Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

1974. AUGUSZTUS 17.. SZOMBAT %ZŰáan Nyolc szocialista ország konzultációja Budapesten Budapesten nyolc szocialista ország részvételével nemzet­közi konzultációt tartanak az ifjúsági turisztika további fej­lesztéséről. Pénteken — ötna­pos programmal — a DÍVSZ székházában nyílt meg a ta­nácskozás Borbély Gábornak. a KISZ központi bizottsága titkárának elnökletével. A részvevők — bolgár, csehszlo­vák, jugoszláv, lengyel, ma­gyar, NDK-beli, román és szovjet állami szerveket, tu­risztikai és ifjúsági mozgalmi szervezeteket képviselő dele­gátusok — Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke megnyitó beszéde után ' meghallgatták Nádor Györgynek, a Minisztertanács mellett működő Állami Ifjúsá­gi Bizottság titkárának tájé­koztatóját az ifjúsági turizmus nemzetközi tapasztalatairól, magyarországi gyakorlatáról és terveiről. Első alkalom a mostani kon­zultáció, hogy a napirenden szereplő fontos ifjúságpoliti­kai kérdésről nemzetközi fó­rumon az ifjúsági mozgalmak és az ifjúsági utazási irodák felelős képviselői együtt ta­nácskoznak hivatalos állami szervek képviselőivel. Lipcsei őszi vásár Hazánkból: 24 vállalat Az idei őszt lipcsei vásárt szeptember 1—8 között rende­zik meg — jelentette be Man­fred Arnold, az NDK budapes­ti nagykövetségének ügyvezető kereskedelmi tanácsosa pénte­ki sajtótájékoztatóján az NDK nagykövetségén. A vásárszervezők többek közt elmondták, hogy eddig összesen 50 országból csaknem hatezer kiállító jelentkezett. A KGST-tagországok több közös kiállítást is rendeznek. Magyarországot 24 képviseli a vásáron. vállalat A Minisztertanács tárgyalta Cél: a szakosított termelés Kedvezmények a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében A Minisztertanács augusztus 15-i ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján megtár­gyalta a szarvasmarha-te­nyésztés szakosított irányú fej­lesztésének feladatait. Meg­állapította, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés az 1972-ben meghirdetett kormányprog­ramban meghatározott alap­vető termelési célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. A program megvalósításá­ban már 1973-ban sikerek szü­lettek. A tehénállomány 24 ezerrel, a tejtermelés 150 mil­lió literrel, a vágómarha-ter­melés mintegy 30 ezer tonná­val növekedett. A vaj import­ját megszüntethették, elegen­dő tej- és tejtermék áll rendel­kezésre a hazai fogyasztáshoz, lehetővé vált a tejtermékek minőségének javítása is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében kialakult kedve­ző tendenciákra és á népgaz­daság tej-, tejtermék- és vágó­marhaigényére alapozva időszerűvé vált a szarvas­marha-tenyésztés szakosí­tott irányú fejlődésének meggyorsítása. A Minisztertanács az inten­zív tejtermelő és a húsirányú szarvasmarhaállomány kiala­kítása érdekében határozato­kat hozott a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés támo­gatási rendszere egyes elemei­nek módosítására. A szakosodás gyorsabb fej­lődése érdekében 1975. január 1-től megszűnik a mezőgazda- sági nagyüzemek által az élve- született bprjúszaporulat után igénybe vehető 3000,— Ft, il­letve a minden értékesített li­ter tej után igénybe vehető 1,10 Ft árkiegészítés. Helyette a húshasznú tehénállománnyal rendelkező üzemek húshasznú (nem fejt) te­heneik szaporulata után borjanként 5000,— Ft ár- kiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, ame­lyek tej hasznosítási tehénállo­mányt tartanak — az egy te­hénre jutó tejhozamszinttől Tíz nap rendeletéiből A gyermekgondozási se­gélyről szóló 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet vég­rehajtásáról kiadott 3/1967. (II. 26.) MüM számú rendelet ki­egészítéséről a 19/1974. (VII. 31.) MüM-rendelet intézke­dik. Eszerint a gyermekgon­dozási segély a dolgozó nőt akkor is megilleti, ha őt a vál­lalat olyan természetbeni vagy nem rendszeres jellegű pénzben! juttatásban részesí­ti, amelynek biztosítását mun­kaviszonyra vonatkozó sza­bály erre az esetre nem zárja ki. (Tanácsok Közlönye, 41. szám.) A Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél tör­ténő végrehajtásáról szóló 14T967. (XI. 9.) MüM számú rendelet módosítását a 13/1974. MüM-rendelet tartalmazza, amely a Művelődésügyi Köz­löny 15. számában is megje­lent. A nyugdíjkorkedvezményre jogosultság elbírálásáról ki­adott Eü. M. számú közle­ményt az érdekeltek a Társa­dalombiztosítási Közlöny ez évi 4—5. számából is megis­merhetik. Az 1974—75. évi vadászati idényekről a MÉM-hirdet- ménvt a vadászok a Magyar Közlöny 52. számában talál­ják. Az egyes termékek csoma­golásáról és jelöléséről ki­adott MÉM és Belker. Min. együttes közlemény a Belker. Értesítő 22. számában jelent meg. függetlenül — értékesített tej literenként 1975—76-ban 1 fo­rint, 1977—78-ban 90 fillér, 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. A kettős hasznosítású tehén- állománnyal rendelkező mező- gazdasági üzemek, tehenen­ként 2000 forint egyszeri tá­mogatásban részesülnek, hogy tehénállományukat húshaszno­sítású állománnyá átállíthas­sák. Határozatot hozott a Minisz­tertanács arra vonatkozóan is, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-tenyésztéséhez nyújtható fejlesztési támoga­tást a húsirányú szakosodás elősegítéséhez kell felhasznál­ni. Mivel a húshasznosítású ál­lomány férőhelyszükségletét elsősorban a meglevő épületek átalakításával célszerű kiala­kítani, ezért a húsmarha- férőhely kialakításához fix összegű, tehénfcrőhelyenként 2000 forint beruházási támoga­tást kapnak a mezőgazda- sági nagyüzemek. Az intézkedések hatására a mezőgazdasági üzemek egy ré­szében megszűnik a tejterme­lés és — ha az üzem vásárol­ta fel a községben a háztáji és egyéni gazdaságokban ter­melt tejet —, a tejfelvásárlás is. (KS> MA ESTE A KOSSUTH-ADON Kossuth Lajos bőszéi... Gyom rőt emlékidézés Hegyi-Füstös Istvánnal, aki a fonográf hengert felkutatta és megtalálta cAc/YT> -Wc/vn*. CK.1 o- Kő á Zaj4><riL 'rrw'Lj ec/vrur-U U_ Su-lgfo {..CL fva/Í v4y.CLk*l. k.doLtÁ.fi c.rruLiA^r<íA , /r . • Crt. fio/vVLni/ Ck. éiő irjuhrttfc«. A szózat kezdete, amely ma Kossuth hangján fölhangzik a rádióban — Kossuth kézírásával... Ugyanaz a nagy név so. rakozik egymás után: ma es­te 20.25-kor a Kossuth-rádió- ban megszólal Kossuth Lajos hangja, amelyet hosszú ku­tatás után a gyömrői Kossuth téren lakó Hegyi-Füstös Ist­ván talált meg. Évtizedekig kereste ezt a nagy hangot, amelyet nemzeti ajándékként ad át alkotmányunk ünnepe­re. Esteledik, de nem szükséges villanyt gyújtani az 1796-ban épült gyömrői házban, mert a Medgyessy-szobrok tiszta szépsége fényességgel tölti be a szobát. Mindegyikhez egy- egy élmény fűződik, egy-egy régi rádióriport emléke, hi­szen Hegyi-Füstös István idestova 25 esztendeje került a Magyar Rádióhoz, s azóta fáradhatatlan szorgalommal írja az emlékműsorokat, hangjátékokat, népzenei so­rozatokat. Most, érthetően, mégse ezekre koncentrál, ha­nem a hősi múlt előkerült emlékeire. Szerény, saját sze­repét nem hangsúlyozza, pe­dig része van abban, hogy II. Rákóczi Ferenc gyömrői be­szédét közkinccsé tette a rá­dióban, hogy megszólaltatta Lehel kürtjét. Házi archí­vumában a nép hangokban megörökített számtalan szo­kása, dallamkincse tárulko­zik fel egy csöndes életmű értékké növekvő eredménye­ként. A hangról. Kossuth hang­járól beszél Hegyi-Füstös Ist­ván. Kereste, kutatta és meg­találta. Alapos és következetes munkával. Miskolci, sáros­pataki nyomok után végül az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárában bukkant a ki­emelkedő fontosságú, lap­pangó kincsre. Nem a gyűj­tőmunka fáradhatatlanságát, hanem az eredményt nyújtjuk át az olvasónak. ^ A- > ?0 Ö Egy verekedésnél kellen ütnek... Ä magánélet kis A MONORI KEFEGYÁR FELVESZ lakatos szakmunkásokat, valamint férfiakat és nőket könnyű fizikai munkára. Bérezés a kollektív szerződés szerint. A feleség viszontvádat emelt. A férj nem érzi magát bű­nösnek. Küiönváltan, de egy lakás­ban élnek. A feleség: — Ahogy belép­tem az ajtón, elaludt a villany. Ö — és indulatosan a férjére mutat — a számla összegének reám eső részét követelte. Csúnyán összeverekedtünk ... A bíró diktálja a családi in­cidens részleteit: „Felkaptam egy nehéz rudat. Fejbe vág­tam őt. A feje erősen vérzett... De először ő ütött. Ezért ké­rem a megbüntetését.” Ismétlődő botrányok A férj: — Azt állítja, hogy értesítette a mentőket? Hát kérem, ebből egy szó sem igaz. A rúddal a kilincset is letörte. Nem tudtam kijutni a házból... A bíró diktálja a családi je­lenet további részleteit: „A ti­zennégy éves lányomat kitet­tem az ablakon. Ö engedett ki. Segítségével vergődtem el ké­sőbb a mentőállomásra. Két napig kórházban voltam. Nem bocsátók meg.” A tárgyalást elnapolják. A terem üres. Dr. Malachovsky László, a Ráckevei Járásbíró­ság elnöke az iratokba mélyed. Az adott szituációban a kér­dés majdnem felesleges, mégis kikívánkozik: — Mit lehet most tenni? — Még kihallgatjuk a kis­lányt, az egyetlen tanút. Nem vagyok jós, bíró vagyok. Eb­ben az ügyben már több lát­lelet áll rendelkezésünkre. A kórházi, amelyre a helyi orvos ráírta, hogy a sérülés gyógy- tartamának eldöntésére — mi­vel a kórházban már leszögez­ték — nem érzi magát illeté­kesnek. Aztán az igazságügyi Orvosszakértői Irodát is meg­kérdeztük ... Az efféle ügyek­ben úgy általában mindenki hajtja a maga igazát. „Senki másnak nem lehet igaza, csak­is a sértett félnek ...” Ismer­jük a „fertőző gócot”. Két lel­kileg eltávolodott ember. Már- már gyűlölik egymást. De ösz- sze vannak zárva, nincs másik lakás, nem költöznek, nem költözhetnek szét. Egymás mellett élnek, és a botrányok szinte periodikusan megismét­lődnek. Az elv: emberileg mérlegre tenni az ellentéteket, és ha lehet, békíteni. — Békíteni? Sikeres kísérletek — Ugye, különösen hangzik. De nem lesújtóan. Ezen a já­rásbíróságon Vaslaki Lajosné népi ülnök kísérli meg a ma- gánvádas ügyekben kibékíteni a feleket. íme — a bíró bele­lapoz az iratokba —, július 30-án nyolcból öten, június 29-én hatból hárman, június 27-én tizenkettőből héten, 26- án tizenháromból nyolcán hagyták el a bíróság épületét megbékélten. Sőt, április 19-ét, mint valami „piros betűs na­pot” tartjuk nyilván. Akkor kilenc ügy szereplőiből kilen­cen vonták vissza a vádat. — Hanem, ha a békítési kí­sérlet mégsem sillerül, mint például jelen esetben sem, ak­kor sajnos a felek akár „bér­letet is válthatnak” hozzánk, a bíróságra. A tárgyaláson már keményebb diót kell feltörni. Itt már, miként ez most is szembe tűnt, csupa haragos, dühös ember áll szemben. Ha nem sikerül jobb belátásra bírni őket, következik a bün­tetés. Mert végül is büntetni kell. És gyakran — mert egy verekedésnél ketten ütnek — mindkét felet megbüntetjük. Jóllehet az egyiket enyhébben, a másikat súlyosabban. Ez pe­dig általában attól függ, hogy a vita hevében kinek mi akadt a kezébe, milyen eszközzel verte a másikat, fémrúddal, nyújtófával, vagy puszta ököl­lel?! És a bosszú a gyakoribb jelenség, nem az önvédelem ... Mindketten vétkesek Akik ilyen ügyekben a tár­gyalások szereplőivé válnak, nem bűnözők. Majd’ mindany- nyian békére vágyó állampol­gárok, álmokkal, reményekkel, a szeretet és a nyugalom utá­ni sóvárgással. De vádaskod­nak. mintegy kivetkőznek ere­deti énjükből. Verekszenek a vélt igazukért. És mindketten „vétkesek” — önmagukkal szemben, bárhogy döntsön is a bíróság. Pless Zsuzsa hitelesítésű] a végén a dátum, Kossuth aláírásával. Kossuth Lajos nem remete­ként, hanem aktív poli'ikus- ként élt Turinban. Az ország minden tájáról érkeztek lá­togatók a messze idegenbe, Ceglédről is, ahol egyik híres beszédét mondta. Küldöttsé­gek, Kossuth-rajongók ke­resték fel. Hűségüket hozták ahhoz az emberhez, aki a ha­za jelképe volt a dualizmus, a Habsburg elnyomás oly’ ne­héz korszakában. Klham óz­ták az apró figye’messágek egész áradatával; Szakmáry Donát 1811-es évjáratú to­kaji borral kedveskedett. Az idős Kossuth Lajos, mint megbecsült államférfi leve­leket, könyveket, röpiratokat kapott a világ minden ré­széből. Ismerték, tiszteltek, nem feledkeztek meg róla, hiszen az elveszett és kiví­vandó magyar szabadságot testesítette meg. Barna Tivadar és Feiner Károly 1890. szeptember 20- án kereste fel. Kérték: szó­laljon meg Edison zseniális készülékében. Jellemző, hogy Kossuth Lajos azon a turini őszi napon az aradi vértanúk­ról beszélt, akiknek emlék­napja közeledett: „A világ bí­rája, 5 a történelem fog e kér­désre felelni. Legyenek e szent emlékű vértanúk meg­áldottak poraikban, szelle­meikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresz­tül; engem, ki nem borul­hatok le a Magyar Golgota porába, engem október fí-a térdeimre borulva fog hon­talanságom remete lakában látni, amint a>z engem kitaga­dott Haza felé nyújtva agg karjaimat, a hála hű érzel­meivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt”. A szikla erejét érzékelteti e szózatban a hűség, az ara­di vértanúk és Kossuth La­jos hűsége, akit a nép, a nem­zet sohasem tagadott meg a monarchia lelket rongáló év­tizedeiben sem. Mindany- nyiunk felemelően közös örö­mére akkor, Turinban, meg­történt, a felvétel, amely hosszú lappangás után ma újra hallható lesz, s minden reményünk megvan arra is, hogy a technika a mellék­Hegyi-Fűstös István a Kossuth hangjának viaszhengerét őrző dobozzal. zörejeket is eltávolítsa a félt­ve őrzött viaszhengerről. Kossuth Lajos példás ala­posságára és pontosságára jellemző, mely politikai pá­lyafutásának folyamatos gya­korlatából logikusan követ­kezett, hogy a hangját ’ga­zoló tanúsítványon megírja, hogy szövege 460 szóból áll. Olyan sokan sürgetik a hangmúzeum létrejöttét, amely­nek megvalósulását min­den bizonnyal gyorsítja az a tény, hogy Kossuth hangja az ismeretlenségből előkerült, és miénk lett. Ezzel Ady nagy gondolatát is testesítjük, aki így emlékezett Kossuth La­josra: „Ha lesz oly kor, hogy a né­pek előtt A nemzet és haza összeomolt S nem lesz hon, csak világ, — a magyarnak Lesz hazája, mert Kossuthja volt!...” Ez a legszebb Kossuth-szo- bor, amelyet Ady százados igazságú szavakkal mintázott. Losonci Miklós Budapest II., III. és XII. kerületében, kulturált körülményeket nyújtó ÉL ELMISZERB 0L TJA IN KB A FEL VESZÜNK:- egyszemélyes boltba boltvezetőket,- ABC-áruházi önelszámoló húsreszortba henteseket,- húsboltvezető házaspárt,- szakképzett és szakképzetlen eladókat,- pénztárosokat. Szakképzésre és továbbképzésre lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél. Budapest XII., Gaál József u. 6. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom