Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

wein f sbHkntm 1974. OKTOBER 22., KEDD A Tóték — Leningrádbói A Budapesti művészeti he­teik keretében keddtől hazánk­ban vendégszerepei a világhí­rű leningrádi Akadémia Gor­kij Színház. Ebből az alkalom­ból hétfőn a Fészek Művész- klub gobelintermében a szín­ház vezetői, művészei sajtótá­jékoztatót tartottak, amelyen beszámoltak az újságíróknak magyarországi programjuk­ról, a színház terveiről, reper­toárjáról. Elmondták, hogy a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével kitüntetett társulat első alkalommal a Hanuma című vígjátékkal lép a ma­gyar közönség elé kedden a Fővárosi Operettszínházban. Bemutatják még Örkény Ist­ván: Tóték című drámáját és Rahmanov: Viharos alkonyat című drámáját is. KKI kiállítások Októberben a Kulturális Kapcsolatok Intézetének gon­dozásában két jelentős tárlat nyílik Budaipesten. A Műcsar­nok termeiben október 25-től keresheti fel a közönség a »Mai norvég iparművészet” című reprezentatív bemuta­tót. A Szépművészeti Múzeum Pergamon termében október 26-án nyílik meg Gino, Galli olasz elkötelezett művész po­litikai rajz- és plakátkiállítá­sa. Ezen mintegy száz alkotást tekinthet meg a látogató kö­zönség. A külföldön rendezett tár­latok sorában reprezentálja hazánk művészetét a „Száz­éves a Budapesti Iparművé­szeti Múzeum” című kiállítás, amely október 24-től fogadja az érdeklődőket a bécsi Col­legium Hungaricumban. A berlini Magyar Kultúra Há­zában magyar népművészeti kiállítást avatnak Október 25- én. November 4-én mintegy 60 plakátból álló kiállítás nyí­lik Moszkvában „Magyar po­litikai plakátok" címmel a moszkvai Forradalmi 'Múze­um és a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum közös rendezé­sében. ÍVSunkásolvasók A könyv is élet Művelődési célok az árammérőgyár szocialista brigádjaiban Kevés ország van a világon, ahová a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérő Gyára még nem szállított terméket. Kapcsolóórájuk, fogyasztásmé­rőik, gépkocsi-műszerfalaik eljutnak ' Ceylontól Peruig, Olaszországtól a Mali Köztár­saságig, a Szovjetuniótól In­donéziáig, s a megrendelők elégedettségét jelzi, hogy a gyártmányaik iránti igényt nem tudják kielégíteni. Ugyanakkor — amint azt nemrégiben egy, a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsa számára készült jelentésben olvashatjuk — háromezer dolgozójuk közül több mint kétszázan nem rendelkeznek nyolc általános iskolai vég­zettséggel. De hát akkor ho­gyan tudják teljesíteni felada­taikat, amelyek egyre növe­kednek, s mind nagyobb szel­lemi szintet követelnek. A vá­lasz egyértelmű; a különböző szakmai és iskolai oktatás szervezésével és a közművelő­déssel, amelynek elsősorban a szocialista brigádok a segí­tői és részesei. Sokrétű szakképzés Látogatásunk alkalmával Bieliczky Tibor szb-titkár azt mondja: — Megkérjük Bene Lászlót, a vállalat kiváló Bolyai János szocialista brigádjának veze­tőjét a kalauzolásra. Hamarosan az egyedi mű­szerészműhelyben állunk, ahol Bene László brigádtársai, fő­leg exportra menő hitelesítő berendezéseken dolgoznák. — Nálunk csak ketten vol­tak, akik nem végezték el a nyolc általánost, de tavaly ők is vizsgáztak az ide kihelyezett hetedik és nyolcadik osztály­ban. Így van ez nagyon sok más szocialista brigádban. Ha oda kerülnek be általánost el nem végzettek, a brigádvezető és a többiek nem nyugszanak Színészek és műszakiak ifjúsági parlamentje Első ízben ült össze hétfőn a Fészek Művészklubban a Kulturális Minisztérium szín­házművészeti főosztályának rendezésében a színházak dolgozóinak ifjúsági parla­mentje. Elnöki megnyitójában dr. Malonyai Dezső, a Kulturális Minisztérium színházművésze­ti főosztályának vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt években miként ültették át a gyakor, latba a színházak, sajátos fel­tételeihez alkalmazkodva, az ifjúsági törvény előírásait; mi­lyen intézkedéseket hoztak a fiatal, pályakezdő művészek helyzetének megjavítására. Je’enleg az ország mintegy 900 színésze közül több mint kétszázan harminc éven alu­liak, és ehhez a korosztályhoz tartozik a műszakiak nagy része is. Érthető, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordí­tani problémáikra, amelyek feltárására, megismerésére te­remtett alkalmat a hétfői ta­nácskozás is. Az ifjúsági parlamenten fel­szólalók közül többen kitér­tek arra, hogy ma már egyre inkább eltűnőben van a fővá­rosi és vidéki színházak kö­zötti különbség. A főiskolát végzett színészek egyaránt szí­vesen vállalnak feladatokat Budapesten kívül is, különö­sen, ha látják, hogy a műsor­politika valóban lehetőséget teremt tehetségük bizonyításá­ra A tanultak felhasználásá­ra, szakmai ismereteik bőví­tésére. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy BUDAPESTI KÖZPONTI RAKTÁRAINKBAN AZ ALÁBBI IDŐRENDBEN LELTÁROZUNK; kenderáru, ruházat, hengerelt áruk, építőanyagok, acélvázas szerkezetek: október 21-től november 1-ig; mezőgazdasági gépek: november 1-től november 16-ig. A leltározás idején az árukiadás és az áruátvétel szünetel. PEST-NÓGRÁD-KOMÁROM MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT AGROKER Budapest XV., Cservenka Miklós utca 107. addig, amíg mindenkinek nincs meg a nyolc általánosa. Aztán következhetnek a kü­lönböző szaktanfolyamok. Sorolni kezdi, hogy a gyár­ban mintegy 15 különféle ok­tatás, szakmai továbbképzés folyik, elektrotechnikai, gal­ván- és műszerészképzés, elő­adássorozat a másoknak, a műanyag-feldolgozóknak, to1 vábbképzés a művezetőknek, nyelvtanfolyamok, egyetemi színvonalú műszaki előadások és magás szintű politikai ok­tatás. Tavaly 540-en tanultak, s közülük 232-en szocialista brigádok tagjai. Kilenc üvegszekrény A nagy épület földszinti fo­lyosóján kilenc üvegszekrény­ben a politikai, á szakszerve­zeti, a munkaügyi és a mun­kásőr hírek, s mindaz, ami a dolgozókat érdekelheti. — Itt közük a felhívásokat, például kirándulásokra, mert az elmúlt két-három évben különösen megnőtt az igény az országjárásokra is — mond­ja Bene László. —* Szocialista brigádok kollektívákban jár­tak Sopronban, Pécsett, Veszprémben, Egerben, s köz­ben földrajzzal, történelemmel és népművészettel is ismer­kedtek. Erre a sokrétűségében kevés helyen látott faliújságra ke­rülnek a vetélkedők kiírásai, például, amelyeket Pest-Buda és Óbuda egyesítésének cente­náriumára, majd a gyár fenn­állásának 25. és három gyáruk összevonásának 10. évforduló­jára szerveztek. — Mi, gödöllőiek, nem val­lottunk szégyent. Húsz elődön­tőbe jutott brigádból hét in­nen került a döntőbe, s a há­rom első helyet a Kongresz- si, a Húsz év és a Széchenyi elnevezésű brigádjaink szerez­ték meg — i mondja, Bene László, s hozzáteszi, hogy a feladatok nem voltak köny- nyűek, általános műveltségü­ket és szakmai hozzáértésüket egyaránt próbára tették. A munkásoknak ugyanis nem kis erőfeszítéssel kellett verse­nyezniük műszakiakkal, akik helyzeti előnyben voltak, de akiket nem tartanak utolérhe­tetleneknek. Hozzáfűzi még. hogy rövidesen új vetélkedő indul, a pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tisz­teletére. Kölcsönös segítség A könyvtár a gyár egy ki­sebb épületében található. A falon idézet Babits Mihály so­raiból: „Öh, ne mondjátok, hogy a könyv ma nem kell, / Hogy a könyvnél több az élet és az ember, / Mert a könyv is élet és él mint az ember, / Így él emberben a könyv, s könyvben az ember.”. Körben nyolcezer kötet, s a brigádok tagjai egyre gyako­ribb látogatók. Van, aki több társa megbízásából jön, táská­val, szatyorral, a jobb könyve­ket nem is hozza vissza, ha­nem csak kéri az átírását va­lamelyik társa kartonjára. — Ez jelzi, hogy a brigádta­gok beszélgetnek egymással olvasmányaikról — mondja Glózer, Péterné könyvtáros, és szocialista szerződéseket mu­tat, amelyeket a brigádok a könyvtárral kötöttek. — Különösen a televízió­sorozatok, példáu^ a Nyitott könyv adásai nyomán nő az érdeklődés olyan művek iránt is, amelyektől korábban ide­genkedtek. Sok munkás kérte az Odüsszeuszt, Revmont Pa- rasztok-ját vagy Rácz A má­sodik világháború története című könyvét. Népszerűbbek az iró-olvasó találkozók is. Járt itt Baranyi Ferenc, Bá­rány Tamás, Galambos Lajos Jókai Anna — mohdja a könyvtárosnő. — Sajnos, azon­ban újabban egves írók már csak előadóművészekkel eqriütt vállalnak író-olvasó ta­lálkozókat, másfél-kétezer fo­rintos gázsikkal, amit nem bírunk kifizetni. Szó esik a brigádok segítsé­géről is. A Béke galvanizáló­brigád például a könyvtár szá­mára előfizette a Lakáskultúra című folyóiratot és 600 forin­tért könyvet is vásárolt. Az asztalos műhely Petőfi Sándor szocialista brigádja egyik hét végén bővítette a , polcokat, hogy el lehessen * helyezni újabb sorozatokat. Glózer Pé­terné jó érzéssel teszi még hozzá, hogy megváltozott a munkások szóhasználata. Ré­gebben azt mondták, a könyv­tárban, ma már csak így be- szének róla, hogy a könyvtá­runk, a könyvtárunkban. Nem formálisan Az összkép tehát — különö­sen a néhány év előttihez vi­szonyítva — kedvező. A múlté már, hogy a brigádok az ér­tékeléshez szükséges pontokért vitték a könyveket, vagy csak hosszas rábeszélésre indultak egy-egy kirándulásra, vagy előadásra. Az is igaz viszont, hogy mindez még nem jellem­ző mindegyik brigádra. A gyár 84 szocialista brigádjának 1770 tagja közül mintegy ezer rendszeres olvasó, vagy igényli a szakképzés, önképzés külön­böző formáit. A gyár szakszer­vezeti bizottságának éppen ezért "most egyik fő célja, hogy tovább növelje a műve­lődés igényét és még sokré­tűbben biztosítsa a feltételeit. P. V. Az utolsó éjszaka Rajzman-sorozat A Magyar Film- és Televí­zióművészek Szövetsége meg­hívására vasárnap hazánkba érkezett Julij Rajzman hat­szoros Állami-díjas szovjet filmrendező. A neves rendező cetmű véből — október 22— 27. között — a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házában rendszeres filmvetítést tarta­nak. Az első előadás október 22-én lesz: Az utolsó éjszaka című film vetítése előtt Ne- meskürty István mond beve­zetőt. Julij Rajzman meglátogatja a debreceni egyetemi filmklu­bot, filmbarátokkal találkozik a csepeli munkásotthonban, s a szövetség játékfilmszekció­jának tagjaival beszélgetést folytat a filmszakma alkotói kérdéseiről. Bárdos Lajos köszöntése A Vác városi KISZ-kórus szereplése a Zeneakadémián Vasárnap este ünnepi hang­verseny köszöntötte a Zene- akadémián Bárdos Lajos Kos- suth-díjas kiváló művészt, a Zeneakadémia tanárát 75. szü­letésnapja alkalmából. Kóru­sok zengték a köszöntést — emlékezésül azért a zenei ajándékért, amit gazdagon termő élete jelentett nemze­dékek egész sorának. Az est közönsége és szereplői kö­szöntötték a nagyszerű zene­szerzőt, a kiváló zenetudóst, kórusművek ihletett szerzőjét, a kóruskarnagyot, s lelkes ze­nepedagógust, a tiszta szívű embert. A vád városi KISZ-kórus is ott volt a köszöntők sorá­ban. Három Bárdos-művet adott elő önállóan (Micsoda ünnep, Tündenóta, Magos a rutafa), továbbá sz'erepelt a többi kórussal közösen éne­kelt számokban. A 65 tagú váci énekkar jól szerepelt, s méltán illeszke­dett be a nagynevű pesti kó­rusok sorába. Vác városa jog­gal lehet büszke ifjúsági kó­rusára, mivel első zeneakadé­miai fellépésén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Valami mégis mintha különbözött volna az eddigi fellépésektől. Az alkalom ünnepi varázsa, a környezet, a zsúfolásig meg­telt díszterem, a többi kórus­sal való közös szereplés szeb­bé tette az ének szárnyalását. Az esten Vácot dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnö­ke, valamint Balassi István, az MSZMP városi bizottsága művelődési osztályának veze­tője képviselte. Nagy Károly Mozisok Visegrádon IV. országos munkavédelmi tanácskozás Kétnapos országos munka- védelmi tanácskozás kezdő­dött tegnap délelőtt Visegrá­don, a Silvanus Szállóban az ország moziszakemberei ré­szére. A konferencián, ame­lyet Guttrai Józsefné, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat osztályvezetője nyitott meg, megjelent Kicsi Gábor, a Mű­vészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének titkára, dr. Barna Mara, a ^Művészeti Szakszervezetek Szövetségé­nek osztályvezetője és Pará­nyi Ágnes, a Kulturális Mi­nisztérium munkatársa. A megnyitót követően Uj- szászi Gyula igazgató, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat műszaki és munkavédelmi helyzetéről tartott előadást. Elmondotta, hogy a munka- védelem a moziüzemi dolgo­zók részér® komplex felada­tot jelent. Egyrészt biztosí­tani kell azokat a technikai és műszaki feltételeket, ame­lyek a munkához szüksége­sek, másrészt fel kell készí­teni a dolgozókat, hogy he­lyesen kezeljék az egyre kor­szerűsödő technikát. — Ismert tény — hangsú­lyozta Ujszászi Gyula —, hogy a megye moeiparkja meglehetősen elavult. Fontos feladat tehát az öreg épüle­tek elektromos hálózatának állandó karbantartása, biz­tonságossá tétele. Ez a vál­lalat fenntartási keretének mintegy a negyedét köti le. \ TV-FIGYELŐ A BUDAPESTI MŰVÉSZE­TI HETEK műsorában ezen a hét végén két előadást lát­hattak a televízió nézői. A műsorok rokon vonásokat is hordoztak magukban, hiszen a zene, a dallamok mindkettő­ben fontos szerepet játszot­tak. Alekszejev_ Arbuzov művé­ből, az Ar'bát meséiből az Enyém a világ című zenés já­tékot Elbert János dolgozta át. A cselekmény egy bóbter- vezőnek a kálváriáját mu­tatja be, ajúnek az életébe ki­számíthatatlan véletlenek kö­vetkeztében egy fiatal nő lép be. Az is természetes, hogy mindez újabb változásokat idéz elő. A tervező úgy érzi. hogy fiatalsága visszatér, de közben fiával kerül szem­be ... A történet elég egyhangú, és nem túl eseménygazdag. A kissé erőtlenül megformált alakok egyéniségét, a cselek­mény jól ismert fordulatait talán egyedül a zene teszi szí­nesebbé. A dallamok szövege azonban nem mindig gördülé­keny, sokszor töredezettnek hat. Szinte úsv tűnik: a mű­vészek is gyakran érzik ezt. és ezért esik nehezükre a sze­rephez való alkalmazkodás. VÁSÁRHELYI ZOLTÁN­NAL, a nemzetközi hírű kar- nagyprofésszorral ismerked­hettünk vasárnap. A műsor­ban kevés szó hangzott el a mesterről, s még kevesebb egyéniségéről. Ám helyette munkáján és annak fogásain keresztül alkothattunk képet 1 róla". Negyvenöt percig szinte úgy éreztük, hogy erre a rö­vid időre mi,, nézők is tanít­ványai lettünk. A műsorban felhangzottak Haydn, Brahms, Kodály és más zeneszerzők alkotásai. Vásárhelyi Zoltán magya­rázatai, ismertető szavai nyo­mán pedig mély értelmet kaptak ezek az ismert, szép dallamok. MAGYAR REMEKÍRÓK el­nevezésű sorozatában Nagy Lajos írói egyéniségével fog­lalkozott vasárnap délután a televízió. Századunk első fe­lének jeles magyar íróját még halála után húsz évvel is ke­vesen ismerik. Alkotásai pe- d:" az irodalomtörténészek között heves vitákat váltanak ki. Az adás fő érdeme az volt, hogy elsősorban az író egyé­niségét és nem életművét akarta bemutatni, s ezt a cél­ját el is érte. Nagy Lajos keserű igazság­gal reflektálja az őt körülvevő világot, s néha kíméletlen, de őszinte kifejezésmódja gyak­ran magukat a bemutatotta­kat is vitára készteti... Kü­lönösen érdekes volt a mű­sorban az, hogy olyan embe­reket is felvonultatott és meg­szólaltatott, akikről az író mű­veinek szereplőit formálta meg. Zelk Zoltán. Simon Ist­ván é dr. Ortutay Gyula pe- éig teliessézében bontakoztat­ta ki Nagy Laios egyéniségé­nek, belső emberi indítékai­nak és műveinek kapcsola­tát. Virág Ferenc A továbbiakban arról a gondról beszélt, hogy a kes- kenyfilmes mozik részére nem kapni megfelelő minő­ségű vetítőgépeket. A jelen­leg megvásárolható 16 milli­méteres vetítőgépek ugyanis minőségileg nem alkalmasak moziüzemelésre. — A keskenyflimes mozi- parkkal szemben a normál­filmek vetítésére alkalmas mozik gépházainak korsze­rűsítésében nagyot léptünk előre — folytatta előadását Ujszászi Gyula — Xenonosí- tási és automatizálási prog­ramunkat végrehajtottuk. Ez év végéig 31 filmszínházunk­ban működik majd xenon- izzós lámpaház, 18 mozit pe­dig automatizálunk. A tech­nikai feltételek azonban nem mindig biztosítottak a mo­dern technika felhasználásá­hoz. A községek többségé­ben a gyakori áramingadozá­sok következtében túlságo­san gyorsan elhasználódnak ezek a drága xenonlámpák. A továbbiakban a munka- védelmi oktatás jelentőségé­ről szólva Ujszászi Gyula el­mondotta : — Bármennyire furcsának tűnik is: a szaktanfolyamok hivatalos tanterveiben mun­kavédelmi, balesetelhárítási oktatás egyáltalán nem sze­repel. Ezen a helytelen mód­szeren sürgősen változtatni kell. Addig is, amíg ez a vál­tozás bekövetkezik, vállala­tunknál bevezettük, hogy a szaktanfolyamok előadói a konzultációk és a vizsga al­kalmával a szakanyaggal együtt a munkavédelmi tud­nivalókat is számon kérik a tanfolyam résztvevőitől. Ujszászi Gyula előadását követően Gáspár Károly ■ munkavédelmi főfelügyelő be­szélt a művészeti-kulturális terület időszerű munkavédel­mi feladatairól. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. P. P. Páratlan értékű lelet Nagyméretű, rendkívül szép római kori ólomedény került elő a Fejér megyei Szabad- battyán községben. Rendelte­tés 't egyelőre nem tudták megállapítani,' de az István kirá1- Múzeum kutatói felté­telezik, hogy ünnepélyes ' al­kalmakkor használt víztározó edény lehetett. Oldalán két sáV húzódik, amely vadálla­tokkal viaskodó gladiátorokat ábrázol. A benne talált pénz­érmék azt tanúsítják, hogy az edény valószínűleg a keleti r-'mai birodalomban készült a negyedik század középső sza^ kaszában. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom