Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-11 / 289. szám
1973, DECEMBER 11., KEDD FEJI MEG K^Ciriap Primőrök karácsonyra A kakucsi Lenin Tsz az idén 13 ezer négyzetméterre növelte a fűthető fóliasátrainak területét. Télen elsősorban'palántákat, majd koratavaszi primőröket nevelnek. Most petrezselymet és hagymát hajtatnak. Nagymennyiségű zöld petrezselymet és mintegy 30—10 ezer csomó újhagymát szállítanak karácsony tájékán a piacokra. Gyártás: órák alatt TÁPSZER ÉS ANYATEJ CSECSEMŐKNEK Megkezdődött a próbagyártás az új körmendi Lacta Tápszergyárban. A 300 millió forintos költséggel felszerelt üzem feladata a hazai táp- Ezenszükséglet kielégítése, az utóbbi időben gyakran tapasztalható hiány teljes felszámolása. Hazánkban a csecsemők 58 százalékát kéthónapos koráig mesterségesen táplálják. A világszínvonalon álló dán gépsorok naponta 40 000 liter tejből készítened majd tápszert, ami kielégíti az igényeket. A gyógyszervegyészeti gyár szakemberei — gyermekgyógyász professzorok bevonásával — háromfajta korszerű tápszert fejlesztettek ki, s ezeket állítják elő az új üzemben. A forgalomba „Robébi A”, „Robébi B" tápszer és Probalacta gyógytápszer néven kerülnek. Rövidesen megkezdik a mesterséges anyatej — szaknyelven humanizált tápszer — próbagyártását is dán licence alapján. Hazánkban eddig ilyent nem készítettek. A Li- nolac-ra keresztelt szer csaknem egyenértékűen helyettesíti az anyatejet, és főleg a koraszülöttek táplálásában lesz nagy jelentőségű. A többi tápszerhez hasonlóan por alakban kerül fogalomba, és a használati utasításban előírtak szerint, vízzel feloldva fogyasztható. Körmenden megteremtették a gyártás alapfeltételeit: az egészséges, ízletes tejet és a A váci járás természeti adottságait tekintve, három részre tagozódik: az Ipoly mente a hozzánövő börzsönyi hegyekkel, a Galga mente a Naszály-vidékkel, és a Váotól déli irányban fekvő sík terület. Az előbbi kettő Inkább lejtős vidék, a járás déli része csak a 0,5 százalékos lejtőtartományba sorolható. A csapadék megoszlása sem egyenletes: a Börzsönyben eléri a hatszáz millimétert, a váci térségben alig több ötszáznál. Az évi középhőmér- sóklet 11 Celsius-fok körül van, legmelegebb Göd, Dunakeszi, Fát térsége, leghűvösebb Szokolya környéke. A napsütéses órák száma körülbelül kétezer. A talaj adottságok is változóak: a déli részeken uralkodó a homoktalaj, az északi részen pedig a lekopott erdőtalaj. 48 ezer kh — 65 millió forint Mintegy tíz esztendeje kezdődött meg a váci járásban a szervezett talajvédő gazdálkodás, melynek alapja és előfeltétele az üzemi talajvédelmi tervek elkészítése volt. Természetesen komolyabb terveket leginkább azok a gazdaságok készítettek, amelyek területe erős talajpusztulásnak volt kitéve. A vízrendezési társulatok, a gödi és az aszódi talajvédelmi és vízrendezési társulat, valamint a gazdaságok tervei szerint a 448 ezer kataszt- rális hold mintegy 65 millió forintos munkát igényel — az agronómiái előfeltételek megteremtését, a kémiai és fizikai talajjavítást és az altalaj Rekonstrukció Pomázon Várják a budakalásziakat Január elsején lesz egy esztendeje, hogy — hosszas szanálási eljárás után — a Pomú- zi Posztógyár és a Budakalászi Gyapjúmosógyár beolvadt a Hazai Fésűs fonó és Szövőgyárba. Alig fél esztendő múltán bebizonyosodott, hogy Pomázon a rekonstrukció, Budaka- lászom a termelés fokozatos megszüntetése, az üzem felszámolása a járható út. A gyár megszüntetésének híre — mint remrégiben megírtuk — érthető nyugtalanságot keltett a budakalászi dolgozók körében. Ezért is foglalt úgy állást a kommunisták beszámoló taggyűlése: mielőbb realizálni kell a vállalat vezér- igazgatójának azt az ígéretét, hogy valamennyi dolgozóval egyenként, személyesen tárgyalják meg további sorsát, áthelyezése alternatíváit. Kell a munkáskéz — Ezek a beszélgetések néhány napja megkezdődtek — újságolja Preizner Gyula, a HFSZ pomázi gyárának igazgatója —• a termelési-gazdasági érdekek mellett azért is, hogy az év végi ünnepeket megnyugodva, biztos jövőjük tudatában tölthessék a dolgozók. Nem titok, hogy a vállalat érdeke azt kívánja: minél több gyakorlott munkás maradjon meg a vállalat kebelében, s válassza új munkahelyének a HFSZ valamelyik fővárosi vagy a pomázi gyárát. — A júliusban elkezdett rekonstrukció nemcsak új. korszerű üzemet, modern gépparkot, jobb munkakörülményeket, gazdaságosabb termelést hoz magával, hanem növekvő létszámigényt is — tájékoztat Lugosi József, a pomázi gyár főmérnöke. — Ezt az igényt elsősorban a Budakalá- szon felszabaduló munkaerőkkel szeretnénk kielégíteni. Újjászületik az üzem — Mi a rekonstrukció célja és melyek a részletes adatai? — A célja — sommásan — a gazdaságosabb termelés. Jelenlegi termékünket, a kártolt- fonalat, fésűsfonállal — HB— PAN szintetikus kötőfonállal — fogjuk felváltani. Ehhez épül 1500 négyzetméter alapterületű gyűrűsfonoda, egy elö- fonoda, a szükséges szociális létesítményekkel — fürdővel, öltözővel — és a járulékos beruh ázásokkal: laboratóriummal, szalagtárolóval, fonalválogatóval, fonalberakóval, raktárral és még sok egyébbel. — A munka júliusban kezdődött; áthelyeztük a szövőelőkészítőt, a szövődét és a kivarrót, lebontottuk a közfalakat s az így felszabadult helyen épül a fésűsfonoda, ahová majd 18 darab gyűrűsfonógép kerül. A jelenlegi kártolt- fonodánk március közepére teljesen befejezi működését, a megfelelő átalakítás után — oéldául új, acélvázas tetőszerkezetet kap —, itt helyezzük majd el a két előfonó rendszert. Mindkét üzemcsarnokot mesterséges világítással és klímaberendezéssel látjuk el. hogy biztosítani tudjuk a szintetikus fonalevártáshoz szükséges hőmérsékletet és 75 százalékos relatív légnedvességet. A rekonstrukció körülbelül 56 millió forintba kerül, irányítója a vállalat fejlesztési főmérnöke, koordinálásával pedig a Könnyűipari Szervezési Intézetet bíztuk meg. — A részletekhez hozzátartozik, hogy valósággal újjászületik az üzem. Parkettás, pormentes, klímaberendezéssel ellátott csarnokokban, a mostani 50—70 esztendős kártolómasinák helyett korszerű, termelékeny gépekkel, a fizikai munka maximális megköny- nyítésével lehet majd dolgozni. — Mikor? — A rekonstrukció folyamatos; amint egy gyűrűsfonó gépet beszerelnek, megtörténik a nagyjavítása — a gépeket ugyanis a vállalat kistarcsad gyárából kapjuk —- s máris megkezdődik rajta a termelés. Az előfonórendszerek üzembe helyezéséig a vállalat más gyárától kapjuk az anyagot, utána az előfonást is magunk végezzük. Szintetikus fonalat — Ezek szerint Kistarcsán megszűnik a HB—PAN fonalak gyártása? — Igen, s az ott felszabaduló kapacitást más termékek gyártására tudja a vállalat hasznosítani. .— A rekonstrukció befejezte után mennyi lesz a gyár évi 'eljesítménye? — A kőt előfonórendszer és a gvűrűsfonoda évente 900— 1000 tonna szintetikus kötő- 'nnal gyártására képes. Ny, E. majdnem 2 millió forintért lenne szükséges a telepítés — hol gyepesítés, hol erdősítés, fásítás, szőlő-, gyümölcsös-ültetés. Körülbelül öt és fél millió forintot igényelne a különböző meliorizációs műszaki létesítmények építése. A kifejezetten sík vidéken gazdálkodó szövetkezeteik nem készítettek talajvédelmi tervet, hanem a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel végeztek földfrissítő munkákat — telepítéstől az altalaj javításáig. A tervek természetesen nem egyik napiról a másikra, hanem fokozatosan valósulnak meg, s tart ez a munka jelenleg is. Évről évre, egészen 1969-ig az akkori két járás — a volt szabi és a váci — több millió forint állami támogatást élvezett a tál aj védő gazdálkodás meghonosítására, illetve emelésére. Három esztendeje már csökkent az állami támogatás mértéke, ennek megfelelően pedig lelassult a meliorizációs elképzelések valóra váltása is. Eredményes évtized A csaknem egy évtizede folyó munka, az átgondolt talaj - védő gazdálkodás jelentős eredményeket mutat fel. A kiviteli tervek szerint már befejezték a művelési ágak rendezését, a tábláknak a lejtőkhöz igazodó elhelyezését, kialakították a földúthálózatot, kijelölték a védőfásítások, erdősítések, gyepesítések helyét. A tavalyi talajvédelmi munkák során a vízrendezés nyolcvan százalékos, a fizikai és a kémiai talajjavítás mindössze tizenöt százalékos készültségi fokot ért el. Ami pedig az öntözési kapacitás kihasználását és fejlesztését illeti, úgy tűnik, az üzemek nem használják ki eléggé lehetőségeiket. Sok helyütt a meliorizációs munkákra kapott állami támogatást másra fölhasználva szinte kijátszottak az ellenőrző szerveket a gazdaságok. Mára azonban már minden szövetkezet fölismerte a talajvédelem jelentőségét és komolyan veszi az ezzel kapcsolatos feladatokat On’özni érdemes! Az elfolyó vizek mennyiség-ének csökkentése mellett döntő jelentőségű a gazdálkodásban az öntözés. A váci járás adottságai e tekintetben jgen kedvezőek, hiszen a Duna, az Ipoly, a Galga vize és a domborzati viszonyoknak köszönhető víztározók létesítésének lehetősége biztosítaná az öntözés alapját. Az öntözött terület 1968-tól kezdődően 730 hektárról 1207-re növekedett. Viszont ebből az 1207 hektárból tavaly mindössze 379-et locsoltak! Jelentős állami segítséggel és üzemi saját erővel létesítették Űrbottyánban a mesterséges víztározót, amely még mindig nincs kellően kihasználva. csakúgy, mint a kisebb kóspallagi. A talajvédő gazdálkodáshoz szorosan kapcsolódó rét- és legelőgazdálkodás is sok kívánnivalót hagy még maga után. Csak a fóti és a gödi szövetkezet tett valamit ezért. S az egész meliorizációt áttekintve, csupán egyetlen maradéktalanul jó példa kínálkozik az eredmények szemléltetésére a váci járásban — a rádi Új Élet Termelőszövetkezet. A gyenge termőképességű földeken gazdálkodó szövetkezeteknek bátrabban kell alkalmazn-io-k a kémiai és fizikai talajjavításokat, ki kell dolgozniok a talaj humusztartalmát növelő trágyázási rendszereket és mélylazítással javítaniok kell a föld víz- háztartását. Feltétlenül ki kell a jövőben használni a járás jó Öntözési adottságait, s ehhez okvetlenül szükséges egy ösz- szehangolt öntözési terv elkészítése. Ehhez kapcsolódik a következő Ötéves tervek programját képező, a gödi Talaj- védelmi és Vízgazdálkodási Társulat gondozásában készülő dunai öntözőfürt- és tározórendszer, mely biztosítaná a dél-váci járásnak az öntözővize t. T. E. Uiiuepi mepm.áezés Ünnepi ülésen emlékezett meg héttőn az Országos Béketanács tudományos oizoltsá- ga, a magyar ENSZ-társaság és a Magyar Jogász Szövetség az emberi jogok egyetemes deklarációja elfogadásának 25. évfordulójáról. A Hazafias Népfront országos székházéban tartott ünnepségen, amelyet Romját Irén, a magyar ENSZ-társaság alelnöke nyitott meg, dr. Simái Mihály, a társaság főtitkára ismertette Kurt Waldheimnek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának az évforduló alkalmából a nemzeti ENSZ-társa- ságolchoz intézett levelét. Dr. Antalffy György egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség elnöke tartott ezután előadást az emberi jogok nemzetközi biztosításáról. A negyedik ötéves terv döntő jelentőségű feladatai közé tartozik a munka termelékenységének növelése. Régóta napirendéin levő teendő ez, a hatvanas évek végén erőteljes megfogalmazást kapott a különböző fórumokon, elsősorban is a párt X. kongresszusán. A változás érzékelhető jelei 1971-ben mutatkoztak, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 7,1 százalékkal növekedett, s úgy tűnt, a kérdés, legalábbis mint égető gond, lekerülhet a legsürgősebb tennivalók listájáról. E vélekedés túlzott optimizmusnak bizonyult; Pest megye szocialista Iparában 1972- ben az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedése már csak 6,8 százalékot tett ki, idén január eleje és szeptember vége között pedig csupán 4,7-et. Ennek következménye, hogy a megye iparában a termelés növekedésének csak 64 százalékát fedezte a termelékenység emelkedése, míg országosan ez az arány 81 százalék volt az év kilenc hónapjában. E tények ismeretében érezhetjük igazán annak a teendőnek a súlyát, amelyet az 1974. évi népgazdasági terv irányelveiben így fogalmazott meg 1973. november 28-i ülésén a párt Központi Bizottsága: „A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben tervezettnél gyorsabban, több mint öt százalékkal emelkedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál gyorsabban fejlődjön a vílla- mosenergia-lpar, a vegyipar és az élelmiszeripar termelése”. H elyben vagyunk, mármint a megyében. Ugyanis mindhárom iparcsoport, amelyet az ülésről szóló közleményben említenek, Pest megye iparának gerincét alkotja. S most írjuk le azt, ami látszólag teljesen ellentétes az eddigi állításokkal: ezekben az üzemekben nincs különösebb gond a termelékenység emelkedésével. A megye legjelentősebb élelmiszeripari üzemében, Nagykőrösön — egyben az ország legnagyobb konzervgyára is — most, az év utolsó hónapjában már bizonyos. hogy 125—130 millió forinttal nagyobb termelési értéket állítanak elő, mint tavaly. A növekedés rekord — ilyen mértékben még soha nem t>ővítette munkáját a gyár —, de „rekord” abban az értelemben is, hogy forrása, táplálója a termelékenység volt. Igaz, segített az üzem- éá munkaszervezés, közrejátszott a dolgozz hibátlanul mozgalom — ezt az élelmiszeriparban országosan elsőként vezették be —, hatottak sokféle tényezők, csak egy valami nem járult hozzá a többlettermeléshez: a létszámnövekedés. A létszám ugyanis változatlan maradt. Hasonló tények jellemzik az ország legnagyobb kőolaj-feldolgozójának. a Dunai Kőolajipari Vállalatnak a tevékenységét ugyancsak, s bár némi beruházási javítási késedelem akadt, egyenletesen növekedett a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál is az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Miként sikeredik akkor elgon- dolkoztatóra — 64 százalékosra — a többlettermelés te rme lék enysé g bői fedezett hányada? Úgy, hogy a mezőny haladása lassú, az élcsoport és a mezőny között vem csökken a távolság. Márpedig az ipar egészének arculatát, fejlődési jellemzőit ez döntően befolyásolja. Meri. fonejsak. sokat n> orrnak a latban a dinamikusan haladó vállalatok eredményei, ám a teljes kép szemügyre vételekor végül is az összhatás alapján ítélkezünk. S az összhatás vegyes, tehát az ítélkezés sem lehet egyértelmű. Nem szabad csupán annak örvendezni, hogy akadnak termelésüket, termelékenységüket gyorsan bővítő vállalatok. Látni kell azt is, amit a napokban megjelent könyvéiben — „Gazdaságpolitika Magyarországon, 1967—1973” — dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese így foglamazott meg: „A termelékenység tartalékai a magyar iparban — a jelenlegi technikai szinten is — jelentősek, az új technika alkalmazása pedig a termelékenység emelésének fontos forrását jelenti. Közismert, hogy a gyárkapukon belüli létszámfelesleg úgyszólván minden üzemünkben számottevő”. B átran hozzátehetjük: de még mennyire számottevő! Kiváló eredményeket elérő vállalatok vezetői is elismerik, — persze, csak szigorú magánbeszélgetés közben —, hogy a jelenleginél 10—15 százalékkal kisebb létszámmal megoldhatnák feladataikat, ha ... Mekkora lehet ez a tartalék a közepesen vagy éppen a gyengén működőknél? Ami predig az előbb leírt „ha” szócskát illeti, az indokok sora szinte végtelen. Való igaz, a túlfoglalkoztatottságban nagyon sok tényezőnek szerepe van, elsősorban is annak, hogy az élőmunka a vállalatok számára olcsó, a gépek, berendezések vásárlása predig drága. Amikor a fölöslegesnek tartott, emberekről beszélünk, persze, nem okvetlenül munkásokat értünk alatta, mert a megye üzemeinek többségében évek óta folyamatosan növekszik az alkalmazottak, főként az adminisztratív alkalmazottak száma ... s hatásuk természetesen negatív előjelű a termelékenység emelkedésére. A párt Központi Bizottsága a tervezettnél gyorsabb termelékenységnövekedést tart szükségesnek. Jogos igény, mert a kezdeti föllendülés után a megye ipara idén már adós a folytatással, s ezt az adósságot. következmények nélkül. halmozni nem lehet. Sőt, törleszteni kell1 Mészáros Ottó Mi a melkr ’zác ó? Kihasználni a lehetőségeket Talajvédelem, vízmzűálkedás a vád tárásban Ritkán esik szó a meliorizációról, a talajvédelemről, j I predig a talaj termelékenységének fenntartása és folya- | | matos javítása minden gazdaság alapvető érdeke és I elsőrendű kötelessége. Kiemelt feladatként kezelik ezt I a váci járás mezőgazdasági nagyüzemei is — miután I természeti adottságaik a talajvédő gazdálkodás tekin- I tétében nem éppen a legkedvezőbbek, a vízgazdálko- I dás területén pedig korántsem használták ki az adott I lehetőségeket Érdemes egy pillantást vetni arra, mit i tettek eddig, s min kell még javítani. Lej’ő és homoktalaj Győri ál ban
