizser Pál tárlata, mely tanúsítja; szüntelenül kezdeményez, s fantáziájának megújuló robbanásaival, nagy elődökkel és kortársakkal együtt halad útján. Losonci Miklós Kórus Megkezdődtek a dunakeszi művészeti napok Már hagyomány Dunakeszin, hogy május végén megrendezik a művészeti napok egy hétig tartó eseménysorozatát, amelyeknek az a sajátosságuk, hogy a különbc-’é bemutatók- nalíT tárlatoknak, hangversenyeknek nem csupán a művelődési központ ad otthont, na- nem a nagyközség üzemei is. Az idei programsorozat ünnepélyes megnyitójára tegnap délután került sor, amelyen részt vett Bánfalvi Jenöné, a /ácl járási pártbizottság titkára. Krima János, a váci járási hivatal elnöke. Katona István, a dunakeszi nagyközségi párt- bizottság titkára és Török Sándor, a nagyköségi tanács elnöke. A vendégeket Szőnyi Lajos, a művelődési központ igazgatója köszöntötte, majd a MÁV férfikar adott rövid hangversenyt, Ezt követően Pajter Klára gyógyszerész-asszisztens szavalta el József Attila Elégia című versét. Az egyhetes rendezvénysorozatot s egyúttal a váci járás munkásmozgalmi hagyományait bemutató dokumentumkiállítást Bánfalvi Jenőné nyitotta meg. Beszédében a közművelődés jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy a munkásművelődés folyamatában fontos helyet tölt be a művészeti napok eseménysorozata, amely sokszínű programjával szólni kíván mindenkihez, nemcsak azokhoz, akik már jelenleg is rendszeres látogatói a különböző kulturális műsoroknak, hanem azokhoz is, akik most ismerkednek egy-egy művészeti ág alkotásaival. A megnyitót követően az érdeklődők megtekintették a tárlatot, amely eredeti dokumentumok alapján ad átfogó képet a járás, de ezen belül is elsősorban Dunakeszi és Göd munkásmozgalmi hagyományairól, harcairól. E harcoknak nem egy résztvevője ezúttal is ott volt személyesen a megnyitón. A rendezők azonban sok időt nem hagytak a meghívottaknak a nézelődésre, mivel még két kiállítás megnyitása szerepelt az első nap programjában. Először a dunakeszi általános iskolák tanulóinak rajz- és politechnikai kiállítását, majd pedig a váci járás képzőművészeinek tárlatát mutatták be a közönségnek. Mindkét leállítás nagy tetszést aratott az érdeklődők körében. Délután fél hatkor a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében magyar, szovjet és bolgár fiatalok találkozójával folytatódott a program. A találkozót a hazánkban vendégBánfalvi Jen-őmé megnyitó beszédét mondja. Mellette Török Sándor és Katona Litván. Tóbiás Irén felvétele szereplő Bolgár Vocál mintegy húszperces műsora vezette be — bolgár és szovjet mozgalmi dalokat adtak elő bolgár és szovjet nyelven. A találkozó harminckét szovjet vendége a távoli Szibériából érkezett hazánkba: két hetet töltenek Verőcemaroson, az EXPftESS-tá- borában, de szakítottak időt arra is, hogy ellátogassanak Dunakeszire, s kicseréljék gondolataikat, beszámoljanak szülőföldjükről. Orvostanhallgató és munkás, pedagógus és agrár- szakember egyaránt volt a szovjet komszomolisták között, így aztán minden érdeklődő választ kaphatott az őt érdeklő kérdésekre. Este hét órai kezdettel vidám táncos műsorral fejeződött be a dunakeszi művészeti napok első eseménysorozata. Ma délelőtt a járás úttörökó- rusainak minősítő versenyével folytatódik a program a délelőtti órákban. Délután szovjet—magyar baráti találkozót rendeznek a művelődési központban. P. P. Befejeződött az országos felnőttoktatási konferencia Egerben, a művelődési központban pénteken befejeződött a Népművelési Intézet által szervezett országos felnőttoktatási konferencia. Két napon át az iskolán kívüli, gimnáziumi magánvizsgára előkészítő tanfolyamok didaktikai, módszertani kérdéseiről tanácskoztak. Az érdekes vita középpontjában az állt, hogyan működhetnek közre a művelődési központok a felnőtt dolgozók gimnáziumi magántanulásának elősegítésében. A tanácskozáshoz tapasztalati anyagot nyújtott az egri megyei művelődési központ, ahol 1971- ben kísérletképpen — az országban először — szervezték Új politikai könyvek Területfejlesztés a szocialista országokban Átfogó képet kapunk a szocialista országok területfejlesztési problémáiról e műben. Kilenc ország neves szerzői mondják el tanulmányaikban, hogyan látják, miként képzelik el hazájukban a területfejlesztést, amely egyben gazdaság- fejlesztés is, hiszen a terület- fejlesztés a népgazdasági tervezés szerves része. Pest megyét többszörösen is érinti e téma, mert fekvésénél, helyzeténél fogva nem kerülheti ki a kérdést. A főváros tehermentesítése, zsúfoltsága is csak akkor megoldható, ha tovább folytatjuk a vidék iparosítását. Ehhez elsősorban Pest megye jöhet számításba, mint ahogyan Vác, a Duna és a Tá- pió mente, a dabasi járás is erőteljesen iparosodott. A kötetben közölt tanulmányok azzal foglalkoznak, hogy a területfejlesztés milyen irányú is legyen. A könyv bevezető részében joggal állapítja meg dr. Romany Pál: „A területi tervezést már Lenin hangsúlyozta és szorgalmazta ... Korunkban pedig a területi fejlesztésnek, gazdaságfejlesztésnek annál nagyobb szerepe van, minél intenzívebb, minél dinamikusabb a gazdaság növekedése.” Valójában szükséges ennek felismerése. Az európai szocialista országokban — a Szovjetuniótól eltekintve — a területfejlesztés problémái sok hasonlóságot mutatnak. Az erről szóló tanulmányok első csoportja az elméleti kérdéseket, a második a konkrét témákat tárgyalja. Nyekraszov szovjet akadémikus fejtegetéseiben bizonyítja, hogy menynyire szükséges az eredményes területfejlesztési munkához a saját, szorosan vett szakterületen kívül, a szociológia, a gazdaságföldrajz és egyéb tudományágak eredményeinek felhasználása és munkatársainak bevonása. Korompai Attila a területfejlesztés problémáit nemcsak európai, hanem az összes szocialista országokat illetően vázolja. Kulcsár Viktor a területi tervek rendszerének fő jellemzőit az európai szocialista országok viszonylatában hasonlítja össze. A második részben a szocialista országokban folyó területi kutatás néhány fontosabb eredményeiről szóló írások szerepelnek. Mit kell tudni a nemzetközi szervezetekről ? A Kossuth Könyvkiadó Mit kell tudni? sorozatának legújabb kötetében a nemzetközi szervezetekről olvashatunk, azokról amelyek segítik összehangolni a népek közötti együttműködést. Manapság már nem lehetnek meg a nemzetek e nélkül, amelyek mind nagyobb szerepet töltenek be az államok politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális, egészségügyi: általában a nemzetközi kapcsolatainkban. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének viszonyai között még jobban megnövekszik a nemzetközi szervezetele szerepe. Erről szól ez a füzet, amelyből megtudjuk azt is, bogy a nemzetközi szervezetek már hosszú múltra tekintenek vissza. Napjaink legnagyobb nemzetközi szervezete az ENSZ, amely a második világháborút követően jött létre, a Népszövetség utódaként és a Hitleren enes koalíció országai létesítették. Az ENSZ alapokmánya a mai demokratikus nemzetközi jog alapja. A kötet lexikonszerűen sorra ismerteti a nemzetközi szervezeteket, kezdve az egyetemes nemzetközi államközi szervezetektől — mint az ENSZ, az ENSZ szervezete vagy a Meteorológia Világszervezet — a nem államközi nemzetközi politikai és társadalmi szervezetekig, mint a Szakszervezeti Világszövetség vagy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. A könyv ismertetést közöl, hogy hazánk hány nemzetközi szervezet tagja, milyen, tevékenységet fejt ki. így például jelenleg 104 országgal van diplomáciai kapcsolatunk, s több mint 40 országgal kötött hazánk kulturális egyezményt, mintegy 300 tudományos, 100 kulturális és 300 politikai, gazdasági és egyéb, összesen mintegy 900 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Ólom, rizs, hcvoin Az egész Dél-Vietnam felszabadult. A győzelem napját ezekben a napokban ünnepelték a felszabadított fővárosban. Saigonban, amelyet a'-vietnami nép nagy fiáról, Ho Si Minh-ről neveztek el. Máté György könyve még a másik Dél-Vietnamról szól, arról, amelyet az amerikai megszállás alapján forgatott fel, amely a megszállás, a terror éi, len mindvégig keményen és elszántan küzdött, s végül győzedelmeskedett. A szerző néhány nappal a párizsi egyezmény aláírása után érkezett meg Saigonba, amikor úgy látszott, hogy létrejöhet a nemzeti egyetértés kormánya, és ezzel megvalósul a rég óhajtott vietnami béke. Régebben is többször járt az országban, fájó emlékei minduntalan előtolakodtak: látta a legyilkolt gyermekeket, megcsonkított holtmeg a gimnáziumi érettségi vizsgára előkészítő tanfolyamot, amelynek keretében az érdeklődők három év alatt sajátíthatták el a gimnázium négyosztályos tananyagát. A tanácskozáson rámutattak arra, hogy az egri kísérletek beváltak, hasznosnak és követendőnek bizonyultak, a tanfolyam első magántanulói tavaly sikeres érettségi vizsgát tettek. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy az egri tapasztalatok alapján — egyelőre továbbra is kísérleti jelleggel — az idei őszön újabb tíz művelődési központban kezdik el a gimnáziumi érettségi vizsgára előkészítő tanfolyamot. testeket. S látta azt, hogy a Thieu-kormányzat emberei semmibe vették az általuk aláírt párizsi megállapodást. Máté György jó tollforgató, tud emberi helyzeteket teremteni, s kiváló riporter. Jó könyv tehát az Ölöm, rizs, he-, roin — közelebb hozza Dél- Vietnamot, s még jobban megismerjük, miért tudott győzni ez a nép, minden ármánykodás és erőszak ellenére. Riport az akasztófa tövéből Jól tette a Kossuth Kiadó, hogy újra megjelentette Julius Fucik írását, amelyet korábban Üzenet az élőknek címen ismert a magyar olvasóközönség. A világirodalom e legtragikusabb riportjának drámaian tömör sorait és félelmetesen komor színeit újra el kell olvasni, s erőt meríteni belőle, hogy az ember erkölcsileg milyen naggyá tud lenni. A nyolcvan nyelvre lefordított börtönfeljegyzések írója 18 éves korában, 1921-ben lépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, és egyik legkiválóbb újságírója, riportere volt. 1943- ban lecsapott rá a Gestapo. Lebukását, gyötrelmeit, utolsó hó_ ' napjainak, heteinek gondolatait vetette napírra börtöncellájában. Megrendítő erővel tesz hitet, hűséget a kommunizmus ügye, pártja; a Szovjetunió mellett. Azóta a fasizmus elleni harc szállóigéje lett feljegyzésének záró akkordja: „Szerettelek benneteket emberek, legyetek éberek.” Olvassuk újra ezeket a megrendítő sorokat. Gáli Sándor A város és a falu közötti különbség megszüntetése napjaink sürgős feladata. Hogyan zajlik ez nálunk és a baráti országokban? Ehhez visz közelebb bennünket a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásában megjelent új tanulmánykötet
