Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
iparszer« termelés a jövő mezőgazdaságában AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM FELADATAI Dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterünk a minap a kiskun- lacházi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén elmondott felszólalásában hangoztatta: a mezőgazdaság korszerű termelésfejlesztésének legbiztosabb bázisai a különféle iparszerű növénytermelési rendszerek. E rendszerek szerepéről kérdeztük meg dr. Lőrincz Józsefet, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Földművelés- tam és Növénytermesztési Tanszékének Vezetőjét. Új ember, az új termelésben A kérdések között a következők szerepeltek: Milyen változások várhatók a mező- gazdaságban, a termelés fokozására, az eredmények növelésére, az önköltség csökkentésére? Hogyan tudjuk az egyre növekvő igényeket az élelmiszerpiacon kielégíteni? Hogyan lehet összehangolni még jobban a tudományokat és a termelést? Biztos alapot nyújt-e az egyre szélesebb területeket átfogó tudományos, technikai, műszaki és biológiai forradalom? Dr. Lőrincz József profesz- szor összefoglalóan a következőket mondotta: — A magyar mezőgazdaság elmúlt két évtizedét történelmi jelentőségű sorsforduló, minőségi változások, főként pedig gyors és jelentős fejlődés jellemzi. Az elért eredmények szocialista társadalmunk helyes agrárpolitikájának, ezen belül a tudományos, biológiai és technikai eredmények, eszközök jelentős térhódításának a következményei. A gyorsan változó világ újabb és újabb eredményeket produkál, melyeknek felhasználását és alkalmazását az élelmiszer-gazdaság területén dolgozó szakemberektől, a termelőüzemek is, de a népgazdaság is elvárja. Az igények egyre nőnek, néha meg is előzik — legalábbis kielégítésük alapján — a termelést. A jogos igények kielégítése viszont népgazdasági feladat. Ennek azonban csak akkor tudunk eleget tenni, ha a népgazdaság minden ága, így az élelmiszer-gazdaság is lépést tart a megkívánt fejlődéssel. A tudomány és technikai forradalma nemcsak a termelés tárgyi feltételeiben hozott lényeges változásokat, hanem mindenekelőtt az embernek, a termelésben betöltött szerepét módosítja. Országos kapcsolatok Az a hiba, hogy néhány mezőgazdasági üzemben a fenti alapvető igazságot nem veszik tudomásul, pedig régi módon gondolkodni és újszerűén gazdálkodni a dolog természetéből fakadóan nem lehet. — A legjelentősebb változás a kémiai tudományok fejlődésével és a kémiai ipar mezőgazdaságot szolgáló tevékenysége alapján következett be. Ennek segítségével rövid idő alatt nagy utat tettünk meg. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem jó kapcsolatban áll az ország számos állami gazdaságával, termelőszövetkezetével, a termelési rendszerek vezetőivel és természetesen az egyetem tangazdaságával is. Tizenkilenc rendszergazda Beletekintettünk a növénytermelési rendszerek erre az évre jóváhagyott táblázatába. Ebből kiderült, hogy Anyakönyvi hírek Született: Pozsár József és Tóth Erzsébet: Károly, Kozma József és Pintér Anna: József, Gál János és Hegedűs Erzsébet: Katalin Krisztina, Bellus Ferenc és Szabados Irén: Ferenc, Kanalas László és Farkas Terézia: Mihály, Szabó János és Márkus Erzsébet: Erika, Kalcsó Sándor és Kiss Katalin: Attila, Elszaszer József és Balázs Sára: Sarolta, Both Zoltán és Hangod! Mária: Zoltán, Haszara János és Bodnár Ilona: Ilona, Major József és Kapás Éva Aranka: József, Gombai István és Poj- zel Mária: Balázs, Szenczy Miklós és Karacs Mária: Ildikó, Kamihál György és Ka- puszta Irén: Katalin^ Szűcs János és Koricsánszky Mária Stefánia: Mihály, Zsichla János és Rinkó Éva Julianna: János Riehárd, Lakatos János és Kővágó Margit Erzsébet: Anita Margit, Maszlag Csaba és Háromsitz Terézia: Csaba, Pattantyús-Ábnahám Miklós Antal és Gábriely Mária: Kristóf Gábor, Kék József és Kardos Ilona: Time, Kiss József György és Briáik Zsuzsanna: Krisztina, Bodor István és Hunyadkürti Mária: István, Úf a szomszéd faluba. Vácszentlászici expsdíciós látogatás Vasárnap délelőtt kedves találkozón vettem részt a vácszentlászlói iskolában, ahol a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat Ságvári Endre raja |— Balogh Endréné vezetésével —- vendégül látta a túrái iskola Gagarin úttörőcsapatának Lenin raját. Nem egyszerű farsangi vendéglátás volt ez, hanem — a jó ízű szendvicsek, hűsítő italok, ■kultúrműsor, táncbemutató és sok-sok kacagtató játékon túl, melyből egyébként Lend- vai Ilona igazgatónő és Balogh Mária tanárnő is kivette a részét — komoly expedíciós látogatás. Komolyan megtervezett kutatómunka vitte Vácszentlászlóra a túrái pajtásokait, amelynek célja az vol't, hogy a fiatalok megismerkedjenek a két község múltjával, szokásaival és természetes szépségeivel. E látogatás utón megerősödött bennem a hit, hogy nem tud igazán gyönyörködtetni a világ olyanokat, akik saját környezetükről semmit sem tudnak. A saját környezethez hozzá tartoznak a szomszédos falvak is, mert bármerre is induljunk, ezeken keresztül vezet az út. Vácszentlászlón úgy láttam, és gondolom, a túrái úttörők is úgy érezték, hogy a szomszéd faluba vezető út a legkedvesebb módon nyílt meg előttük. Ahogy az akció neve is mondja, nem térkép volt nekik a táj, hanem élettel telített föld. Megismerték a táj múltját, az ott élők szokásait, hagyományait, új alkotásaikat, és magukat az alkotó embereket is. (Kép és szöveg: Czangár Gyula) Gedei László és Bene Anna: Viola, Nagy Vilmos és Szűcs Ibolya: Katalin, Dapsy Csaba és Kemény Irén Katalin: Lívia Diána, Tischlér Károly és Bugyi Mária: Károly Róbert, Nyári István és Kurunczi Anna: Krisztina, Ondrik János Bertalan és Gregus Erzsébet: Cecilia Krisztina, Majoros Miklós és Gerhát Margit: Miklós, Mácsár József és Homok Margit: Balázs, Molnár Vilmos és Jezsoviczki Erzsébet: András, Skuilitétd József és Nagy Etelka: Henrietta, Bereczki József és Vincze Erzsébet: Ágnes, Láposi Balázs és Hajdú Berta Erzsébet: Balázs, Bereczki József és Balga Erzsébet: Klaudia, Erdélyi Mihály és Kerekes Mária: Mónika, Holló József és Tóth-Zsigia Erzsébet: Bernadett, Péter József és Flóris Anna: Erzsébet Zsuzsanna, Tóth Péter és Drávái Ilona: Csilla, Ecseri István és Gál Mária: Csaba, Hangódi Lajos és Kurunczi Margit: Lajos, Simon Ferenc és Reményi Julianna Ibolya: Zsolt, Berki Gyula és Baranyi Gizella: Gizella, Sajtos Ferenc és Trausz Mária: Ferenc. Házasságot kötött: Ribárszki István és Török Mária, Nagy Rudolf és Oláh Rozália, Kövesd! László és Olajos Olga Ágnes. Elhunyt: Bene Jánosné Bedő Terézia, Ladányi Piroska, Arany Zoltán István, Sárközy Jenőné Stróbel Erzsébet, Tóth Jó- zsefné Gyarmati Erzsébet, Illés Károly, Bense István, Szlávik Kálmánná, Fejes Borbála, Krasznyánszky Irén. II. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1975. FEBRUÁR 19., SZERDA Vállalatok, intézmények Gödöllőért Városfejlesztés - összefogással Városunk, Gödöllő a társadalmi munka tekintetében kiváltképp szép eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a Pest megyei Tanács, valamint a Hazafias Népfront Pest megyei. Elnöksége a tavalyi évre is meghirdette a településfejlesztést segítő társadalmi versenyt. Ugyancsak hírül adtuk azt is, hogy ennek jegyében keresett új utakat a gödöllői városi tanács vezetősége. Most már bátran állíthatjuk, hogy az új kezdeményezés, a tanácstagi alap létrehozása teljes sikeri hozott, segítségével a tanácstagi körzetek llakói tavaly egymillió 680 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. 227 százalék Kevesebb szó esett azonban mindeddig városunk vállalatainak, üzemeinek és intézményeinek a •városfejlesztésben való részvételéről, illetve ennek kézzel fogható támogatásáról. Megemlítjük, hagy az elmúlt esztendőben a lakosság és az intézmények együttesen összesen egymillió- ötszázezer forint értékű társadalmi miinkát vállaltak, ám az esztendő végi „zárszámadáskor” kiderült, hogy a valóságos érték végül is 3 millió 400 ezer forint lett, vagyis a teljesítés 227 százalékos. Isrflfereites, hogy február 16-án, vasárnap tartották városunk kommunistáinak küldöttértekezletét. A beszámoló a többi között azt is megállapította, hogy Gödöllő városiasodásának egyik legfőbb erénye; sikerült kikovácsolni az érintett párt-, állami és gazdasági szervek egységét, a közös célok elérésének érdekében. Minden brigádtag ... Visszatérve az elmúlt esztendei eredményekre: megbízható számadat igazolja a fent elmondottakat, hiszen városunk intézményei és vállalatai tavaly egymillió 720 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. IMI—AKA—MEZ Találkozó Stepanovban Az ikladi Ipari Műszergyár párt- és szakszervezeti bizottságai február első napjaiban szerződést írtak alá két szocialista ország testvérvállalataival munkásaik külföldi csereüdültetéséről. A gyár vezetői, a német demokratikus köztársaságbeli Suhl városát és a csehsziovákiai Brnót keresték fel. A német városkában a háztartási kisgépeket előállító AKA-gyárat, északi szomszédunknál pedig az elektromos forgógépeket előállító MEZ vállalatot látogatták meg. A szerződés értelmében az NDK-ban a nyár folyamán egy negyventagú csoport üdül. Többségükben fizikai dolgozók töltenek majd két hetet családjukkal a thüringiai fenyvesekben. A csehszlovákiai vállalat két üdülőjét — a lud- vikovit és a medvégyiceit — két, harmincöt tagú ikladi üdülőcsoport látogatja meg. Cserébe az IMI biztosítja azt, hogy július 8-tól harminchat csehszlovák és ugyaneny- nyi német kisgyerek — a két vállalat dolgozóinak gyermekei — tizennyolc betnek a Balaton töltmeilett. A néhány héttel ezelőtt' megkötött megállapodás órídakessé- ge az is, hogy a cselt szlovákiai Stepanovban adnp-c találkozót egymásnak a í három gyár dolgozóinak gyermekei. Majer Károly, a gy^r szak- szervezeti bizottságánrtk titkára elmondotta, hogy tavaly korszerűsítették a mii":írgyár balatonszemesi üdülcei A bővítés nyomán egy «turnusban ötvenen üdülhetmil: a vállalati üdülőben és Gszezcn- ban — a nyár legmelegebb napjaiban — 8 turnust szeretne elküldeni a szakszervezeti bizottság. A pihenési, üdülési lehetőségek bővülő választékát azonban nemcsak a külföld üdültetés jelzi, hanem az ; i;, hogy a gyár 1974-ben 150 ' ezer forintért egy nyolcszfa négyszögöles üdülőtelket Hásárolt Zalakaroson. Az üdüli'telekre 1977 nyarára szeretnének húsz szobás korszerű gyái, üdülőt felépíteni. . B. P. Mindennek bizonyítására néhány példát is érdemes leírni. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet javítástechmo- lógdai főosztályának, valamint gépvizsgálati osztályának bronzkoszorús szocialista brigádjai az elsők között tették meg felajánlásaikat felszabadulásunk harmincadik évfordulójára, valamint a XI. pártkongresszus tiszteletére. A többi között vállalták, hogy városunk szépítése, valamint az intézet szociális létesítményeinek fejlesztése érdekében minden brigádtag tíz társadalmi munkaórát dolgozik. Ezen túl az MGI számos gödöllői építkezést, iskolabővítést támogatott járművekkel, munkagépekkel. A Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat szocialista brigádjai összesen 140 ezer forint értékű munkaidőn, túli társadalmi munka végzését vállalták. Érdemeket szereztek az Imre úti iskola környékének tereprendezésénél, valamint a Mátyás király úti iskola bővítésénél; s ott voltak a fürdő lebontásánál is. A Gödöllői Gépgyár dolgozói részt vettek a három mária- besnyői iskola tatarozásában, de őik tartják karban az alsóparki kandelábereket is. A Gödöllői Gépgyár tavaly összesen 258 ezer forint értékű munkával segítette vá-. rosunk épülését, szépülését. 1. Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyára az Imre utcai iskolánál, továbbá a Dózsa György úti gyermek- élelmezési konyhánál szerzett érdemeket. A gyár brigádjai tavaly pótfelajánlás keretében ígérték meg, hogy a rendezendő kommunista szombatok bevételét a jelenleg száz férőhelyes gyári óvoda bővítésére fordítják. Ez nem kis dolog, hiszen az új helyiségek felépülése után a dolgozók valamennyi gyermekét el tudják helyezni. De jó példának kínálkozik a gödöllői Vegyesipari Szövetkezet is, amely tíz-tíz ezer forintot utalt át a város óvodáinak és bölcsődéinek támogatására. Ezenkívül két kommunista szombatot ajánlottak föl a városért, Ki mit tehet ? A Tangazdaság 70, a GYÓGYÉRT 25, a Volán 20, a Humán 29, az Ikladi Ipari Műszergyár 190 és a GÖFÉM 24 ezer forintot adott a tanácsnak az óvodák és bölcsődék támogatására. Mindez a példás összefogást, együttműködést bizonyítja. Fehér Béla SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPOR X. TELI UTTORŐ-OLIMPIA Két pajtás gyorskorival Vasárnap Budapesten, a városligeti Műjégpályán rendezték meg a X. téli úttörő-olimpia gyorskorcsolya-versenyét. A megyei és budapesti versenyek során 29 lány és 28 fiú jutott be az országos döntőbe. A rendezők — ez reális szemléletet tükröz — a vidékiek eredményét külön értékelték, hiszen ezek nem rendelkeznek műjéggel. (Természetes jég pedig az idén nem nagyon állt rendelkezésre.) Éppen ezért is érthetetlen a műjégpályával rendelkező Dunaújváros távolmaradása. A vidékiek kategóriájában nagyszerűen szerepelt két gödöllői pajtás, mindketten a Petőfi Sándor általános iskola tanulói. A lányok versenyében La- báth Zsuzsanna a 200 méteres távon negyedik, a 400 méteres távon pedig harmadik lett: 33.1, illetve 64.6 másodperces eredménnyel. Az összetettben 97.7 másodperces eredménnyel az előkelő harmadik helyet szerezte meg. A fiúk versengésében az ugyancsak gödöllői Horváth Csaba 200 és 500 méteren egyaránt a harmadik helyezést szerezte meg, 29.9, illetve 82.8 másodperces időeredménnyel. Az összetettben 112.7 másodperccel a harmadik lett. A kiválóan szerepelt két pajtás érmekkel, oklevéllel és értékes könyvjutalommal tért haza. A LABORATÓRIUMI TÖRZSÁLLATTENYÉSZTÓ INTÉZET (Gödöllő, Táncsics Mihály út) felvételre keres 'S-'//SSSS/SSSSSSSSSSS/SS//SSSSS//S/SS. — jogászt jogtanácsosi munkakörbe (lehet kezdő is). — géplakatost, — villanyszerelőt JELENTKEZÉS: a munkaügyi előadónál A gödöllői Háziipari Szövetkezet azonnal felvesz varrodába szakképzett nőket, könnyen betanulható síkkötő munkára férfiakat és nőket, bőrdíszmű-varrónőket. I összesen 19 rendszergazda vari az országban, 904 ezer nyolcszáz hektárnyi földdel. A termelést illetően első helyen s kukorica áll. Az egyetem szakemberei, tanárok és kutatók járják a gazdaságokat, í ahol lehet, segítenek, tanácsokat adnak. A kémiai anyagokkal kapcsolatos észrevételeiket a veszprémi Vegyipari Egyetemmel koordinálva tárgyalják meg. — Az elmúlt évben már több növényfajtánál megértek a feltételek a termelési rendszerek kialakítására, ezért az idén közel 1 millió hektárra növekedett a rendszerbe vont növények termőterülete (búza, rizs, napraforgó, burgonya, borsó, szója, lucerna). A mennyiségi és minőségi növénytermesztés korszerű útjait az iparszerű termelési rendszerek képviselik. Az adottságoknak megfelelő területükön való elterjesztésükhöz, illetve bevezetésükhöz az Agrártudományi Egyetem nemcsak a szakemberképzés területén végez jelentős munkát, hanem a továbbfejlesztés tudományos alapjainak kidolgozásában is. Csiba József
