Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

Gödöllőn Sladek Ladislav Az őszi búza vetése jelenleg 85 százalékában kész, s telje­sen befejezte az őszi vetéseket a dányi Magvető, a gödöllői Petőfi, az ikladi egyesült Gal- gaparti, a kerepesi Szilasmenti termelőszövetkezet, valamint a veresegyházi Vörös Csillag Szakszövetkezet. Komszomolislák vendégségben Politikai e'őadás Péceíen A járás KISZ-szervezetei a napokban baráti körben szov­jet komoszomolistákkal talál­koznak. Csütörtökön, novem­ber 7-én este a Veresegyház} KISZ-esek láttak vendégül szovjet fiatalokat. A KISZ- esek műsort rendeztek a ven­dégeknek, amelyen szerepeltek az úttörők, a Rajkó-zenekar sőt még magyar fiatal oroszul is szavalt. A műsort követően a szovjet fiatalok jelvényeket és könyveket kaptak vendéglá­tójuktól, majd késő estig kö­zösen énekeltek szovjet, ma­gyar, chilei, kubai, olasz és más nemzetiségű mozgalmi da­lokat. Pénteken este a kistarcsai Hazai Fésűsfonó fiataljai lát­tak vendégül komszomolistákat KISZ-kiubiukban. Szombaton* az aszódi KISZ-szervezet tag­jai mennek vendégségbe a szovjet komszomolistákhoz. Szovjet—magyar barátsági napot rendeznek vasárnap a péceli KISZ-fiatalok. A prog­ram szerint délelőtt 10 órakor fogadnak tizenöt komszomolis- ta fiatalt, majd a vendégek rö­vid tájékoztatót hallgatnak meg a nagyközség életéről. Délután politikai előadásra ke­rül sor. A tervek szerint kö­tetlen beszélgetéssel, klubest­tel ér véget az egésznapos program. Részt vett a felszabadításban Kitüntetések a Ganzban Kedves vendéget fogadtak tegnap délelőtt a gödöllői já­rási-városi MHSZ-nél. Gödöl­lőre ékezett feleségével Sladek Ladislav alezredes, a beszter­cebányai SVAZARM — a csehszlovákiai hovédelmi szö­vetség elnöke, aki részt vett 1944-ben Gödöllő felszabadítá­sában. Solti Alpár, a gödöllői- járás úttörőelnöke nyolc úttörővel és két kisdobossal, Benesik Ernő városi úttörőelnök pedig két úttörővel, egy kisdobossal kép­viselte a járás négyezer, illet­ve a város kétezer úttörőjét, kisdobosát a kétnapos megyei úttörőparlamenten, Nagykátán. A vita során nagy tetszést aratott Benesik József pajtás felszólalása, aki javasolta a parlamenten résztvevő úttö­rőknek, hogy állítsanak em­léktáblát Kartalon az 1919-ben Magyarországon elsőnek ala­kult úttörőcsapat emlékére és az avatásra hívják meg a még élő kilenc egykori csapattagot. A több méter hosszú alapító- levél kezdő gondolatait ezen a parlamenten fogalmazzák meg és vigyék tovább az országos úttörőparlamentre, ahol az or­szágos küldöttek is ráírhatják felajánlásaikat. A javaslatot egyhangúlag elfogadták és az alapítólevél megfogalmazását a megyei parlament indító gondolatával, „tettek beszél­nek" jelszóval kezdték. Kedves színfoltja volt a par­lamentnek, hogy a nagykátai tanács által adományozott. te­rületen úttörő emlékligetet lé­tesítettek. Itt minden városi, járási küldöttcsoport egy-egy fát ültetett el, aminek tövében palackpostát helyeztek el a Magyar Üttörő Szövetség fenn­állásának 50 éves évforduló­ját ünneplő pajtások számára. H. L. G. Kedvet az élethez • ® Öregek közt — Szadán Az ötholdas park lombjukat vesztett ágai integetnek az őszi szélben Szadán. Szép környe­zet, jó ellátás és kiszolgálás mellett élik napjaikat Szadán a járási szociális otthon öreg lakói. Nem unatkoznak, min­denki talál valamilyen elfog­laltságot: kézimunkáznak, ol­vasgatnak, rádiót hallgatnak, beszélgetnek. Telik-múlik az idő. Az utóbbi napok különösen mozgalmasak voltak: vala­mennyien a november 7-i ün­nepségre készülődtek. Az álla­mi párt- és egyéb ünnepeket bensőséges hangulatú műso­rokkal teszik emlékezetessé. Dalol a 88 éves Sáska István, versel a 84 éves Keresztes Sándor és az egykori gödöllői Sárvári néni, az otthon Kati nénije, nótázik, versel Viet­namról. A szadai otthonnak 80 lakó­ja van, többségük férfi. A leg­idősebb a 90 éves Materna Győző. Akik szerepelnek, fel­lépnek, szívesen teszik, hiszen itt sem marad el a taps, az el­ismerés. Gajdos Pálné, Boris- ka néni kitartó szorgalommal buzgólkodik, hogy mind több mosoly fakadjon az arcokon. Egy-egy ilyen ünnepség után hetekig beszélik, értékelik egymás munkáját. A mázoló segít Nem magára hagyott embe­rek az öregek. Érzik a társa­dalom gondoskodását, a járási hivatal és a megyei tanács segítségét. Az öregek szadai otthona is öreg. Egykoron Vé- csey báró háza volt. Évről év­re javítják az öreg házat, így hosszabbítják élettartamát. Az idén mosoda épült, melyet a veresegyházi költségvetési üzem dolgozói építettek föl gyors tempóban. Most veszik majd meg a nagy teljesítmé­nyű mosógépet, amely köny- nyíti majd az otthon dolgozói­nak munkáját. Nemrégiben Buda István, gödöllői szobafestő- és mázoló mester dolgozott az otthonban, és három és fél ezer forinttal kevesebbet kért a szokásosnál: ennyit ajánlott fel az otthon javára. A tervekről Rozsnyai Péter- né tájékoztat. Megalakulástól kezdve vezeti az otthont, mely jövőre huszonöt esztendős lesz. Űgyszólván mindent föl kelle­ne újítani és remélik, hogy megkapják a szükséges segít­séget. Házi gondozók A szadai szociális otthon a gödöllői járásban végzett házi szociális i gondozás központja. Járásunk tizenegy községében foglalkoznak azokkal az idős emberekkel, akik helyszűke miatt nem költözhetnek be szociális otthonba. Társadalmi aktívák lakásukon látják ei az öregeket: ma már negyvenket- ten élvezik az áldásos gondos­kodást. Többségük egyedülál­ló, de vannak házaspárok is: ők a megmondhatói, milyen nagy segítség ez a támogatás. társadalmi aktívák rend­szeresen felkeresik otthonaik­ban az idős, sokszor magate­hetetlen embereket. E kezde­ményezést tovább szeretnék szélesíteni, ehhez minden se­gítséget megkapnak az illeté­kesektől. Az áldozatvállaló emberek különböző módokat találnak a segítségre. A közelmúltban a Pest megyei Szolgáltató Válla­lat szadai orsózó ütemének Bßke szocialista brigádja, Illés József né vezetésével végezte el az otthon körüli kerti mun­kákat. Az otthon dolgozói nemcsak munkaköri kötelességeiknek tesznek eleget, vállalnak kü­lönmunkát is: például a sza­dai temetőben rendbehozták az otthon néhai lakóinak sír­jait, és valamennyit fölvirá- gózták. Ébredésre várva A szociális otthon lakóival beszélgetve, köztük járva, több gondolat ébred az emberben. Nem hasonlít ez az egykori szegényházakra, mert olyan életet élhetnek itt az öregek, amilyen sokuknak odahaza sem jutott. Az ellátás, a bá­násmód, olyan, hogy kedvet ad az élethez: és az idős em­berek szívesen várják a reg­geli ébredést. Csiba József Pillanatkép az otthonból Barcza Zsolt felvétele (Fejéregyházi László felvétele) Továbbra is erőteljesen foly­tatódnak a mezőgazdasági munkálatok járásunk földjein. A szőlő szüretelését a gazda­ságok befejezték, összesen 411 hektáron szedték le a kedvelt csemegegyümölcsöt, a bomak- valót. Munka még maradt bő­ven hiszen egyelőre betakarí- tatlanul áll a kukorica 2600, a cukorrépa 94, a gyökérzöldség 50 és a káposzta 28 hektáron. A Magyar Néphadsereg v Híradó Technikai Üzem 1975, január 2-ától felvételre keres erkölcsileg, politikailag megbízható rádió-, rádiórele- es geptáviró műszerészeket, optikus, fénytechnikai szakmunkásokat, tehergépkocsi- szerelőket es vezetőket lestő. fényező és esztergályos szakmunkásokat, betanított (elektromos) munkásokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet személyesen, az alábbi címen: MN.HTCI. Gödöllő, Dózsa György u. 63/o. Telefon: Gödöllő 531. 104-es mellék. I. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1974. NOVEMBER 9., SZOMBAT Koszorúzás az emlékműní! Két új név — márványban kön, november 7-én megren­dezett ünnepségen vált ismert­té. Dr. Siipek Zoltán és Benedek János tiszteleg az emlék­mű előtt. Plutzer Miklós ünnepi beszédét mondja. A kiváló dolgozó kitüntetéseket Balogh József igazgató adta át. Barcza Zsolt felvételei A Gödöllő körül vívott fel­szabadító harcokban, 1944 őszén elesett szovjet hősök a gödöllői temetőben nyugsza­nak. A közös sír fölött emlék­mű áll, rajta márványtábla. Néhány elesett katona nevét az emlékmű építésekor márvány­ba vésték, de 194 hős neve is­Sutta József felvétele meretlen. Az egyik szovjet ala­kulat parancsnokságának • köz­lése szerint Szergej Csukma szakaszvezető és Sz. M. Vini- csenko honvéd hősi halottak nevét Csontos Pál gödöllői szobrász orosz és magyar nyel­ven márványba véste, s ez új- jabb két hős neve a csütörtö­Az emlékműnél rendezett ünnepségen Sás <Károly tanár mondott beszédet, melyet ko­szorúzás követett A járási pártbizottság koszorúját Kis Emil, a városi pártbizottságét Plutzer Miklós első titkárok, a járási hivatal, koszorúját dr. Süpek Zoltán elnök, a városi tanácsét Benedek János ta­nácselnök, a Hazafias Népfront járási Bizottsága részéről Hó­nig György bizottsági titkár, a városi bizottság részéről: Né­meth Alajos; a város üzemei, intézményed, az egyetem és az iskolák, valamint a fegyveres testületek helyezték el koszo­rú juikat. Az igen nagy számú ünneplő közönség előtt rendezett év­fordulós megemlékezés az In- ternacionálét követő díszme­nettel ért véget. Még a dél­előtt folyamán a járási és vá­rosi pórt- és tanácsi vezetők a járási hivatal dísztermében fogadást adtak, ahol Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára mondott pohárkö­szöntőt. Cs. J. A vendégeket Jant László, a gödöllői járási-városi MHSZ titkára fogadta. Elbeszélgettek a két szervezet feladatairól, s közösen nézték meg a szövet­ség bázisát. Jant László átad­ta Sladek Ladislavnak az MHSZ kiváló munkáért kitün­tetés arany fokozatát, a két szervezet együttműködéséért kifejtett munkájáért. Késő délelőtt a városi párt- bizottságon fogadta a vendé­get Benedek János, a városi tanács elnöke, valamint Kerek László, a városi pártbizottság munkatársa. Megemlékezés Isaszegen A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 57. évfordulóját Isaszegen november 7-én dél­előtt 10 órakor ünnepelték meg a művelődési házban. Az ünnepi megemlékezés nyitása­ként az iskola énekkara adta elő a magyar és a szovjet himnuszt, majd Nagy Ferenc az isaszegi pártszervezet csúcstitkára ünnepi beszédet mondott. Ezt követően az új iskola együttese műsort adott a nagy történelmi sorsforduló eseményeiről. A helyi párt- és tanácsi vezetés mellett az el­nökségben helyet foglalt Ko­vács János, a járási pártbi­zottság munkatársa is. Az ün­nepség után a községi párt- alapszervezet és a község ve­zetői a Csata vendéglőben bensőséges ünnepségen kö­szöntötték Isaszeg 1919-es ve­teránjait. A Ganz Műszermövek gö­döllői Árammérő Gyárában rendezték a város kiemelt no­vember 7-i ünnepségét, amely­nek szónoka Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára volt. Az ünnepségen több kitünte­tést is kiosztottak: a Haza szol­gálatáért érdemérem arany fo­kozatát Várnagy Attila, ezüst fokozatát Farkas István — mindketten a kísérleti műhely dolgozói — kapta. Aranyko­szorús KISZ-jelvényt kapott Fejéregyházi Csilla és Marosi Ilona, míg Jenei Elekné és Szűcs L. Csaba a KISZ KB di­csérő oklevelét vette át. Orszá­gos munkásőrparancsnoki di­csérő oklevelet kapott Katona Ferenc. A gyár dolgozói közül ösz- szesen 54-en kapták meg a Ki­váló dolgozó jelvényt, s négy­száz munkás összesen 250 ezer forint pénzjutalomban része­sült. ötszázezer, illetve 250 ezer kilométert vezetett baleset nél­kül Pesti Ferenc, illetve He­gy esi Gyula és Laukó Zoltán, ezért megkapták az ezzel járó kitüntetést. Aranyfokozatú jel­vényt kapott a politikai iro­dalom kiváló terjesztéséért Ba­logh Jenőné és Bencze Béláné. MEGHÍVJÁK AZ ALAPÍTÓKAT Emléktábla lesz Kartalon A VÁROS ÉS JÁRÁS FÁJA AZ ÚTTÖRŐLIGETBEN Gyorsjelentés a földekről Vége a szüretnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom