Pest Megyi Hírlap, 1974. április (18. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

VÁC I NAPLÓ a pest megyei hírlap különkiadása A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE Ötvenhat esztendőn át XVIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM 1971. ÁPRILIS 30., KEDD Ünnepi előkészületek Hangosbemondó köszönti az elvonulókat Május elsejék Vasteqltntt vonalak käiat vciec a ftívoawlai üK-oaaia. / \ Étik ai utók cs.^a "XX, bébikkel vannak Java. gyár—szovjet államközi szer­ződés alapján. Ott lesznek a májusi felvonuláson büszke­ségeink, a 117 százalékot tel­jesítő, Rózsahegyi Géza ve­zette ifjúsági brigád, Burján Béla marós brigádja. Vörös Frigyes 114 százalékot telje­sítő öntőbrigádja, a minta­készítő brigád, valamint a számviteli és a diszpécser- brigád. Egy' tanintézet T li'Sufr FtrtHC ^— DUNA F. >♦»!< Galambos Ferenc tanár rajza pontosan mutatja a váci, május elsejei ünnepi felvonulás útvonalát, melyen a jár­művel közlekedők számára május elsején reggel nyolc órától előreláthatólag délelőtt 10 óráig korlátozzák a forgalmat. Vácott is megkezdték a hét végén az üzemek főbejáratai­nak díszítését. Mindenütt hétpecsétes titokként őrzik a felvonulás dekorációját, de itt-ott sikerült megtudnunk, kiket, milyen eredményekért köszönt majd a hangosbemon­dó. amikor elvonulnak a ta­nácsháza, illetve az ott fel­állított dísztribün előtt. Egy gyár és egy vállalat — Jól zártuk a múlt eszten­dőt — mondja Marcsók Já­nos, a Hazai Fésűsfonógyár és Szövőgyár váci üzemének párttitkára. — Százkét száza­lékos tervteljesítés, 12 nap nyerségrészesedés. A menet­ben halad majd a második szakmánv József Attila bri­gádja, amely az 1973-as ered­mények alapján, arany foko­zatot ért el. A könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetésben részesült Homonnai Józsefné, Fehér Lajosné, Kiszelák Já­nosáé és Monostori Zoltán­ná. — Dekorációnk is jelzi hnajd, hogy a dolgozók 80 szá­zaléka részt vesz a munka­versenyben — tájékoztat Sza­bó Márton, a Váci Autójavító és Fémipari Vállalat főmér­nöke. — Az országos felhí­váshoz csatlakozva, 105 száe» zaíekos termelésnövekedést vállaltunk. Velünk jön az ün­nepi menetben a szocialista brigádmozgalomban részt ve­vő három kollektíva, s ott lesznek kitüntetettjeink. Aszó­di Pálné, a KGM kiváló dol­gozója, Prencsók Mihály, Ko- necsni Béla és Dobisz Dá­niel, vállalatunk kiváló dol­gozói. Az öntödétek — Szeretnénk kifejezésre jut­tatni a felvonuláson a ma­gyar—szovjet barátságot — halljuk a Csikós József ut­cai öntödében. — Ismeretes, hogy termelésünkben igen fontosak azok a nagy telje­sítményű szövőgépek, ame­lyeket mi készítettünk a ma­Tanintézeteink is készülnek a szerdai ünnepi felvonulás­ra. Mit mondanak a 204-es számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben? — Intézetünk a Pest megyei szakmunkásképző iskolák ver­senyében a harmadik helyre került. A menetben vonul majd Abai István tanár, aki a megyei szakrajz-munkakö- zösség vezetőjeként végez kiemelkedő oktató-nevelő­munkát. Köszönti majd a han­gosbemondó Király Attila III éves esztergályos-tanulót, in­tézetünk KISZ-titkárát, aki kiváló szervező munkájáért miniszteri dicsérő oklevélben részesült. P. R. A SZOT ARANYÉRMÉSÉ A Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat üzemgazdasági osztályvezetője. Palotás Jó­zsef megkapta a SZOT aranyérmét. Ötvenegy éves, nős, két gyermek apja. Vácott, a La- jostelepen, szép családi ház­ban lakik. 1968-ban és 1972- ben kiváló dolgozó lett, 1968- ban A szakszervezeti mun­káért érem ezüst fokozatát ér­te el, 1969-ben A belkeres­kedelem kiváló dolgozója ki­DUNAKESZI Térzene — TIT-előadás - Gyermeknap Koncz Zsuzsa és Béres Ilona önálló műsora Könyvek, szaklapok az asztalán tüntetést kapta meg, most, április elején, átvette a SZOT aranyérmét. — Meglepett a kitüntetés — mondja. — 1946 óta szakszer­vezeti tag vagyok, vállalatom alapítótagja. Erre büszke is vagyok. Vácon az első szak- szervezeti titkár, egy ideig já­rási titkár voltam. Mint bolt­vezető, elvégeztem a techni­kumot és a felsőfokú kereske­delmi szakiskolát, most a Marxista—Leninista Egyete­men tanulok. Boltvezető, majd ellenőr voltam, 1965- től üzemgazdasági vezető let­tem. Igyekszem munkámat jól, munkatársaim és a ve­vőközönség megelégedésére végezni. Állandóan tanul. Most is könyvek és szaklapok hever­nek asztalán. Osztályvezetői munkáján túl arra is van ideje, hogy képviselje mun­katársai érdekeit: a KPVDSZ központi vezetőségének és Pest megyei bizottságának is tagja. A KPVDSZ központi vezetőségében egyik szószó­lója volt a kereskedelemben bevezetésre kerülő 44 órás munkahétnek, a munkakö­rülmények minél előbbi javí­tásának, a kereskedelem mo­dernizálásának. Nagy szerepe van közgazdasági számítá­sainak egy-egy bolt felépí­tésében, bővítésében, átszer­vezésében. Mészáros Gyula Nehéz feladatra vállalkozik a krónikás, ha id. Szűcs Gá­bor életútját néhány sorban akarja felvázolni, hiszen id.‘ Szűcs Gábor azok közül való, akik az elsők között léptek be annak idején a Kommunistáik Magyarországi Pártjába. De régen is volt, immár csaknem ötvenhat esztendeje! — Orosházán laktam abban az időben. Dr. Mitlasovszky János ellenzéki lapszerkesztő és -tulajdonos nyomdájában inaskodtam. Mi nyomtuk az Orosházi Friss Újságot, mely, mondhatom, nagyon népszerű volt a munkások körében. Hátradűl a székben, keresi emlékei között a megbízható adatokat, majd így folytatja: — Ha jól emlékszem, szom­bati nap volt, amikor a ha­gyományos Nyomdászkabaret tartották. Minden a megszo­kott módon ment, egészen éj­félig. Éjfélkor valaki szaladta postáról a hírrel: „Budapesten kitört a forradalom!’J Pillana­tok alatt fel boly dúlt méhkas­hoz hasonlított a terem, ölel­keztek, tapsoltak az emberek. Attól a naptól kezdve, október 31-ét mutatott a naptár, egy­mást érték a gyűlések. Én el nem jöttem addig a nyomdá­ból, míg az újságot, az utolsó betűig el nem olvastam. A szervezett munkások látták, hogy minden érdekel, hát meghívtak a magúik asztalá­hoz, nem titkolóztak, beavat­tak mindenbe. November 26- án beléptem az újonnan-ala­kult Kommunista Pártba. Na­gyon jól emlékszem erre a napra, ilyen dátumot élete vé­géig nem felejt el az ember. Előbukkannak az emlékek a gyűlésekről, a Vörös Hadsereg készülődéséről, harcairól. Az­tán egy nap, május elseje tör­ténete kerül sorra. Az első — Piros betűs ünnep volt, nein uoigoztUiiui. ivunaemii ün­neplőbe ouazou, úgy sietett a ixussulii laíjos lene. iNagy- gyuiest rendeztünk, azzal aez- aociott a napa program. Kiss Janos, a Kommunista Párt titkára mondott beszedet elő­ször, aki rokonszakmában dolgozott, könyvkötő volt. Ké- söbo a KossuLh Lajos térről elvonultunk a Népkertbe, oda, ahol most az üveggyár áll. No, ott aztán volt mulatós, tánc, műsor! Délután még futball­mérkőzést is rendeztek. Bi­zony, azt hittük, hogy azontúl minden évben hasonlóan ün­nepelhetünk. Tévedtünk. • Szűcs Gábor bátyját, aki ugyancsak nyomdász volt, és belépett a Vörös Hadseregbe, a bukás után életre-halálra keresték. Szerencséje volt, még idejében külföldre szö­kött, ahol az ottani szervezett dolgozók támogatták. Az öccs, vagyis Szűcs Gábor, itthon maradt, munka nélkül. Min­denhonnan elutasították. Né­hány évi próbálkozás után föl­kerekedett, és elindult a fővá­rosba. Ezerkilencszázhuszon­kettőt írtak akkor. — Pesten azonnal bekap­csolódtam a mozgalomba. A húszas évek végei elé már ki­jártam Gödre, a Munkás Test­edző Egyesületbe. Évekig sá­torban laktam a Dunaoarton, még tél víz idején is. Volt egy petróleumfőzőm, azon koty­vasztottam valami ennivalót. Ha valakinek k.önvv kellett, csak hozzám jött, tőlem min­dig kanhatott. Ha valami raz­zia kezdődött, a csendőr első­ként az én sátram bejáratá­nál állt meg. Naffvon ismertek. Sokszor vittek he a csend őr­ségre. persze, tőlem nem tud­tak meg semmit. Pedig min­den évben megünnepeltük Díszőrségben. (A kép hátterében, jobboldalt: id. Szűcs Gábor.) Megjelent a Vasutasok zakszervezete és a Dunake- li Nagyközségi Tanács kö- ös fenntartásában működő ózsef Attila Művelődési Köz­ont májusi eseménynaptá- s. Május elsején a helyi fú- ószenekar ad térzenét a mű- elődési központ kerthelyi- H-ében, Szirmay János ve- ányletével. Negyedikére hir- etik Koncz Zsuzsa önálló angversenvét. közreműkö ik a Fonográf együttes. A TIT előadói konferencia imáia: a vállalati hatékony­ig közgazdasági és műszaki érdései. Irodalmi és színhá­zi csemegépek ígérkezik Bé­res Ilona Én hadd legyek boldog címmel hirdetett elő­adóestje. Közreműködik Vi­tai Ildikó (gitárral). A nemzetközi gyermekna­pon, 26-án, délelőtt Móka Mi­ki zsebszínháza címmel mu­tatja be Levente Péter a leg­kisebbeknek szóló műsorát Tovább folytatják a társas­tánctanfolyamot. a nyelvtan- folyamokat és a személygép­kocsi-vezetői tanfolyamot. TIT-előadás hangzik el a konzervgyárban, a talajjaví­tóknál és a hűtőüzemben. (P) JEGYZET Tervalapozó eredmények A Népszava április 25-1 számában Szémann Béla, a váci művelődési lehető­ségekről írva, biztató jö­vőt fest az olvasó elé. Va­lóban, meg is lesznek hoz­zá adottságaink. Nem a pontatlanságokat kérjük számon a szerzőtől (50 millióba kerül az új mű­velődési ház, kéthetenként jelentkezik az Éneklő Vác stb.), inkább a múlt elhall­gatását rójuk fel hibájául. Csaknem 30 év telt el a felszabadulás óta, ezalatt Vácott is, másutt is az or­szágban előreléptünk művelődéspolitikánkban. Nem akarjuk kisebbíteni a jövő terveit, de a közel­múlt eredményeiről sem feledkezhetünk el. (papp) május elsejét is! Pesten nem lehetett, legfeljebb nagyon bújva, óvatosan, a munkás­otthonokban. Ott mégiscsak szabadban és magunk között voltunk. Hiába állt föl a csendőr a dombra leskelődni, mi azért elmondtuk, amit akartunk. Ha meg közelebb jött, hát hirtelen témát vál­tottunk. Ügy tettünk, mintha kezdettől fogva, mondjuk a. fociról beszélgettünk volna, közben meg forradalmi dalok­ra, mozgalmi versekre, a kommunisták igazságára taní­tottuk a fiatalokat. Így volt ez akkoriban. A felszabadulás után Átugrunk néhány évet, év­tizedet, bár id. Szűcs Gábor számára azok sem voltak ese­ménytelenek. Ott volt például 1942. március 15-én a Petöfi- szobornál rendezett antifa­siszta tüntetésen. Ezt az új­ságból tudom meg: elém tesz egy megsárgult Népszabadsá­got, amely a nagy esemény huszadik évfordulóján közli a képet a tüntetők egy csoport­járól, s azonnal felismerem őt az emberek között. — Ugyanez a kalap volt ak­kor is rajtam, mint most — mutat gyűrött, karimás, zsíros kalapjára —, lám, megmaradt. Szűcs Gábor a háború ide­jén is Gödön lakott, lent a Duna-parton. 1944 karácso­nyának másnapján a veszé­lyeztetett partszakaszról az országút másik oldalára köl­töztették a lakosokat: a szov­jet parancsnokság a fasiszta csapatok támadására számí­tott. — Utoljára minket mene­kítettek Malinovszki) marsall parancsnokságára. Mint régi párt- és munkásmozgalmi em­berek, hozzáláttunk a Kom­munista Párt megszervezésé­hez. Még javában folytak a harcok, amikor néhány tár­sammal bementünk Budapest­re, megkerestük Kiss Károly elvtársat, adjon a pártszerve­zéshez instrukciókat. Megnéz­tem régi munkahelyemet, a Kossuth nyomdát. Találatot kapott. A mai Marx téren ha­talmas lángokkal égett a Lon­don Szálló. Törmelék és em­beri holttestek mindenfelé. A mostani Köztársaság téren azonban már dolgoztak a székházban a fővárosi elvtár­sak. Kaptam ott egy orosz nyelvű igazolványt, amit min­den hónapban meg kellett hosszabbíttatnom. — 1945. február 11-én alakítottuk meg Gödön a pártot, harmincötén, egy nappal később, 12-én 'pe­dig elsők között az országban megalakítottuk a nemzeti bi­zottságot. Én lettem a párt- szervezet titkára, s beválasz­tottak a nemzeti bizottságba is. Március 15-én hoztam Pestről a földosztásról szóló törvényt. Nagy munkába kezdtünk. Először össze kellett írnunk a földet igénvlőket aztán fölmérnünk a területet. Kaptunk a szovjet parancs­nokságtól hét lovat, ez a se- fdfség megkönnyítette a mun­kát. — Március közene táján, az akkori Facsárda elé összehív­tuk a volt pusztai dolgozókat hogv az igényléseik alapián elkészítsük a tervezetet. Em­lékszem, ifi Kánvási Sándor írta alá elsőnek az igénylési papírt, őt további hatvanon követték I/assan rendes ke­rékvágásba került az élet. Mire a teljes ország fölszaba­dult, mi már műveltük a föl­deket. A május elseje meg­ünneplésére nagyon készül» tünk. Szünetet tart, láthatóan za­varban van, mint aki nem tudja, beszéljen-e? Lassan, akadozva buknak ki belőle a szavak: — Mondom, örömmel ké­szülődtünk, s közbejött egy majdnem tragédiával végződő esemény. Z sdánov tábornok itt székelt a községben, föl­kerestük, kértük, segítsen az ünnepség előkészületeiben. Azonnal a rendelkezésünkre bocsátott egy tíztonnás teher­autót, hogy az emelvénynek való fát összehordhassuk. Ki­mentünk a tujafa erdőbe, megraktuk a platót, már in­dultunk volna vissza, amikor megesett a baj: a kocsi rásza­ladt egy aknára, a teherautó teljesen tönkrement, szeren­csére az emberek viszonylag könnyen megúszták. Kaptunk másik teherautót, azzal szállí­tottuk a fát az akkori futball- palyára, a nemeskéri lóistálló mellé. Emelvényt ácsoltunk belőle. Készítettünk transzpa­renst, Éljen az első szabad május l.l felírással. Együtt ünnepelt a falu a szovjet ka­tonákkal, még focimeccset is vívtunk ellenük. A volt cselé­dek és azok gyerekei is szere­peltek a műsorban. Én tartot­tam az ünnepi beszédet, be­széltem az embereknek a fel- szabadulás jelentőségéről, a földosztásról, terveinkről. Be­széltem az orosz testvérekről, meg, hogy ők mikor kezdték el azt az utat, amelyre mi ak­kor léptünk, s most már csak | rajtunk múlik saját sorsunk. Beszédem végén elszavaltam ,egy Zelk Zoltán-verset, szépen hangsúlyoztam, hiszen mű­ködtem én annak idején a Kassák-szavalókórusban is. Az idén is Id. Szűcs Gábor ma is aktív ember: vezetőségi tagja a he­lyi pártszervezetnek, ott van minden évben a koszorúzáso­kon, ápolja a felszabadulási emlékmű virágait. Amikor fölkerestem, éppen május 1-re készülődött. Apró­lékos gondossággal vonalazta ki a fehér kartonon a betűket, melyekből kikerül a szöveg: ÉLJEN MÁJUS 1., ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG! — Az már biztos, hogy sze­repel az ünnepségünkön a göd-felsői dalárda. Ha jó idő lesz, a vasútállomás melletti labdarúgópályára vonulunk ki. Színpompás menet lesz, hiszen fölvonulnak a terme­lőszövetkezet traktorai is. Ott lesz a község apraja-nagyja, ahogy minden évben. És ter­mészetesen ott leszek én is, kitűzöm valamennyi kitünte­tésemet Fehér Gyula MA, GÖDÖN: Ovodaátadás Göd tanácsa a József utcá­ban, egy régebben más célt szolgáló épületet vásárolt, s részben a járási hivatal segít­ségével, részben társadalmi munkával hetvenöt személyes óvodává alakította át, mely­nek átadására ma, április 30- án, délután 2 órakor kerül sor. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom