Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
1974. AUGUSZTUS 11., VASÄBXAP Új gépek Kisiarcsán A Hazai Fésűsíonó és Szövőgyár kistarcsai gyáregységében évente csaknem 1600 tonna fonalat állítanak elő, 320 millió forint értékben. A közelmúltban jelentős géprekonstrukció kezdődött az üzemben. Tavaly 22 millió forint értékű, nyugati importból származó gép kezdte meg a termelést. Így többi között HT festőberendezés, szalagfestőgép — amely egyaránt használható poliészter és gyapjú színezésére —, ezenkívül színkeverő, szalaghúzó és nyújtógép, Az idei rekonstrukció keretében mot- ringoló, festő, és nyolc, svájci importból származó Hispano gyűrűsfonó, valamint egy Schlumberger előfonórendszer kapcsolódik be a termelésbe. Az új gépekkel a jelenlegi 5 ezer 888-as orsószámot 6 ezer 656-ra emelik. Szerelik a Hispano gyűrűs- fonót. Dolgozik az automata motri ngoló. Koppány György felvételei Posta a kastélyban 1 • ui.- .' vr, 4 • ' -**. ■ MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK Dánszentmikló s távbeszélő körzetszáma: 20. A telefonkönyvbe jegyzett előfizetők névsora fél arasznyi: ÁFESZ- boltok, iskola, gyógyszertár, községi tanács, Micsurin Mgtsz, Monori Állami Gazdaság, napközi otthonos óvoda, rendőrség, takarékszövetkezet, tanyai nyilvános állomások: Mitsky major, Nyáregy- házi út. Naponta pár száz levél, sajtó, pénzes utalvány jelentheti még a postai összekötő hidat a külvilággal. Azt mondják, a községek lakosságának életéről, gondjáról, bajáról legtöbbet az orvos tud, meg a tanító. És a postás? Talán még náluk is többet. Ismeri az egész falut, a rokoni kapcsolatokat: tudja, hol kötöttek házasságot, ki született, ki halt meg, kinek mennyi pénze van a takarékban, milyen újságot olvas, van-e tévéje, rádiója. Régen a postás kisasszony zöld zsalugáteres hivatalában romantikus legénybolondító volt. Ma: közéleti személyiség. A postahivatal, éppúgy, mint bármelyik községi intézmény, rangot kapott, vezetése pedig komoly, felelősségteljes hivatás. Hivatal és lakás Dánszentmiklóson a Széchenyi utcai öreg kastélyba költözött a posta. Hetyke mályvarózsák virítanak a kerítés mögött, az ajtó tárva, mégis, ahogy belépek, hűvösséget árasztanak a vastag falak. Hajdú Jánosné hivatalvezető a pénztárablak mögött számol, a telefon-kapcsolótábla előtt, fején fülhallgatóval hosszú hajú lány ül; épp egy ceglédi ir.terurbán hívással köti össze a tanácsot. — Marikám, vedd át egy kicsit a' hivatalt — szól Hajdún# beosztottjának, s kinyitja előttem a kulcsra zárt pultajtót. Tágas konyhába érünk, melyet kertbe vezető folyosó választ el a szobáktól. — Talán itt, az első szobában kényelmesebb lesz — kínál hellyel. Uj televízió, modern bútorok, a heverőn vi- gyázzban álló díszpárnák. Világos, tiszta szoba, látszik, hogy rendszerető emberek lakják. — Miért éppen a megye csücskébe eldugott, másodosztályú kis hivatalt keresett témául. Nálunk nem történik semmi rendkívüli, dolgozunk, a napok egyformán telnek. — Ebben is lehet érdekes. Egy 800 házas, 2600 lakosú községben milyen a postahivatal vezetőjének az élete, hogy múlnak az órák a nyolctól négyig tartó munkaidőben? Kis mosolyt nyom el szája szögletében. — Nyoíc óra? Már amikor. Ha az embernek a hivatala egy házban van a lakásával, akkor sohasem teszi el a munkát másnapra. Nyolc éve Még mielőtt belemelegednénk a beszélgetésbe, kipirult arcú, fürdőnadrágos kisfiú toppan elénk. — Anyu, ihatok egy kis szörpöt? — Hadd nézzem a homlokodat, már megint futottál! Majd ha lehűlsz, ihatsz, addig tessék leülni — hozzám fordulva folytatja. — Nagyon féltem, egyszem gyerekünk. S mint ahogy ilyenkor lenni szokott, felvetődik a régmúlt gyerekkor. — Ezt a tájat mezítlábas kislányként ismertem meg. Albertirsáról ide jártam naponta, ebédet hoztam apámnak, áki a faluban dolgozott, egy módos gazdánál. Nyolc éve postás. Egész vé-. lét-lenül választotta -ezt á pá-) lyát. Az alberürsai ' tanácson dolgozott, amikor egy alkakell, hogy dolgozója tovább akar-e munkálkodni, vagy a nyugdíjat választja. Bíró két- három hetes gondolkodási időt kért, de ebből hónapok lettek. Májusban újra kellett kérném: nyilatkozzon. A beszélgetés sem durva, sem brutális nem volt, ezt a személyzeti vezető is tanúsíthatja. Mi Bíró Ernőtől szépen akartunk elválni... A nagykőrösi igazgató jogtalannak tartja Bíró Ernő követeléseit: a telekkönyvi rendezés-célfeladatra jutalmat ®enki sem ígért, s ez a munka nincs is elvégezve, a kereset és a táppénz közötti különbség csak üzemi baleset esetén jár, s dolgozójuk idegbetegségét hogyan lehetnie annak minősíteni, a felmondási időre járó bért képtelenség követelni, hiszen nem a vállalat mondott fel, s Bíró Ernő nem jött be, egy napot sem dolgozott ... Sokkal inkább az fáj az igazgatónak, hogy az egész nagyvállalatról, s az üzlet- igazgatóságról is rágalmat költöttek: nem becsülik dolgozóikat .., Felterjesztve: kiváló dolgozónak Bíró Ernő a vállalat szegedi központjának is keserű hangú levelet írt még 1972. decemberében: „Bármennyire is rosszul esik fájó szívvel kell beváltanom őszintén sajnálom, hogy egész életem összes munkáját a vállalatnál hiába elpazaroltam’”. A DÉMÁSZ szegedi központjában Vngi János személyzeti osztályvezetővel, s Rovó Ferenc szb-titkárral kezdjük a beszélgetést. — Bíró Ernő csúnyán meghurcolta a vállalatot, ez egy sértődött ember torz reakciója. Kezdjük az ügy elején, az átszervezéssel, amely racionális, helyes intézkedés volt. Hat- nyolc százas igazgatóságok csökkentek háromszázas létszámúra. Főmérnöki, főkönyvelői állások szűntek meg, tíz osztályból három lett — észszerű munkaerő-takarékosság ez. Így aztán a főkönyvelőből osztályvezető lett, az osztály- vezetőből csoportvezető: a négy igazgatóságon ez 40 osztályvezetőt érintett. A személyes sértődésre tehát semmi ok nem volt. — Érdekes néhány szót váltani a törzsgárdatagságról is. Ez nem egyértelmű fogalom: vannak, akik azért töltenek 20—40 évet egy helyen, mert ódakötődnek, másokat szociális felfogásunk hagy meg évtizedekig egy poszton. Általános tapasztalat hogy egy ember bizonyos ideig lelkiismeretesen dolgozik, aztán történik vele vaiami, ami lelki sérülést okoz, ellátja még feladatát, a „gépezet” forog, de egy- egy ponton megszakad az „átvitel” folyamatossága. Bíró Ernő sértett embei’ré vált, ezt hangsúlyozta is, márcsak any- nyit végzett el, amennyit muszáj. Bekapcsolódott a beszélgetésbe Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója: — Meg kell érteni a vállalatot, az üzemigazgatóságot: Bíró Ernő nem adta meg a lehetőségét, hogy ml megadjuk neki, ami jár. Még 1972 május 9-én is Kiváló dolgozó kitüntetésre terjesztettük fel, de a munkakör átadására sem volt hajlandó bemenni Nagykőrösre, a lakásán kellett vele aláíratni a jegyzőkönyvet Az ilyen magatartás után mit tehetnek a vezetők, hát itt nem emberek dolgoznak, hát ők nsm neheztelhetnek semmiért, az ilyen egyoldalú kan- cső’a tot a lakásra vitt kitüntetéssel kell honorálni?... Nem vett törvénysértés A borítékba tett újságcikkek hatására komoly apparátusok lendültek mozgásba. A Villamosipari Tröszt vezér- igazgatója kivizsgálta az ügyet, s helyreigazítást kérő levelet juttatott el a Petőfi Népe szerk esztőséghez, tételesen bizonyítva, hogy törvénysértés nem történt. Azt a sommázatot pedig, hogy ,ji DÉMAsznál nem tudnak úgy gondolkozni, hogy az ember nemcsak addig fontos, amíg dolgozik, hanem akkor is, ha már dolgozott, ha megöregedett...” — tényekkel cáfolta meg: a nagykőrösi üzemigazgatóságból 1972—73-ban 13-an mentek nyugdíjba, közülük egy kormánykitüntetést, három nehézipari kiváló dolgozó kitüntetést, öt pedig vállalati kiváló dolgozó kitüntetést kapott. A tizenhárom munka- vállaló közül tizenketten pénzjutalomban is részesültek. A Pest megyei párbizottság vizsgálatát a szakemberre, a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat igazgatójára, Csenterics Sándorra bízták. Ö a nagykőrösi üzemigazgatóságon, a nagykőrösi városi pártbizottságon, s a szegedi központban tájékozódott, s határozott hangú jelentésében egyértelműen állapította meg, hogy sem törvénysértés, sem antihumánus intézkedés nem történt. A kollektívát meghurcoló volt dolgozó jellemzésére ezt is megemlíti: „Bíró Ernő 40 éves munkaviszonya ellenére még csak nem is szak- szervezeti tag”. A sokféle céget, fórumot megmozgató „áramütés” hivatalosan a vállalat, az üzem- igazgatóság igazára világított rá. A személyiség csatája Analizáljuk mi is az ügyet, elsősorban Bíró Ernő oldaláról. A presztízst csökkentő intézkedésekre az emberek különbözőképpen reagálnak. Alkatától, életútjától, fizikai és idegi állapotától is függött, hogy ő hogyan értékeli ezt a döntést. Emberileg érthető és magyarázható — ha elfogadhatatlan is — a sértődöttség, amely a továbbiakban az események meghatározója lett. A sértődött ember a munkanap minden pillanatát másképpen éli át mint társai, rá a mondatok, a szavak másképpen hatnak másfajta belső élménnyé, feszültséggé válnak. S az ilyen személyi diszpozíció odáig vezethet, hogy egy a szabályostól alig különböző beszélgetést brutálisnak, embertelennek érez, s ez zaklatott idegrendszerét felborítja, eszméletlenségbe, kórházba juttatja. S arra a felismerésre, hogy egy percre se visz- sza a meghurcoltatás színhelyére, mindenképpen megszabadulni a „stressz-forrástól”. Vajon elvárható-e vállalattól, igazgatótól, hogy a „lelkileg” is ilyen amorf, meghatározatlan, külsőre érthetetlen problémát megértsen, s hozzájáruljon megváltoztatásához? Nem, vagy csak nagyon ritkán. A vállalat, az üzemigazgatóság termelő egység, itt feladat van és kötelezettség, meg bér, ami ezt honorálja. Megértő módon viszonyulni a céghez, megfelelően dolgozni, fegyelmezetten beilleszkedni a kollektívába — ez a teendő. Érthetetlen fantomokkal igazgatók nem tudnak hadakozni, s nem is lehet ezt elvárni tőlük. Milyenné válik a sértett ember? Torzzá, hibát hibára halmozóvá. Bosszantja, hogy igazának még morzsáit sem ismerik el, fut fűhöz-fához, megmozgat mindent, csakhogy némi elégtételhez jusson. Belép az építőipari szakszervezetbe, mert ott majd jobban képviselik őt, jogtanácsost bíz meg, aki a tekintély érdekében jogtalanul hivatkozik az SZMT-re. Űjságcikkel fenyegetőzik. ilyet sugall. Pert indít, beadványokat fogalmaz — s nem veszi észre, hogy mindezt a sértődöttsége sugallja, cselekedetei egymást keresztezik, eleve nem kecsegtetnek eredménnyel. Evek telnek, s azt sem veszi észre, hogy a pihenésre szolgáló évek régen megkezdett csaták folytatásává válnak, zaklatottá nehezen elviselhetővé. Fóti Péter lommal áthívták helyettesíteni a postahivatalba. Sokoldalú, pontos, megbízható embernek ismerték meg. Ettől kezdve vidéki postahivatalokban helyettesített. Pilisen, s mielőtt Dánszentmiklósrai került, Mikebudán. — A lakás csábított ide. Áprilisban múlt három éve, hogy beköltöztünk a „kastélyba”. Férjem is nagyon jó munkahelyre akadt, a Micsurin Mgtsz faűzamében. — Hogy fogadta a község? — Ahány táj, annyiféle ember. A vezetőkkel jó a kapcsolatom, igyekszem segíteni őket, s ezt viszonozzák is. Sok az interurbán-beszélgetés, havonta eléri a 18 ezer forintos díjat, főleg almaszezonban, szállítások idején. Ilyenkor valóságos kereskedelmi összekötő szerepet játszunk. A lakossággal sincs semmi bajom, kijövök mindenkivel, csak éppen vannak dolgok, amelyeket nem lehet elfelejteni. Alig kerültem a községbe, egymás után két alkalommal becsaptak. Pénzfeladásnál vagy kiadáskor előfordul a postásnál is, hogy zárlatot kap az agya. Hónapokig törlesztettem a hiányt, mert a jogtalanul elvitt pénzt nem hozták visz- sza. Aztán a csípős megjegyzések. Némelyekben még ma is él a rangkórság. Egy nap programja A postahivatal vezetője a község vezetői közé tartozik. Nemcsak a Budapest- vidéki Postaigazgatóságon vívta ki az elismerést feletteseitől!, hanem a községi tanács vezetőjétől, Biró László elnöktől is a legjobbakat hallottam Hajdú Jánosnéról gyors,, alapos, a munkájának ..és . családjának „él. A keze alatt dolgozó két hivatali alkalmazottól és három kézbesítőtől csak azt kívánja meg, ami a feladatkörükhöz tartozik. Szigorú, fegyelmet tartó. — Azt kérdezte az előbb, hogy múlik el egy napom, csak aztán elkalandoztunk kissé... Hogyan is? Irsától hét órakor jön a mikrobusz. Hozza a zárlatot. Mi így mondjuk postai szaknyelven az érkező csomagot, hírlapot, levelet. Elég sok küldemény jön az intézmények részére". Csak egyet említsek: az állami gazdaság fémtáblaüzeme postán kapja az alkatrészeket, van, amikor 30 csomagot Is átveszünk. Leszámoljuk az újságokat. Valameny- nyi napilap jár, a képes hetilapokból sajnos, szűk a keret, naponta 168 Pest megyei Hírlapot adunk el. Nem köny- nyű a dolguk a kézbesítőknek. Főleg a nyugdíjfizetés három napján. A faluban elég sok az idős ember. Azért a legforgalmasabb időszak a zárszá11 -I« (w. W: ; V ü 1111 Koppány György felvétele madás hónapja. Ilyenkor híznak a takarékbetétkönyvek. Most a község betétállománya több, mint ötmillió forint. Emellett még sokan új házat építenek. — Maguk is? Almáskert — Talán leolvasta a homlokomról? Egyelőre csak terv, papíron van kész — a fiókos szekrényből rajzokat vészelő, szétteregeti, az asztalon. — Vettünk egy telket, 50 alma- fávhl. Nincs innen messze. Szóval oda akarunk építkezni. Két szoba összkomfort hármunknak elég. Rakosgatjuk a pénzt rá, de nagyon lassan fiadzik a forint. Pedig fizetésemeléskor egy évben sem feledkeztek meg rólam. — Szép ez a lakás is, miétt kívánkoznak el innen!? r,f — Dehogy kívánkozunk, ha itt is szeretném megérni a nyugdíjas kort, azért gondolnom kell a hivatali utódomra. Ez az idő messze van, most még csak a 16 évesek hívják Katóka néninek a faluban. Hajdú Jánosné húsz évet dolgozhat, mire átadhatja hivatali asztalát. S addig? Bizonyára sok elismerés vár rá. Három évvel ezelőtt, amikor Dánszentmiklósra érkezett, hármas osztályzatú hivatalt vett át. Fél év múlva a központ már négyesre értékelte munkájukat. Kétévenként minősítik a hivatalokat, tehát ismét itt a szemle ideje. Kissé izgatott, csak annyira. mint a jó tanulók, akik becsülettel készültek a vizsgára, s szeretnék a megérdemelt jelest. Megígértem: „szorítani” fogok az ötös osztályzatért! Horváth Anita ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Outi-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, viz-, gazes fűtesszerelő asztalos, burkoló, éoületlakatos. ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádoggs, festő, parkettás, gepkocsiszerelő, kőnnyűaépkezelő, nehézgépkezelő, hegesztővizsgóval építőgepszerelő szakmunkásokat betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat kubikosokat azonnali belépéssel telvesz. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.
