Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
2MMÜ a PEsmE&YEi hírlap különkiadása XVIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1974. JÜLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Mi újság a bare ►mfipiacon? Milyen a tapos, és milyen a szemen nevelt csibe? A vízvezetéktorony építése folytán leszűkített piac területén, egész szépen lebonyolódnak a piacok. Vasárnap különben az eső miatt, főleg a külterületekről gyűlő baromfipiacon, kevesebb volt a felhozatal, de kevesebb volt a vevő is. Esős időben olcsóbbak az árak. Mostanában 110—130 forint egy pár, éves tyúk, de most 90 forintért is adtak egy párat, s 45—65 forintért árulták a csibék párját. A kerékpáron bejött tanyaiak nem akarták a sáros utakon visszavinni az apró jószágot. A vásárlásnál sok mindent figyelembe vesznek, még a jószág színét is. A kendermagos és a fehér kapósabb, mint a sárga, vagy pláne a fekete. A kendermagos és fehér baromfit vásárlók azt mondják, hogy azoknak gusztusosabb a húsa. Tapos, vagy nem tapos? Még nagyobb szerepet játszik azután, hogy a pipit táp- takarmányon, vagy kukoricadarán és szemes takarmányon nevelték-e. Az egyik tanyai árus: Szabó Gyuláné elmagyarázta, hogy a táptakarmányon nevelt csibe 6—7 hetes korában akkora, mint a rendes takarmánnyal nőtt 3 hónapos korában. De húsának más a za- mata, és a táposat, fehér lábáról és sápadt fejéről köny- nyen fel lehet ismerni. — Az igényes vásárlók — folytatta Szabóné — megfizetik a kukoricás csibe hosszabban tartó nevelését. A múlt piacon én 90 forintért adtam a nagyobb jérce párját, s a hasonló nagyságú táposokért 70 forintot fizettek. Most is egy fiatalasszony: Nagy Béláné 65 forintért vett meg egy sárga lábú tyúkot, és még egy forint borravalót is adott a gazdájának. Mellette Barta Ambrusné, a Csipvár dűlőből, 65 forintért árulta a 3 hónapos, kilós, sárga lábú csibék párját. Egy idős asszony rántani való jércére alkudozott, a lábát nézegette. — Nem szép sárga — állapította meg. — Spekulálnak a csibeneveléssel is, vegyesen etetik táppal meg kukoricával ... Az ÁFÉSZ figyelmébe. A tyúkokat és csibéket, s .főleg az öreg kakasokat többen nem tudták eladni. Az egyik termelő panaszolta, noha buzdítják a termelőket, hogy több baromfit neveljenek, mégis ha felnő a jószág, nem tudják eladni. Miért nem veszi a tyúkot és a csibét az ÁFÉSZ is? Ezt is megkérdeztük az átvevőtelepen. — Vennénk mi — felelte Bodzsár József telepvezető —, de csak a BOV-árakat tudjuk érte fizetni, ami tyúkoknál alig haladja meg a 14, s a csibénél a 17 forintot. Ennyiért nem adják ide a termelők. Ezen változtatni lehetne, esetleg szerződéssel... Munka után — szórakozás A konzervgyári kis strand ismét üzemel. A gyárban idénymunkában segítő diákok, valamint a konzervgyáriak gyermekei vidáman lubickolnak a hűsítő hullámok- ban. Reggel 6-tóS 10-ig, délután 2-től 6-ig A gyümölcs- és zöldségleadás a változó, hűvös idő folytán, lassan növekszik. A Csokonai úti ÁFÉSZ átvevőtelep reggel 6-tól 10-ig és délután 2- től 6 óráig tart nyitva. Korai és puha barackért 5,20-at fizetnek. Befőzni való barack 36—40 milliméter átméretig 6,20, 41—45 milliméterig 7,20. Megindult a meggy, a pattison és a zöldbab felvásárlása is. Az egrest már nem veszik. Látogatás a „hetedik” iskolában A tanítás a Cifra csárdában kezdődött... Csinálni, dolgozni, nyugodtan vagy kevésbé nyugodtan, ahogy a helyzet engedi, és tudni, hogy amit csinálok, az jó, s a saját lelkiismeretemmel békében lenni — fogalmazza meg hitvallását munkájáról dr. Gyaraki Jenő, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — Mikor kezdte a pályát? — 1936-ban végeztem Szegeden, a polgári iskolai tanárképző főiskolán. Fő szakom a fizika volt, olyan kitűnő professzorok tanítottak, mint Gyulai Zoltán, Bay Zoltán. Tőlük tanultam meg azt is, hogy a jó pedagógusnak nem szabad szűk látókörűnek lenni. Kis kitérőt erre példaként: 1933-ban, amikor Szent-Györ- gyi professzor a C vitaminnal folytatta kísérleteit, a technikai munkában igen sokat segítettünk, hiszen 20 mázsaszám kellett a kísérlethez a paprikát darálni. 2—3 órai munka után a professzor abbahagyatta velünk is a munkát, hogy most csináljunk mást, ő teniszezett. — Mikor került Körösre? — Rögtön a diploma megszerzése után. A Református Polgári Fiúiskola tanára lettem. 1948-ig tanítottam ott, amikor a polgári iskolák megszűntek. a Petőfi iskola igazgatója lettem, s 1953-tól a Tanítóképzőben fizikát és kémiát oktattam. 1955 márciusában kerültem át az Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Iskolába, amelyet 1953-ban hoztak létre Nagykőrösön. — Az iskola története igen kalandos, sokat tudna erről mondani. — Valóban Ez az épület, ahol most folyik a munka, a hetedik iskola. Először a Cifra csárdában kezdődött a tanítás, azután az Arany János utca 28. alatt „laktunk”, míg végül hosszabb időre, 1956-tól a Hősök terén kaptunk otthont. Mondhatom, hogy 1955-től folyton terveket készítettünk az iskola fejlesztésére, hiszen az ipar, az időközben „megnőtt” konzervgyárunk és a népgazdaság fejlődése egyre több jól képzett szakembert igényelt tőlünk. Az első évben még 4 tantermes iskola volt, azután már 8 tanterem és 50 férőhelyes kollégium, a harmadik és megvalósult terv már 16 tanterem és 700 férőhelyes kollégium létrehozása. Az iskola fejlődésének és eredményes munkájának elősegítésében mindig jó partner volt Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója, hogy eddig eljuthattunk, ezt neki is köszönhetjük. Az iskola konzervipari szakmunkásképzéssel kezdte munkáját, ezt tekintettük mindig fő célunknak. — Az iskola fennállása óta | hány szakembert adott az országnak az intézet? — A kiképzettek száma 2393. Ebből 233-an kaptak technikusi oklevelet, a szakközépiskolát 436-an végezték el, konzervipari szakmunkás 1615 lett, sütőipari szakmunkás 566 hagyta el az iskolát. Közben képeztünk kisebb létszámban húsipari szakmunkásokat is, • baromfifeldolgozó szakembereket is. — A szakmunkások képzésére megnőtt igény szükségszerűen hozta magával, az iskola növelését, fejlesztését. Ez azonban újabb munkát is jelentett. — Valóban. Nem kis gond volt a jelenlegi 78-as létszámú tanári és oktatógárdának megszervezése, a műszaki személyzettel, adminisztratív dolgozókkal és technikai munkatársakkal együtt 200 ember munkáját kell összefogni, irányítani. — Munkájának elismeréséül az élelmiszeripar kiváló dolgozója, az oktatásügy kiváló dolgozója, a Munka Érdemrend bronz fokozata, s az idei pedagógusnapon a Munka Az Arany János Tsz-ben megkezdődött a meggyszüret Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta. Ehhez a felsoroláshoz kell kommentárt fűzni ? — Talán csak annyit, hogy nem egyedül, hanem a munkatársaimmal dolgoztam. Nem volt olyan tanév, hogy ne kellett volna valamit átszervezni, — Az aktív munkáséletet nemsokára követi a pihenés, hiszen nyugdíjba vonul. Aki egész életében töretlen lendülettel dolgozott, az a nyugdíjaséveket is tervekkel kezdi. — Igen. Az első tervem: a pihenés, azután ismét a munka. Az audiovizuális oktatás módszerének kidolgozása a mi szakterületünkön. Szeretném megírni ezenkívül az iskola történetét. — És végül hadd kérdezzek egy magánjellegű kérdést, a családdal kapcsolatban. Ügy tudom, hogy gyermekei is édesapjuk példáját követték. — Valóban. Lányom a Rákóczi iskolában tanít, nagyobbik fiam itt, ebben az iskolában. A kisebbik fiam pedig a napokban kapta meg a diplomáját a Kertészeti Egyetem tartósítóipari szakán. — Befejezésül a beszélgetésnek engedje meg, hogy a nyugdíjasévekhez jó erőt, egészséget kívánjunk mindazok nevében, akik az iskolában szereztek szakképesítést, s akik az ország minden területén azzal a megalapozott tudással állják meg helyüket a munkában. Szabó Mária SPORT Csáki Katalin megyei ÖHV-győztes mmm m A Tejipari vállalat nemcsak a vállalati igényeket látja [ | el, hanem a fővárosba és az ország különbőzé réI BTT? I szélbe Is szállít tejet, tejterméket. A pasztörizált tej J készítése automatikusan, szinte az emberi kéz kizárásával működik. Kora reggel indulnak a tejszállítö tankok a fővárosba és vidékre. Az Arany János Termelő- szövetkezet ludasi gyümölcsösében, bár a fagykár miatt kisebb a termés a múlt évinél, mégis a meggy-, az alma-, a körte- és a szilvaültetvényekben is tűrhető szüretre van kilátás. A tsz gondos előrelátással, valóságos kis oltómeggyerdőket telepített, melyek közül a régebbi ültetések már szépen teremnek, amelyekről tavaly, 16 vagon első osztályú oltott meggyet szedtek le. A már érő oltott meggy szedéséhez, a napokban hozzáfogtak. Közel száz tag és bedolgozó szedi gondosan, kézzel az értékes gyümölcsöt. A múlt évben is ott dolgozott törteli szedőket, mindennap autóbuszon szállítják a meggy tel epre. Az oltott meggy szedéséért kilónként 2 forintot, az aprómeggy szedéséért pedig 3 forintot fizetnek. Nagy Ernő festőművész tárlata E ger reprezentáns alkotója, Nagy Ernő festőművész alkotásaiból nyílott tárlat az Arany János Művelődési Központ nagytermében 1974. június 30-án. A kiállítás a hó közepéig tekinthető meg. Nagy Ernő életútja sok és szép művészi sikerek állomásán keresztül érkezett el a mához. Mestere Domanovszky Endre és Hinz Gyula Kossuth- díjas festőművészek voltak. A Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban fejezte be és művész-tanári diplomát kapott. Évtizedek óta kiállító művész, több országos kiállításon szerepelt alkotásaival, egyéni kiállításai Miskolcon, Salgótarjánban, Egerben voltak. A,| űvészi munkásságának eredményeit a pedagóguspályán is kamatoztatja, a jövő generációját nevelő rajztanárok képzésével foglalkozik mint az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola docense. Művészi és oktató-nevelő munkájában azonos felelősségérzet és humánus gondolkodás, magatartás vezeti; szilárd tudata annak, hogy a művészi elhivatottság és a nevelés nem egymástól független, hanem a legszorosabban összetartozó terület. A Nagykőrösön bemutatásra került kamaraanyag jelzi a művész általános természetszeretete mellett annak a vidéknek alkotásra indító témáit is, amely Heves megyének és a Bükk lábánál meghúzódó településeknek sajátos világát, hangulatát idézik. A messzi múlt öröksége, a gyermekévek mély benyomásaival összekapcsolódva alapvetően határozzák meg Nagy Ernő emberi, művészi magatartását. A „Kemence előtt” című képének témaválasztása, megoldásának hangulatébresztő hitele bizonyító erejű. De a „Domboldal”, az „öreg házak ...” a „Noszvaj” és a „Noszvaji házak” című képei is szűkebb pátriája szeretetét, a falusi emberek tiszteletét, a múlt emlékeinek őszinte megbecsülését láttatják. A bükki erdők — kevesek által ismert — szén- és mészégetőinek különös világa, a látvány már-már romantikába hajló vizuális élménye ad újabb témát művészi megnyilatkozásának. Ezt láthatjuk a „Boksaépítők” és a „Mészégetők” című képein. Élményt szerző útja az ország más tájaira is elvezeti és gazdagodó témái között a vízpart, a víztükör, a fény és a levegő ad úiabb alkotásra'serkentő indítékot. Isv fogalmazódtak meg a „Fények a vizen”, a „Víz és nád”, a ,Nádas”, a „Parti kövek” akvarell képei. E képek, valami pantheists örömnek, a természettel való szinte azonosulása, a lélek és fény-víz ölelkezésének különös ujjongását, meghatódott- ságát sugározza. Sejtelem, érzés, remegés, álom és valóság fogalmazódik itt meg, kitűnő szakmai tudással, a matéria élményt tolmácsoló metamorfózisával. Akvarelljei sorában a felszabadult öröm mellett új benyomásai hatására a munkálkodó halászok témája ragadja meg és tömeggé összefogott foltjuk már a valóság talaján sugározza a művész életismeretét. A „Kiszáradt fa” című al- kotása talán a legösszetettebb élményt nyújtó mű. A lírai és drámai érzések összeütközése e két lélekállapot- nak művészi feloldása az élet lényegét ismerő, azt megértő ember bölcsessége ez a mű és elfogadása az ellentéteiben is harmonikus életnek. Szabó Sándor Pest megye városainak és járásainak kategóriánkénti győzteseivel Dabason került »sor az összetett Honvédelmi Verseny és az Úttörő Honvédelmi Verseny megyei döntőjére. Az ÖHV-n a Toldi Lövészklub versenyzői képviselték városunkat. Csak az első 3—3 helyezettet hirdették ki. A toldis Csáki Katalin nyerte a nők megyei bajnokságát. Csapatversenyben Nagykőrös város (Csáki Katalin, Magyar Sándor, Széman József), csapata a második helyen végzett, az ÖHV-n ez évben a megyei legmagasabb szintű versenyen. Az UHV meevei döntőjén két Kossuth iskolás fiú és két Arany iskolás leány képviselte városunkat. Közülük Horváth Gábor szerepelt a legjobban. aki a fiúk I. korcsoportjában a második helyen végzett, úgyhogy mindössze háromtized másodperccel ért el avengébb eredményt, mint a győztes. Birkózás hamm heiyen Egy időben ismét három helyre voltak hivatalosak az Nk. Kinizsi birkózói. Miskolcon kétnapos volt a 89 fővel megrendezett kötöttfogású felnőtt vidéki egyéni bajnokság. 57 kg-ban 12-ten vetélkedtek. Sárosi Tibor 3 tusgyőzelem és 2 pontozásos vereség után a keresztbeverésben a negyedik helyen végzett. 52 kg-ban (9 induló volt) Tóth Sándor 3 forduló után kiesett a küzdelemből. Budapesten került sor a Törekvés országos Ifjúsági szabadfogású versenyére. A 48 kg-os súlycsoportban (4 induló közül) Varga Gyula második lett. Az Alföld Kupa ifjúsági viadal Cegléden megrendezett kötöttfogású fordulójára nem utaztak el a körösi sportolók. Sakksiker A termelőszövetkezeti dolgozók Dél-Pest megyei egyéni sakkversenyét Cegléden rendezték. A húszon felüli indulólétszámban Nagykőröst a Hunyadi Tsz két mezőgazdásza képviselte. Közülük dr. Simon Ferenc igen jól szerepelt: a második helyen végzett. Az AAHSZ-rő! A nagykőrösi MHSZ a Kinizsi Modellezőklub Deák téri helyisége mellett, nyilvános propagandaanyagát felújította. Fényképek és írásos szöveg számol be a helyi modellezők munkájáról. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Atlétika Cegléd: megyei serdülő verseny. Birkózás Sportotthon, 16: serdülő megyei verseny. Labdarúgás Monor: a Pest megyei ifjúsági válogatott edzőmérkőzése. S. Z. Mit látunk ma a moziban La Mancha lovagja. Színes, olasz—amerikai film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Csermen. Szovjet kalandfilm. Előadás kezdete: 7 óraikor.
