Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

1974. AUGUSZTUS 11., VASÄBXAP Új gépek Kisiarcsán A Hazai Fésűsíonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyáregysé­gében évente csaknem 1600 tonna fonalat állítanak elő, 320 millió forint értékben. A közelmúltban jelentős gépre­konstrukció kezdődött az üzemben. Tavaly 22 millió fo­rint értékű, nyugati import­ból származó gép kezdte meg a termelést. Így többi között HT festőberendezés, szalag­festőgép — amely egyaránt használható poliészter és gyapjú színezésére —, ezen­kívül színkeverő, szalaghúzó és nyújtógép, Az idei re­konstrukció keretében mot- ringoló, festő, és nyolc, svájci importból származó Hispano gyűrűsfonó, valamint egy Schlumberger előfonórend­szer kapcsolódik be a terme­lésbe. Az új gépekkel a jelen­legi 5 ezer 888-as orsószámot 6 ezer 656-ra emelik. Szerelik a Hispano gyűrűs- fonót. Dolgozik az automata motri ngoló. Koppány György felvételei Posta a kastélyban 1 • ui.- .' vr, 4 • ' -**. ■ MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Dánszentmikló s távbeszélő körzetszáma: 20. A telefon­könyvbe jegyzett előfizetők névsora fél arasznyi: ÁFESZ- boltok, iskola, gyógyszertár, községi tanács, Micsurin Mgtsz, Monori Állami Gazda­ság, napközi otthonos óvoda, rendőrség, takarékszövetke­zet, tanyai nyilvános állomá­sok: Mitsky major, Nyáregy- házi út. Naponta pár száz levél, saj­tó, pénzes utalvány jelenthe­ti még a postai összekötő hi­dat a külvilággal. Azt mondják, a községek la­kosságának életéről, gondjá­ról, bajáról legtöbbet az or­vos tud, meg a tanító. És a postás? Talán még náluk is többet. Ismeri az egész falut, a rokoni kapcsolatokat: tudja, hol kötöttek házasságot, ki született, ki halt meg, kinek mennyi pénze van a takarék­ban, milyen újságot olvas, van-e tévéje, rádiója. Régen a postás kisasszony zöld zsalugáteres hivatalában romantikus legénybolondító volt. Ma: közéleti személyi­ség. A postahivatal, éppúgy, mint bármelyik községi intéz­mény, rangot kapott, vezetése pedig komoly, felelősségteljes hivatás. Hivatal és lakás Dánszentmiklóson a Széche­nyi utcai öreg kastélyba köl­tözött a posta. Hetyke mály­varózsák virítanak a kerítés mögött, az ajtó tárva, mégis, ahogy belépek, hűvösséget árasztanak a vastag falak. Hajdú Jánosné hivatalvezető a pénztárablak mögött szá­mol, a telefon-kapcsolótábla előtt, fején fülhallgatóval hosszú hajú lány ül; épp egy ceglédi ir.terurbán hívással köti össze a tanácsot. — Marikám, vedd át egy kicsit a' hivatalt — szól Haj­dún# beosztottjának, s kinyit­ja előttem a kulcsra zárt pultajtót. Tágas konyhába érünk, me­lyet kertbe vezető folyosó vá­laszt el a szobáktól. — Talán itt, az első szobá­ban kényelmesebb lesz — kí­nál hellyel. Uj televízió, mo­dern bútorok, a heverőn vi- gyázzban álló díszpárnák. Vi­lágos, tiszta szoba, látszik, hogy rendszerető emberek lakják. — Miért éppen a megye csücskébe eldugott, másodosz­tályú kis hivatalt keresett té­mául. Nálunk nem történik semmi rendkívüli, dolgozunk, a napok egyformán telnek. — Ebben is lehet érdekes. Egy 800 házas, 2600 lakosú községben milyen a postahi­vatal vezetőjének az élete, hogy múlnak az órák a nyolc­tól négyig tartó munkaidő­ben? Kis mosolyt nyom el szája szögletében. — Nyoíc óra? Már amikor. Ha az embernek a hivatala egy házban van a lakásával, akkor sohasem teszi el a munkát másnapra. Nyolc éve Még mielőtt belemeleged­nénk a beszélgetésbe, kipirult arcú, fürdőnadrágos kisfiú toppan elénk. — Anyu, ihatok egy kis szörpöt? — Hadd nézzem a homlo­kodat, már megint futottál! Majd ha lehűlsz, ihatsz, ad­dig tessék leülni — hozzám fordulva folytatja. — Nagyon féltem, egyszem gyerekünk. S mint ahogy ilyenkor lenni szokott, felvetődik a régmúlt gyerekkor. — Ezt a tájat mezítlábas kislányként ismertem meg. Albertirsáról ide jártam na­ponta, ebédet hoztam apám­nak, áki a faluban dolgozott, egy módos gazdánál. Nyolc éve postás. Egész vé-. lét-lenül választotta -ezt á pá-) lyát. Az alberürsai ' tanácson dolgozott, amikor egy alka­kell, hogy dolgozója tovább akar-e munkálkodni, vagy a nyugdíjat választja. Bíró két- három hetes gondolkodási időt kért, de ebből hónapok lettek. Májusban újra kellett kérném: nyilatkozzon. A beszélgetés sem durva, sem brutális nem volt, ezt a személyzeti vezető is tanúsíthatja. Mi Bíró Ernő­től szépen akartunk elválni... A nagykőrösi igazgató jog­talannak tartja Bíró Ernő kö­veteléseit: a telekkönyvi ren­dezés-célfeladatra jutalmat ®enki sem ígért, s ez a mun­ka nincs is elvégezve, a kere­set és a táppénz közötti kü­lönbség csak üzemi baleset esetén jár, s dolgozójuk ideg­betegségét hogyan lehetnie an­nak minősíteni, a felmondási időre járó bért képtelenség kö­vetelni, hiszen nem a vállalat mondott fel, s Bíró Ernő nem jött be, egy napot sem dolgo­zott ... Sokkal inkább az fáj az igazgatónak, hogy az egész nagyvállalatról, s az üzlet- igazgatóságról is rágalmat köl­töttek: nem becsülik dolgo­zóikat .., Felterjesztve: kiváló dolgozónak Bíró Ernő a vállalat szege­di központjának is keserű hangú levelet írt még 1972. decemberében: „Bármennyire is rosszul esik fájó szívvel kell beváltanom őszintén saj­nálom, hogy egész életem összes munkáját a vállalatnál hiába elpazaroltam’”. A DÉMÁSZ szegedi köz­pontjában Vngi János sze­mélyzeti osztályvezetővel, s Rovó Ferenc szb-titkárral kezdjük a beszélgetést. — Bíró Ernő csúnyán meg­hurcolta a vállalatot, ez egy sértődött ember torz reakciója. Kezdjük az ügy elején, az át­szervezéssel, amely racioná­lis, helyes intézkedés volt. Hat- nyolc százas igazgatóságok csökkentek háromszázas lét­számúra. Főmérnöki, főköny­velői állások szűntek meg, tíz osztályból három lett — ész­szerű munkaerő-takarékosság ez. Így aztán a főkönyvelőből osztályvezető lett, az osztály- vezetőből csoportvezető: a négy igazgatóságon ez 40 osz­tályvezetőt érintett. A szemé­lyes sértődésre tehát semmi ok nem volt. — Érdekes néhány szót vál­tani a törzsgárdatagságról is. Ez nem egyértelmű fogalom: vannak, akik azért töltenek 20—40 évet egy helyen, mert ódakötődnek, másokat szociá­lis felfogásunk hagy meg év­tizedekig egy poszton. Általá­nos tapasztalat hogy egy em­ber bizonyos ideig lelkiisme­retesen dolgozik, aztán törté­nik vele vaiami, ami lelki sé­rülést okoz, ellátja még felada­tát, a „gépezet” forog, de egy- egy ponton megszakad az „át­vitel” folyamatossága. Bíró Ernő sértett embei’ré vált, ezt hangsúlyozta is, márcsak any- nyit végzett el, amennyit mu­száj. Bekapcsolódott a beszélge­tésbe Vajda György, a DÉ­MÁSZ igazgatója: — Meg kell érteni a válla­latot, az üzemigazgatóságot: Bíró Ernő nem adta meg a le­hetőségét, hogy ml megadjuk neki, ami jár. Még 1972 má­jus 9-én is Kiváló dolgozó ki­tüntetésre terjesztettük fel, de a munkakör átadására sem volt hajlandó bemenni Nagy­kőrösre, a lakásán kellett ve­le aláíratni a jegyzőkönyvet Az ilyen magatartás után mit tehetnek a vezetők, hát itt nem emberek dolgoznak, hát ők nsm neheztelhetnek sem­miért, az ilyen egyoldalú kan- cső’a tot a lakásra vitt kitün­tetéssel kell honorálni?... Nem vett törvénysértés A borítékba tett újságcik­kek hatására komoly appará­tusok lendültek mozgásba. A Villamosipari Tröszt vezér- igazgatója kivizsgálta az ügyet, s helyreigazítást kérő levelet juttatott el a Petőfi Népe szerk esztőséghez, tételesen bi­zonyítva, hogy törvénysértés nem történt. Azt a sommá­zatot pedig, hogy ,ji DÉMAsz­nál nem tudnak úgy gondol­kozni, hogy az ember nem­csak addig fontos, amíg dol­gozik, hanem akkor is, ha már dolgozott, ha megöregedett...” — tényekkel cáfolta meg: a nagykőrösi üzemigazgatóság­ból 1972—73-ban 13-an men­tek nyugdíjba, közülük egy kormánykitüntetést, három nehézipari kiváló dolgozó ki­tüntetést, öt pedig vállalati kiváló dolgozó kitüntetést ka­pott. A tizenhárom munka- vállaló közül tizenketten pénz­jutalomban is részesültek. A Pest megyei párbizottság vizsgálatát a szakemberre, a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat igazgatójá­ra, Csenterics Sándorra bíz­ták. Ö a nagykőrösi üzemigaz­gatóságon, a nagykőrösi váro­si pártbizottságon, s a szege­di központban tájékozódott, s határozott hangú jelentésében egyértelműen állapította meg, hogy sem törvénysértés, sem antihumánus intézkedés nem történt. A kollektívát meghur­coló volt dolgozó jellemzésére ezt is megemlíti: „Bíró Ernő 40 éves munkaviszonya elle­nére még csak nem is szak- szervezeti tag”. A sokféle céget, fórumot megmozgató „áramütés” hiva­talosan a vállalat, az üzem- igazgatóság igazára világított rá. A személyiség csatája Analizáljuk mi is az ügyet, elsősorban Bíró Ernő oldalá­ról. A presztízst csökkentő intézkedésekre az emberek különbözőképpen reagálnak. Alkatától, életútjától, fizikai és idegi állapotától is függött, hogy ő hogyan értékeli ezt a döntést. Emberileg érthető és magyarázható — ha elfogad­hatatlan is — a sértődöttség, amely a továbbiakban az ese­mények meghatározója lett. A sértődött ember a munkanap minden pillanatát másképpen éli át mint társai, rá a mon­datok, a szavak másképpen hatnak másfajta belső él­ménnyé, feszültséggé válnak. S az ilyen személyi diszpozí­ció odáig vezethet, hogy egy a szabályostól alig különböző beszélgetést brutálisnak, em­bertelennek érez, s ez zak­latott idegrendszerét felborít­ja, eszméletlenségbe, kórház­ba juttatja. S arra a felisme­résre, hogy egy percre se visz- sza a meghurcoltatás színhe­lyére, mindenképpen megsza­badulni a „stressz-forrástól”. Vajon elvárható-e vállalat­tól, igazgatótól, hogy a „lelki­leg” is ilyen amorf, meghatá­rozatlan, külsőre érthetetlen problémát megértsen, s hozzá­járuljon megváltoztatásához? Nem, vagy csak nagyon rit­kán. A vállalat, az üzemigaz­gatóság termelő egység, itt feladat van és kötelezettség, meg bér, ami ezt honorálja. Megértő módon viszonyulni a céghez, megfelelően dolgozni, fegyelmezetten beilleszkedni a kollektívába — ez a teendő. Érthetetlen fantomokkal igaz­gatók nem tudnak hadakozni, s nem is lehet ezt elvárni tő­lük. Milyenné válik a sértett ember? Torzzá, hibát hibára halmozóvá. Bosszantja, hogy igazának még morzsáit sem ismerik el, fut fűhöz-fához, megmozgat mindent, csakhogy némi elégtételhez jusson. Be­lép az építőipari szakszerve­zetbe, mert ott majd jobban képviselik őt, jogtanácsost bíz meg, aki a tekintély érdeké­ben jogtalanul hivatkozik az SZMT-re. Űjságcikkel fenye­getőzik. ilyet sugall. Pert in­dít, beadványokat fogalmaz — s nem veszi észre, hogy mind­ezt a sértődöttsége sugallja, cselekedetei egymást keresz­tezik, eleve nem kecsegtetnek eredménnyel. Evek telnek, s azt sem veszi észre, hogy a pihenésre szolgáló évek régen megkezdett csaták folytatásá­vá válnak, zaklatottá nehezen elviselhetővé. Fóti Péter lommal áthívták helyettesíte­ni a postahivatalba. Sokol­dalú, pontos, megbízható em­bernek ismerték meg. Ettől kezdve vidéki postahivata­lokban helyettesített. Pilisen, s mielőtt Dánszentmiklósrai ke­rült, Mikebudán. — A lakás csábított ide. Áprilisban múlt három éve, hogy beköltöztünk a „kas­télyba”. Férjem is nagyon jó munkahelyre akadt, a Micsu­rin Mgtsz faűzamében. — Hogy fogadta a község? — Ahány táj, annyiféle em­ber. A vezetőkkel jó a kapcso­latom, igyekszem segíteni őket, s ezt viszonozzák is. Sok az interurbán-beszélgetés, havonta eléri a 18 ezer fo­rintos díjat, főleg almasze­zonban, szállítások idején. Ilyenkor valóságos kereske­delmi összekötő szerepet ját­szunk. A lakossággal sincs semmi bajom, kijövök min­denkivel, csak éppen van­nak dolgok, amelyeket nem lehet elfelejteni. Alig kerül­tem a községbe, egymás után két alkalommal becsaptak. Pénzfeladásnál vagy kiadás­kor előfordul a postásnál is, hogy zárlatot kap az agya. Hónapokig törlesztettem a hiányt, mert a jogtalanul el­vitt pénzt nem hozták visz- sza. Aztán a csípős megjegy­zések. Némelyekben még ma is él a rangkórság. Egy nap programja A postahivatal vezetője a község vezetői közé tarto­zik. Nemcsak a Budapest- vidéki Postaigazgatóságon vív­ta ki az elismerést felette­seitől!, hanem a községi ta­nács vezetőjétől, Biró László elnöktől is a legjobbakat hal­lottam Hajdú Jánosnéról gyors,, alapos, a munkájának ..és . családjának „él. A keze alatt dolgozó két hivatali al­kalmazottól és három kézbe­sítőtől csak azt kívánja meg, ami a feladatkörükhöz tarto­zik. Szigorú, fegyelmet tartó. — Azt kérdezte az előbb, hogy múlik el egy napom, csak aztán elkalandoztunk kis­sé... Hogyan is? Irsától hét órakor jön a mikrobusz. Hoz­za a zárlatot. Mi így mond­juk postai szaknyelven az ér­kező csomagot, hírlapot, le­velet. Elég sok küldemény jön az intézmények részére". Csak egyet említsek: az ál­lami gazdaság fémtáblaüzeme postán kapja az alkatrésze­ket, van, amikor 30 csoma­got Is átveszünk. Leszámol­juk az újságokat. Valameny- nyi napilap jár, a képes he­tilapokból sajnos, szűk a ke­ret, naponta 168 Pest megyei Hírlapot adunk el. Nem köny- nyű a dolguk a kézbesítőknek. Főleg a nyugdíjfizetés három napján. A faluban elég sok az idős ember. Azért a legfor­galmasabb időszak a zárszá­11 -I« (w. W: ; V ü 1111 Koppány György felvétele madás hónapja. Ilyenkor híz­nak a takarékbetétkönyvek. Most a község betétállomá­nya több, mint ötmillió fo­rint. Emellett még sokan új házat építenek. — Maguk is? Almáskert — Talán leolvasta a hom­lokomról? Egyelőre csak terv, papíron van kész — a fiókos szekrényből rajzokat vészelő, szétteregeti, az asztalon. — Vettünk egy telket, 50 alma- fávhl. Nincs innen messze. Szóval oda akarunk építkez­ni. Két szoba összkomfort hármunknak elég. Rakosgat­juk a pénzt rá, de nagyon las­san fiadzik a forint. Pedig fizetésemeléskor egy évben sem feledkeztek meg rólam. — Szép ez a lakás is, miétt kívánkoznak el innen!? r,f — Dehogy kívánkozunk, ha itt is szeretném megérni a nyugdíjas kort, azért gondol­nom kell a hivatali utódom­ra. Ez az idő messze van, most még csak a 16 évesek hívják Katóka néninek a faluban. Hajdú Jánosné húsz évet dol­gozhat, mire átadhatja hiva­tali asztalát. S addig? Bizo­nyára sok elismerés vár rá. Három évvel ezelőtt, amikor Dánszentmiklósra érkezett, hármas osztályzatú hivatalt vett át. Fél év múlva a köz­pont már négyesre értékelte munkájukat. Kétévenként mi­nősítik a hivatalokat, tehát ismét itt a szemle ideje. Kis­sé izgatott, csak annyira. mint a jó tanulók, akik be­csülettel készültek a vizsgára, s szeretnék a megérdemelt je­lest. Megígértem: „szorítani” fo­gok az ötös osztályzatért! Horváth Anita ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Outi-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, viz-, gaz­es fűtesszerelő asztalos, burkoló, éoületlakatos. ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádoggs, festő, parkettás, gepkocsiszerelő, kőnnyűaépkezelő, nehézgépkezelő, hegesztővizsgóval építőgepszerelő szakmunkásokat betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat kubikosokat azonnali belépéssel telvesz. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom