Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-15 / 39. szám
\ 1975. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Vyletel Vták Legtöbben Pest megyéből A Magyarországi Szlovákod Demokratikus Szövetsége és az Országos Úttörő Elnökség elsőízben írta ki az idén ének, zene, tánc és szavalat kategóriában a nemzetiségi úttörők részére a felnőttekéhez hasonló Vyletel Vták, a Felszállott a madár versenyt. Eddig hat megye küldte el nevezését, legtöbben Pest megyéből. Püspökhatvan, Dabas, Pilisszentkereszt és Pilisszent- lászló úttörő-csapatai jelentkeztek. A szakemberekből álló zsűri március 4-én hallgatja meg az együtteseket és dönt arról, hogy kik jutnak az április 6—9. között Békéscsabán rendezendő döntőre. Augusztus 20-án Nemzetiségi fesztivál Pénteken Tatán megalakult a 23. országos nemzetiségi fesztivál előkészítő bizottsága. A megbeszélésen részt vett Gyúrok György, a délszláv szövetség titkára, Képér Antal, a német szövetség főtitkára, Márk György, a román szövetség titkára, Such János, a szlovák szövetség főtitkára, dr. Kővári László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, Steiner Tibor. a Komárom megyei tanács elnökhelyettese. A nagyszabású találkozót augusztus 20-án tartják meg a hazánkban élő négy nemzetiség kilenc együttesének a részvételével. színházi esték Csóka-család Gyurkovics Tibor tragikomédiája a Pesti Színházban Kínos dolog, ha a kritikusnak egy új mű bemutatóján az első percektől kezdve az az érzése, hogy mindezt már látta valahol. S ez a feszélyező benyomás még csak erősödik, amikor arra is rájön, hogy nem valahol, hanem ugyanazon a színpadon látta már mindezt, ahol az új darab bemutatója zajlik. Nevezetesen a Pesti Színházban, két Örkény-darab (Macskajáték, Vérrokonok), s egy Sza- konyi-dráma (Adáshiba) előadásán. No persze nem szó szerinti értelemben, hiszen Gyurkovics Tibor egyáltalán nem érhető tetten holmi direkt átvétel, kölcsönzés, másolás bűnében. S az „ezt már láttam” érzése mégis elkerülhetetlen. Az okok nem különösebben rejtélyesek. Egyszerűen arról van szó, hogy Örkény kidolgozott egy rendkívüli módon logikus, és ugyanakkor abszurd drámai alkotómódszert és * látásmódot, amelynek segítségével mintegy más képsíkba tudta emelni a legköznapibbnak tűnő témákat, mondanivalókat, figurákat is. A formai virtuozitást szilárdan megtartotta a gondolati mag, s ennek a gondolati magnak az ereje, az egységessége. Szako- nyi pedig vett egy banális élethelyzetet és a hozzá tartozó figurákat, s kimunkált mindehhez egy szellemes megjelenítési formát, amelyben (erős egyszerűsítéssel) mindenki mondja a magáét, s ezekből a magánbeszédekből mégis összeáll a kerek egész, a drámai mű. Gyurkovics a maga Csóka-családja megírásakor részint Örkény abszurd logikájáról, részint Szakonyi virtuóz_ technikájáról vehette a példát, még akkor is, ha ezt nem tudatosan, „előre megfontolt szándékkal” tette. Talán ^ a téma adta, mintegy önmagától ezeket az ötleteket. Hiszen az, hogy itt egy híres professzor elhunyta után a sokat emlegetett, rejtelmes gyógyszer megtalálásáért, s egymásnak az örökségből való kitúrásáért folyik a családi belháború, nyugodtan lehetne Örkény vagy Szakonyi, vagy bárki más ötlete is. A groteszk, abszurd felhangok lehetőséget nyújtanának a kispolgári létben megcsökött emberek, a szerzésvágy, a gyűlölködés és még sok minden ábrázolására, kritizálására. Csakhogy sem ez, sem az nem kerekedik ki a drámából. Jól vagy kevésbé jól megírt magánjelenetek és villámtréfák füzérét látjuk, s ezekben a színészek (Bulla EIma, Tóműnek Nándor, Tábori Nóra, Benkő Gyula, Földi Teri, Greguss Zoltán, Egri Márta vagy éppen Pethes Sándor) remekül el is játsszák, ami egy magánszámban vagy villámtréfában eljátszható. De adósak maradnak — az író hibájából — a drámai egész megrajzolásával. Ezt, a különben sok ötletet, finomságot felvonultató rendező, Kapás Dezső sem pótolhatta. Takács István Irodalmi utazások Jókai Pest megyében 150 esztendeje, 1825. február 18-án született Jókai Mór, a romantikus prózairodalom kiemelkedő magyar képviselője. Hazánk majd minden tájára, a széles nagyvilág számos országába vezetnek el Jókai regényei, elbeszélései. Pest megye egykorú élete is megelevenedik Jókai írásaiban. Indítsunk el egy képzeletbeli „irodalmi a''.tóbuszt”. Vigyen el bennünket ez a busz megyénk ama helyeire, melyek Jókai műveire és életének eseményeire emlékeztetnek. Szentendre. Az ódon épületek között haladó autóbuszunk a Ráby Mátyás téren áll meg. Az első ház jellegzetes, úgynevezett gazdaház. Ebben lakott Jókai Rab Ráby című regényének hőse, Ráby Mátyás. A közismert regényhős ugyanis nem elképzelt alak, hanem történelmi személy. Jókai regényének lapjain a XVIII. század második felének szentendrei élete tárul elénk, cselekményének nagy része Szentendrén játszódik. Ráby Mátyás II. József császár udvari - hivatalnoka. Az uralkodó intézkedésére Ráby harcot indít a szentendrei iz- bégi nép kiszipolyozásának megszüntetésére. A hatalom akkori urai az alkotmányunkat lábbal tipró császár méltányos intézkedéseit is meghiúsítják. Ráfoyt üldözik, házát feldúlják, majd börtönbe vetik. Csak nagy nehezen tud kiszabadulni a császár parancsára. Szenvedéseiért nem nyer elégtételt, álruhában Strassburgba menekül, és a forradalmi Franciaországban kap menedékjogot. A regényt találóan jellemzi Mikszáth Jókai életrajzában (Jókai Mór élefe és kora) „Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át.”» A regény egyik mellékalakja, a derék kőmívesle- gény, Dacsó Marci a maga módján síkraszáU a kiszipolyozott szentendrei és izbégi földmívesekért, tájékoztatja Ráby Mátyást a bűnös üzel- mekről, és a népért életét is feláldozza. II. József csálszár ugyanis felmérette Magyarország földbirtokait. Ezt a rendeletet a nemes urak a jobbágyok rovására hajtották végre. A jobbágytelkek tekintélyes részét is saját telkeikhez számították. A Szentendréről távozó földmérő mérnök, ahogyan akkor nevezték (in- zsellér), szekerét Dacsó Marci hajtotta. Ezen a szekéren voltak azok a, földmérési iratok is, melyek alapján a- jobbágytelkek egy részét az urak telkéhez akarták csatolni. Ezt a szekeret Dacsó Marci hajtotta. „Egy helyütt — írja Jókai —, amint az országút a Dunához közeledik, egy mellékút kanyarodik rá, mely a szigeti révbe vezet. Mikor Marci bricskája ehhez a helyhez ért, egyszerre nekifordította a kocsis ennek a mellékútnak lovait, s kegyetlenül közéjük vert. A szekér a meredekről vágtatva rohan le egyenesen a Dunába ... Kocsis, mérnök, protokollum és mappa mind lementek a Duna fenekére. Sose találta meg azokat senki.” Az autóbusz második állomása a pesti vármegyeháza. A megyei börtön ma már nem látható, de Jókai regényében hű képet nyerünk az akkori fogság borzalmairól: „Kilenc láb a hossza, hat láb a szélessége annak a börtönnek, ahová Ráby Mátyás bekerült.” Az angyalarcú démon című Jókai-elbeszélés egy Pest megyei özvegyasszony, Matild bárónő fondorlataival ismertet meg. A közkedvelt, tüneményes szépségű, szellemes bárónő élénk társadalmi életet él. Fényes estélyein Pest/ vármegye színe-java jelenik meg. Egy ilyen estélyen a megye .alispánja, Nyóry Pál is részt vesz. A vendégsereg megdöbbenésére az estélyen leleplezi Matild bárónő csalásait. A súlyosan vétkező asszony ugyanis kötelezvények hamisításával egész vagyont szerzett. A vármegye számos családjának súlyos károkat okozott. „A nevezetes bűnper — fejezi be az elbeszélést Jóikai — Pest megye levéltárában érdekes tanulmányul szolgál, mint korrajz, és bűnügyi eljárásunk alkalmazása.” Régi könyveket és könyvtárakat, metszeteket vásárolunk. A vásár idején előjegyzési szolgálat! FEBRUAR 18-AN, KEDDEN SZENTENDRÉN, A KÖNYVESBOLTBAN----- t | l iit ikvár könyvvásárt rendez a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat antikváriuma 2500 Esztergom, Kossuth Lajos u. 5. Az elbeszélés jellegzetes alakja, Nyáry Pál nagy szerepet játszott Jókai életében. A Pest megyei Nyáregyházán született, Pest megye alispánja volt. 1848-ban képviselő. A képviselőház történelmi nevezetességű, június 11-i ülésén, mikor Kossuth kettőszázezer honvéd megadását kérte, Nyáry felugrott helyéről, kezét esküre emelve kiáltotta: „Megadjuk!” Erre az egész képviselőház lelkesen ismételte Nyáry szavát. Jellachich betörésekor lelkesen szervezte a nemzeti ellenállásit. A kormányt 1849-ben követte Debrecenbe, de egyre eltávolodott a forradalmi haladástól, vezére volt a Kossuth politikáját gyengítő, nehezítő úgynevezett békepártnak. Jókai hűséges maradt Nyáryhoz akkor is, amikor ez a különösen igazgatási ügyekben, szervezésben kiváló politikus téves utakon járt. Nyáry a szabadságharc után két esztendeig raboskodott, majd 1861-től ismét részt vett a közéletben, Tisza Kálmán oldalán. Jókai számos írásában emlékezett barátjára. Lelkünket má is megragadják Jókai sorai annak tanúbizonyságául, hogy Nyáry hazaszeretetét tévedései ellenére sem lehet kétségbe vonni: „A világosi sötét éjszakán együtt voltam Nyáryval, Csá- nyival és Kiss Ernővel (a két utóbbi mártírhalált szenvedett). Mi el vagyunk veszve — móndá Nyáry —, Magyar- ország elbukott. De amit társadalmi téren kivívtunk, a nép felszabadítása örökké élni fog, és mi nem hiába vesztünk el.” Lakodalom Pécelen Képzeletbeli autóbuszunk tovább halad Rákoscsaba után, és Pécelen áll meg. A napjainkban feudapesthez tartozó egykorú Pest megyei Rákoscsabán tartotta Jókai esküvőjét Laborfalvi Rózával. Házasságuk történetét eleven erővel írta meg Mikszáth Jókai-életrajzában. Mikszáth az esküvő helyét tévesen jelölte meg Piliscsabával. A házasság tanúi, a menyasz- szony részéről Ráday Gedeon, a Pest megyei közélet kiváló egyénisége, a magyar színjátszás előmozdítója, Jókai részéről Nyáry Pál. Bory István az Irodalamtörténet című folyóiratban ismertette a házasságkötés részleteit. A tanúk az esküvőn nem jelentek meg személyesen, csupán helyetteseik: Merva Ignác kántortanító és Krakker József. Az esküvő papja: Bruckner Ede rákoscsabai lelkész. A pár valószínűleg azért esküdött meg Rákoscsabán, mert a szomszédos Pécelen, a ma is fennálló Ráday-kú- riában tartották az esküvői lakomát. A családdal szemben Nyáry Pál helyeselte a házasságot, beváltak szavai: „A két magasan szárnyaló lélek kiegészíti egymást”. A képzeletbeli autóbusznak következő állomása Cegléd. Jókai 1948. szeptember 24-től, mint Kossuth testőre vett részt a nagy hazafi honvéd- toborzó kőrútján. Útjukat Jókai -„Egy dal keletkezése” című emlékezésében örökítette meg. Útjuk első állomása Cegléd. S október 3-án a Pesten átvonuló csapatok sorában a ceglédiek már a Kos- suth-nótát énekelték. „Délután indultunk még vasúton — emlékezik Jókai —a ceglédi állomáson találönarckép. Az író rajza. koztunk a Földváry-féle önkéntes csapat utóhadávai, melynek szolgálati ideje lejárván, hazafelé térőben volt. Az a^dunai harctérről jöttek, harctépettek voltak, de harcecL. zettek. Kossuthnak egy percébe került megfordítani a hazatérő csapatok irányát, ily időben pihenni ki merne. A derék hadfiak elfeledték fáradalmaikat, s a még fárasztóbb keserűséget, vállukra vették a lábhoz tett fegyvert, követték a szónokot, kit Ceglédre háromszáz csapatpro- bált bajnok kísért. A hír villáma járt mindenütt előtte. Cegléd vásárterén már egy felzúgó tenger várt rá, férfiak, nők tengere, melyet hullámmá paskoltak fel szavai, mint ahogy játszik a zivatar a tengerrel. Képzeletbeli utazásunk utolsó Pest megyei állomása Nagykőrös. Jókai 1854 októberében látogatta meg Arany Jánost, s már vasúton tette meg az egész utat. A nagy költő 1851-től 1860-ig tanára volt a nagykőrösi református gimnáziumnak. Az iskola magas színvonalát Jókai Egy nap Arany Jánossal című írásában így jellemezte: „Ez volt ám a tanári kar. A fiastyúk- ban nincs annyi arany csillag, mint akkor Nagykőrösön volt.” Arany egykori tanártársai közül ma is közismertek: Szász Károly, a magyar műfordítás egyik úttörője, Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc történettudósok, s Tömöri Anasztáz, aki fél- milliónyi örökségét a magyar irodalom pártolására fordította. Tömöri Anasztáz örökségét átvéve megvált tanári állásától, Jókai nagykőrösi tartózkodása során részt vett búcsúlakomáján. Írók, tudósok egész sora jelent meg ezen a kedélyes össze jövetelen, a tanári testület tagjai, Arany János, Gyulai Pál, Tompa Mihály s a jeles nyelvtudós, Ballagj Mór. Jókai a lakomát^ követő napot Arany János vendégszerető házában töltötte el. Nagy szeretettel emlékezik Jókai Arany Júlia nevű . leányára, aki fiatalon költözött el az élők sorából. Jókai Júlia színjátszó tehetségéről elragadtatással ír. A kedves kisleány egymaga eljátszotta Jókai • elbeszélését. „Az örmény leá- nyá”-t. „Bámulatos volt any- nyi zsenialitás ebben a gyermekben — írja Jókai. — ötféle-' szerepet kellett játszania ... Mind az ötöt úgy játszotta, hogy megenni való volt.” Jókai tehát jóval több egyes irodalmárok „édes me- semondó”-jánál. Aki igazán ismerni akarja hazánk múltjának. tájainak, benne Pest megyének hangulatait, annak olvasnia kell Jókai alkotásait. Rubinyi György Iránytű Elsősorban a tizenéveseknek szánja új, ismeretterjesztő Jellegű sorozatát a Móra Könyvkiadó. Az Iránytű a serdülő fiúk-lányok világban való eligazodásához kíván segítséget nyújtani. Az erkölcs, a világnézet problémáira vitáihoz érvet, ébredő kérdéseikre választ adni — így lehetne ösz- szefoglalni a szerkesztői elképzeléseket. Kérdések a valláshoz — ez a címe a rorozat elsőként megjelenő kötetének amelynek szerzője Gecse Gusztáv marxista vallástörténész. Izgalmasnak ígérkezik a sorozat második darabja is. Újfajta szocialista embert kíván nevelni, a közösségi ember formálásához ad segítséget yiohás Lívia pszichológus Mit tudsz önmagádról? című könyve.
