Pest Megyi Hírlap, 1973. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

A CEGLÉDI JARAS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1973. MÁRCIUS 16., PÉNTEK VÁLASZTÁSTÓL VÁLASZTÁSIG A jövőt alapozták a mezőgazdasági nagyüzemek Jelölőgyűlések a járásban Kettős jelölés Kőcseren és Csemőben Kertbarátok klubja Sok érdeklődő gyűlt egybe a rr>inap Albertirsán, a nagyköz­ségi népfrontbizottság meg­hívására, a művelődési ház klubtermében: a helybeli kert­barátok klubja tartotta ala­kuló megbeszélését. Az összejövetelen megjelent Erdélyi Gábor, a járási hiva­tal elnökhelyettese, aki elis­merően nyilatkozott a kezde­ményezésről. Elmondotta, hogy a járás községei közül Albertirsán hívták életre el­sőnek a kertbarátok klubját, s valószínű, ez a példa a töb­bi községben is követésre ta­lál. Megalakult az ideiglenes in­téző bizottság, amelyben két kertészeti szakember és há­rom kertbarát kapott helyet. Ismertették a klub céljait és működési szabályzatát. Tagok lehetnek mindazok, akik há­zi, háztáji vagy zártkerttel rendelkeznek, és a kertészet iránt érdeklődnek. A klub rendezvényein nagy gyakorlattal rendelkező me­zőgazdasági szakemberek ad­nak esetenként szakmai tá­jékoztatót az érdeklődőknek a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és dísznövénytermesztés agro­technikájáról, technológiájá­ról. A klub vezetőségle ezután is várja az érdeklődök jelentke­zését. Pszichológiai előadás A Kossuth Művelődési Köz­pont értelmiségiklubjában kedden, március 20-án este, Kiirály József pszichológus tart előadást a személyiség­fejlesztésről és annak módsze­reiről. A hónap végén, a kö­vetkező foglalkozásra Surányi Dezső kertészeti kutatót vár­ják, aki Homérosz földjén, Görögországban járt, és élmé­nyeiről, tapasztalatairól ad tájékoztatót. 1960—1970 között kialakul­tak a nagyüzemi mezőgazda­ság szervezeti keretei. Üjabban csak egy jelentősebb változás következett be: egyesült a Vö­rös Csillag és az Alkotmány tsz. így jelenleg egv állami gazdaság és négy termelőszö­vetkezet működik Cegléden. A kialakult szervezeti ke­retek, azzal, hogy koncent­rálták a termelési s külö­nösen a pénzügyi alapokat, lehetőséget biztosítottak arra, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek megteremtsék a korszerű termelés bázisát. Fel kell építeni tehát azokat az „üzemeket”, melyekben már nem is lehet a régi mó_ don, a kisüzemtől örökölt tech­nológiával termelni, hanem csakis „üzemszerűen’’. A hat­vanas évek második felében elkezdődött az „üzemteremtés” folyamata. Az elmúlt két év­ben ez a nagy erőfeszítéseket igénylő munka folytatódott, még fokozottabb ütemben. Mezőgazdasági üzemeink­nek kettős leiadatot kel­lett megoldaniuk: a jövő érdekében olyan beruhá­zásokat kellett végezniük, melyekben csak később realizálódik a nyereség, egyidejűleg viszont a ter­melést jelentős mértékben fokozniuk kellett. E kettős feladatot, nehézségek­kel ugyan, sikerrel teljesítet­ték. A legfontosabb termelési mutatók rendkívül imponá­lóak: mezőgazdasági üzemeink '20—21 százalékos, tehát az ipari üzemekét jóval meghala­dó termelési értéknövekedést értek el. E növekedés még ki­fej esőbb a termelőszövetkeze­tekben: 1969-ben 200 millió 234 ezer forint volt a termelé­si érték, ami 1971-ben 330 mil­lió 113 ezer forintra emelke­dett. E gyors növekedési ütem különösen pozitív értékű, ha hozzátesszük, hogy most már nem a melléküzemági, hanem elsősorban az alaptevé­kenység, a mezőgazdasági termelés eredménye a ter­melési értéknövekedés. 1971—72-ben elérték és az eltérő éghajlati adottságok el­lenére, stabilizálták nagyüze­meink búzából a hektáronkén­ti 30 mázsás, őszi árpából a 31 mázsás és kukoricából a 41 imázsás átlagtermést. Az állat- tenyésztés fejlődését bizo­nyítja, hogy mintegy 14 szá­zalékkal növekedett a sertés­állomány, megállt a szarvas­marhalétszám csökkenése (3000 darab körül stabilizálódott), s növekedett a tejtermelés. Ezeket a termelési ered­ményeiket jórészt még nem a korábban elkezdett s az elmúlt két évben is folyó, nagy anyagi erőket lekötő beruházások hatásaként érték el a gazdaságok: az átadott objektumok sem termeltek még teljes ka­pacitással 1972-ben. A mostani erőfeszítések tehát a jövő megalapozását szolgál­ták. A ceglédi járás községeiben összesen 436 tanácstag meg­választására kerül sor. A je­lölőgyűlések első napján 47 választókerületben tettek ja­vaslatot a tanácstag személyé­re. Az emberek megértik az előkészítés fontosságát, jelen­tőségét. Az első jelölőgyűlése­ken több mint 1100-an jelen­tek még, köztük 160 fiatal, nő pedig 408. Igen sok javaslat hangzott el, több közérdekű problémát tettek szóvá a részvevők. Az első nap össze­sítése szerint 203 hozzászólás hangzott el, jobbára az utak, járdák állapotával, a közmű­vesítéssel, az áruellátás javítá­sával és más, községfejlesztés­sel kapcsolatos ügyben. Abony- ban, Albertirsán, Jászlcaraje- nön és Törteién elsősorban a belvízrendezést, -szabályozást javasolták. Többen kifogásol­ták, hogy a vízlevezető árkok állapota rossz, javítani, tisztí­A cegHédi Stylus Faipari Szövetkezet, melynek Ceglé­den központi telepe, Albertir­sán és Tápiószelén pedig rész­lege van, évről évre jelentő­sebb szerepet tölt be a város ipari életében. A szövetkezet e héten tartotta 21-ik mérleg­záró közgyűlését. Matekovics István, az albertirsai üzem vezetője nyitotta meg, majd Magyar László elnök terjesz­tette elő a vezetőség beszámo­lójelentését. A szövetkezet arra törek­szik, hogy az MSZMP X. kongresszusának szellemében, a lakosság növekvő igényeit kielégítse. Tavalyi tervét 120,5 száza­lékra teljesítette, több új bútortípust alakított ki. tani kellene azokat, egyúttal felajánlották a választópolgá­rok: ha megfelelő irányítást kapnak, szívesen elvégzik ma­guk is a munkát. Helyenként szükség van átereszre, ahhoz betongyűrű biztosítását kérik. A jelölőgyűléseken eddig a jelölt személyekre tett javas­lattal mindannyian egyetértet­tek. Csemőben és Kocséron kettős jelölés történt. A köz­ségi tanácsok elkészítették a választók névjegyzékét, és le­hetőséget teremtettek, hogy a, választópolgárok azt a tanácsi munkaidőben megtekinthes­sék. A jelölőgyűlések helyéről é% Időpontjáról meghívóval és, személyes meghívással egy-- aránt értesítik az embereket, A gyűléseket iskolákban, mű-, velődési házakban, a tanács-, háza épületében, vagy más, e célra megjelölt helyen tartják, Sz. P. lékkai több az 1971. évinél. Kétszázhét tagja és alkal­mazottja van. Egy dolgozó ha­vi átlagkeresete 2242 forint. A múlt évi bérfejlesztés 4,2$ százalék volt. A kifizetett osztalék és nyereségrészesedés 66 nap­ra járó keresetnek felel meg. A szövetkezet 27 tanulót ne-: vei, akikkel a szakmunkás: utánpótlást igyekszik biztosi: tani. Gépei korszerűsítésére, a házi munkafolyamatok gépe: sítésére törekszik és felújítja az elavult munkahelyeket. B célra 1973—74-ben 6,5 millió forintot szán. A fejlesztési alap 1972-ben egymillió 241 ezer forint­tal nőtt. Eredményes év a Stylus Ktsz-ben Növekedett a bevétel és az osztalék Bognár Árpád kiállítása BOGNÁR ÁRPÁDNAK a ceglédi Kossuth Múzeumban bemutatott válogatott anya­gát méltatva, a művész-kol­lega, Klimó Károly festőmű­vész, tréfás paradoxonnal kezdte megnyitó beszédét: „magyar grafika nem volt, de van”. Mint minden sommás általánosítás, ez is csak rész­igazságot fejez ki, hiszen alig­ha lehet „letagadni” azokat a műveket, melyeket jeles fes­tőink a közelebbi és a távo­labbi múltban aLkottak, kezd­ve a sort Barabás Miklóssal, k zárva Derkovitscsal, Szö- nyivel. A „letagadhatatlan té­nyekben” csak az a feltűnő ;— s ez a részigazság, melyet áz idézett aforizma kifejez , hogy a művészettörténeti- ieg számon tartott grafikai teljesítményeket rendre festők nevéhez-műnkássagához kap- i csoljuk, a grafika műtörté- netileg is számottevő része egy-egy festő életművének, „mellékterméke” volt tehát. A FELSZABADULÁS után — még erőteljesebben a 60-as évektől — önállósodott igazán a magyar grafika: a művé­szi kifejezés evidens lehető­ségévé vált, s megszűnt „mel­léktermék” lenni. Ami nem­csak azt jelenti, hogy a kol­lektív kiállításokon rend­szerint a grafikai anyag az erőteljesebb, hanem azt is, hogy e műveket grafikusok, j az életmű megteremtésének I igényével, az egyetlen lehet­séges kifejezési formát meg­találva alkották. Hogy mennyire jogosult mindezt, az egész magyar gra- j fika jelen állapotára kitekin­tő elismerést éppen Bognár Árpád kiállítása kapcsán meg­fogalmazni, nem kell különö­sebben bizonygatnunk azok számára, akik ismerik a most bemutatott, csaknem nyolc esztendő anyagát összefoglaló kiállítást, mert az azonnal meggyőz: a felszabadulás után „rajokban” indult grafikusgár. da „derékhadához” tartozó Bognár Árpád (1931-ben szü­letett, Kiskőrösön) egyik leg­markánsabb egyénisége a mai magyar grafikának. Bognár nagyszabású grafi­kai életművet épít, felhasz­nálva a sokszorosító grafika, illetve az olajpasztell, a színes tus, az akvarell már-már festői hatások létrehozásá­ra is alkalmas technikai-for­mai lehetőségeit Művei lát­tán azonban nem a techni­kai sokféleség, még csak nem is a művészeti avantgárd vív­mányait hasznosító képépí­tés tűnik fel, hanem az, hogy töprengéseit, vívódásait, múl- tunkról-jelenünkről kialakult ítéletét, a szorongás érzetét s a maga diadalát e szorongás felett csak a legnagyobbakra jellemző következetességgel fogalmazza egységes mon­dandót hordozó képekké. Látszólag bonyolult, mert szimbolikus rétegekből épül fel Bognár Árpád világa. Gyakran mesékből megidézett s démonivá növelt szörnyál­latokkal viaskodnak törpe­emberkék. Aki érti a mesék szimbólumrendszerét, annak nem lehet kétsége: nem dia­dalmaskodhatnak a mesebeli szörnyek, a mesehősnek, bár­mily kicsiny és esendő, győznie kell. De hősök-e ezek a szo­rongatott emberkék, akiket géoszömyek üldöznek, akik­nek egy modern apokalipszis víziójának fenyegetettségében kell élniük? Ha megértettük a mesék nyelvét, nem lehet kétségünk, hogy mi a mű­vész válasza. Így, leírva, szavakká fogal­mazva túl egyszerűnek tűnik a szimbólumrendszer jelenté­se. A képzőművészet forma­nyelve azonban nem „fordít­ható le„ maradéktalanul: a látvánnyá fogalmazott gondo­latok aligha egyszerűsíthetők néhány rövid mondatba. Nem is célunk a részletes elem­zés. Ezt klnek-kinek magá­nak kell elvégeznie. Szilágyi Miklós BOGNÁR AP.PAD RAJZA: A RAJZOLÓ. Csak a legjelentősebbeket említjük: 57 millió forint költ­séggel felépült és 1972-ben el­kezdte a termelést a Vörös Csillag Tsz 8000 hízósertést kibocsátó sertéskombinátja; a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben 1971-ben befejeződött a 7,6 millió forintos hűtőház, 1972-ben pedig az 50 ezer négyzetméter alapterületű, 131 millió forint összköltségű nö­vényház, valamint a 318 férő­helyes, 22 millió forint költ­ségű szarvasmarhatelep épít­kezése. Nagy ütemben folyt a Ceglédi Állami Tangazda­ság 50 ezer sertést kibo­csátó, 230 millió forint költségirányzatú sertés­kombinátjának építkezése. Exportált is és növelte a hazai bútorkereskedelem ellátását, kedvező kapcsolatot alakított ki számos ipari faalkatrészeket használó vállalattal, köztük a kocséri Űj Elet Termelőszövet­kezet bútorüzemével. A la­kossági szolgáltatási tervet is túlteljesítette. A brigádtagok és a brigá­dokon kívül dolgozók szocia­lista munkaversenyben vet­tek részt. A szövetkezet a múlt évben 25 millió 556 ezer forint nettó árbevételt ért el, amelyből 7 millió 229 ezer fo­rint lett a nyereség, 30 száza­A felügyelő bizottság jelem tését Podolák Györgyné elnök terjesztette elő. A nőbizottság munkájáról Tóth Istvánná el: nöikinő számolt be. A beszámoz lókat a tagság egyhangú jó. váhagyással vette tudomásul, A közgyűlésen a megüresedett helyekre döntőbizottsági tag: nak Pál Mihálynét, ellenőrző: bizottsági tagnak Simó Mi­hályt választották meg. Záróbeszédében a ktsz el­nöke további lelkiismeretes munkára kérte a dolgozókat. K. L. A mezei futók jól szerepeltek Ezeknek a beruházásoknak akkor van igazán nagy jelen­tőségük, ha a termelés és fel­dolgozás rendszerében vizs­gáljuk azokat. Néhány fontos termelési ágazatban, a kerté­szetben, a sertés- és szarvas­marha-tenyésztésben a leg­korszerűbb termelési bázis alakult ki. Gödöllőn rendezték meg a meghívásos mezei Gödöllő Kupa versenyt. Igen sok nagy egyesület vett részt a küzde­lemben, a számottevő Pest megyei egyesületekkel együtt például Tatabánya, Békés­csaba, Salgótarján nagy egye­sületei is. A leányok kupáját Békéscsaba, a fiúkét Tata­bánya nyerte. A ceglédiek az 500 induló» mezőnyben jól szerepeltek, nagy különbséggel előzték meg az igen jó Nagykőrös é* Gödöllő csapatát. Eredmények, leányok: a ser­dülő „A” csapat harmadik lett, Meggyes, Berényi, Se­bők összeállításban. Az ifjú­sági csapat csak 2 ponttal szo­rult az ország egyik legjobb csapata, a Békéscsaba mögé: második lett, Réti, Bakos, Szabó összeállításban. Fiúk: a serdülő „B” csapat harmadik lett, Tóth, Dajka, Veres összeállításban, A ser­dülő „A” egyéniben, nagyon szép futással, Szeleczki Jó­zsef harmadik. A leányok pontversenyében, Nagykőrös mögött két pont különbséggel, az ötödikek let­tek a ceglédiek. A fiuk a pontversenyben legjobb Pest megyei csapatként, negyedik helyet érdemeltek. Az össze­sített pontversenyben a CVSE negyedik, az összes Pest me­gyei csapatot megelőzve. N. L. Ezúton mondunk köszönetéi mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, özv. Herczegh Mihály- né Szabó Mária temetésén megje­lentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk dr. Paróczay László kezelőorvosának. A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk jé szomszédainknak, ismerőseinknek, valamint munkatársainak, akik szeretett jó férjem, édesapánk és nagyapám, Török Lajos temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Török Lajosné és a gyászoló család. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édesapánk, nagyapánk» N'ilus János temetésén megjelen­tek, részvétüket nyilvánították» sírjára koszorút, virágot helyeztek: A gyászoló család. Sz. M. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Ceglédi Járási Épí­tőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz segédmunká­sokat, valamint gép­kocsirakodókat. Je­lentkezés: Cegléd, Achim András u. 26. sz. alatt. __________ El adó p>aLa tetős, Bar­na-féle tanya, lebon­tással is. Homok pusz­taszélben. Érdeklődés: Gubodi u. 14. Külön bejáratú búto­rozott szoba kiadó. Cegléd, Gubodi u, 14. 418 négyszögöl szőlő kiadó a Csengeriben. Székely u. 12._______ El adó 270 négyszögöl porta, házhelynek al-, kalmas. Szőlő u. 23. Ceglédi .Malomüzem gabonaraktárost, ta­karítónőt és érettségi­vel rendelkező mi­nőségellenőrt vesz fel. Jelentkezés: Körösi út 38. sz: ______________ El adó 800 négyszögöl szőlő, lakóépülettel, mellékhelyiségek, ga- rázssal. Buszmegálló­tól 5 percre. Nyárs­apát IH. kér. Magyar dűlő 5. Eladó beköltözhetően ház Világ u. 2/a. alatt. Érdeklődés: 9—11 óra között. Puli szuka, győztes szülőktől eladó. Puli kannal fedeztetést is vállalok. Perc u. 5. 100 kg-os hízók eladók. Kálmán u. 6. Xiáromszobás családi ház, nagy portával, kedvezményes fizetés­sel eladó. X. kér Iri­nyi u. 17. _____________ El adó 1000-es Skoda személygépkocsi, 29 ezer kilométerrel. Ceg­léd. Déli i út 86. Eladó ház, Gerje te­lep 2. 1095 négyszögöl szőlővel Érdeklődni: Víz u. 10.__________. Kiadó egy hold kuko­ricaföld a Szomorú dűlőben, Berceli út mellett. Érdeklődni: Mátyás király u. 21. szám. __________ El adó Zöldhalomban 1100 négyszögöles szőlő, Szabó dűlő. Ér­deklődés: CTyura Mi­hály, Csemő, Dávid D. 9. __________________ 5 d b süldő eladó. Pesti út, 65-ös km-kőnél. Gyura. __________ El adó 8 db-bói álló* hálószobabútor. Má- tyás király u. 7.______ Bé rbe kiadó 300 négyszögöles föld. Bede, Törteli u. 2. Ház eladó kifogástalan állapotban. Megte­kinthető: egész nap. X.. Szél u. 23. ________ Mé ly gyermekkocsi eladó. Érdeklődés: Rákóczi út 17. IV. em. BOA. 15 köbméter első­osztályú vöröskő, lá­bazatnak sürgősen el­adó. Rákóczi út 6. I. em. 1, ________ El adó beköltözhető ház, 2 szoba, konyha, oldalszoba, üvegve­randa, fúrott kút, ga­rázs, gazdasági épüle­tekkel és választási malacok. IX., Gerje u. 7. __________________ Na gyobb mennyiségű széna eladó. Ceg­léd XI., 1206 Ugyer III. dűlő, Túri Ferenc. Eladó főúton porta, vízvezetékkel. Érdek­lődés : Széchenyi u. 19. sz. _______________ El veszett egy fehér komondorkutya. Meg­találóját jutalmazom. Széchenyi u. 83/a. Eladó olcsón Gubodi u. 14. számú ház, fele­részben. Két család­nak is megfelel. Ér- deklődés a helyszínen. Német gyártmányú mély gyermekkocsi eladó. Géza u. 6. Eladó új állapotban ház és porta, Tükör u. 10. Érdeklődés: Zrínyi u. 27. Mikrobiológiai gya­korlattal rendelkező technikust keres fel­vételre a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat, ceglédi gyáregysége. I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom