Pest Megyi Hírlap, 1975. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

í'iJrei W Kfunagí 1915. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP A VÁCRÁTÓTI BOTANIKUS KERT Szabadtéri környezetvédelmi bemutató Erik a törpe banán, ter- imést hozott a kávécserje, vi­rágzik a kakaófa a vácrátóti botanikus kertben — adták hírül a lapok, a tv-híradó. Másnap többszörösére emel­kedett a látogatók száma. A kapunál felirat jelzi: a 'kert a Magyar Tudományos »Akadémia Botanikai Kutaitó- iintézetéhez tartozik. A láto- ígatók aligha sejtik, hogy mi­lyen sokrétű munkát takar a név, a téli álmot alvó ker­ten keresztül az üvegházak felé sétálnak, ahol nemcsak a tv-ben látott egzotikus, sokféle délszaki virág, hanem kókusz és pálma is fogadja őket. A trópusokon, a fákon társbérlőként élő növények egyike-másika sem hiányzik. Megcsodálhatjuk közöttük a virágüzletek kirakatában is pompázó virágzó bromeliá­kat és a víz- és pénzigényes tarka orchideákat. Iszapminták a Balatonból Az üvegházakban és a tu­dományos kutatók munka­helyein is egész évben in­tenzív munka folyik. Éppen most postázzák félezer társ- intézetnek az Akadémiai Nyomda rekordidő alatt el­készített latin nyelvű kiad­ványát: a cseremagok jegy­zékét. A Vácrátóton gyűjtött 3165 magon kívül, cserére kí­nálják azt a 192 magfélesé­get is, amelyet az intézet öt munkatársa az elmúlt évben az ország különböző részein gyűjtött össze. Több mint tizenötezer nö­vényfaj, -fajta, változat, meg­közelítően 3000 fa és cserje, és a már említett üveghá­zak gondozásán kívül botani­kai alapkutatásokat is végez­nek. Az intézet Kossuth-díjas igazgatójának, dr. Zólyomi Bálint akadémikus vezetésé­vel geobotanikai és növény­ökológiai vizsgálatok folynak. Ezekben a hetekben fejező-' dik be többek között az a komplex kutatómunka, amely 8 év munkájának eredmé­nyeit foglalja össze. A Bala­tonból vett iszapminták vizs­gálata alapján következtet­tek a feliszapolódás okaira és az eredmények alapján tesznek javaslatot a további környezetvédelmi tennivalók­ra. Dr. Máthé Imre akadémi­kus a növényekben találha­tó biológiailag aktív vegyü- letek vizsgálatait irányítja. A növényekből több olyan yagot nyertek, amelyek gyógyszergyártási alapanyag­ként felhasználhatók. Jelen­leg is sokat ígérő gyógyszer­alapanyag-kutatásokat vé­geznek a hazánkban is jól .ermeszthető, illetve megho­nosítható növények körében. A talajökológiai laborató­riumban jelenleg cseres-töl- ;yes növénytársulás talajá­lak vizsgálata folyik. Tanul- núnyozzák a talaj ásványi- nyag-tartalmát, elsősorban nitrogén, mint fontos bio­lem időszakos változását, örforgalmát és kapcsolatát lás talaj faktorokkal. Egy munkacsoport a nö- énytársulásokban lezajló nyag- és energiaáramlás tör- ényszerűségeit tanulmá- yozza. Különös figyelmet irdítanak a növényzet nap- íergia-kihasználó képessé­tisztazasara. Ezek a vizsgá­latok bizonyos biomatema­tikai megfontolásokat is kö­vetelnek. A Botanikai Kutatóinté­zet 1972. januárjától új fel­adatot kapott: a Magyar Tu­dományos Akadémia megbí­zásából koordinálja a társin­tézetek környezetvédelmi ku­tatásait. Zólyomi professzor a KGST-országok képviselői­vel együtt az első ilyen tár­gyú szakértői tanácskozáson reszt vett és a vezetése alatt álló bizottság több nagy nem­zetközi környezetvédelmi szervvel szoros kapcsolatot tart. Versenyfutás az iparosodással — Az elmúlt évszázadban a természet átalakulása nagyobb volt, mint az emberiség ezt megelőző egész történetében — nyilatkozott Zólyomi profesz- szor. — A változások méretei és gyorsaságuk miatt új bio­lógiai problémákat okoznak. A természetnek az évmilliók so­rán kialakult önszabályozó rendszere a gyors átalakuláso­kat nem tudja követni, nem tud hatékonyan működni. Ez különösen a fejlett ipari orszá­gokra vonatkozik. A környezet­védelem ilyen vonatkozásában előnyösebb a helyzetünk, mert nálunk a városiasodás nem olyan nagy mértékű. A termé­szet pusztításában ezt a „lema­radást” hasznos lenne a továb­biakban is megőrizni. A Botanikai Kutatóintézet nemcsak a természetbe« oko­zott biológiai károsodásokat, az ezek következményeit vizsgál­ja. Kutatások folynak a növé­nyek alkalmazkodó képességé­ről, a jelenlegi körülmények­hez. A jövő környezetvédelmi lehetőségeit igyekeznek a gya­korlatban is bemutatni. Vácrátót klímája száraz, me­leg. Csapadékban szegényebb, mint a 10 km-nyire fekvő Vác, vagy a 30 km-re levő Buda­pest. Csak annyi eső hullik itt évente, mint az Alföld legszá­razabb vidékein. Az eredeti vácrátóti talajon az árvalány - haj és sok más szárazságtűrő növény vadon tenyészik. Emel­lett a hasonló vidékre telepít­hető más növényekre is sok példát találhatnak a látogatók. Természetesen nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a botanikus kert jelentős részén már nem az eredeti ta­laj található, több évtizedes kertépítő munkával kicserélték azt. A kerti osztály vezetőjének, dr. Űjvárosi Miklós igazgató- helyettesnek a növényvédelem­hez kapcsolódó gyomnövényzet kutatásai közismertek. Ha poros a levél... Az alkalmazott botanika a környezetvédelem realitásaihoz kapcsolódik. A legmodernebb füstszűrös berendezések is csak részben tudják megkötni a gyárkéményen kiáramló káro­sító anyagokat. A felmaradó rész is tekintélyes levegőszeny- nyező mennyiséget jelent. Az intézet igyekszik gyakorlati se­gítséget nyújtani a mezőgazda­ságnak a szennyeződési prob­lémák megoldásához. Klincsek Pál fiatal kertész- mérnök a Vác és környező vi­dék levegője porszennyeződé­sének egyes kérdéseivel foglal­kozik. Nemcsak a DCM ce­mentpora, de más szervetlen anyagok is részei annak a por­nak, amely ha csupán a milli­méter századrésznyi vastagsá­gával lepi be a növények felü­letét, máris csak a fele meny- nyiségben engedi a napfény ha­tását érvényesülni. A különbö­ző növények különböző mér­tékben látják kárát a porszeny- nyeződésnek. Már nyílnak a kertben a ko­ra tavaszi virágok, a tavasz hírnökei. A kert nemcsak kel­lemes kirándulóhely, de tanul­ságos szabadtéri környezetvén delmi bemutató iS: ilyen nö­vényeket lehetne máshová is telepíteni. De ehhez nem elég a megfelelő klíma, olyan lelkes, fáradságot nem ismerő együt­tes is kell hozzá, mint amilyen Vácrátóton dolgozik. Dr. Veres Pál VIGYÁZZÁK A FESZKELÓHELYEKET Már nem ritka a fekete holló sem A régi szólás-mondás, a „nagypénteken mossa holló a fiát” abból ered, hogy ez a madár költi ki legkorábban, rendszerint húsvét táján tojá­sait. Ezt a szokását az idei változékony téli időjárás sem változtatta meg. Az erdészek a zempléni hegyvidéken az ist- vánligeti, a Tisza mentén pe­dig a Szil-puszta környéki töl­gyesekben a napokban felfe­dezték a ritkaságszámba menő fekete holló első fiókáit. Néhány esztendeje még az erdészek is csak a legritkább esetben találkoztak ezzel a vé­dett madárral. A védelemnek köszönhetően az utóbbi évek­ben némileg gyarapodott a hollók száma. Zemplén hegy- ségi tölgyesekben, a bükki szurdokerdőkben, sőt a Tisza árterén is megtelepedett ez az A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVÉTELRE KERES ' takarítónőket délutáni vagy délelőtti műszakra és olajkazánkezelő-vizsgával rendelkező fűtőt! Kereseti lehetőség a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: 1980 Budapest VII., Akácfa u. 15. V. emelet 508. sz. szoba. erdőlakó. Most a költés idején különös gonddal vigyázzák a fészkelőhelyeket. A tó védelmében A keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem tudósokból, szakemberekből alakult kuta­tócsoportja kezdte meg a vizsgálatot annak megálla­pítására: milyen külső hatá. sok érik a Balaton bioszfé­ráját. A munkaprogram nem­csak a ma gondjait veszi számba, az mindenekelőtt a tó jövőbeni védelmét céloz­za. A szakemberek 15 évre szóló tervet készítenek. A terv része annak a program­nak, amelyet a Magyar Tu­dományos Akadémia szervez az ember környezetének vé­delme érdekében. A keszthelyi kutatók a program során szorosan együttműködnek a Magyar Tudományos A lead érni a Ti­hanyi Biológiai Kutató Inté­zetével és más szervek kuta­tóival. Uszály épül Uj uszály épül a MAHART dunaharasz'i gyáregységében. A TS 1522-es típusú tank- és darabáru-szállító hajón jövőre már 1600 tonna árut fognak szállítani. Nagy Iván felvétele Harmincszázalékos csökkenés Pest megyében Hatékonyabbá vált a társadalmi tulajdon védelme Sokatmondó számadat: me­gyénkben az elmúlt kilenc év alatt csaknem 30 százalékkal csökkent a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett bűncse­lekmények száma. Vajon mi rejlik emögött? A harmincszázalékos csök­kenés egyértelműen bizonyít­ja, hogy a gazdasági vezetők döntő többsége becsületes, szi­lárd politikai meggyőződéssel rendelkezik. Megértették, hogy hatáskörükből adódóan első­rendű feladataik közé tarto­zik a társadalmi tulajdon vé­delme. A gazdaságirányítási rend­szer reformja által nyújtott kötetlenebb gazdálkodási lehe­tőségek, az önállóság, az anya­gi érdekeltség növelése egyes területeken vitathatatlanul nö­velte az egyéni és a társadal­mi érdekek közötti ellentmon­dásokat. Ennek következtében egyesek a jövedelem emelése érdekében törvénybe ütköző cselekményektől, mások meg­károsításától sem riadtak visz- sza. E módszerek közé tarto­zik például az el nem végzett munkák elszámolása, a való­ságos értéknél nagyobb szám­lázás, valamint a drágább anyagelszámolás. Ide tartozik még az is, amikor rossz mi­nőségű terméket a hibátlannal egyező áron hoznak forgalom­ba. Nem mindig kézzelfogható Jelentkeztek bizonyos egye­ző vonások is a társadalmi tu­lajdont megkárosító bűn­ügyekben. Egy betöréses lopás esetében rendszerint kisstílű bűnözővel állnak szemben a bűnüldöző szervek, hiszen nyomokat hagy maga után: adott esetben mondjuk, betört ablaküveget, vagy ujjlenyo­matot. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények viszont, a gazdasági életben összetettebb formá­ban, nem mindig kézzelfogha­tóan jelentkeznek. Rendszerint okirathamisítással, üzérkedés­sel, vesztegetéssel, vagy adott esetben devizagazdálkodást sértő bűntettel párosulnak. A joggyakorlat bebizonyította, hogy ez az úgynevezett intel­lektuális bűnözés területe. El­követői olyan emberek, akik többnyire jártasak az állami számvitelben, s úgy fosztogat­ják a társadalmi tulajdont, hogy a hivatalos papirokon látszólag minden számadat egyezik. Időközben — bűntár­saikkal együtt — fokozatosan kitapintják azokat a gyenge pontokat, ahol az adött terület szabályozói kiskapukat hagy­nak. Másrészt ott lépnek ak­cióba, ahol ugyan a szabályo­zás megfelelő, de a számviteli rendszer könnyen kijátszható. A hiányt nem lehet lenyelni A társadalmi tulajdon meg­károsítói változatos módsze­reket alkalmaznak, de a bűn­üldöző szervek — amint a statisztikai adatok is bizonyít­ják — résen vannak. Sok éves ügyészi tapasztalat: a sikkasz­tás, a csalás, a hamis mérleg készítése előbb-utóbb úgyis kitudódik, számottevő hiányt LOCSOLKODÁS töltött félórát. Az osztályveze- tőné készülő versciklusából ol­vasott fel részleteket és csak dicsérni legalább tíz percig il­lett. Közben kisüsti szilva, hi­deg sertéskaraj, pogácsa. A következő két osztályveze­tőt szerencsésen megúszta. Nem tartózkodtak otthon, így csak a névjegyét kellett be­dobni a levélszekrénybe, raj­ta a jókívánságokkal. Most már az első főosztály­vezető következett, jó másfél­órás időzéssel. Igaz csak a fe­leséget meg a bakfislányt kel­lett meglocsolni — vidéki ro­konok nem voltak —, viszont annál tovább illett gyönyör­ködni a főosztályvezető szap­pangyűjteményében. Legalább ötszáz különböző márkájú, formájú, nemzetiségű apró kis szállodai szappan! Ráadásul a sokféle illatot likőrrel, rigó- jancsival, meg képviselőfánk­kal tetézték. Kis szappankarikák köröz­tek Zérókai szeme előtt, ami­kor öklendezve letámolygott a lépcsőn és végre kipipálhatta a főosztályvezetőt. — Bárcsak kisebb vállalat­nál dolgoznék — nyögte elke­seredve egy pádon, ahová le­rogyott pihenni. — Ilyen mammutüzemnél egy magam­fajta kistisztviselőnek locsol- kodní a lehetetlenséggel hatá­ros! ... A vezérigazgatóhoz megille- tődötten csengetett be és vé­letlenül őt locsolta meg a fe­lesége helyett. Dadogva kért elnézést, de a vezér felfogta az eset humorát, mire Zérókai nekibátorodott és elszavalta az „Én kis kertészlegény va­gyok, öntözködni járogatok...” kezdetű ősi gyermekrigmust. A vezérházaspár konyakkal, szendviccsel, szivarral hono­rálta a produkciót és búcsfi- záskor meglepték egy csokolá­débáránnyal. Zérókai sokáig ácsorgott boldog elégedettség­gel a lépcsőházban, forgatta kezében a bárányt, majd mély lélegzetet vett és nagy tiszte­lettel kipipálta a vezért is. A főmérnökék nem tartóz­kodtak otthon, a műszaki igaz­gatóék sem, így aránylag so­kat behozott az időn és ami­kor este tizenegy körül kihúz­ta az utolsó nevet is, a győz­tesek mámorával botorkált haza. Vajon, senkit sem hagytam ki? — torpant meg ijedten, és a vezértől lefelé, akár egy imádságot, újra elmormogta a neveket. Megnyugodva állapí­totta meg, hogy senkit. A lis­tán minden név kipipálva! Csak másnap reggel jutott eszébe, hogy a felesége meg a lányai kimaradtak a húsvéti öntözködésből. Hogy feledkezhettem meg róluk? — csóválta a fejét bűntudattal. — Igaz, nem sze­repeltek a listán, de azért mégis... Elképesztő mulasz­tás! ... Most már nem tehe­tek semmit, de jövőre sokkal körültekintőbb leszek. A ve­zérigazgató után, rögtön első­nek fogom felírni őket! Tóth-Máté Miklós nem lehet „lenyelni”. Egyet­len dolgot azonban feltétlenül hangsúlyozni kell: a társadal­mi tulajdon elleni - bűncselek­mények elkövetőit nem egy esetben sajnos, a szakszerű el­lenőrzés hiánya is segítette tettük végrehajtásában. Mind­ezen túlmenően e cselekmé­nyek elkövetésénél szubjektív tényezőként sokszor közre­játszott a kényelmesség, a fe­lületesség, a rossz emberis­meret, s nem utolsósorban az indokolatlan, megalapozatlan bizalom. Ha tovább akarunk lépni, az ellenőrzési rendszert feltét­lenül hatékonyabbá kell tenni. Bizonyára a jövőben is lesznek olyan rafinált, kör­mönfont konjuktúralovagok, akik meghamisítják a hivata­los iratokat csak azért, hogy a saját zsebükre „dolgozhassa­nak”, de nyugodtan mondhat­juk: a fellépés ellenük egyre hatásosabb, hiszen a bűnüldö­ző szervek ismerik „fogásai­kat”. A közelmúltban néhány gazdasági bűncselekmény ügyében hozott példás ítélet egyértelműen, mindenki szá­mára bebizonyította: rajta­vesztenek a társadalmi tulaj­don felelőtlen dézsmálói. Az előbb említett jelenségek az utóbbi időben jelentősen csökkentek az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Megszűnt a munkaerő jogel­lenes átengedése, felszámolták a gebines fuvarozórészlegeket. Javult az ÁFÉSZ-ek mellék­üzemági tevékenységének tör­vényessége is: a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján, a MÉSZÖV felhívására, koráb­ban felülvizsgálták ezeket az üzemágakat s a jogszabályt sértőket felszámolták. A ható­sági felügyelet és a NEB- vizsgálatok nyomán számos mezőgazdasági szövetkezet és közös vállalkozás engedély nélküli vagy ettől eltérően működő üzemei is végleg be­zárták kapuikat. Nagyobb szervezettség Hatékonyabbá vált az ipari tevékenység elszámolási és bi­zonylati rendje, nagyobb a szervezettség. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ott ala­kul ki nehezebben a bizony­lati rend és a fegyelem, ahol a vezetők eltűrik a szerve­zetlenséget összességében tehát a társa­dalmi tulajdon védelme terén kedvező a kép a megyében is az elmúlt évek átlagát figye­lembe véve. Ez elsősorban azzal magya­rázható, hogy az érintett gaz­dasági vezetők — átérezve a társadalmi tudajdon védelméért vállalt kötelességüket — szá­mos megelőző intézkedést tet­tek. A ceglédi, váci, gödöllői, nagykőrösi és szentendrei vá­rosi adatok is azt bizonyítják: csökkent e bűnügyek száma. Szerencsére mindinkább meg­értik az emberek azt, hogy a bűn megelőzése és üldözése nemcsak az arra hivatott szervek feladata. Az egész társadalom közös erőfeszítésé­vel további eredményeket ér­hetünk el. Mindinkább felis­merjük: a közös vagyont dézsmáló tolvaj tulajdonkép­pen valamennyiünk zsebébe nyúl. F. G. Zérókai korán kelt húsvét­hétfőn. Felesége és a lányai még aludtak, amikor zsebében félliter kölnivel kiosont a la­kásból. Az osztályvezetőkkel kez­dem — döntött, ahogy még egyszer tüzetesen átböngészte a listát —, és úgy haladok fel­felé. Á vezérigazgatónál se ko­rán, se későn, talán úgy négy óra körül... A fömémökék- hez, műszaki igazgatóékhoz közvetlen utána és estefelé újra az osztályvezetők jöhet­nek ... Ha marad még idő, ak­kor néhány osztályvezető-he­lyettes is... Na lássunk mun­kához! Nyolc órakor csöngetett be az első osztályvezetőhöz. Itt kevés munkája akadt. A házi­gazda még nőtlen ember volt, így csak az anyját kellett meglocsolni. Ez a művelet le­üléssel, stampedli barackpálin­kával, egy sajtó sroláddal együtt mindössze tíz percet vett igénybe. Elégedetten pipálta ki az el­ső osztályvezetőt a listáról, majd villamosra szállt és el­indult a következőhöz. Itt már lényegesen nagyobb feladat várta. Egy feleség, négy lány, két anyós és egy éppen ott időző vidéki nagy­néni. Leüléssel, két kupica vodkával, házisonkával, disz­nósajttal együtt több mint fél­óra. Taxival ment a következő helyre, hogy valamit behoz­zon az időből, de ott újra el-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom