Pest Megyi Hírlap, 1973. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-17 / 89. szám
19^3. ÁPRILIS 17., KEDD Pi AI HCCIt <cf£írlap Alagon is bevált Boxos indítógép Hazánk legnagyobb verseny- lótenyésztő termelőszövetkezete, az orosházi Új Élet Tsz Edwin Wood új-zélandi sportember szabadalma alapján, úgynevezett boxos indítógépet készített. A startrendszer a budapesti versenypályán és az alagi edzőpályán egyaránt jól bevált. A ki párnázott, boxok- ra osztott gépből gombnyomásra indul 12 versenyló, ami az igazságos indítást, a lovak képességének pontosabb mérését szolgálja. .Az új indítógépek iránt a külföld is érdeklődik, szovjet, jugoszláv, lengyel lovasok jelezték megrendelési szándékukat. Egy szocialista vállalat 25 éve Polistirol hab Ebben az évben már 110 ezer köbméter polisiíior habot gyárt a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalat. A rendkívül könnyű s jó szigetelő- anyag a könnyűszerkezetes építkezések elengedhetetlen kelléke, ugyanakkor a csomagolóipar is korszerűsíthető segítségével. A vállalat eddig csak az építkezésekhez szükséges tömböket gyártotta, most azonban megkezdték a különböző gépek, berendezések csomagolásához alkalmas idomok előállítását is. Megállapodást kötöttek a Videotonnal. Ezek szerint az idén már 150 ezer televíziókészülék csomagolásához készítenek hungarocelből védőburkolatot, amely óvja szállítás közben az ütődéstől, sérüléstől. Műszerek a Balatonban Tucatnyi műszerállást helyeznek el a tavaszi napokban a Balatonon. Balatonszemes és Balatonakali között a vízállást, a szél irányát és sebességét, valamint a párolgást mérik automatikusan. Ti- hanynál áramlásmérőt helyeznek el. Más helyeken a Balaton nyílt vizein keletkező hullámok magasságát ellenőrzik. A távvezérlésű műszerek segítségével a tó maga vezeti jellemző grafikonjait. Az így kapott adatokat* az azokból levonható következtetéseket a Balaton partépítési munkálatainál, a kőgátak építésénél, általában a tó életének tanulmányozásánál hasznosítják. — Január—februárban a kiskereskedelem áruforgalma 23,4 milliárd forint volt, 9,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Januárban a forgalom 12,8, februárban pedig 6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Ezrekből milliók 1949. december 29-e fontos dátum a ma már 109 éves Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat életében: akkor került szocialista tulajdonba Szentendrén a Csok- nyai Szerszámgyár. Hogy azóta milyen eredményeket ért el, hogyan fejlődött, arról a vállalat főkönyvelőjével, dr. Győré Andorral beszélgetünk, aki az államosításkor került ide. Sok száz szijjal — Elöljáróban megjegyzem — mondja a főkönyvelő —, hogy vállalatunk az elmúlt 24 évben sokkal gyorsabb ütemben fejlődött, mint a megelőző 85 esztendő alatt. Korábban ugyanis nagyjából azonos számú dolgozó azonos termékeket gyártott, az utóbbi 24 évben körülbelül ötszörösére nőtt a létszám, megváltozott a termékszerkezet, szinte kicserélődtek a szerszámok, s jelentősen emelkedett a termelékenység. Az államosításkor kovács, bognár, ács, kádár kisiparosok kéziszerszámait gyártottuk. És milyen körülmények között! A földszintes épületekben füllesztő hőség uralkodott, hisz a kemencék fölött néhány deciméternyire volt a plafon. Gyakran az egész gyárban állt a termelés műszaki hiba miatt, mert akkor még a gépeket az üzem egyetlen energiaközpontja, a MÁV egy Muki nevű gőzgépe szolgáltatta Ez hajtott meg egy hosszú, minden műhelyen átnyúló tengelyt, amelyről különböző áttételekkel, sok száz szíjjal hajtották a gépeket. Ha a szíjak valamelyike meglazult, elszakadt vagy lecsúszott, vagy valamelyik gép elromlott, megszólalt a duda, s a hiba kijavításáig leállították a gőzgépet, azaz a vállalat egészét. A tűz — Az 50-es évek elején végre hozzánk is bevezették az ipari áramot, ettől kezdve egy ideig részlegeinket egy-egy nagy teljesítményű villanymotor hajtotta, de még mindig transzmissziósán, azaz egy részleg minden gépe együtt „lélegzett”. Később áttértünk a gépenkénti meghajtásra, s ezzel megteremtettük a termelékenység javításának egyik legfontosabb feltételét. 1953—54- ben a koksz helyett az olajtüzelést vezettük be. Itt jegyzem meg, hogy az olajtüzelés köztudottan szárítja a levegőt. Az előzőleg bővített és korszerűsített kovácsműhely tetőszerkezetét is teljesen kiszárította, s elegendő volt egy, a kalapács alól nagy ívben kipattanó szikra, hogy lángra lobbantsa az épületet. Az egij az útja mümaktonafc..TEXTIL- ÉS PAPÍRGYŰJTŐ HETEK május 31-ig Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papírhulladékot vagy 1 kg, 20x20 cm-nél nagyobb, tiszta, háztartási pamuttextíliát adnak át a kijelölt átvevőhelyeken, a vételáron felül AJÁNDÉKSORSJEGYET AD A MÉH Főnyeremény: „DOMBÓVÁR" típusú, 2 szobából, mellékhelyiségekből és teraszból álló nyaralóház. További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as jubileumi televíziók, | vásárlási utalványok. Ezernél több értékes nyeremény! egész üzem leégett. De ezt is „túléltük”, új, vasszerkezetes tetőt építettünk, folytattuk a munkát. S truktúra változás — Időközben termékszerkezetünk is változott. Egyre kevesebb megrendelést kaptunk az ácsoktól, bognároktól, kádároktól, viszont egyre nagyobb tömegű szerszámot kért az ipar és építőipar. JGnnek az volt az előnye, hogy a nagyobb sorozatokat alacsonyabb önköltséggel állíthattuk elő. 1957-ben megkezdtük a laprugó gyártását. 10 év múlva 4 millió forintot kaptunk bővítésre. A végső cél: hogy a szentendreiek lássák el az egész magyar járműipart, mintegy 16 millió forint értékű, 100 milliméternél keskenyebb laprugóval. Felépítettük tehát a rugócsarnokot, berendeztük, csatornáztuk az üzemet, s rövidesen megközelítettük a kitűzött feladatot. Hogy most az új üzem mégis csupán 4 millió forintnyit készít, annak az az oka, hogy az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatnál jelentősen csökkent a pótkocsigyártás. Az üzem kapacitásai azonban nem kihasználatlanok. A le- mezrugócsarnokban kaptak helyet a legújabb termékek gyártói, az alumíniumöntők, akik motorházakat és fürdőszobai lefolyókat gyártanak, évente 20—30 ezret. „Nem vártunk a szerencsére” — Az új gazdasági mechanizmus az első időben nem kedvezett nekünk. Fixáras termékeinkkel nemigen tudtunk nyereséget elérni. Többen elmentek a vállalattól, s még kérdésesebb lett: lesz-e nyereségünk? De nem vártuk karba tett kézzel a szerencsét. 1969- ben már megszületett a tervünk: új üzemet építünk olyan helyen, ahol van elegendő dolgos kéz. A választásunk Bahasra esett, ahol kovács- és alúmíniumöntő melegüzemeket szerveztünk. Az új szociális létesítményekkel ellátott, közművesített, korszerű telep 5 millió forintba került.A gépek jó része a Szentendrén kihasználatlan berendezések közül került Dabasra, ahol a II. negyedévben indul intenzív fejlődésnek a termelés, körülbelül 9 millió forint értékű terméket állítunk elő az év végéig. „ Hosszú életű fejsze — Gyártmánystruktúránkat jelenleg harapófogók, kőrnű- veskalápácsok, ácsszekercék, laprugók, gömbvasvágók, fejszék, tengelykapcsolók és alumíniumöntvények alkotják. A fejszékről jut eszembe, hogy körülbelül 10 éve kezdtük gyártani a budakeszi Erdészeti Kutató Intézettel közösen kikísérletezett speciális fejszét. Figyelembe véve a motorosfűrészek elterjedését, és várhatóan egyre nagyobb térhódítását, úgy terveztük, hogy évente 80—100 ezret könnyűszerrel értékesíthetünk. A felhasználók örömére azonban az új balta élettartama elődeinek sokszorosa, így a kezdeti — valóban nagy kereslet után gyors csökkenés következett. Jelenleg évi 20 ezerrel az egész magyar erdőgazdáságot ellátjuk. Behunyt szemmel — Hogyan változott a létszám, és hogyan nőtt a termelés? — Az első kérdésre egyszerű a válasz: vállalatunk létszáma 260-ra nőtt. A másodikra sokkal nehezebb. — Dr. Győré Andor újra belelapoz a kissé megkopott, elsárgult la- pú noteszbe, amelyet gyakran felütött beszélgetés köztien. — Ezt a „kisokost” még az 50-es évek elején készítettem az akkori igazgatónak, hdgy ha bármit kérdeznek tőle, ne jöjjön zavarba. — A város térképétől kezdve, a vállalat kapacitásáig minden megtalálható a gyöngybetűkkel teleírt füzetben. — No, itt van például egy adat: 1950 első negyedében 365 ezer forint értékű terméket készítettünk, most március végéig várhatóan 6,9 millió forint lesz a termelési értékünk. Ezt a két adatot persze, nem lehet ősz- szehasonlítani, nemcsak azért, mert változott a forint vásárlóértéke, hanem, mert teljesen új termékeket gyártunk. Valamelyest könnyebb a dolgunk a termelékenységnövekedés vizsgálatánál. Emlékszem ugyanis, hogy 11 évvel ezelőtt, amikor a harapófogó-gyártás megindult, egy-egy kovács műszakonként 250-nél többet nem tudott gyártani. Most, amikor behunyd szemmel is hibátlan szerszámot készítenek, nyolc óra alatt 1300 kerül ki a Rezük alól. És hogy cseppet sem gyengébb minőségben, azt mutatja, hogy épp a harapófogók 75 százalékát tőkésországba exportáljuk. Harapófogókból és gömbvasvágókból egyébként évente 5 millió forint értékben szállítunk külföldre, azaz tejles termelésünk 25 százalékát a FERRUNION Külkereskedelmi Vállalatnak adjuk el. A jó munka jutalma Az irodában, ahol beszélgetünk, a falakat oklevelek, emléklapok díszítik. Többségük „Élüzem” felirattal, 1955 és 1961 közötti keltezéssel. Az idén azonban nem osztottak nyereségrészesedést. — Meg kell vallani, nyereséggel zártuk az évet, de a megengedettnél nagyobb bér- fejlesztés miatt magas adót kellett fizetnünk. Azt hiszem, mégis jól okoskodtunk, amikor várható nyereségünk rovására is emeltük a béreket, hiszen ily módon sikerült megtartanunk több kiváló szakmunkást. Az idén pedig, már minden feltétele megvan annak, hogy jövő ilyenkor ne legyenek üresek a nyereségboríté- kok. Ez már csak a dolgozókon múlik, a jó munka feltételei adottak. Czibor Valéria Kéziszerszámok — kiskertekbe IMPORTTAL BŐVÜLT A VÁLASZTÉK A mezőgazdasági tanácsadók, a szakemberek most már igencsak sürgetik a házikertekben, a hétvégi telkeken a tavaszi munkák elvégzését. A házikertészek korábban sokat bosszankodtak a legegyszerűbb kertművelő, -gondozó eszközök hiánya miatt. Tavaly ilyenkor még ásót, gereblyét, kapát sem nagyon lehetett kapni. Az idén kedvezően változott a helyzet. A kereskedelem 250 ezer Karbantartók Tápióbicske főutcáján artistákat megszégyenítő ügyes-: seggel végzik a beton villany- oszlopok kötelező karbantartását. dollár értékű ilyen cikket hozott be. A vidéki nagykereskedelmi vállalatok beszerzési egyesülése, a provinc, a szezonra például 20 millió forint értékű ágfűrészt, nyesőollót, kéregka parót, ollókést importált a hazai termelés kiegészítésére. Mintegy 3 ezer tonnányi durván kovácsolt szerszám, ásó, kapa, gereblye kerül forgalomba, s ez már elegendő az igények kielégítéséhez. A tavaszi munkákhoz tartozik a kerítésiépítés is, amelyhez a VASÉRT bőséges választékot, több mint 20 féle kaput, kerítésajtót és hét fajta kerítésele— ' met kínál. Tavaly hiánycikk volta kerítésfonat, most ki tudják elégíteni belőle az igényeket. Árusítható a Blaupunkt A KERMI korábban ideiglenesen megtiltotta az import Blaupunkt autórádió forgalomba hozatalát, mert az illetékes vállalat elmulasztotta a kötelező minőségvizsgálatot. Időközben az AUTÖKER elvégezte az előírt vizsgálatot, amelyen a készülék megfelelt a követelményeknek. Ennek alapján a KERMI — magyar nyelvű használati utasítással — ismét engedélyezte a Blaupunkt autórádió árusítását. — A megye élelmiszeripa* rában tavaly hatvannyolccal több baleset történt, mint 1971-ben. Emiatt csaknem kilencszázzal több munkanap ment veszendőbe. A balesetek számának emelkedése a munkafegyelem lazaságára vezethető vissza. Munkássá válás Verbunkos népviseletben (Egy nemzedéken belül is változik az ember munkája, éle- | te, értékrendje. A társadalom 'másik osztályához, rétegéhez való csatlakozás módosítja a mozgó ember érdeklődését, jellemét, magatartását. Ez a változás megtartó — elvető —, szerző folyamat, a korábbi osztály-, rétegtudat hat, kirostálódnak bizonyos elvek, gyakorlatok, s új érdekek, felismerések gazdagítják a parasztból munkássá, fizikai dolgozóból értelmiségivé váló embert. Az átmenet hosszabb-rövidebb ideje ezért bonyolult folyamat.) Gerhardt Pálnak hívnak, 1940. augusztus 15-én születtem Galgahután. Szüleim földművesek voltak, anyám a háztartásban dolgozott. Hét holdba vetettünk kukoricát, rozsot, burgonyát. Ketten voltunk testvérek. Én a nyolc általánost végezhettem el. Az iskola után otthon maradtam, földműves lettem, kapáltam, szántottam, vetettem. Az udvarban a tehén, a ló, a tyúk, a liba adott munkát. Nehéz élet a földművesé, arra mifelénk hegyek vannak, agyagos a föld. 1960-ban megalakult a tsz, egy évig a közösben dolgoztam, aztán bevonultam katonának. A szolgálat után leszereltem, akkor a termelőszövetkezetben nem fizettek jól, 17 forintot ért egy munkaegység. Az ikladi Ip>ari Műszergyár volt hozzánk a legközelebb, 63-ban ide kerültem betanított munkásnak. A forgácsolóban az állórész- soron dolgoztam, a szalagon minden feladatot el tudok végezni. Mik a feladatok? Lehet, hogy nem mondom szakszerűen: furatgörgőzés, pereme- zés, lapmarás, talpmarás. Hogy mit jelentenek ezek a szavak? A művezetőm jobban elmagyarázná, mint én. Várjon megkérdezem tőle ... Jól gondoltam, szóval: az állórészt görgővel préselik, ahová a pajzsot erősítik, oda peremet kell csinálni, a lapmarás azt jelenti, hogy az állórészt marógépen megmunkáljuk. Én most öntvényeket sorjázok, reszelővei leszedem a revét. Le.r.ie furcsa volt, hogy a gyárban nagyobb társaságba kerültem, odahaza csak a családdal tartottam a kapcsolatot. A faluban is voltak barátaim, az egyik p>esti gyárba járt, a másik otthon, a mező- gazdaságban dolgozott. Legtöbbször a kocsmában, kultúr- házban, a moziban találkoztunk. Megkérdeztük egymástól: hogyan telt el a hét? A gyárban is vannak barátaim, velük arról beszélgetünk: hogyan telt el a nap, milyen munkát kapott, miről szól a legutoljára olvasott könyv? Otthon a falumban KISZ- tag voltam, elmentünk társadalmi munkára, kultúrházat építettünk. KultúreSoportot alakítottunk, én a táncot szerettem a legjobban, Verbunkost jártunk, népviseleti ruhában, hímzett ingben, mellényben, csizmanadrágban, csizmában. Hímzett zsebkendővel integettünk. Békéscsabán, a Balatonon is voltunk, nemzetiségi együttesünk első díjat kapott. A gyárban nem vagyok KISZ-iag, sem párttag. Mint szocialista brigád tagja társadalmi munkákon, véradáson veszek részt. Várjon egy pillanatra, rögtön megkérdezem, hogy milyen fokozatot értünk el... Bronz fokozatot, harcolunk az ezüstért. Mi 3 különoseg az ipari és a mezőgazdasági • munka között? Nem tudom. Változtam-e az iparban, s ha igen, miben? Pontosabb lettem, mert időben kell megjelenni a munkahelyen. A tanácskozásokon nem szeretek felszólalni. Nem vitatkozom a csoportvezetővel, a művezetővel. Betanított munkás vagyok, amikor felső iskolába mehettem volna, nem mentem, aztán sem volt kedvem a tanuláshoz. Közepes diák voltam, gondoltam, hogy nem fogok érvényesülni... Jókedvű a brigád, tréfálkoznak. Dalolni szoktak. Ha iszunk, valaki a tenyerét a csaphoz nyomja, s a víz az ivó nyakába ömlik, így már engem is megviccel- | tek. Szüleim a tsz-ben dolgoznak, nem hívnak a közösbe. A gyárban 1700—1800 forintot keresek. A faluban szabad szombatonként találkozom a haverokkal. Otthon segítek a háztáji művelésében, ha kell, zsákolok. Szeretek a gyárban dolgozni, nem is akarok én más munkahelyet keresni... (A mozgó ember más minőségű munkára talál, s ez a mis minőség új környezettel, szokásokkal, értékrenddel, magatartásformával jár együtt. Az új igényeket nehéz kielégíteni, sokat kell ehhez „tanulni”. Tanulni a viselkedést, a kapcsolat- teremtést, a beilleszkedést. Az átmenet megzavarhatja, elbi-< zonytalaníthatja az embert. Évtized kell, hogy megszokja új helyzetét. És az átalakulás nem is sikerül mindenkinek.) F. P.
