Pest Megyi Hírlap, 1975. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-17 / 89. szám
1915. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK 4 xXiiitm HETI FILMJEGYZET Az Öreg Jelenet Az Öreg cfmű filmből. Harsány! Gábor its Latinovits Zoltán. Iiktusait. A regényből készült film azonban kevésbé képes megragadni ezt a folyamatot, s ezt a hiányt nemcsak a más műfajba történt átültetés magyarázza. Meglehetősen kevés információt kapunk például a leglényegesebb dolgokról, arról a két emberölésről, amely miatt az Öreget állandó lelkifurdalás gyötri még ma is, noha, mint mondja: „azzal a két lélekkel el tudok számolni", azaz mind a két esetben a forradalom, a proletárdiktatúra törvényei értelmében, jogosan cselekedett. Pedig itt lehetne igazán megmutatni az öregnek azt a nagyon rokonszenves, emberközelbe hozó tulajdonságát, hogy nemcsak tesz, de mérlegel is, és érzi is a tettek morális súlyát. Egy sokat próbált, sokat szenvedett nemzedék képviselője ez az öreg, azé a kommunista generációé, amely mire élvezhette volna a harcai gyümölcsét, kissé megfáradt, esetleg le is maradt, elvesztette a kontaktust az új, annyira áhított világgal, de amelynek a küzdelmei nélkül mai életünk nem lehetne az, ami. A filmből talán ennek a tanulságnak az erőteljesebb kicsendítése hiányzik, az a kissé. fájdalmas megállapítás, *, amire Gáli könyve oly szelíd erővel, da mégis oly határozottan rákényszeríti az olvasót A film nagy erőssége a színészi játék, noha az öreg alakját elképzelve nem feltétlenül Latinovits Zoltánra gondolnánk. Ennek ellenére Latinovits nagy beleérző erővel és a szerephez valósággal hozzáöregedve ábrázolja ezt a jellegzetes figurát, amiként Harsányt Gábor is képes jó néhány évet visszafiatalodni a Fiú szerepe kedvéért. Hau- mann Péter, Dayka Margit, Tömőnek Nándor jó epizódalakításai egészítik ki a majdhogynem kamarafilm jellegű alkotás szereplőgárdáját. Szécsényi Ferenc operatőri munkájában elsősorban a hangulati elemek kitűnő megragadása dicsérhető. Képei sokat elmondanak erről és öregről és életéről is. A gazdagabb, árnyaltabb, konfliktusokkal telibb alkotás megszületéséhez azonban Révész György forgatókönyvéből és rendezői munkájából hiányzott valami. Így egy nagyon •érdekes, figyelemreméltó film született, de nem az a felkavaró, meggondolkoztató alkotás, amelyre a kitűnő kisregény alapján számíthattunk. Kiállítótermekben Dürertől Kondor Béláig Nagymarosi alkotók — A Dunakanyar festője Jubileum! évű-nk riacy mflvészhalo ttjának Ek Sán- Balogi István Dózsa-plakátja dórnak híres pűákátjaiból (1368). A budapesti Szépművészeti Múzeum kezdeményezési lendülete évek óta tart. Most újabb állomáshoz érkezett azzal, hogy minden kedden 10 órától délután 2 óráig, minden pénteken délután 2 órától 5 óráig rajztermet, ecsetet, rajzlapot és korrepetitort biztosít a múzeumlátogató gyerekek számára, hogy képben fejezzék ki élményeiket. Az első lapokat látva igen hasznosnak tűnik e gyakorlat. Készségfejlesztő országos rajziskola, s érdekes gyűjtemény kezdetét jelenti e csöndes, de annál biztatóbb vállalkozás. Remélhetően sok Pest megyei iskola is bekapcsolódik *e munkába. Ügy is, hogy a budapesti látogatás alkalmából egyesek a Szép- művészeti Múzeumban rajzolnak, úgy is, hogy rajzban örökítik meg saját városuk, községük muzeális részleteit. JUBILEUMI PLAKÄT- KlALLlTÁS egyébként most a legjelentősebb esemény, amely a Szépművészeti Múzeum falai között található. A kiállított anyag fejlődési menetét joggal érzékeli a katalógusíró Frank János abban, hogy a magyar plakátművészet lassan megszabadult a fotona- turalizmustól. Az egyik előrehaladási lehetőséget a festői eszközök jelentették, melyet Ek Sándor, Konecsni György, Papp Gábor, Kádár György átélt lapjaiban érzékelünk. Később jelentős szerephez jut a humor, az emblémati- kus sűrítés. Erre a magatartásra jó példa Káldor László, Gál Mátyás és Filó (Mihály*- fi Hona) képi rendszere. A politikai plakát szellemesen mozgósító erejének stílusteAzonnal felveszünk kőműves, villanyszerelő, pénztárgépszerelő szakmunkásokat, és segébmunkásokat, valamint bérelszámolókat, gyors- és gépírókat Jelentkezés: a 141-821-es telefonszámon vagy személyesen a ZÖLDÉRT munkaügyi osztályán: IX., Naayvásártelep. remtésében nagy szerepe van Filó mellett a Nagymaroson alkotó SO—KY (Sós László— Kemény Éva) művészházaspárnak, s Balogh Istvánnak. Átgondolt munkákkal szerepel a Dunaharasztin született Zelenák Crescencia, s komoly jövője van azon plasztikus kísérleteknek, melyek Ko- lozsváry György, Piros Tibor és Bakos István nevéhez fűződnek. Nö A MŰVÉSZETBEN címmel is a Szépművészeti Múzeumban látható tárlat, amelyet a nők nemzetközi éve alkalmából rendeztek. A grafikai osztály gazdag anyagából Dürer nagysága lebilincselő. A nő életének minden lényeges rezdülését körüljárja rézmetszetekkel a csábítástól, idilltől az anyaságig olyan zsúfolt árnyalatokkal, hogy a felület feszült benépesülésében a mai mesterek legfontosabb előzményeit látjuk. Most értem meg Kondor Béla vallomását, aki a szentendrei gesztenyefa alatt mondotta nekem: főiskolája Dürer volt, akit hónapokig tanulmányozott a Szépművészeti Múzeumban. Arra döbben a szemlélő, hogy Dürer a szerkesztést illetően kortárs, indításokkal telített géniusz, nem érintett, alig használt kincsesbánya. Természetesen Rembrandt is, csak ismertebb óriás, akár Raffaello. Mindketten remekművekkel szerepelnek. Ami szintén katharzist okoz: Van Gogh Munkásasszonya és Picasso anyaságot ábrázoló vízfestménye. A tárlat érdekes mozzanata Milet Kö- pülő-je, hiszen ez a tény alkalmat ad Munkácsy megegyező témájú művének egybevetésével. Az évszázadokat áthidaló grafikai sorozat éke Rodin, Renoir, Maillol, Gauguin, Degas több rajza és a női művészek, Elisabette Si- rani, Angelica Kaufmann és Käthe Kollwitz alkotásai. KRAKKÓ KÖRNYÉKI NÉPMŰVÉSZET remekeinek nyújt otthont Budapesten a Lengyel Kultúra kiállítóterme. Jórészt az ST. Wyspianski Népművészeti Szövetkezet tevékenységét dicséri a kiállított színpompás anyag. Megörökíti a lengyel népélet eseményeit, különösen szép a babákból ösz- szeállított krakkói lakodalmas menet, a népviseletbeöltözött pásztorok, az ízléses gobelinek, szőrmék, gyapjú díszpárnák. A szövetkezet több mint 500 embert foglalkoztat, s műveiket exportálja a világ minden részébe. LACZA MARTA grafikái a cigánysor rezdüléseit tárják fel nosztalgikus együttérzéssel és emberi, művészi mértéktartással n Józsefvárosi Galériában. SZÉKÁCS ZOLTÁN a Kis-Duna festője volt hosz- szú évekig, s most a nagymarosi Dunakanyar, Ráckeve, Dunaharaszti festői feldolgozása mellett elsősorban Tisza-parti tájakkal és már- télyi hangulatokkal mutatkozik be Zalaegerszegen. Losonci Miklós WOLFGANG AMADEUS MOZART 1781-ben, .botrányos inzultus után szabadult meg a gyűlölt udvari szolgálat nyűgétől. Függetlenül, szabadon nézett jövője elé — ami ugyan cseppet sem tűnt gondtalannak —, így kezdett el dolgozni a Szöktetés a szeráj- ból szövegkönyvén. Szívében a szabadság bűvös érzéséhez a bontakozó szerelem édessége társult. Későbbi felesége, Constanza Weber iránti érzelmeit dalműve főhősével, Bel- montéval mondatja el az opera Constanzájának. Érthető, hogy az opera áriái, kettősed Mozart legszebb szerelmi muzsikái közé tartoznak, a hűség, az ön- feláldozás hangján, a fiatalság örök-üde lírájával szólalnak meg. A szerelmi történethez társuló egzotikus színihely, a két szerelmespár és a komi- kus-groteszk Ozmin basa, valamint a felvilágosult humanizmust képviselő Szelám basa alakjával, az izgalmas szöktetési „sztorival” az opera Mozartnak máig egyik leg- népszerőbb alkotásává vált. KITŰNŐ VÁLASZT AS, egyben dicséretes törekvés, a Déryné Színház operaegyütteséh MQSZFILM fél évszázadéi „SthHíz" Budapesten Az idei esztendő áprilisában, májusában- számos évforduló, ünnepi eseménysorozat teszi teljessé a hazai filmművészet programját is. A változatos tervekről dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Időrendben is az első helyre kívánkozó évfordűló: a moszkvai filmstúdió — népszerűén a MOSZFIM — fennállásának 50. évfordulója. Bár több stúdió is talá’ható Moszkvában, mégis a legjelentősebb a nemrégiben 50 éves jubileumát ünneplő MOSZFILM, Európa egyik legmodernebb filmgyára, amely korszerű, minden igényt kielégítő. Négy épületében 13 modern műteremben forgathatnak. Jelenlegi kapacitása esztendőnként 35 film és II tv-filpi. Fennállásának 50 éve alatt a MOSZFILM és jogelődei több mint ezer filmet forgattak. A MOSZFIM Stúdió 50 éves jubileumát nemcsak otthon ünnepük, hanem a baráti szocialista országokban is, így nálunk Magyarországon _ is. Ebből az alkalomból művészdelegáció érkezik hazánkba. Az április 21. és április 30. között rendezendő ünnepi vetítéssorozat megnyitó díszelőadása április 22-én a budapesti Vörös Csillag moziban lesz. Május 9., a győzelem napja alkalmából szovjet filmhét lesz hazánkban. A szovjet delegáció tagjaként Budapestre látogat Vjacseszláv Tyihonov színművész, a népszerű Stir- litz is. tői a Szöktetés bemutatása. Eddigi nagyszerű vígopera- előadásaifc után nem vóít kétségünk afelől, hogy ezt a művet is képesek színpadra vinni. Ez a bemutató azonban eddigi' legnagyobb — és egyben sikeres! — vállalkozásuk volt Kertész László színpadán kedvesen, ötletesen keltek életre Mozart figurái, az előadás önfeledt, kellemes pillanatokkal és emlékezetes érzelmi csúcspontokkal ajándékozta meg a nézőket. ISMÉT ELSŐRANGÚ ALAKÍTÁST nyújtott Vajda Dezső, az együttes első sztárja Ozmin szerepében. Utána mindjárt Kálny Zsuzsa bájos-eleven szubrettfigurája kívánkozik a listára, Blonde szerepében. Constanzát az együttes új énekesnője, Zöld Ildikó alakította; első szerepe több mint biztató ígéret. Belmonte alakítója, Iván József, főiképp a nagy szerelmi kettősben nyújtott kimagasló teljesítményt, ötletes, egyéni humorral formálta meg Pedrillót Németh József. Figyelemre méltó volt Sáelim basa szerepében Bordás Dezső. Korda Agnes Nemzetiségi óvoda Tökölön Töktflön 1974-ben népesítették be a ?5 személyes nemzetiség óvodát. Az Intézményt a tanács saját költségvetéséből, illetve a helyi tsz- ek és társadalmi szervek segítségével építette. Az óvodában szerb-hor- vát nyelvet is tanítanak a gyerekeknek. Vígopcra-bemutató a Déryné Színházban Szöktetés a szerdjból Olsen tervez — a banda végez A véget érni nem akaró Olsen-sorozat újabb darabja ez a dán film. Tegyük hozzá: valamivel jobb, m\nt a legutóbb látott Az Olsen banda nagy fogása. Most legalább a történet nem teljesen bárgyú, ha az állandó figurák maguk — legalábbis ketten: a dagadt Kjeid és a nyakigláb Benny — meg is tartják enyhén szólva mérsékelt szellemi szintjüket. A tét ezúttal egy csempészbanda óriási fogást és gondtalan életet ígérő páncélszekrénye. A „mackó” azonban túlságosan jól védett. Olsenra vár a feladat, hogy a bonyolult műszaki berendezést ártalmatlanná tegye. Ebben a jelenetsorban néhány ügyes ötletet is láthatunk. Hogy végül is mi lesz a dolog vége, tulajdonképpen nem tudjuk meg. Így aztán várható a folytatás, újabb avitt fogásokkal, bárgyú szereplőkkel és még bár* gyúbbnak feltüntetett detektívekkel. Aki azzal az eltökélt szándékkal ül be a moziba, hogy bármit lát a vásznon, ő akkor is nevetni fog, ezt a vágyát ennél a filmnél kielégítheti. Takács István Ki is ez a furcsa, habókos, ■mogorva öregember, aki egy isten háta mögötti, ócska fabódéban őrzi az ősöreg szivattyúgépet, amelyet ugyan még sosem kellett használni, de azért mindig üzemképesen kell tartani? Nem hamar kapunk választ a filmben erre a kérdésre. Sőt, tulajdonképpen maga az egész film tartalmazza a választ. Az Öreg, Révész György új filmjének hőse, nagyon nehéz életutat járt be. Kommunista volt tizenkilencben, s úgy menekült meg a fehérterror bosszújától, hogy egyik elvtársa és tanítómestere, Tiglich, magára vállalta az ő tetteit is. A két háború között üldöztetés, nyomorgás, munkanélküliség volt a sorsa, s amikor eljött 1945, úgy hitte, végre itt az ő meg a hozzá hasonló társak ideje. Aztán kiderült, nem mindenki úgy képzelte az új proletárhatalmat, mint ő, ők. Üjabb keservek, újabb mellőzés, egy most már sakkal fájdalmasabb vita és konflik- tuk azokkal, akik nem értettek egyet az öreggel és mindazzal, amit az ő puritán, szigorú, talán kissé merev és i ,yutgáEEÍs- ságtól sem mentes elvei jelentettek. Aztán egyfajta rehabilitálás, majd újra a félreálli- tás, és végül ez az eldugott, ócska szivafctyúház Schalk Henrikkel, az ősöreg szivaty- tyúgéppel. Ebbe a megkeseredett magányba tör be a Fiú, ez a fu- raságban az öreghez illő figura. Nyomorékká lett egy bányabalesetben, amelyről kiderül: vagány kodás miatt keletkezett. Éppúgy sérült ember, mint az öreg, de ez a sérülés a súlyos külső jegyek ellenére is könnyebben hordható, mint az öreg sebei. S megkezdődik a szivattyúházban két ember, két különböző, életkorban, tapasztalatokban, életfelfogásban annyira különböző ember lassú, szívós küzdelme. Egymással, de önmagával is küzd a Fiú és az öreg. S ebben a küzdelemben válik igazán jelképessé az egész történet, lesz többé, mint egy habókos öregember és egy hencegő, izgága, nagyképű, s mégis meghunyászkodó, riadt fiatalember összeütközésének bemutatása. A regény — Gáli István kitűnő, tömör, gondolatgazdag műve ■— természetesen sokkal részletezőbben, árnyaltabban tudja bemutatni ennek a két embernek az összecsiszőlódá- sát, egymást is alakító konf-