Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-06 / 234. szám
1973. OKTOBER 6., SZOMBAT 7 MST HEGYEI 'ZÉúrltm Ma már 56 KISZ-fiaíal... ,, Tisztújítás99 Pilisen Befejeződéshez közelednek a KISZ-vezetőségváiasztó gyűlések a monori járásban. Legutóbb a járás egyik legnagyobb létszámú KlSZ-szer- vezetében, o pilisi Kilián György lakóterület' alapszervezetben tartották meg a vezetőségválasztó gyűlést, az MSZMP nagyközségi bizottságának nagytermében. Eljött erre Juhász János, a nagyközségi pártbizottság titkára, Nagy Károlyné, a nagyközségi KISZ-szervezet csúcsvezetőségi titkára is. Papp Albert titkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját az elmúlt két esztendő munkájáról, elmondta, hogy az alapszervezet 1971 őszén alakult újjá, akkor mindössze hat tagja volt. Ma már 56 fiatal tevékenykedik Pilis legnagyobb KlSZ-alapszerve- zetében. Gondot okoz, hogy a fiatalok többsége bejáró dolgozó, így nagyon nehéz színvonalas szervezeti-mozgalmi életet kialakítani. A fiatalok maguk hozták létre a KISZ- helyiséget; a tanács évente 12 ezer forinttal támogatja őket. Ezekben a napokban arra készülnek, hogy társadalmi munkában csinosítsak a művelődési ház környékét. A pilisi fiatalok példásan rendezték meg műsoraikat a VIT előtt, így több mint négyezer forintot tudtak befizetni a VIT-számlára. A beszámoló után megválasztották a héttagú vezetőséget, amelynek titkára ismét Papp Albert lett. A választás után jelentették be, hogy a nagyközségi küldöttértekezletre október 31-én kerül sor. G. 3. Újítók az MM-ben A gyárakban, üzemekben sokféle ember dolgozik. Van, aki elfogadja a meglevő munkakörülményeket, s ha azok valamilyen szempontból kényelmetlenek is, igyekszik beilleszkedni. Mások éppen ellenkezőleg, még a legkorszerűbb berendezéseken is találnak változtatni, javítani valót. A Mechanikai Művek újítási irodájának vezetője, Mayer János elmondta, hogy vállalatuk újítási mozgalma más, a KGM-hez tartozó vállalatokéhoz viszonyítva jónak mondható, nem kiemelkedő ugyan, de szégyenkezniük sem kell a dolgozók által évenként benyújtott javaslatok miatt. Igaz, csökkent a benyújtott újítások száma: 1971-ben 188, tavaly 135, az idén október elsejéig 84 javaslat érkezett, de ezek értékesebbek, a korábbinál intenzívebb önköltség- csökkentést, s a termelőberen- dazések hatékonyabb kihasználását teszik lehetővé. (Míg 1972-ben 35 újítást fogadtak el, és vezettek be, addig az idén 41-et találtak alkalmasnak a bevezetésre, 31-ről pedig további kísérletek után döntik el, érdemes-e a gyakorlatban alkalmazni őket.) Mint ismeretes, a Mechanikai Művek két fő profilja az olajtüzelés-technikai berendezések és a különféle kondenzátorok gyártása. A két termékcsoport előállítása során a dolgozók körülbelül azonos számú korszerűsítési lehetőségre bukkannak, amit kidolgoznak és újításként benyújtanak. Az olajkályhák gyártói leggyakrabban anyagköltségeket igyekeznek csökkenteni. A drágább fémalkatrészeket hasonló minőségű, más fémekből szerkesztik meg. — Az ilyenfajta újításolc nem csökkentik a termék értékét? — A használati értékét nem, mert a kályha élettartama nem változik, az árát azonban zsugorítja azzal, hogy csökken az önköltség. A gyár újítási tevékenységét tehát a fogyasztók is érezhetik, hiszen a 10—15 százalékos időszakos árleszállításoknak ez az alapja. A kondenzátor gyártóinak nehezebb az újítási munkájuk, ugyanis nagyon korszerű technológiával dolgoznak. Ennek továbbfejlesztéséhez már igazán nagy szaktudás, jó meglátó- és mefigyelőképesség, nagy lelkesedés és türelem szükséges. Érthető, hogy éppen a kondenzátorgyártásban alakultak az első komplex brigádok, amelyek egy-egy témát közösen dolgoztak ki. A folyatóüzemben hat hónappal ezelőtt három munkás és a művezető alakított komplex brigádot. Hogy milyen eredményesen működnek, azt három újítási javaslatuk bizonyítja. — Sajnos, csak kettőt fogadtak el közülük — mondja a brigád egyik tagja, Schmidt László lakatos —, a kettő viszont hasznos újítás. ■— Ismertetni tudná ezeket? — Hogyne. Az első elképzelésünk már meg is valósult, meg lehet nézni. — Amíg bevezet egy hosszú, kádakkal teli műhelybe, azt mondja: — először arra figyeltünk fel, hogy a kondenzátorserlegek meneteiben megrekedt savtól elszíneződöbt az alumínium, sőt mosás és öblítés után is arról panaszkodtak a dolgozók, hogy csípi a kezüket. Tudni kell, hogy a serlegeket utoljára forró desztillált vízzel mossák le, csakhogy — mivel mindig marad sav a menetekben — gyakran kellett cserélni a vizet. Most, a mi javaslatunkra módosították a technológiai folyamatot és ennek eredményeként hónapok óta laboratóriumi vizsgálattal sem lehet kimutatni savnyomokat a kondenzátorserlegeken, ugyanakkor (a csoport számításai szerint) évente körülbelül 2000 köbméternyi desztillált vizet és két, a vízAz aradi vértamik / / / AZ ORION RADIO ES VILLAMOSSÁGI VALLALAT FELVESZ ÉS BETANÍT 14 éves kortól NŐKET TÉVESZERELŐ FORRASZTÓ MUNKÁRA Korszerű munkahely, tiszta, könnyű munka, egy- vagy kétműszakos beosztás. Jelentkezés: a Munkaerőgazdálkodáson Budapest X., Jászberényi út 29 Telefon: 284-830, 484-760. cserével megbízott dolgozó munkabérét lehet megtakarítani az új eljárással. Ezért újításunkért személyenként 3000 forintra számítottunk, de j úgy látszik több is lesz, mert azt figyelmen kívül hagytuk, hogy a desztillált vizet válla- l latunk teherautóval . hozatta Tatáról. — Jelentősebb a másik újításunk, az a szerszámmódosítás, amit Katona Sándorral, Nagy Bélával és Varga Ferenccel dolgoztunk ki. Arról van szó, hogy a kondenzátorserleg öntéséhez használt formát, az úgynevezett folyatótőkét, körülbelül 50 ezerszer lehet javítás nőikül használni. Ami azt jelenti, hogy egy-egy ilyen, 1500 forint értékű szerszám élettartama mindössze egy hét. Mi úgy konstruáltuk meg, hogy mindenféle javítás nélkül, 100 ezer kondenzátor- ház-folyatáshoz lehessen felhasználni, tehát élettartamát kétszeresére növeltük. — Próbálják-e irányítani, befolyásolni az újítókat a vállalat vezetői? — kérdezem Mayer Jánost. — Ügy értem, a legfontosabbnak és legsürgősebbnek vélt problémák megoldását ösztönzik-e valamiképp? — Hogyne. Minden évben elkészítjük az újítási feladattervet, amelyben a legfontosabb, sürgős megoldásra váró feladatok szerepelnek. — Mekkora összeget osztanak szét évente az újítók között? — Általában 150—160 ezer forintot, ebből az összegből többnyire 4—5000 forintos újítási díjakat adunk, de nem ritka a 10 ezer forint sem, sőt, volt olyan újításunk, amelynek díja elérte a 120 ezer forintot is. Az újítási díj nagysága, mindig az újítás bevezetésével elérhető megtakarítástól függ, annak 3—4 százalékát teheti ki. A törökbálintiak élénk újítómozgalmát igazolja, hogy már „törzsújítóik” is vannak. 1969. május 5-e óta 66 javaslatot adott be Szép Ferenc meo-csoportvezető, 16-ot Lé- mann Sándor lakatos, a tmk- I ból, kilencet Bukovenszky I Lajos és még sorolhatnám a neveket. A munkásújítóktól tudom, hogy igazságos az elbíráiás. Czibor Valéria A Z EGYKORÚ METSZET a kivégzést ábrázolja. Színhelye az aradi vár külső sáncfala, amelynek tövében hátrakötözött kezű, ingujjas férfialak áll a kivégzőosztag előtt. A lőporfüst eltakarja a férfi arcát, így nem lehet tudni, hogy az ismeretlen szerző kit akart ábrázolni az 1849. október hatodikén kivégzett magyar tábornokok közül. Feltételezhető, hogy ez a személytelenség szándékos, a művész ebben az egy vértanúban mind a tizenhármat láttatni kívánta. Azokat is, akik nem a kivégzőosztag fegyverei elé, hanem a bitófa alá kényszerültek állni. A császári parancs, amelyet I. Ferenc József írt alá, tizenhárom magyar katonai vezető halálát rendelte el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Wésterburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöl- tenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József tábornokét és Lázár Vilmos ezredesét. A kivégzés módját főbelövésfoen, illetve akasztásban határozta meg. Nem szerepelt ebben a parancsban az első magyar felelős kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a neve, őt ugyanezen a napon a pesti Neugebäude kaszárnya udvarán végeztette ki a szabadságharcot leverő Habs- burg-hatalom hóhéra, Haynau. Azóta Magyarországon minden évben gyásznap október hatodika. Csaknem egy és negyed évszázad múlt el, de elmúlhat még sokszor ennyi, az aradi vértanúkat mégsem felejti a nemzet emlékezete. Van beletörődő gyász, amelyet az eltelt esztendők elhalványítanak, az aradi tizenhárom emléke azonban ma is eleven, és az marad az idők végeztéig. A később született és az ezután születendő nemzedékek egymásnak adják át a gyász szinte családias kötelességét azzal a gondolattal, hogy a szabadságharc vezetőinek mártíromsága nem volt hiábavaló. Haláluk jelképpé magasztosult a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért folytatott harcunkban. A vértanúk példája az önkény elleni kérlelhetetlen és bátor harcra ösztönöz. Örök tanulsága, hogy a szabadság, a függetlenség, a haladásért vívott harc adott történelmi pillanatokban azt követelheti a nemzet fiaitól, hogy az életüket is legyenek készek feláldozni a nép ügyéért. Az 1849-ben kivégzettek egy eltiport szabadságharcot követő kegyetlen bosszúhadjáratnak estek áldozatul. De a hóhérok számítása nem vált be, nem is válhatott be, mert az igazságtalanságban fogant erőszak sohasem vezethet tartós eredményre. Az 1849-es vértanúk emléke csak megacélozta mindazok erejét és elszántságát, akik vállalták a harcot a szabadságért és függetlenségért 1919-ben, majd a két világháború között nemzetünk és népünk sorsának jobbá tételéért. Mindenekelőtt a kommunisták szálltak szembe a Haynaunál is kegyetlenebb elnyomókkal országunk történetének legsötétebb időszakában. Igaz, a szocialista Magyar- országon a haladás és a nép jóléte valamennyiünk mindennapos cselekvésének célja, másszóval nemzeti, össznépi program. De a világ más részein még gyilkolhat az önkény, eltiporhatják a haladás erőit, véres megtorlást folytathatnak. DURVA ÖNKÉNY, bár\ hol a világon csak átmenetileg győzedelmeskedhet. Mert bár a haladás útját hősi halottak sírjai szegélyezik —, az ügy azonban halhatatlan. Erre tanít az aradi vértanúk soha el nem halványuló emléke is, amelyet akkor őrzünk a leghívebben, ha mindig és mindenütt kiállunk az egyetemes emberi haladás, a szabadság és a függetlenség ügye mellett. Árkus József PEST MEGYEI TANULMÁNY Öt nap alatt gyógyítható A KÉT ÉVTIZEDE FELFEDEZETT „ÚJ” FERTŐZŐ BETEGSÉG Nincs semmi új a nap alatt, a pálca alakú yersinia entero- colitica nevű baktérium is kétségkívül létezett és fertőzött időtlen-időik óta, de csak 1949-ben fedezték fel svéd bakteriológusok. Azóta a nemzetközi tudományos irodalom, főleg a svéd és a csehszlovák sűrűn foglalkozik vele, s az általa okozott yersi- niosisnak elnevezett betegséggel, amely a világon mindenfelé felüti a fejét. Persze, csak azóta, amióta okozóját ismerik és tudnak róla. Jelentkezik hasgörcsökkel, vagy a vakbélgyulladásnáí fellépő fájdalmakkal, kötő- hártya-gyulladással, torokvagy légcsőhuruttaí, sőt, esetleg, főleg az alsó lábszáron mutatkozó kiütéssel is. Egyszer csupán a tünetek egyike, másszor pedig közülük egyszerre kettő, sőt, több miatt panaszkodik a beteg, akinek minden esetben magas láza is van. Azt, hogy yersiniozis lépett fel, csalhatatlanul egyedül a bakteriológiai vizsgálat mutathatja ki. 1969 óta egyre többször állapították meg nálunk is jelenlétét a beteg, vagy környezete szervezetében. A yersinia különben nem okoz súlyos betegséget és a fertőzést sem terjeszti túlzott mértékben. Többnyire két- három hét alatt lezajlik a betegség, előfordulnak azonban néha makacs, évekig tartó esetei is, amikor egy, az ideig gyógyultnak látszó betegnél újból fellép valamelyik tünete. Kezelésében még nem alakult ki egyöntetű gyakorlat, általában az orvosok által rendelt antibiotikumok közül a Tetran meg a Chlorocid bizonyult leghatásosabbnak, ötnapi kúra még az idült betegséget is meggyógyítja. Az egyre sűrűbben kimutatott „új” kórokozóval és betegséggel a Fertőzőbetegségek Orvosainak Társasága a pénteken, Budapesten megtartott tudományos ülésén foglalkozott. Az Országos Közegészségügyi Intézet, a fővárosi és Veszprém megyei KÖJÁL munkatársai mellett a Pest megyei KÖJÁL orvosainak előadása különösen figyelemre méltó és számunkra is érdekes. A Pest megyei KÖJÁL előadásának kidolgozásában részt vett dr. Szita József, az OKI tudományos főmunkatársa, dr. Svidró Anna, dr. Straub Ilona, a megyei KÖJÁL orvosai és dr. Adamis Eva, a KÖJÁL főepideimológusa, aki a közös tanulmányt fel is olvasta. Kiderült, hogy a két évtizednél alig régebben ismert betegség eddig szórványosan fordult elő Magyarországon és külföldön is, egyedül Pest megyében mégis három helyen lépett fel járványszerűen. Első ízben a múlt év vége felé Gödöllő egyik óvodájában egyszerre tíz apróság betegedett meg yersiniosisban, az után idén tavasszal a kistar- csai óvodában kapta meg tizennégy gyerek, de a kis betegek hamarosan kiláboltak a bajból. Augusztus első napjaiban azután Budakeszin, a bölcsődében tört ki a járvány és tartott egy hónapon át. Egymásután húsz csecsemőnél jelentkeztek a betegség különböző tünetei, de a bakteriológiai vizsgálat a bölcsőde többi húsz gondozottjánál is kimutatta a baktérium jelenlétét. Ez utóbbiaknál megelőzték a bajt, lehetséges azonban, hogy meg sem betegednek, csak a fertőzést terjesztették volna. Abból, hogy a bölcsődében valamennyi gyerek megfertőződött, valamint abból, hogy a leggyakrabban ősszel és télen előforduló jer- sinia Budakeszin gyors egymásutánban megbetegítette a gyerekeket, arra következtetnek, hogy étel útján került a fertőzés a szervezetükbe. Pest megyében egyébként 1970-ben és 1971-ben egy-egy esetben, viszont tavaly és ebben az esztendőben mostanáig 150 egyénnél mutatta ki a vizsgálat az „új” baktériumot. A fertőzések elterjedésének megelőzése érdekében a Pest megyei KÖJÁL elrendelte, hogy a yersiniosisban szenvedőket és baktériumának hordozóit táppénzzel betegállományba kell venni, ha az élelmiszeripar és -kereskedelem, vagy a vendéglátóipar, illetve gyermekintézmények dolgozói. Sz. E.
